Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-08 / 33. szám
1967. február 8. 5 Sserd* Mikor csökkenhet a munkaidő? A napokban tartott éves tervismertető tanácskozásokon több üzemben megkérdezték: mikor várba tó a munkaidő általános csökkentése és bevezetésének milyen feltételei vannak. A kérdésekből is arra következtethetünk, hogy a munkások körében gyakori beszédtéma a IX. párt- kongresszus határozatának az a pontja, amely felszólítja a kormányt és a szakszervezeteket, hogy szabályozzák a munkaidőcsökkentés bevezetésének részletes rendjét. A kongresszusi határozat kimondja, hogy az iparban •dolgozók munkaideje átlagosan heti 44 órára csökken és erre 1968 elejétől 1970 végéig kerül sói'. A rövidítés alapfeltétele: nem szabad csökkennie sem a termelésnek, sem pedig a dolgozó keresetének. Nyilvánvaló, hogy a munkaidő csökkentését először az egészségre ártalmas munkakörökben kell tovább folytatni. Jelenleg is 36— 42 óra a heti munkaideje mintegy 170 ezer dolgozónak (115 ezer az egészségi ártalom, 55 ezer pedig a folytonos termelési rend miatt végzi rövidebb ideig a munkát), de országosan még negyedmillióra tehető azoknak a száma, akiknél hasonlók a munkakörülmények. Elsősorban tehát az olyan helyeken indokolt rövidíteni a munkaidőt, ahol a szervezetre erősebb hatással van a hő-, vegyi, pores vibrációs ártalom és erősebbek az idegrendszeri kifáradást vagy pszichés megbetegedéseket okozó körülmények. Ezt az elsőbbséget nem is szükséges részletesebben indokolni. Természetes, hogy a kedvezőtlen körülmények között dolgozóknak a munkaidőrövidítésben előnyt kell élvezniük a jobb helyzetben levőkkel szemben. ÄZ általános, minden ipari munkásra kiterjedő munkaidő- csökkentés már nem ilyen egyszerű, bevezetésének számos olyan objektív főtétele van, amelyeket az üzemekben kell megteremteni. Az üzemeknek kell például majd eldönteni, hogy ötnapos munkahét alatt vagy a napi munkaidő rövidítésével végzik- e el a termelési feladatokat és ott keli biztosítani azt is, hogy a munkaidőcsökkentés valóban munkaidőcsökkentés legyen. Egyszerűbben szólva: rajtuk múltka rövidebb munkaidő legfontosabb feltétele, a túlórázások megszüntetése. Érthető ez, hiszen hiába írja elő hivatalos rendelkezés a 44 órás munkahetet, ha a kapkodás vagy a tervszerűtlenség miatt a dolgozók túlmunkára kényszerülnek, az állami előírás csak óhaj marad. Érdemes erről szót ejteni, mert 1966-ban ismét számottevően növekedett az iparvállalatok túlóráztatása. A kohó- és gépipari üzemekben például az előző évinél egymillióval többre becsülik a felhasznált túlóramennyiséget, és az erre fizetett többletbér meghaladta a február elsejei bérügyi intézkedések keretében kapott összeget. Nem sokkal jobb a helyzet a könnyűipari üzemekben sem, bár felelősségüket némileg enyhíti a számottevő munkaerő- hiány. Milyen módon lehetne megszüntetni a sok, és igen gyakran felesleges túlóráztatást? Az alapfeltétel a jobb munkaszervezés. A mostani termelési tanácskozásokon is hallottunk bírálatokat a késedelmes anyag-, szerszám-, rajzeilátásról, a rendszertelen gépkarbantartásról és sok más, a munkásokat bosszantó hibáról, melyek nemegyszer tetemes keresetkiesést is jelentettek számukra. Amikor a túlórázásokról szó esik, a gazdasági vezetők gyakran így érvelnék: „A munkások igénylik a túlórákat, hiszen ezzel növekszik a keresetük.” Két szempontból is vitatható ez a nézet. A túlmunkára kifizeti bérek egyenlőtlenül oszlanak meg a dolgozók között, hiszen az üzemekben elsősorban azoktól a tapasztaltabb szakmunkásoktól és az őket kiszolgáló segédmunkásoktól kénnek többletmunkát, akik nagyobb termelési érték előállítására képesek. De vitatható a nézet azért is, mert kizár lói a g a ma érvényben levő bérgazdólko- dási rendszert veszi figyelembe. Az új gazdasági mechanizmusban a vállalatok szabadabb bérgazdálkodási lehetőségeket kapnak, módjukban áll ezért magasabb bérrel, célprémiumokkal és egyéb mennyiségi, minőségi ösztönzőkkel biztosítani, hogy a jól szervezett műhelyekben a ma még túlórákra tartalékolt pénzt az előírt munkaidő alatt végzett tényleges termelésért, termelési értékért fizessék ki. Ezért is indokolt, hogy már most olyan munkarendet teremtsenek, amely a következő évekre is megalapozza a túlórázás nélküli termelést. Ahol ezt nem igyekeznek most biztosítani, ott könyen előfordulhat majd, hogy a legjobb szakmunkások kilépnek a vállalattól, és számúiéra előnyösebb, szervezettebb munkahelyet 'keresnek. Lesz erre módjuk, hiszen ismeretes, hogy az új gazdasági mechanizmusban megszűnnek a Munka Törvénykönyvében ma még rögzített munkahelyi kötöttségek. Az általános munkaidőcsökken- tés sok feltétele közül csupán néhányat említettünk. A munkások nagy érdeklődése azt mutatja, hogy teljesíteni akarják a tőlük függő feltételeket A többi az üzemek vezetőin múlik... K. A. A Szovietenióba is elkerülnek az alaki lányok, asszonyok zott ökröt, tűzdeld meg füstölt szalonnával, sót, paprikát, borsot, fokhagymát tégy hozzá, olajjal, borral locsold a piruló húst, majd faszénparázs felett forgasd 15—18 órán át, majd kezdheted az adagolást”. (Háziasszonyok, meg lehet próbálni!) A papírboltban nagy választékban kaphatók az álarcok. Sajnos, a „Kandúr Bandi” elfogyott, valaki kimondottan azt kérte. Kutyafejet visz 10 forintért az illető, én is akarok egyet venni emlékül, de az eladó lebeszél szándékomról. — Tessék inkább ezt az 1 forintost megvenni. Ez eredeti busó motívum, a többit Pestről, Pécsről kapjuk, nem sok köze van a busójáráshoz! Szombaton végignéztem az előkészületeket. Szinte percnyi pontossággal tudtam már a műsort, azt hogy a török lovasok 16.20 órakor jönnek ki a térre, a gyalogság 16.30 órakor vonul fel lándzsáival, fegyvereivel. Iskolások meneteltek egyelőre még jelmez nélkül, el nem tudtam képzelni, hogy az a csinos, barna diáklány miért megy méterekkel a többiek előtt, mi lesz a szerepe az ünnepségen. Ügy éreztem, hogy nem érhet már meglepetés, mégis az „előadás”, a vasárnapi premier szemet gyönyörködtető, elkápráztató volt. Háremhölgyeitől övezve megjelent a pasa, gőgösen szemlét tartott a legújabb foglyok felett, majd elégedetten nyugovóra tért Elcsendesedett a török tábor, csak az őrök sétáltak a rőzse- őrtüzek mellett Ekkor szörnyű maszkjaikban megjelentek a busók, a halálra rémült törököket rövid küzdelem után elűzték, majd megkezdődött a diadalittas busók tánca, a kóló! Nehéz visszaadni a busójárás hangulatát. A fogadalmi templom előtt legalább harminc pár vívott furkósbotokkal, de az egyik kisfiú — nem éppen stílszerűen — „Ájvánhó”-nak titulálta magát. A tér másik sarkában egy csapat gyerek — ahelyett, hogy a színes török sereget figyelte volna — az ott parkírozó Citroen kocsi végsebességéről vitatkozott. Az ütött-kopott cirkusz 238 éves papagájt és „mindig jó kedvű” (!!) mosómedvét ígért látnivalóul, mikrofonjukból a legújabb támeda- lok szóltak, erőteljes versenyre kényszerítve a tanácsházáről adott eredeti szerb muzsika sugárzóját. Piros fezben törökmézet árultak, s egészen primitív, szörnyű festmények is gazdára vártak. A törökök kiűzetésének mondája nélkülözi a történelmi alapot. Ha nem sikerül kialakítani a busójárás új formáját, akkor bele kell nyugodnunk, hogy nem sokáig éneklik már a betyárác- nóta strófáját: Csiszto szrido olaj síi nőm blizó Od polnotyi pokládé tye prótyi! („Tiszta szerda, de közel vagy [hozzánk, Éjfél után véget ér a farsang!”) Gyűszű László Két évvel ezelőtt az eleid művelődési házban Kalász Erzsébet irányításával és Kocsis Bamáné szakvezetésével kesztyűkötő kör alakult. Rendszeres oktatás keretében — mely minden téli idényben megismétlődik — újabb és újabb jelentkezőit, eleid háziasz- szonyok, öatalok, idősék sajátítják él ennek a házit par jellegű tevékenységnek minden gyakorlati tudnivalóját. Maga a termelő- munka az év minden szakában folyik. Az asszonyok a hazavitt anyagból a „norvégnak” nevezett, de valójában a norvégtől kezdve a magyar, romáin, szlovák és más népi mintákig terjedő, százféle tetszetős, mintázatú kesztyűket kötnek. Á Gyulai Háziipari Szövetkezet az átvevő és az eladó. A készítmények zöme külföldre kerül. Egyik nagy vásárlójuk a Szovjetunió. A kesztyűkötők havi átlagkeréSete 400—500 forint, ami jó kiegészítője a kosztpénznek. A kesztyűkötő szakkör igazi neve tulajdoniképpen háziasszonyok szakköre, ugyanis telente a kötés-, horgolástanítás mellett a legkülönfélébb házimunkák gyakorlati elsajátítása is folyik. Mondanunk sem kell, hogy elsősorban a sütés-főzés alapelemeivel ismerkedni akaró lányok a legszorgalmasabb látogatók. —hr— A mezőgazdasági könyvhónap könyveiből Már hagyományos, hogy minden év februárjában országszerte megrendezik a mezőgazdasági könyvhónapot. A könyvhónap esemény- sorozata megyénkben is megkezdődött, Békéscsabán kisfilmeket vetítettek és vitattak meg á mezőgazdaságban dolgozó szakemberek, több helyen könyvkiállítást, vásárt rendezték és rendeznek a közeljövőben. A 'könyvesboltok kitűnő és hasznos mezőgazdasági szakkönyveket ajánlanak az érdeklődőknek; ezek közül mutatunk be olvasóinknak négyet. ü házi kertek és szórvány “ qyümöf esősök növény ■ védelme A kutya. Dr. Sárkány Pál műve rámutat arra, hogy az ember a kutyát INGYENES szakmunkásképző és betanító tanfolyamra jelentkezhetnek 22—45 éves férfi segédmunkások ács-állványozó, vasbetonszerelő, könnyűgépkezelő, lók. kazánfűtő, betonozó és b. elemgyártó szakmára A tanfolyamok helye: Kecskemét, Baja, Cegléd. Munkalehetőséget, munkásszállást és ebédet biztosítunk. Az érdeklődők levelezőlapon kérjenek tájékoztatót és jelentkezési lapot. Jelentkezés mielőbb, de legkésőbb február 15-ig. ÉM BÄCS MEGYEI Állami építőipari vAllalat Kecskemét, Klapka utca 34. 143602 nemcsak háziállatnak, hanem barátjának is tekinti. A kutya erre a kitüntetésre évezredbe óta rászolgált, mindig hasznos társa volt az embernek. A könyv foglalkozik a kutyáién yésztéss el. ápolással és bizonyos speciális kiképzési teendőkkel is. Ismerteti a kutyatenyésztés hazai és nemzetközi szervezetét. Szép fény képillusztrációk tarkítják. Gyümölcssövény A házikertek és szórványgy ümöl- csösök növényvédelme. Három szerző a tárgyról írott sokoldalú tanulmányát tartalmazza ez a könyv. Ismerteti az általános tudnivalókat a növényvédelem alapjairól, tanácsokat ad a gyümölcsfák kártevőktől való megvédésére. Részletesen szól a kémiai növényvédelem eszközeiről, a növényvédelemhez engedélyezett fontosabb növényvédőszerekről. Külön részben foglalkozik a növényvédelem gépi eszközeinek bemutatásával. Anyagát illusztrációk egészítik ki. Gyümölcssövény. A három szerző olyan gyű mölcsfákról ír, melyeket kerítő sövény helyett lehet alkalmazik. telepíteni, és így kétszeres Iibv- not hoznak. Eligazító, magyarázó illusztrációi igen változatosak. Kásscflasr Horgászösvényeken. Kácsor László a szerzője ;• „Horgászösvényeken” című könyvnek, mely a horgászok népes táborában bizonyára nagy érdeklődést kelt. A szerző tapasztalatai, ismeretei gazdag tárházából merítve írta meg könyvét, mely foglalkozik a halak rendszertánával és biológiájával is. Képei jól egészítik ki a könyv anyagát. A csorvási öreged kérése Az Orosházi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságához kéréssel fordultak Csorvásról, Tótkomlósról. Az idős emberek azt kérték, hogy tegyék lehetővé az öregek napközi ott-honának létrehozását. A kérés alapján az egészségügyi és szociális állandó bizottság aktívák segítségével meglátogatta a Csorváson és a Tótkomlóson élő öregeket. Csorváson összesen 105 idős emberrel beszélgettek, akik közül negyvenötén csatlakoztak a napközi otthon megvalósítási igényhez. A községi tanács saj-. nos, nem rendelkezik olyan épülettel, amely erre a célra alk 1- mas lenne. így az elgondolás megvalósítása a falu valameny- nyi társadalmi szervének erőfeszítésétől függ. A járási tanács végrehajtó bl- zottsága támogatja a csorvási öregek napközi otthonának szervezését. A működéshez szükséges miniszteri engedély megszerzését, továbbá az épület és az anyagi fedezet biztosításának szorgalmazását a felsőbb szervekhez továbbította.
