Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-08 / 33. szám

1967. február 8. 5 Sserd* Mikor csökkenhet a munkaidő? A napokban tartott éves tervismertető tanácskozásokon több üzemben megkérdezték: mi­kor várba tó a munkaidő általá­nos csökkentése és bevezetésének milyen feltételei vannak. A kér­désekből is arra következtethe­tünk, hogy a munkások körében gyakori beszédtéma a IX. párt- kongresszus határozatának az a pontja, amely felszólítja a kor­mányt és a szakszervezeteket, hogy szabályozzák a munkaidő­csökkentés bevezetésének részle­tes rendjét. A kongresszusi hatá­rozat kimondja, hogy az iparban •dolgozók munkaideje átlagosan heti 44 órára csökken és erre 1968 elejétől 1970 végéig kerül sói'. A rövidítés alapfeltétele: nem szabad csökkennie sem a terme­lésnek, sem pedig a dolgozó ke­resetének. Nyilvánvaló, hogy a munkaidő csökkentését először az egészség­re ártalmas munkakörökben kell tovább folytatni. Jelenleg is 36— 42 óra a heti munkaideje mintegy 170 ezer dolgozónak (115 ezer az egészségi ártalom, 55 ezer pedig a folytonos termelési rend miatt végzi rövidebb ideig a munkát), de országosan még negyedmillióra tehető azoknak a száma, akiknél hasonlók a munkakörülmények. Elsősorban tehát az olyan helye­ken indokolt rövidíteni a mun­kaidőt, ahol a szervezetre erősebb hatással van a hő-, vegyi, por­es vibrációs ártalom és erősebbek az idegrendszeri kifáradást vagy pszichés megbetegedéseket okozó körülmények. Ezt az elsőbbséget nem is szükséges részletesebben indokolni. Természetes, hogy a kedvezőtlen körülmények között dolgozóknak a munkaidőrövidí­tésben előnyt kell élvezniük a jobb helyzetben levőkkel szem­ben. ÄZ általános, minden ipari munkásra kiterjedő munkaidő- csökkentés már nem ilyen egy­szerű, bevezetésének számos olyan objektív főtétele van, amelyeket az üzemekben kell megteremteni. Az üzemeknek kell például majd eldönteni, hogy öt­napos munkahét alatt vagy a na­pi munkaidő rövidítésével végzik- e el a termelési feladatokat és ott keli biztosítani azt is, hogy a munkaidőcsökkentés valóban munkaidőcsökkentés legyen. Egy­szerűbben szólva: rajtuk múltka rövidebb munkaidő legfontosabb feltétele, a túlórázások megszün­tetése. Érthető ez, hiszen hiába írja elő hivatalos rendelkezés a 44 órás munkahetet, ha a kap­kodás vagy a tervszerűtlenség miatt a dolgozók túlmunkára kényszerülnek, az állami előírás csak óhaj marad. Érdemes erről szót ejteni, mert 1966-ban ismét számottevően nö­vekedett az iparvállalatok túl­óráztatása. A kohó- és gépipari üzemekben például az előző évi­nél egymillióval többre becsülik a felhasznált túlóramennyiséget, és az erre fizetett többletbér meg­haladta a február elsejei bérügyi intézkedések keretében kapott összeget. Nem sokkal jobb a helyzet a könnyűipari üzemekben sem, bár felelősségüket némileg enyhíti a számottevő munkaerő- hiány. Milyen módon lehetne megszüntetni a sok, és igen gyak­ran felesleges túlóráztatást? Az alapfeltétel a jobb munkaszerve­zés. A mostani termelési tanács­kozásokon is hallottunk bírálato­kat a késedelmes anyag-, szer­szám-, rajzeilátásról, a rendszer­telen gépkarbantartásról és sok más, a munkásokat bosszantó hi­báról, melyek nemegyszer tete­mes keresetkiesést is jelentettek számukra. Amikor a túlórázásokról szó esik, a gazdasági vezetők gyakran így érvelnék: „A munkások igénylik a túlórákat, hiszen ezzel növekszik a keresetük.” Két szem­pontból is vitatható ez a nézet. A túlmunkára kifizeti bérek egyenlőtlenül oszlanak meg a dolgozók között, hiszen az üze­mekben elsősorban azoktól a ta­pasztaltabb szakmunkásoktól és az őket kiszolgáló segédmunká­soktól kénnek többletmunkát, akik nagyobb termelési érték előállí­tására képesek. De vitatható a nézet azért is, mert kizár lói a g a ma érvényben levő bérgazdólko- dási rendszert veszi figyelembe. Az új gazdasági mechanizmusban a vállalatok szabadabb bérgaz­dálkodási lehetőségeket kapnak, módjukban áll ezért magasabb bérrel, célprémiumokkal és egyéb mennyiségi, minőségi ösztönzők­kel biztosítani, hogy a jól szer­vezett műhelyekben a ma még túlórákra tartalékolt pénzt az előírt munkaidő alatt végzett tényleges termelésért, termelési értékért fizessék ki. Ezért is indokolt, hogy már most olyan munkarendet te­remtsenek, amely a következő évekre is megalapozza a túlórázás nélküli termelést. Ahol ezt nem igyekeznek most biztosítani, ott könyen előfordulhat majd, hogy a legjobb szakmunkások kilépnek a vállalattól, és számúiéra elő­nyösebb, szervezettebb munkahe­lyet 'keresnek. Lesz erre módjuk, hiszen ismeretes, hogy az új gaz­dasági mechanizmusban meg­szűnnek a Munka Törvényköny­vében ma még rögzített munka­helyi kötöttségek. Az általános munkaidőcsökken- tés sok feltétele közül csupán néhá­nyat említettünk. A munkások nagy érdeklődése azt mutatja, hogy teljesíteni akarják a tőlük függő feltételeket A többi az üzemek vezetőin múlik... K. A. A Szovietenióba is elkerülnek az alaki lányok, asszonyok zott ökröt, tűzdeld meg füstölt szalonnával, sót, paprikát, borsot, fokhagymát tégy hozzá, olajjal, borral locsold a piruló húst, majd faszénparázs felett forgasd 15—18 órán át, majd kezdheted az adagolást”. (Háziasszonyok, meg lehet próbálni!) A papírboltban nagy válasz­tékban kaphatók az álarcok. Saj­nos, a „Kandúr Bandi” elfogyott, valaki kimondottan azt kérte. Kutyafejet visz 10 forintért az illető, én is akarok egyet venni emlékül, de az eladó lebeszél szándékomról. — Tessék inkább ezt az 1 fo­rintost megvenni. Ez eredeti bu­só motívum, a többit Pestről, Pécsről kapjuk, nem sok köze van a busójáráshoz! Szombaton végignéztem az elő­készületeket. Szinte percnyi pontossággal tudtam már a mű­sort, azt hogy a török lovasok 16.20 órakor jönnek ki a térre, a gyalogság 16.30 órakor vonul fel lándzsáival, fegyvereivel. Iskolá­sok meneteltek egyelőre még jelmez nélkül, el nem tudtam képzelni, hogy az a csinos, barna diáklány miért megy méterekkel a többiek előtt, mi lesz a szere­pe az ünnepségen. Ügy éreztem, hogy nem érhet már meglepetés, mégis az „elő­adás”, a vasárnapi premier sze­met gyönyörködtető, elkápráztató volt. Háremhölgyeitől övezve meg­jelent a pasa, gőgösen szemlét tartott a legújabb foglyok felett, majd elégedetten nyugovóra tért Elcsendesedett a török tábor, csak az őrök sétáltak a rőzse- őrtüzek mellett Ekkor szörnyű maszkjaikban megjelentek a bu­sók, a halálra rémült törököket rövid küzdelem után elűzték, majd megkezdődött a diadalittas busók tánca, a kóló! Nehéz visszaadni a busójárás hangulatát. A fogadalmi templom előtt legalább harminc pár vívott furkósbotokkal, de az egyik kis­fiú — nem éppen stílszerűen — „Ájvánhó”-nak titulálta magát. A tér másik sarkában egy csa­pat gyerek — ahelyett, hogy a színes török sereget figyelte volna — az ott parkírozó Citroen kocsi végsebességéről vitatkozott. Az ütött-kopott cirkusz 238 éves pa­pagájt és „mindig jó kedvű” (!!) mosómedvét ígért látnivalóul, mikrofonjukból a legújabb támeda- lok szóltak, erőteljes versenyre kényszerítve a tanácsházáről adott eredeti szerb muzsika su­gárzóját. Piros fezben törökmé­zet árultak, s egészen primitív, szörnyű festmények is gazdára vártak. A törökök kiűzetésének mondá­ja nélkülözi a történelmi alapot. Ha nem sikerül kialakítani a busójárás új formáját, akkor be­le kell nyugodnunk, hogy nem sokáig éneklik már a betyárác- nóta strófáját: Csiszto szrido olaj síi nőm blizó Od polnotyi pokládé tye prótyi! („Tiszta szerda, de közel vagy [hozzánk, Éjfél után véget ér a farsang!”) Gyűszű László Két évvel ezelőtt az eleid mű­velődési házban Kalász Erzsébet irányításával és Kocsis Bamáné szakvezetésével kesztyűkötő kör alakult. Rendszeres oktatás kere­tében — mely minden téli idény­ben megismétlődik — újabb és újabb jelentkezőit, eleid háziasz- szonyok, öatalok, idősék sajátít­ják él ennek a házit par jellegű te­vékenységnek minden gyakorlati tudnivalóját. Maga a termelő- munka az év minden szakában fo­lyik. Az asszonyok a hazavitt anyagból a „norvégnak” nevezett, de valójában a norvégtől kezdve a magyar, romáin, szlovák és más népi mintákig terjedő, százféle tetszetős, mintázatú kesztyűket kötnek. Á Gyulai Háziipari Szö­vetkezet az átvevő és az eladó. A készítmények zöme külföldre ke­rül. Egyik nagy vásárlójuk a Szovjetunió. A kesztyűkötők havi átlagkeréSete 400—500 forint, ami jó kiegészítője a kosztpénznek. A kesztyűkötő szakkör igazi neve tulajdoniképpen háziasszo­nyok szakköre, ugyanis telente a kötés-, horgolástanítás mellett a legkülönfélébb házimunkák gya­korlati elsajátítása is folyik. Mon­danunk sem kell, hogy elsősorban a sütés-főzés alapelemeivel is­merkedni akaró lányok a legszor­galmasabb látogatók. —hr— A mezőgazdasági könyvhónap könyveiből Már hagyományos, hogy minden év februárjában országszerte meg­rendezik a mezőgazdasági könyv­hónapot. A könyvhónap esemény- sorozata megyénkben is megkez­dődött, Békéscsabán kisfilmeket vetítettek és vitattak meg á me­zőgazdaságban dolgozó szakembe­rek, több helyen könyvkiállítást, vásárt rendezték és rendeznek a közeljövőben. A 'könyvesboltok kitűnő és hasz­nos mezőgazdasági szakkönyveket ajánlanak az érdeklődőknek; ezek közül mutatunk be olvasóinknak négyet. ü házi kertek és szórvány “ qyümöf esősök növény ■ védelme A kutya. Dr. Sárkány Pál műve rámutat arra, hogy az ember a kutyát INGYENES szakmunkásképző és betanító tanfolyamra jelentkez­hetnek 22—45 éves férfi segédmunkások ács-állványozó, vasbetonszerelő, könnyűgépkezelő, lók. kazánfűtő, betonozó és b. elemgyártó szakmára A tanfolyamok helye: Kecskemét, Baja, Cegléd. Munkalehetőséget, munkásszállást és ebédet biztosí­tunk. Az érdeklődők levelezőlapon kérjenek tájékoztatót és jelentkezési lapot. Jelentkezés mielőbb, de legkésőbb február 15-ig. ÉM BÄCS MEGYEI Állami építőipari vAllalat Kecskemét, Klapka utca 34. 143602 nemcsak háziállatnak, hanem ba­rátjának is tekinti. A kutya erre a kitüntetésre évezredbe óta rá­szolgált, mindig hasznos társa volt az embernek. A könyv fog­lalkozik a kutyáién yésztéss el. ápolással és bizonyos speciális ki­képzési teendőkkel is. Ismerteti a kutyatenyésztés hazai és nemzet­közi szervezetét. Szép fény képil­lusztrációk tarkítják. Gyümölcssövény A házikertek és szórványgy ümöl- csösök növényvédelme. Három szerző a tárgyról írott sokoldalú tanulmányát tartalmaz­za ez a könyv. Ismerteti az álta­lános tudnivalókat a növényvéde­lem alapjairól, tanácsokat ad a gyümölcsfák kártevőktől való megvédésére. Részletesen szól a kémiai növényvédelem eszközei­ről, a növényvédelemhez engedé­lyezett fontosabb növényvédősze­rekről. Külön részben foglalkozik a növényvédelem gépi eszközei­nek bemutatásával. Anyagát il­lusztrációk egészítik ki. Gyümölcssövény. A három szerző olyan gyű mölcsfákról ír, melyeket kerítő sövény helyett lehet alkalmazik. telepíteni, és így kétszeres Iibv- not hoznak. Eligazító, magyarázó illusztrációi igen változatosak. Kásscflasr Horgászösvényeken. Kácsor László a szerzője ;• „Horgászösvényeken” című könyv­nek, mely a horgászok népes tá­borában bizonyára nagy érdeklő­dést kelt. A szerző tapasztalatai, ismeretei gazdag tárházából me­rítve írta meg könyvét, mely fog­lalkozik a halak rendszertánával és biológiájával is. Képei jól egé­szítik ki a könyv anyagát. A csorvási öreged kérése Az Orosházi Járási Tanács Végrehajtó Bizottságához kérés­sel fordultak Csorvásról, Tót­komlósról. Az idős emberek azt kérték, hogy tegyék lehetővé az öregek napközi ott-honának lét­rehozását. A kérés alapján az egészségügyi és szociális állan­dó bizottság aktívák segítségé­vel meglátogatta a Csorváson és a Tótkomlóson élő öregeket. Csorváson összesen 105 idős emberrel beszélgettek, akik kö­zül negyvenötén csatlakoztak a napközi otthon megvalósítási igényhez. A községi tanács saj-. nos, nem rendelkezik olyan épü­lettel, amely erre a célra alk 1- mas lenne. így az elgondolás megvalósítása a falu valameny- nyi társadalmi szervének erőfe­szítésétől függ. A járási tanács végrehajtó bl- zottsága támogatja a csorvási öregek napközi otthonának szer­vezését. A működéshez szüksé­ges miniszteri engedély meg­szerzését, továbbá az épület és az anyagi fedezet biztosításának szorgalmazását a felsőbb szer­vekhez továbbította.

Next

/
Thumbnails
Contents