Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-07 / 32. szám

BÉKÉS m A MEGYEI PÁRTbhZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA . Világ proletárjai, egyesüljetek t NÉPÚJSÁG 1967. FEBRUAR 7., KEDD ' Ara: 60 fillér XXII. «ÉVFOLYAM, 32. SZÁM Közszemlére telték az ideiglenes választói névjegyzéket A holnap A fél éve működő piackutató, termékelhelyezési lehetőségeket felmérő csoport vezetője refe­rálni ment az igazgatóhoz. A nagyvállalat vezetője kedélyes­kedve fogadta a nagy tudású szakembert. Ám az igazgató könnyed jókedve a referálás első negyedórájában szerte­foszlott, s helyébe a töpren­gés, borús gondterheltség lé­pett. Csupán annyi történt pe­dig, hogy a csoportvezető — té­nyek, adatok alapján — az ed­digi „amit termeltünk, azt el­adjuk” folyamatot a továbbiak-- ban tarthatatlannak ítélte, s helyébe az „amit keresnek, azt termelünk” folyamatát állítot­ta. Lépésről lépésre bizonyítot­ta, hogyan válik hamarosan lehetetlenné jó néhány hagyo­mányos termékük elhelyezése külföldön. A referálás a tervezett más­fél óra helyett végül is a dél­utánt órákba nyúlt, mert az igazgató — aki maga sem „új fiú” már a szakmában — ha­mar megértette, hogy itt a hol­napról van szó, s képzeletét megragadták az új értékesítési lehetőségek. A holnap: a mű­szaki színvonal emelése a gyár­tás- és gyártmányfejlesztés­ben, a termékek társadalmi hasznosságának növelése, s ez­zel — mivel az említettek a döntő tényezők — a termelés jövedelmezőségének javítása. Nemcsak az említett vállalat­nál, hanem az iparban minde­nütt Vállalatainknak hosszú ideig nem fűződött közvetlen érde­kük ahhoz, hogy gyorsan ha­ladjanak előre a gyártmány­fejlesztésben, s főként ennek volt tudható, hogy egy időben jelentős nehézségek keletkeztek egyes termékek értékesíthetősé­gét illetően. Az elgondolkoztató tények közé kell sorolnunk, hogy például az elfogadott és a megvalósított szabadalmak szá­ma közötti különbség állandóan nő, vagy hogy a gépiparban a jóváhagyott prototípusok csak mintegy fele kerül egy eszten­dőn belül sorozatgyártásra. Igen érdekes viszont — és nem véletlen —, hogy népgazdasá­gunk leggyorsabban fejlődő iparágában, a vegyiparban a műszaki fejlesztési alap mintegy kétharmadát — az elmúlt évek átlagát tekintve — gyártmány- fejlesztésre használták fel. Hiba lenne természetesen el­vitatni, hogy az igények, kö­vetelmények — ha nem is a kí­vánatos mértékben — hatást gyakoroltak a termelésre, a ter­mékek korszerűségére, válasz­tékának növelésére. Így például — szándékosan a könnyűipart említve, mert itt a legközvetle'- nebb a fogyasztói igény — ter­mékösszetétel változás „erőát­vitele” 1960-ban 51,2 száza­lék volt a szintetikus tartalmú gyapjúszövet aránya a fésűs gyapjúszövet termelésében, s ez 1965-re 68,5 százalékra emelke­dett, a kártolt gyapjúszövetnél pedig 55,9 százalékról 82,6 szá­zalékra. Ugyanez idő alatt a kötöttáru-termelésben a szinte­tikus kötöttáruk mennyisége a háromszorosára növekedett, s végül — a választékbővítést te­érdekében kintve — az állami cipőipar 1960-ban 761 modellt gyártott, 1965-ben pedig már 1115-öt. A közvetlen érdekeltség hiá­nya rövidesen a múlté lesz: a népgazdaság új irányítási rend­szere, a gazdasági mechaniz­mus reformjának végrehajtása valamennyi iparvállalatot köz­vetlenül érdekeltté tesz abban, hogy nagy gondot fordítson a gyártmányfejlesztésre, termékei korszerűsítésére, mert — a vál­lalatnak az értékesítési árbevé­teleiből kell eltartania önma­gát. Ha jobban értékesít, több nyereségre teSz szert, többet fizethet alkalmazottainak, ha értékesítése kevésbé kedvező, csökkennek a jövedelmek, s a holnap meg a holnapután még nehezebb lesz. Döntő kérdések­ről van tehát szó, s erre — mind a koncepciókat, mind a konk­rét anyagi, műszaki, személyi feltételeket tekintve — készül­ni kell! Ahogy a bevezetőben említett igazgató megfogalmazta: „Nem könnyű felhagyni a verklivel”, azaz a bejáratott, különösebb gondot nem okozó, minimális fejlesztést igénylő termékek ké­szítésével, s ráállni annak gyár­tására, ami új, munkaigénye­sebb, amit a vevők igényéinek. Ezt az átállást azonban — az alapanyaggyártás néhány terü­letét kivéve — mindenütt vég­re kell hajtani, s nem megkés­ve, hanem kellően megalapoz­va, a feltételeket megteremtve. Az említett vállalatnál még nem késtek el: teljes esztendő­vel korábban, tehát időben ér­kezett a figyelmeztetés, hogy a holnap kellemetlen meglepeté­seket is tartogathat, ha az igé­nyeket, kívánalmakat felülete­sen, rosszul mérik fel. Másutt azonban nem megnyugtató az a csend, ami a termékösszetétel felülvizsgálata, a piaci igények felmérése, s különösen a belföl­di értékesítés körül honol. Az új gazdasági mechaniz­musban a vállalatok nemcsak érdekeltek lesznek a gyárt­mányfejlesztésben, hanem je­lentős eszközökkel is rendel­keznek majd ahhoz, hogy e te- vékenységijk gyors, hatékony lehessen. Ma még igen hosszú egy-egy új termék átfutási ide­je — a textilipar egyes ágai­ban például a kimintázástól az üzemszerű gyártás megkezdésé­ig minimálisan hat hónap — s nem egy esetben jelentős kül­földi üzletkötésektől éppen ezért esünk el. A meglevő ne­hézségek okai között a fejlesz­tői, anyagi és szellemi erők szétforgácsoltságát éppúgy meg­találjuk, mint azt, hogy mér­nökeink csak mintegy 30 száza­léka dolgozik kutató-, fejlesztő- tevékenységen. Rendkívül nagy eredményeket hozhatnak a gyártmányfejlesztésben az olyan, eddig alig hasznosított lehetőségek, mint a licencvá­sárlás, a szakosítás, a nagy sorozatú gyártás, a vállalatok egy csoportjának közös anyagi eszközeit felhasználó kutató- részlegek működtetése, s termé­szetesen a kül- és belkereske­delmi igények pontos ismerete, annak tudása, hogy mi az, ami kell, amit — megvesznek! Mészáros Ottó Hétfőn, február 6-án me­gyénkben is közszemlére tették az idegiglenes választói név­jegyzéket a tanácsok helyiségei­ben. Az összeíróbiztosok által felvett szavazópolgárok névso­Robban’ásoklíal biztosítják az árhullám levonulását a Kiírösökön Másodfokú ári ízvédelmi készültség a Fekete-Körösön Vasárnap délelőtt érdeklődtünk a vízügyi igazgatóság árvízvédel­mi ügyeletén a jelenlegi helyzet­ről és a péntek óta végrehajtott robbantásokról. Kádár Imre titkár tájékoztatá­sa szerint a romániai vízgyűjtő területen lehullott csapadék újabb árhullámot okozott. Folyóinkat a magyar szakaszon részben álló, ' részben pedig szakaszosan zajló jég borította, illetve borítja. A robbantások célja volt az árhul­lámmal levonuló jég útjának a biztosítása és a levonulása során keletkező kisebb torlódások azon­nali felszámolása. Ebből a célból robbantott a munkásőrség mű­szaki egysége pénteken este 10 órától szombaton hajnalig a Fe­hér-Körösön, elsősorban a hidak térségében, hogy a torlódást elke­rüljék és a hidak mentesüljenek a sérüléstől. Vasárnap délelőtt a műszaki egység Körösladányba vonult ki a Sebes-Köröshöz, ugyanitt dolgozik két jégtörő hajó is a Körösön és a Berettyón levo­nuló ár zavartalanságának bizto­sítására. Közölte azt is Kádár Imre, hogy a Fehér-Körösön másodfokú ár- vízvédelmi készültséget tartanak. rát közli a névjegyzék lakóhá­zanként, lakcímenként a négy városban, ezenkívül valamennyi tanácsépületnél. Az összeíróbiztosok bár a legpontosabban végezték mun­kájukat, mégis előfordulhatott, hogy valaki kimaradt a név­jegyzékből, éppen ezért az ide­iglenes névjegyzékkel kapcso­latos kifogásokat a kifüggesz­téstől számított 8 napon belül, tehát legkésőbb február 14-ig a tanácsi végrehajtó bizottságok­nál szóban vagy írásban lehet előterjeszteni. Ugyanilyen mó­don lehet közölni azokat az ész­revételeket is. amelyek vala­mely személynek a névjegyzék­ből való törlésére irányulnak. Tervi smertető aktívaértekezle- tet tartottak a napokban a Férfi- fehérneműgyár Békéscsabai Gyár­egységében. A vállalat vezérigaz­gatója bevezetőben tájékoztatást adott arról, hogy 1966-ban az év kezdetén anyaghiány miatt vis­szaesés állt elő a termelésben. Ké­sőbb azonban ez megszűnt és a kereskedelemben mutatkozó igé­nyek szükségessé tették a lema­radás pótlását. Ezért októberben Orosházán még egy szalagot állí­tottak be, s a kongresszusi ver­seny is nagy lendületet adott a munkának. Végül is a vállalat mindhárom gyár­egysége túlteljesítette az éves tervét és eleget tett a bel-, a külkereskedelem, valamint a közületek igényének. József Attila emléktábla Párizsban Párizs Hétfőn délután Párizsban em­léktáblát helyeztek el a Rue de Vieux Coiombder 4 szám alatti ház falán, azon az épületen, ahol József Attila párizsi tartózkodása idején lakott. Az emléktábla le­leplezésénél megjelent Jean Bas- devont, a francia külügyminiszté­rium kulturális kapcsolatokkal foglalkozó főigazgatója és Valkó Márton, a Magyar Népköztársaság párizsi nagykövete. A leleplezésénél beszédet mon­dott Eugene Guillevic költő, Jó­zsef Attila verseinek francia for­dítója, dr. Klaniczay Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, egyetemi tanár és dr. Bene Ede, a párizsi nagykö- vefség magyar intézetének veze­tője. (MTI) Az idén az anyagellátás az év kezdetétől biztosított, a termelés folyamatos. A vállalat tervezett termelési értéke 100 millió forint­tal haladja meg a tavalyit, amely 37 százalékban a békéscsabai gyáregységre jut. A feladat meg­oldására mintegy 10 százalékkal kell növelni a termelékenységet. Ezrt egyrészt a tavalyi negyedik negyedévben kialakított bedolgozó rendszerrel, másrészt a teljesít­ményszázalék növelésével érik el Az utóbbit segíti elő a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulója tiszte­letére indított éves munka­verseny, amit a 131-es szalag MHS-brigádja kezdeménye­zett. A gyáregység a versenyt ne­gyedévenként értékeli és jelentős pénzösszeggel jutalmazza a leg­eredményesebben dolgozó brigá­dokat. A termelést segíti elő a már előbb említett új orosházi szalag is, amely az idén egész év­ben dolgozik. Megkezdődött az 1968. évre való előkészület is, amely egyelőre pi­ackutatásból, a lehetőségek fel­méréséből áll. A vállalat a III. negyedévtől kezdődően már nem kap meg­határozott tervszámokat, ha­nem közvetlenül a kereskede­lem és a közületi megrende­lők igényeihez alkalmazkod­va termel majd. Ez azt is jelenti, hogy a sza­lagokon többször lesz átállás, ami nagyobb előrelátást, gondosabb felkészülést kíván. A munka gazdaságosabb meg­szervezésére a gyáregység vezetői a termelés minden részletére ki­terjedő tanulmánytervet készítet­tek, amit a vállalat elfogadott és a többi gyáregységnél is haszno­sít. A vállalat olyan premizálási rendszert dolgoz ki, amely jelen­tősen több keresetet biztosít azok számára, akik kiváló minőségű termékeket gyártanak. (Pásztor) Modern lakóház épült Gyulán Gyulán, a Béke sugárúton hamarosan befejeződik a képen lát­ható modern, négyemeletes lakóház építése. Az új lakóház a város főútvonalának szemet gyönyörködtető színfoltja lesz. Fotó: s. e. Az év kezdetétől folyamatos a termelés Bedolgozókat is alkalmaz a békéscsabai ruhagyár

Next

/
Thumbnails
Contents