Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-05 / 31. szám

Világ proletárjai, egyesGÍJetekl 1967. FEBRUÁR 5., VASÁRNAP Ára 80 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 31. SZÁM Történelmi feladat Eddig tíz országgyűlési képviselőjelölt nyert bizalmat megyénkben Nagy az érdeklődés a ielölőgyűléseken Néhány gyenge adottságú ter­melőszövetkezet a kívántnál ala­csonyabb jövedelemmel, mérleg­hiánnyal zárja a tavalyi, 'elemi csapásokban, károkban bővelkedő esztendőt megyénkben is. Többsé­gük azonban jelentősen előreha­ladt ismét azon a történelmi úton, amely a jómódú, művelt, egysé­ges paraszti osztály kialakulásá­hoz vezet. — „Egység a legalább ötféle­képpen rétegeződő parasztság között? Lári-fári!” — mondogat­ták a hitetlenkedők és a haladás ellenségei is minduntalan a cél kitűzése, a szövetkezeti mozgalom kibontakozása óta. A tíz évvel ezelőtti felfogások, a mindenkiben ellenséget kereső bizalmatlanság légkörében nehéz volt elképzelni, hogy egykor egy sorban, az izmo­kat egyformán megfeszítve dol­goznak majd a volt cselédek, törpe- és kisbirtokosok, a közép­parasztok és az egykori cseléd­tartók. Ám azóta elsöpörte pár­tunk a téves felfogások és a bizalmatlanság légkörét. Kijelen­tette és azóta be is tartotta, hogy «ki ereje és tehetsége legjavával dolgozik és nem emel szót, kezet a népi demokrácia rendjére, azt nem tekintjük ellenségünknek. Azóta másként nézik és mérlege­lik egymást az emberek a falvak­ban isi Szóhasználatukban már csak elvétve fordul elő a koráb­ban gyakori „te koldusfaj zat”, „te kulákivadák” stt*. Ember és ember közt most már egyre inkább az tesz különbséget a szövetkezetben, hogy ki milyen szorgalommal dolgozik és hogyan gyarapítja tu­dását, ismereteit. Jó ez így? Nagyon jő. Annak ellenére, hogy az egykor módos emberek egyike-másika élete vé­géig fájlalja befelé az elvesztett örökölt vagyont, azt, hogy neki nem kellett dolgoznia, csak dol­goztatnia. Ezt a fájdalmat azon­ban nem, vagy csak nagyon ritkán mondja ki hangosan. Nem azért, mintha félne a hatalomtól. Egy­szerűen azért nem mondja ki, mert nem tud vitába szállni egy sor történelmi igazsággal. Azzal, hogy ami a földeken és a falvak­ban történik, annak így kell történnie. El kellett tűnnie a pa­rasztság életéből annak az ellen­tétet és ellenségeskedést szító kasztnak, amelyben a vagyon határozta meg azt, hogy ki az ember, a vezető, az úr, amelyben a nincstelenek csak „te Jánosok”, „te Péterek” lehettek. Kik mer­nek már szembeszállni azzal a bebizonyosodott ténnyel, hogy a javak igazságtalan elosztása kö­vetkeztében alakultak ki régen a felvég sok ablakos, nagy házai — a kastélyokról nem is beszélve — s az alvégi, vaksi szemű, alacsony putrik sora? Nagy elvakultság, az emberek mélységes gyűlölete kel­lene ahhoz, hogy bárki vitassa bárkinek a jogát a gondtalan élethez, a munkával teremtett új, fürdőszobás családi házhoz és a jómód más jeleihez, fezei nem azt akarjuk állítani* hogy most már testvéri szeretet honol a különböző rétegekből való emberek mindegyikének a szívé­ben. Azért is foglalkozunk a parasztság egységével, mert még sok a nem kívánt megnyilvánulás. A különböző rétegekből szövetke­zetekbe tömörült emberek egy­máshoz való viszonyát nem elcg tudatosan formálják még minde­nütt. Kevés helyen igyekeznek a szövetkezeti, pártszervezeti és gaz­dasági vezetők nyílt, őszinte lég­kört kialakítani. Jó néhány szö­vetkezetben szokássá vált az, hogy nem nyíltan, a közgyűlésen köve­telik a hanyagul dolgozók vagy a társadalmi tulajdonban más módon kárt tevők felelősségre vo­nását, súlyos esetben a kizárását, hanem kerülő úton adják ezt a vezetőség értésére. Ez még az egykori rétegeződés átka, afféle kölcsönös tartózkodás, „nehogy azt higyje, azért beszédeik, mert a napszámosom volt” vagy for­dítva. Kevés szó esik termelőszövet­kezeteinkben arról is, hogy az elért eredmény, a növekvő jöve­delem az összefogás, az együttes akarat gyümölcse, hogy a szövet­kezetben a legnagyobb szorgalom és? hozzáértés, a közöshöz való hűséges ragaszkodás adja a ran­got, a vezető beosztást, s nem az, hogy valaki ez vagy az volt a múltban. Nagyobb céltudatosság­gal szükséges erre nevelni az embereket. Egyrészt azért, mert még ki-kirobban a régi vagyoni helyzet és ellentét, ami sok kárt okoz egy egész sor ember érzel­mében, munkakedvében. Másrészt azért szükséges többet foglalkozni, beszélgetni az emberekkel, mert az öntudat nem emelkedik min­denkiben az anyagi jóléttel pár­huzamosan. Egyesek továbbra is hajlamosak a kapzsiságra, az irigységre. Márpedig az ilyen tulajdonságok gomba módra szülik a pletykát és az intrikát, ami napokra képes lefékezni a munka, a termelés ütemét. t Ezek és más példák is bizonyít­ják, hogy nem könnyű egységessé, azonos érdekeket, célokat valókká nevelni a különböző rétegekből összetevődő szövetkezeti gazdákat. Viszont a negatív példáknak sok­szorosa bizonyítja, hogy jó ütem­ben halad parasztságunk a párt által megjelölt helyes úton. Csu­pán arról nem szabad megfeled­kezni sehol, hogy mint minden fejlődőben levőt, a dolgozó pa­rasztság egységét és öntudatát is ápolni, a felbukkanó vadhajtáso­kat pedig nyesegetni kell Sehol sem eredményes a munka eleven politizálás nélkül, még kevésbé eredményes a termelőszövetkeze­tekben, ahová önként és társtulaj­donosokként tömörültek az embe­rek, ráadásul különböző meggyő­ződéssel és céllal. Nem könnyű egységes elvek vallására nevelni őket, de nagyon magasztos, törté­nelmi feladat ez minden kommu­nista, minden szövetkezeti vezető számára. Kukk Imre Mint már korábban hírül ad­tuk, megyénkben több mint 14 ezer népfrontaktíva tevékeny­kedik a választások előkészíté­sében. A programnak megfele­lően beszélgetéseken és külön­böző összejövetelekén összegez­ték a választottak négyévi munkáját és megkérdezték a lakosságot, hogy kit látnának szívesen az országgyűlésben, a tanácsokban. Ennek eredménye­Tíz esztendővel ezelőtt, 1957 februárjában alakultak meg az el­ső munkásőregységek. A jubile­um alkalmából Papp Árpád, „leg­fiatalabb” fegyveres testületünk országos parancsnoka nyilatkozott munkatársunknak. Emlékeztetett arra, hogy tíz esz­tendővel ezelőtt, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt hívó szavára szinte napok alatt létrejöttek az első egységek, amelyekben a párt, a munkásmozgalom harcedzett ve­teránjai, a szocializmus hű, leg­áldozatkészebb munkások, parasz­tok, értelmiségiek tömörültek, s fogtak fegyvert a proletárdiktatú­ra, a szocialista rendszer védel­mében. Azóta a munkásőrök több tízezres tábora látja el szorgal­masan önként vállalt kötelezett­ségét, a néphatalom védelmét, szoros együttműködésben a hiva­tásos fegyveres testületekkel. A leszerelő idősebbektől fiata­lok veszik át a fegyvert. Ennek bizonyítéka, hogy csupán az utób­bi három esztendőben több mint húszezer fiatal öltötte magára a munkásőr egyenruhát, s vállalta, hogy fegyveresen is szolgálja ha­zánkat, népünket Szociális létesítményeket épít a Mezőkovácsházi Gépjavító Állomás Már évekkel ezelőtt felzár­kózott a legjobbak közé a Me­zőkovácsházi Gépjavító Állo­más. Ezt az Élüzem cím bir­toklása is bizonyítja. Az állo­más dolgozói pedig nem a leg­ideálisabb körülmények kö­zött dolgoznak. Hiányzik az öltöző, a fürdő, de tanmű­hely és irodaépület is. A déli étkeztetést is a földművesszö­vetkezet kisvendéglőjével old­hatják meg. Február 1-én ki­szálltak a szegedi tanácsi ter­vező iroda vezető munkatár­sai, hogy megejtsék a helyszí­nelést, s megállapodjanak a gépjavító állomás vezetőivel a 3,5 millió forint költséggel építendő öltöző, fürdő, kony­ha, étkezde, tanműhely és iro­daépület tervének elkészítésé­ben,. ként a február 3-án megkezdő­dött jelölőgyűléseken olyan nagy érdeklődés mutatkozott, hogy néhol kicsinynek bizo­nyultak a 400—500 személy be­fogadására alkalmas jelölőgyű­lésre biztosított termek. Külö­nösen áll ez az országgyűlési képviselők jelölőgyűléseire. A jelölőgyűléseken szemé­lyekről mondtak el véleménye­ket a lakóterületeken, üzemekr Tíz esztendő alatt a munkás­őrség jól felkészült, jól felszerelt, fegyelmezett társadalmi fegyveres testületté vált. Az egységeknél ki­bontakozott szocialista verseny­mozgalomban elért eredmények­kel mintegy nyolcezer munkásőr és háromezer társadalmi parancs­nok érdemelte ki eddig a „Kiváló Munkásőr”, illetve a „Kiváló Pa­rancsnok” büszke címet és kitün­tető jelvényt. A munkásőrök ter­melő-, alkotó munkájukat is or­szágszerte példásan végzik. Több­ségük szocialista brigádban dolgo­zik és számosán tulajdonosai a Ki­váló Dolgozó jelvénynek. (MTI) A Német Demokratikus Köz­társaság TRANSPOÉTMASCHI- NEN Export-Import Vállalata az AGROKER Tröszttel közösen me­zőgazdasági gépkiállítást rendez Békéscsabán. Susanne Clemens, a Landmaschinenbau Gyár megbí­zottja,a kiállítás német szervező­jének és rendezőjének irányítá­sával Békéscsabán, a városi ta­nács dísztermében pénteken hoz­záláttak a szemléltető eszközök összeállításához. Susanne Clemens elmondotta, hogy az érdeklődők 58 modelltípust láthatnak az NDK-ban gyártott mezőgazdasági gépekből. A fő erőgép az RS—09- es eszközhordozó traktor és mun­kagépei. Kiállítanak nagy nyomá­sú permetezőt, váltva forgató ekét, talajlazító tárcsát, rakodót, az RS-traktorra szerelhető perme­tező-, porozógépet, járvaszecská- zót és rakodót, műtrágyaszórót, burgonyaművelőt — ültetőt és szedőt — továbbá vetőgépet. Be­mutatják az istállók, gazdasági épületek egyes gépeit is. Közöttük érdeklődésre tarthat számot a középutas istállók szálastakar- mányadagoló kocsija. Az NDK mezőgazdasági gép­ipara az RS—09-es traktort mun­kagépeivel együtt a világ 26 őr­ben, vállalatoknál, termelőszö­vetkezetekben, s egyben meg­valósították a párt és a kormány politikáját olyképpen, hogy a jók közül is a legjobbakat je­lölték. Kétségtelen, hogy az ed­dig megtartott jelölőgyűléseken nemcsak azt bírálták el, hogy a négy esztendő alatt mennyire tettek eleget megbízatásuknak az országgyűlési képviselők, a megyei, járási, városi tanácsta­gok, hanem azt is, hogy alkal­masak-e a fejlődésünk gyors tempójával együttjáró bonyo­lultabb, több hozzáértést köve­telő feladatok ellátására. Ilyen meggondolások alapján jelölték február 3-án országgyű­lési képviselőnek Vésztőn Frank Ferencet, Nagyszénáson Klaukő Mátyást, Békéscsabán Uhljár Mihályt, Orosházán Darvas Jó­zsefet, Sarkadon Kovács Ist­vánt. Február 4-én pedig Szeg­halmon Bálint Istvánnét, Batto- nyán Keszthelyi Zoltánt, Béké­sen Balogh Lászlót, Gyomán Varga Zsigmondot, Szarvason Nagy Józsefet. (A febrt»«- 3-i jelölőgyűlésekről lapunk 3. ol­dalán számolunk be.) Megyénkben a jelölőgyűlése­ken megjelent emberek eszme­cseréje azt mutatja, hogy a la­kosság jó kezekbe akarja tenni sorsát. szágába exportálja. Olyan ipari­lag fejlett állam is vásárol az NDK-tól mezőgazdasági gépet, mint Anglia. Az NDK mezőgazdasági gépki­állításának Békés megyei fő szer­vezője az AGROKER Békés me­gyei Vállalata és a Magyar Agrár- tudományi Egyesület Békés me­gyei Szervezete. Kiss Sándor, az AGROKER igazgatója elmondot­ta, hogy a kiállítás megtekintését elsősorban a termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok, gépjavító állomások, mezőgazdasági taninté­zetek és több, a mezőgazdasággal közösen dolgozó vállalat dolgozói­nak ajánlják. Érdemes megtekin­teni, hogy az NDK mezőgazdasági gépipara hogyan és milyen minő­ségben szolgálja és segíti a pa­raszti munkát. A kiállítás azért is aktuális, mert a termelőszövetke­zetek gépvásárlási igénye a kiállí­tott gépekből 1967-ben meghaladja a 27 millió forintot az 3966. évi 12,6 millió forinttal szemben. A kiállítás ünnepélyes megnyi­tását február 7-én. kedden délelőtt 10 órára tűzték ki. Az üzemek dolgozói február 8-tól 15-ig te­kinthetik meg a működő gépmo- dellekből összeállított, kellően illusztrált anyagot Nyolcezer kiváló munkásSr, háromezer kiváló parancsnok Működő gépmodellek — RS-fraktor 26 országban Február 8-től 15-ig NDX mezőgazdasági gépkiállítás Békéscsabán

Next

/
Thumbnails
Contents