Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-04 / 30. szám

IStfto február 4, 3 izomba* Az orosházi Petőfi gazdái megtalálták számításukat — Az ipari növények rekordja — Jövedelmező a baromfitartás — A 653 tag 15 és fél milliój a — Menny it ér egy munkaegység az ,,országlátta * ‘ tsz-ben? — Egy termelőszövetkezet életében nagy esemény a zárszámadás. Aas éves munka eredményét vetik ilyenkor papírra, a sok-sok szám pedig nem csupán a közös gyarapodásáról, hanem az «gyén jobb boldogulásáról is tanúskodik. Az értekezlethez nem szokott gazdák izgalommal készülnek a jelentős közgyűlésre, s az adatok hallatán megelégedéssel gondolnak az eltelt egy esztendőre, vagy olyasféle­képpen, hogy lehetett volna még jobban, A lényeg azonban egy: véget ért egy év, amelynek eredményei és gondjai valamennyi­nké. Több, több, több... A jogviták elkerülésére Verőfényes szombat délelőttön igyekeznek Szentetomyán a kul­túrotthon felé a Petőfi Tsz tag­jai. Zárszámadási közgyűlésüket nagy érdeklődés előzi meg, s mint erről Gönczi János tsz-elnök be­számolója tanúskodik, a várako­zás nem is alaptalan. volt?" hangja. Az egyik sor végén a növénytermesztésben dolgozók súgnak össze, s fel- elevenítik a melég nyári na- pokát. Mert bármennyire is ünnepélyes az alkalom, ők megfelelő létesítmény lesz a ba­romfiprogram megvalósításához. A közgyűlés végeztével hosszú sorban kifelé indulnak az em- berek. Kis csoportokba verőd- nek, mindenki a hozzá közel állót választja, hogy ilyen vagy olyan adattal még kiegészítse a _beszámolót. Egyikük meg­l átja a kezemben a jegyzetfü- zetet, a ceruzát és így szól: „A televíziótól van az elvtársi Mert jöhetnek ám megint, nincs szégyenkezni valónk”. Seleszt Ferenc Az elmúlt évek egyikében sem hiányzott a többszöri biztatás arra, hogy igyekezzenek szövet­kezeteink megteremteni tagjaik számára az egész évi folyamatos foglalkoztatás lehetőségeit. Ezt a biztatást eddig — főleg a gyen­gébben gazdálkodó szövetkeze­teknek — a gyorsabb erősödést szolgáló adottságok jobb kihasz­nálása, az elvándorlás megaka­dályozása, csökkentése diktáltat- ta párt- és tanácsszerveinkkel. A folyamatos munkaalkalom biztosítása ezekből a meggondo­lásokból is időszerű még. Az, hogy eddig nem valami nagy ak­tivitással törekedtek erre egyes helyeken, legfeljebb csak rosz- szallást váltott ki a szövetkezeti gazdákból és az irányító szer­vekből. Ezután azonban komoly perpatvarok származhatnak a szövetkezeteken belüli folyama­tos munka hiányából. A táp­pénz-, a családi pótlék és a nyugdíjjogosultság ugyanis évek­re szóló meghatározott számú munkanaphoz van kötve. Éppen ezért megfontolandó: vállalják-e a szövetkezeti vezetők annak kö­vetkezményeit, hogy egyesek vagy többen is elesnek a jutta­tástól folyamatos munka hiá­nyában? Az ilyen jogviták meg­előzésére sokkal jobb — a gaz­daság bevétele szempontjából Is — felkutatni a lehetőségeket, s megvetni az úgynevezett kise­gítő tevékenységek alapját. Azt mondani sem kell, hogy csakis keresett cikkek előállítására ér­demes berendezkedni, és úgy, hogy az engedély kiadását ne gá­tolja az egészségügyi, balesetvé­delmi és más követelmények hi­ánya. Téli hajrá a Mezőkovácsházi — Termelőszövetkezetünk a múlt gazdasági évben várakozá­son felüli eredményeket ért el — kezdi beszámolóját az elnök. — Kenyérgabonából a tervezett 13 mázsás átlagterméssel szemben 15 mázsával dicsekedhetünk, őszi ár­pából két és fél mázsával termett több holdanként a tervezettnél, kukoricából 24,1 mázsa, az elő­irányzottnál öt mázsával több a holdanként! termés. Különösen az ipari növények fizettek jól, ré­pából a tervezettnél 60 mázsával, kenderből 16 mázsával több az átlagtermés a vártnál. Tompa moraj fut végig a ter­men, az elégedettség és kicsit a csodálkozás „hát ilyen jó mégiscsak a munkáról beszél- nek. Arról, ami ezt az alkal- mat is lehetővé tette. Az elnöki beszámoló tovább ismerteti a termelési eredménye­ket, azt, hogy a kertészet a várt­nál több paprikát, paradicsomot, zöldségfélét termeit, a gyümöl­csösben is gazdag volt a termés, az állattenyésztés sem okózott csalódást. — A múlt év azzal a tanulság­gal is szolgált — folytatja az el­nök —, hogy az erőt elaprózó mupkának vélt baromfitartás igen kifizető, amit a sok százezer forint bizonyít. Nem szabad tehát megijednünk az újtól, az esetleg kockázatosabbtól. Gyarapodó forihtok Különösen megélénkül a te­rem, amikor az elnök bejelen­ti, rátér a pénzügyi helyzet ismertetésére. Valamennyiük számára „izgalmas” téma ez; a közös gyarapodása az egyén boldogulását is jelenti. S az itt élő emberek mindkettőért szurkolnak. — Termelőszövetkezetünkben a tiszta vagyon tizenötmillió 667 ezer forint, másfél millió forint­tal több a tavalyinál — jelenti ki a tagság előtt számot adó el­nök. — A növénytermesztők több mint félmillióval, a zöldségter­mesztők csaknem négyszázezer forinttal hoztak többet a várt­A BUDAPESTI KŐOLAJIPARI GÉPGYÁR Bp., XVIII., Gyömrői út 79—83. azonnali belépésre keres központi telephelyre ESZTERG) ÄLY OS, LAKATOS, HEGESZTŐ, VILLAN YS ZERELÖ, ELEKTROMŰSZERÉSZ SZ AKM UN KASOKAT ÉS FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT. Vidéki munkahelyekre külszolgálatos munkakörbe vasszerkezeti lakatos, csőszerelő, központifűtés-szerelő, vízvezetékszerelő, hegesztő szakmunkásokat és férfi segédmunkásokat. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. 1035 nál. A gyümölcsös háromszázezer forinttal fizetett jobban és egy­millió forint az állattenyésztés túlteljesítése. Mindezek alapján egy munkaegység értéke 42,20 fo­rint. Az egy tagra jutó évi jöve­delem 19 720 forint, 1500 forint­tal több a tavalyinál. Mindany- nyiumk munkájának gyümölcse ez. Ha bele lehetne látni az agynak abba a részébe, amely a szá­molási funkciókat végzi, igazi „nagyüzemet” látnánk. Az egyik mellettem ülő papírral, ceruzával a kezében dolgozik, s mikor megkérdem mi az eredmény, 28 ezer forint kö­rüli számot mond. Ennyi az évi jövedelme. A nevét nem mondja, hiába kérdem. — A múlt évi eredmények, mint látják, várakozáson felüli­ek — mondja az elnök, mintha a „fejszámolóknak” is válaszolna, — Célunk azonban a' további előbbre lépés, amelyre megvan­nak a lehetőségeink. A növény- termesztésnél a termésátlag növe­lése a feladatunk, a takarmányel­látás biztosításáért a vetésszerke­zetet kell megváltoztatnunk. Ez­által az állattenyésztés feltételei is javulnak, a felépülő ötezer fé­rőhelyes baromfinevelő pedig A Kossuth Könyvkiadó választási kiadványai Az új választójogi törvényt részletesen ismerteti a Kossuth Kiadó Tények és érvek sorozatá­nak legújabb füzete. Foglalko­zik ezenkívül az úri Magyaror­szág választási rendszerével, be­mutatja, mit is jelentett valójá­ban a békebeli béke idején, illet­ve a két világháború között hazánkban a „tiszta demokrácia”. Megjelent az 1967-es választási zsebkönyv is. Gépjavító Állomáson Február végéig 157 kisebb és nagyobb típusú Zetor főjavítása szerepel a Mezőkovácsiházi Gépja­vító Állomás tervében.’ Emellett későbbi határidővel 302 pótkocsit, 20 komibáj jit és 82 növényvédő gé­pet javítanak meg. Közben a Bu­dapesti Mezőgazdasági Gépgyár Makói Gyáregységének megrende­lésére vasszerkezetet, etetőfelhor- dót, törekszalagöt, szalmakihondót és egyéb szerkezetet készítenek aöldborsócséplő gépekhez. Van tehát munka bőven, de bő­velkednek a szorgalomban is. Február 1-ig 102 Zetort, 61 nö­vényvédő gépet, 102 pótkocsit és 34 kombájnt javítottak meg. A kombájnjavítás meggyorsításának elterjedt módszerét Mezőkovács- házán vezették be. Ugyanis erre használták fél már évek óta a Sárosán, koszosán futnak be főjavításra a Zetorok, s mielőtt a szalagra állítják, erős vízsugárral mossák tisztára őket. nyári betakarítás után jelentkező úgynevezett holtszezont, főleg a szeptember hónapot. A gépek javításához szükséges segédeszközöket már ae elmúlt években elkészítették. A mostani téli javításhoz már csak gördülő, sok fiókos asztalkákra volt szük­ség. Ezekre rakják a széjjelsze­dett gépek valamennyi tartozékát, s az összeszerelésnél lépésről lé­pésre követik a szalagon a gépet. A képen látható Zetor volt a 102-ik, amit eddig kijavítot­tak. Fotó: Esztergáiy Elszállításra váró kijavított Zetorok sorakoznak az állomás udvarán.

Next

/
Thumbnails
Contents