Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-04 / 30. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGY ti PÁR.TR I ZOTT SÁG ÉS A MEG YE I TÁ NÁCS IA f JA 1967. FEBRUÁR 4.. SZOMBAT Ara: 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 30. SZÁM A szocialista elet áramkörében Á IX. kongresszuson sok szó esett a parasztság életéről. A Köz­ponti Bizottság beszámolója, a hozzászólások egész sora foglalko­zott a falu gondjaival, örömeivel. Jó néhány szövetkezeti küldött is elmondta véleményét, nem rejtve véka alá, hogy mind a gazdasági helyzet megjavításával, mind a parasztság munkakedvének foko­zásával kapcsolatban van még jó néhány tennivaló. A kongresszus felelősséggel hallgatta meg az észrevételeket, s felelőssége tudatában a tenniva­lókból is részt vállalt Jó néhány határozat született, amelyek mindegyike segít mind feljebb és feljebb emelni a falut, könnyítő­nek a terheken, elősegítik a falu­si emberek erőfeszítéseinek foko­zottabb megbecsülését Eddig is sokat tett már a párt és a kormány azért, hogy a szö­vetkezeti parasztság életkörülmé­nyeit megjavítsa. A betegellátás és segélyezés, ae öregségi segély, az üdülések rendje mind nagy horderejű intézkedésnek számít A IX. kongresszus pedig azt a pa­raszti óhajt teljesítette, mely valamikor csak vágyálomnak szá­míthatott: határozatot hozott a szövetkezeti tagság nyugdíjának rendezésére. Történelmi tett, valóságos megkoronázása annak, ami falun a szocializmus építésének két év­tizede alatt történt Sokan el­mondták a kongresszusi felszóla­lók közül is, hogy ezzel az in­tézkedéssel került be valójában a falu a szocialista élet áramkörébe. A szövetkezetbe való belépés ugyanis csak az út eleje volt, az elhatározást, a szocializmus ügyé­nek a vállalását jelentette. Sokak­nál formális, kissé kényszeredett lépés volt Az ész talán helyeselte az új utat, de a szív még nem volt a közösé. S a parasztság életkörül­ményei, a velük való törődés sem érte el a szocialista úton járó szö­vetséges, a munkásosztály szín­vonalát A legnagyobb gond a nyugdíj rendezetlensége volt Az öregkor­tól való felelem jelentette a leg­nyomasztóbb terhet a falusi em­ber számára. Akár jómódú volt hajdanán, akár szegény, egyaránt félt az öregségtől. A módos gazda a kisemmizettségtől, a gyerekei­nek való kiszolgáltatottságtól ret­tegett, a szegény pedig a rásza­kadó tehetetlenségen kívül a nyo­mortól is. A falusi élet régi, ke­mény, harácsoló törvényei szerint csak addig volt ember az ember, amíg talpon állt. Amíg parancsol­ni, intézkedni tudott vagy két kezét bírta. Ha elfogyott az erő, ha nem tudott tovább gyarapítani, feleslegessé vált Olyan teherré, aki csak fogyaszt pusztít, de nem gyarapít. Ezért okozott osztatlan örömet országszerte a szövetkezeti parasztság nyugdíjának rendezése. A paraszti közvélemény is így vélekedik. Túl az intézkedés anyagi vonatkozásain, s a meg­nyugtató érzésen, az erkölcsi vo­natkozások sem lebecsülendők. A nagy szocialista család egyenran­gú tagjának lenni felemelő érzés a falusi ember számára, aki a múlt néhány esztendőben nem­csak megszokta, de meg is sze­rette az új életet. Építette és hoz­zánőtt Miközben az új világ falait húzta, maga is megnőtt egy fejjel. Már messzebbre lát, azt is látja, milyen tágas, sokat ígérő térség a miénk, mennyivel emberibb, me­legebb a szűkre szabott, gondokkal terhelt egyéni világnál. Különösen | így, a szocializmus más építőivel egyenlő jogon. S a megbecsülés, az erőfeszíté­sek elismerése korántsem merült ki a nyugdíj rendezésével. A hite­lek rendezése is legalább ilyen örömet keltett falun. Anyagi vo­natkozásban megkönnyíti a jelent és a jövendőt Milliós terheket vesz le a tsz-ek válláról, az elen­gedett részleteket a közös további gyarapítására, a tagság javadal­mazására fordíthatják. S persze, az erkölcsi vonatkozások sem be­csülhetők le. A gondoskodás, a törődés, a párt és a kormány figyelme, együttérzése osztatlanul mély hatást keltett Nem csoda, ha a falusi emberek jó hangulat­ban várják a tavaszt S tettei fog­ják bizonyítani: méltók a gondos­kodásra K. Gy. Magyar—jugoszláv megbeszélésen Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetségének elnöke, cs a kíséretében levő jugoszláv személyiségek csütörtökön délután látogatást tettek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának székházában. Ká­dár János és Joszip Broz Tito eszmecserét folytatott. A képen: a magyar és a jugoszláv kül­döttség a tárgyalóasztalnál. MTI fotó—Vigovsakd Ferenc felvétele Megfelelő az első negyedévi kőzellátás — Milyen élelmiszer- és tüzelő- ellátás várható az első negyed­évben? — erre a kérdésre kér­tünk választ a Belkereskedelmi MinásiztériumtóL A legfontosabb élelmiszerek, liszt, cukor, zsír, elegendő meny- nyiségben van raktáron. A tej­ellátás ugyancsak biztosított. A múlt évtől eltérően vajból is or­szágosan kielégítik az igényeket. Huszonöt százalékkal több, s egy­úttal jobb minőségű és gazdagabb választékú sajt kerül forgalom­ba. A városok és a nagyobb hely­ségek tejföl-, tehéntúró- és tej- színigényét ugyancsak ki tudják elégíteni. A falvak ellátásának javítására a termelőszövetkeze­tektől vár segítséget a kereske­delem. A sertéshúsellátásban továbbra is nehézségekkel kell számolni Viszont a tavalyi azonos időszak­hoz képest mintegy negyven szá­zalékkal több baromfi várja a ÍWWVWWWWVWWWWVWVWNWWVWWVWWWVWWVWVVWV» wwwwwvs, vásárlókat Elegendő a tojás, s már csak frisset árusítanak. A ta­valyinál kedvezőtlenebbnek ígér­kezik a halellátás, Konzervből a meglevő készle­tek és az ipar folyamatos szállítá­sa a mennyiségi igényeket telje­sen fedezi. A múlt évi jó termés ellenére gondot okoz a mirelitáru-ellátás, egyes cikkekbőL A tüzelókereskédelem annyi fűtőanyagot tárol, hogy még ak­kor is egészen nyárig el tudná látni a lakosságot, ha nem kapna utánpótlást. A vidék tüzelőellátá­sa is megfelelő. • Fogadás a szőni nagykövetségen az SZKP hazánkban lartózkodé küldöttségének tiszteiéiért F. J. Tyitov, a Szovjetunió budapesti nagykövete pénteken délután fogadást adott a D, Rasszulovnak, az SZKP Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak vezetésével a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására ha­zánkban tartózkodó pártkül­döttség' tiszteletére. (MTI) ISyolcezer-hetven hektoliter tej — Százötven mázsa vaj — Százharminc mázsa sajt Mit mutat a januári mérleg ? Csatornaépítés* Fotó; Eszter s£ly Köve Munkatársunk ezt a kérdést tette fel a napokban Németh Jó­zsefnek, a Hajdú-Bihar megyei Tejipari Vállalat békéscsabai üzeme vezetőjének. — Elégedetlenek vagyunk — mondotta az üzemvezető —, igaz azonban, hogy nem is várhat­tunk mást a januártól. Régi ta­pasztalatunk az, hogy ilyenkor, a nagyarányú disznóvágások idején sokkal kevesebb tejre és tejtermékre van szükség, mint az év bármely más hónapjában. A havi mérleg még nincs telje­sen készen, de már annyit tu­dunk, hogy a 100 százaléktól vagy kettővel elmaradtunk. Lássuk csak, miről, illetve mi­lyen mennyiségekről van szó? — Beérkezett az üzemünkbe nyolcezer-hetven hektoliter tej. A fővárosba szállítottunk ebből a mennyiségből ezerkilencszáz- hét hektóval, a többit magunk dolgoztuk fel s továbbítottuk a megyébe. Üzemünk tejjel csak Békéscsabát és Békést látja el, ■ többi községek a tejbegyűjtők útján kapják a tejet, összesen huszonöt begyűjtő tartozik a ha­táskörünkbe. A tejtermékekkel kapcsolatban mi vagyunk az il­letékesek. Két gépkocsink kihor­dott januárban többek között kétezer-százharmincöt hektoli­ter kannás tejet, valamint het­venötezer . palacktejet. Kannás tejfölből százhatvankét hektoli­terre volt szükség, de ezenkívül huszonkilencezer-nyolcszáz po­hárral is vittünk a megrendelő boltokba. Száztíz mázsa félzsí­ros túró és tizenegy hektoliter habtejszín volt a már említette­ken kívül a mi termékünk. Ezeken kívül százötven mázsa vajat, százharminc mázsa kilós, huszonötezer darab dobozos saj­tot és hat mázsa juhtúrót továb­bítottunk. Bízunk abban, hogy február közepén ismét fellendül a forgalmunk s az év végéig teljesíteni tudjuk a megszokott havi három és fél milliós ter­vünket — mondotta befejezésül az üzem vezetője. dr-O—

Next

/
Thumbnails
Contents