Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-25 / 48. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek t A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1967. FEBRUÁR 25., SZOMBAT Ára: 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 48. SZÁM Tanácsi gazdálkodás Az önállóság, mint közgazdasági fogalom terjedt el az utóbbi esztendőkben, nyilvánvaló összefüggésben a gazdaságirányítás reformjának előkészületeivel. Szakkörökben, de a széles közvéleményben is jól ismert ma már a reformnak az az elvi alapvonása, hogy erőteljesen bővül a vállalatok döntési köre. Nem ennyire köztudomású — jóllehet —, hogy az önállóság kiterjesztése a helyi államhatalmi szervekre, a tanácsokra is vonatkozik. Érdemes erről szólva mindenekelőtt a változások elvi hátterére utalni. A reform kidolgozásának egész folyamatában nyilvánvaló volt, s ezt valamennyi erről szóló dokumentum hangsúly ózza, hogy a gazdaságirányítás korszerűsítése korántsem képzelhető el csupán szűkén értelmezett gazdasági közegben, tehát az ország társadalmi viszonyainak fejlődésétől elszigetelten. Ellenkezőleg: a gazdaságirányítás reformjának egyszerre feltétele és kedvező eredménye — a demokratizmus erősödése; általánosságban szólva: a közösség ügyeinek tényleges intézésébe és ellenőrzésébe mind szélesebb tömegek kapcsolódhatnak be. A tanácsok államigazgatási, gazdálkodó és egyszersmind tömegszervezetek. S ha a két előbbi funkció — az igazgatás és a gazdálkodás — döntési határvonalai szélesebbre tágulnak, márpedig a reform éppen ezt irányozza elő, ennek tényleges megvalósítása nem képzelhető el másként, csak úgy, ha az adott közigazgatási körzet lakossága a számára valóban nagy horderejű, életkörülményeit, munkáját közvetlenül befolyásoló döntésekben közvetlenül részt vesz. Nyilvánvalóan aligha ösztönzi a tömegeket közvetlen részvételre a helyi ügyék irányításában és ellenőrzésében az a fajta „munkamegosztás”, hogy a tanácsok összegezik területük igényeit, de az anyagi eszközök felhasználását túlnyomórészt már nem ők, hanem a „felső szerv” dönti el. Ha viszont a tanács a szó legteljesebb értelmében gazdálkodhat — beleértve természetesen az anyagiak célszerű felhasználásának eldöntését is —, akkor a helyzet alapjaiban változik, mert hiszen ily módon a lakosság közreműködése sem korlátozódik csupán véleménynyilvánításra. A gazdaságirányításban, csakúgy, mint az élet minden területén, aligha vezet eredményre a dialektika olyan jellegű mellőzése, amely a folyamatokat csakis „vagy-vagy” elhatárolásban képes elképzelni. Ami az imént elsőként említett tényezőt illeti: noha az állami vállalat önállósága bővül, egyszersmind azt is tervezik, hogy úgynevezett kommunális adó formájában a vállalatnak is hozzá kell járulnia a terület fenntartási és fejlesztési költségeihez. A tanács pedig — amely fejlesztési céljainak megfelelően szabályozhatja ennek az adónak a kulcsát, s ezzel „olcsóvá” vagy „drágává” teheti az ipari üzem működését, másrészt; dönthet az adó felhasználásáról — ténylegesen gazdálkodó stílusban folytathatja munkáját A központi tervek és anyagi források finanszírozzák továbbra is azokat a kiemelkedő jelentőségű beruházásokat, amelyek egy-egy táj gazdasági arculatát vagy egy-egy iparág teljes horizontját alakítják — ilyenek az új utak, vasútvonalak, nagyüzemek, esetleg egy-egy vidék teljes kommunális hálózatának korszerűsítése stb. Természetes, hogy ezek a döntések nem kerülhetnek helyi hatáskörbe, hiszen itt országos ösz- szefüggéseket kell ismerni, szükségszerűen felülemelkedve a lokálpatriotizmus határain. Ezen túl azonban, a jelenleginél sokkal nagyobb összegekkel — és nem csupán szélesebb hatáskörben — gazdálkodhat majd a tanács, ami azért is ésszerű, mert így a helyi körülmények legjobb ismeretében születhet a döntés: mire költsék ezt a pénzt. Közbevetőleg megjegyezzük, hogy — előzetes elképzelések szerint — az ipar- vállalatokhoz hasonlóan a tanácsok is maguk dolgozzák majd ki az országban általános, háromféle tervet: az éves, az ötéves és a 15 éves távlati előirányzatot. Talán nem árt mindehhez azt is hozzátenni, hogy már nemcsak elvi körvonalak ezek, hanem részben idei valóság. A népgazdaság más területeihez hasonlóan, a tanácsi gazdálkodás irányításában is jelentős változásoknak lehetünk tanúi idén, s bár ezek csupán kezdeti lépések, ám — a reformhoz vezető lépések! Idén a tanácsok gazdálkodnak az állami költségvetési összegnek mintegy az ötödével. A harmadik ötéves terv időszakában összesen 35 milliárd forint a tanácsok rendelkezésére álló összeg. A pénz mennyiségénél is jelentő- ségteljesebb az a változás, ahogyan ezt a pénzt most már felhasználhatják. önmagában véve talán az is jelez egyet-mást, hogy számottevően mérséklődött a tanácsi gazdálkodást meghatározó, úgynevezett kötelező mutatók száma: két esztendeje még 76, a múlt évben 39 ilyen mutató szorította szűk határok közé a helyi jogkört — idén 13-ra csökkent a mutatók száma. Igaz, ez sem kevés, éppenséggel 13 mutatószámmal is jócskán korlátozható a gazdálkodás önállósága. Az ideá bővülő önállósághoz tartoznak továbbá azok az intézkedések is. amelyek módosították a helyi kommunális beruházások értékhatárát — magyarán: a korábbinál magasabb összegek esetén kell „felső” jóváhagyás, méghozzá 5-ről 30 millióra nőtt ez a határ. Helyileg dönthetnek a költségvetés átcsoportosításáról is, s nem kevésbé jelentős, hogy a megyék, a megyei jogú városok és a főváros tanácsait felhatalmazták a munkaerőgazdálkodás helyi feladatainak meghatározására. Mindez jó előjele és kedvező előkészítése a holnapnak, amikor a tanács még határozottabban területe felelős gazdájává válik! Tábori András Kádár János a Szovjetunióba utazott Választási nagygyűlés Orosházán Tegnap, február 24-én délután az Orosházi Üveggyárban választási nagygyűlést tartottak, amelyen részt vett Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Klaukó Mátyás az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Békés megyei Tanács elnöke, Frank Ferenc, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára, Darvas József, a Magyar írók Szövetségének elnöke, valamint a megye, illetve Orosháza társadalmi, politikai, gazdasági vezetői. A nagygyűlés előadója Fehér Lajos elvtárs volt és felszólalt azon Darvas József, megyénk képviselőjelöltje is. Orosháza lakossága, valamint az üveggyár dolgozói lelkes helyesléssel fogadták a két beszédet. Részletes tudósítást vasárnapi számunkban közlünk. A Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására pénteken néhány napos nem hivatalos baráti látogatásra a Szovjetunióba utazott Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Biszlku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, valamint Erdélyi Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügymániszterhelyet- tes. Búcsúztatásukra a Nyugati pályaudvaron megjelent Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Mumkásja, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Péter János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter, Benkei András, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, belügyminiszter, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, valamint Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője. Jelen volt F. J. Tyitov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. (MTD párt Politikai Bizottságának tagA lelkes hangulatú veterán és ifjúsági találkozó után tegnap elutaztak a szovjet vendégek Hetvennél több »áros „ tanácstag jelöltek között A kisiparosok iránt megnyilvánuló bizalom jele, hogy a mostani jelölőgyűléseken is több kisiparost jelöltek a megyében tanácstagnak. Amint Plenter Lajos, a KIOSZ megyei titkára elmondotta, a megyében hetvennél is több a kisiparos jelöltek száma. Közülük jó néhányan már harmadszorra érdemlik ki a választópolgárok bizalmát. Békésen Pintér András asztalost, Csorváson Neller János kőfaragót, Dombegyházán Asztalos István asztalost, Kardoskúton Lőrincz János cipészt, Szarvason Dankó István férfiszabót. Békéscsabán Jass Mihály műszerészt, Csanádapácán Schneider István kőfaragót immár harmadszorra jelölték tanácstagnak. Szinte nincsen a megyében egyetlen olyan kisközség sem, ahol ne lennének ott a jelöltek listáján. Csanáó akácán hárman is bizalmat kaptak. Áradon nvert arany- és ezüstérmeket az orosházi IIj Elet Tsz Megyénk egyik legnagyobb állattenyésztő termelőszövetkezete, az orosházi Üj Elet Tsz a közelmúltban meghívást kapott az aradi tartományi kisállattenyésztési kiállításra. Törzspulykákat, magyar, landesi és rajnai fajludakat vittek Aradra, s maguk a szövetkezet vezetői, kiváló állattenyésztői is elutaztak Aradra. Szakmai előadást hallgattak, megtekintették a kiállítást s gazdag tapasztalatokkal tértek haza. Méltó büszkeséggel mutatták a megérdemelt kitüntetéseket is. A bemutatott orosházi pulykák és ludak több arany- és ezüstérmet nyertek Aradon. Dr. Haraszti János ünnepi besz sóján. A szovjet hadsereg és hadiflotta megalakulásának 49. évfordulója alkalmából Békéscsabán, a Fegyveres Erők Klubjában 22-én és 23-án veteránok és fiatalok találkozójával egybekapcsolt ünnepséglet rendezett a Magyar— Szovjet Baráti Társaság elnöksége és a Fegyveres Erők Klubjának parancsnoksága. Ebből az alkalomból Békéscsabára érkeztek Csebánikin elvtárs és Bongyik kornszomohsta elvtárs, a Magyar- országon ideiglenesen állomásozó szovjet hadsereg képviselői és feleségei. A kedves vendégeket: február 22-én délután 4 órakor Békéscsabán, a Fegyveres Erők Klubjában a megyei pártbizottság, az MSZBT, a megyei KISZ-bdzottság képviselői, valamint Herczmann Jenő őrnagy, a klub parancsnoka fogadta. A fogadást követően a szovjet elvtársak találkoztak megyénkben élő veteránokkal, nyugdíjasokkal. A baráti esten dr. Haraszti János alezredes, a megyei rendőrfőkapitányság helyettes vezetője meleg szavakkal méltatta a magyar és szovjet nép megbonthatatlan barátságát. Majd Cse- bánkin elvtárs köszöntötte az egybegyűlt veteránokat. édét tartja a veteránok találkoFotó: Malmos A családias klubesten a jelenlevők valósággal körülfogták a kedves vendégeket, és ki így, ki úgy — tolmács segítségével — felelevenítették a harcokban szerzett élményeiket. Kultúrműsor és filmvetítés tarkította e nagyszerű estet. 23-án délelőtt a vendégek Gyula város nevezetességeivel, majd a harisnyagyár fejlődésével ismerkedtek. Fogadta őket a városi párt- és KISZ-bizottság képviselője. Majd részt vettek az évfordulóval kapcsolatos díszünnepségen a központi tiszthelyettesképző iskolában, ahol a parancsnok szép ajándékkal kedveskedett barátainak. Ez idő alatt a feleségek Békéscsabán — az asszonyokat nagyon érdeklő — a kötöttárugyúr termékeivel, és az ott dolgozó nők életével ismerkedtek. Este több száz fiatallal találkoztak az ifjúsági klubest keretében. Itt Nemes Ferenc honvédalezre- des szólt a fiatalokhoz, és Bongyik elvtárs ismertette a magyar és szovjet fiatalok közötti barátság nagyszerű alakulását. A hangulatos estet követően a vendégek tegnap, 24-én búcsúztak él a klub parancsnokától.