Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-24 / 47. szám

1967. február 24. 5 Péntek Napirenden az árvízkár helyreállítása Jól startoltak az idén... Megjutalmazták a gyulai bútorüzem legjobb brigádjait Egy évvel ezelőtt a gyulai já­rás lakosságának tekintélyes ré­helyreállítását, újjáépítését. Fás­sze éjjel-nappal a Fehér-, a Fe­kete-Körös töltésén Gyulavári környékén az árvíztől védte az ér­tékeket. A katasztrófa elodázása néhány nappal is eredménnyel járt, mert a Fehér- és a Fekete- Körös térségéből a víz odaérke- zése előtt kimentették a csalá­dokat. A vagyontárgyakban a víz igien jelentős kárt tett. A gyulai járás területéin a tavalyi ár- és bél víz 263 épületet rongált, illet­ve semmisített meg. Az árvízkárok helyreállítására munkabizottság alakult, amely el-1 sőrendű feladatának tartotta az| épületek közül is a családi házak] kerti Imre, a Gyulai Járási Ta­nács V. B. építési, vízügyi és köz­lekedési csoportjának vezetője ar­ról tájékoztatta a tanács végre­hajtó bizottságát, hogy az épüle­tek felújítására, újjáépítésére tét* intézkedések igen jelentős ered­ményeket hoztak. A helyreállítást 67 gazdasági épületen teljesen befejezték, öt épületen jelenleg is dolgoznak, elkezdték 98 épület készítését is. Hatvamhárom lakást I teljesen újjáépítették, tető alá hoztak 32 családi házat, lábazatig három lakás készült el. Tizenöt la­kás újjáépítése erre az évre hú­zódott. »Úgy éressük, bisalommal fordulnak hossánk Kint szikrázik a napfény. Feb­ruár és máris tavasz lenne? A sáríócsákban nagyokat locs- csan a gépkocsi kereke. Elhanya­golt mellékutcákon át közelíthető meg a kis üzem. A bejárat mellett tábla: „Buda­pesti Bútoripari Vállalat 8-as gyáregység.” Bent az előcsarnok­ban újabb tábla: Munkavarseny- híradó. Krétával rávetett jókora betűk: a brigádok nevei, mellet­tük szárnak — csupa százon fe­lüli. A januári teljesítmények. Cl Az igazgató szobájából éppen most igyekeznék kifelé a látoga­tók. Az ásványolaj ipari vállalat képviselői Gyulán rendelték meg üzemi könyvtáruk új berendezé­seit. Ebben az ügyben jöttek. Az „üzletfelek” után az újság­író kerül sorra. Illich József igaz­gató szobájában beszélgetünk. a termelőssövetkesetek99 A MEZŐBER megyei kirendeltségvezetőjének tájékoztatója Néhány héttel ezelőtt hírt ad­tunk arról, hogy megalakult a megyében a Mezőgazdasági Beru­házási Iroda Kirendeltsége. Ko- vács György, a kirendeltség veze­tője akkoriban rövid tájékozta­tót adott az új intézmény felada­táról. Elmondotta, hogy már a megalakulás időszakában 45—50 millió forint építési beruházás j szervezésére kaptak megbízást a j termelőszövetkezetektől. Ebben az! időszakban a kirendeltségen j mindössze ketten dolgoztak: a ki­rendeltségvezető és a pénzügyi előadó. Az utóbbi hetekben mér­nököket, technikusokat vettek fel és megalakították a műszaki ter­vezőrészleget, a telephelydoku* mentádét készítő, a pénzügyi és műszaki lebonyolító, valamint a belső ügyvitel gyors intézésére a gazdasági csoportot. Tárgyaltak a megyei tervező­intézettel az 1968. évi mezőgazda- sági jellegű beruházások tervdo­kumentációinak készítéséről. Kö­rösfalvi Pál, az intézet igazgató­ja szerint — mondotta Kovács György —, ha a tsz-ek az eddigi beruházási igényeiket nem vál­toztatják meg, akkor az 1968. évi beruházások terveit előrelátható­an 1967 végéig összeállítják. Ta­nácskoztak a termelőszövetkeze­tek önálló építőipari vállalkozá­sainak vezetőivel is az idei és a jövő évi munkáik kivitelezéséről. — Ügy érezzük — folytatta tá­jékoztatását Kovács György —, hogy a termelőszövetkezetek biza­lommal fordulnak hozzánk. Ezt az is bizonyítja, hogy négy hét alatt 78—80 millió forint beruházás ki­vitelezésére adtak megbízatást 1968-ra. Az állami gazdaságok vezetői is felkeresték a kirendeltséget. Meg­beszélték a jövő évi beruházások előkészítésének módját, ismer­kedtek a MEZÖBER-kirendeltség munkájával. Leggyakrabban ezek a kifeje­zések szerepelnek: magasabb igé­nyek, minőség, választékbővítés, gyártmányskála, műszaki problé­mák, nagyobb önállóság. Az üzem a Pesten székelő nagyvállalat egyik termelőegysége. Az idén a budapesti bútoripar 40 új termé­ket kíván előállítani. Mi jut eb­ből Gyulára? — Barbara helyett: Magdi. — ?! — Mind a kettő íróasztal — magyarázza mosolyogva az igaz­gató. — Csak éppen a tavalyi mo­dell helyett az idén tetszetősebb és célszerűbb bútort készítünk. Az 1967-es évben csupán 3 új terméke lesz a gyulai üzemnek. Az ugrásszerű változás éve vol­taképp a tavalyi volt. A koráb­ban gyártott egyetlen modell, a Fáklya kombinált szekrény he­lyett 12 új cikk termelését ve­zették be. sági szemlélet, tehát több tudás szükséges. Bizonyára azzal sem vétettek a szakszervezeti választási rend el­len, amikor gyakran, szóba hoz­ták a termelés hogyan tovább- ját. A célt világosan meghatá­rozták. Méghozzá nagyon okosan. Valahogy így fogalmazta ezt meg Krizsán Pál telepvezető felszóla­lásában: többet, jobbat és olcsób­ban termelni — ez szolgálja iga­zán a szervezett dolgozók érdek- védelmét. Vagyis ez az a forrás, amelyből jobban ki lehet majd elégíteni a megjavításra szoruló szociális, kulturális és munkavé­delmi szükségleteket. Épp ezért szóltak többen arról, hogy mind­ehhez az eddiginél több támogatást és gondoskodást várnak a válla­lat vezetőségétől is. Néhányan panaszolták, hogy a gépteremben igen szűkös a hely, a zsúfoltság megnehezíti a terme­lést. A géppark korszerűsítésére is szükség lenne már, mert a régi gépek hovatovább gátolják a jobb minőségű, igényesebb termé­kek készítését. Kerepeczky György, az üzem párttitkára a műszaki fejlesztést sürgette. És nem véletlen ül. Azért, mert a mun­ka termelékenységének növelésé­ből, amivel tavaly nemigen le­hettek elégedettek, nagyon sokat könnyíthetne a műszaki fejlesz­tés. Szükség is lenne rá, hiszen az idén arra sincs már panasz, hogy nincs elegendő munka. Ahogy Kendra György, a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat igazgatója elmondotta, most szinte az egész évre szerződésileg biztosított a megrendelés. Az idei évkezdés is jól sikerült. A csabai telepen ja­nuárban adósság nélkül fejezhet­ték be a termelést. Szakszervezeti bizottságot vá­lasztottak a nyomdászok. A szak- szervezeti taggyűlésen zömében mégis a termelés, a mindennapok gondjai, munkások és munkásnők javaslatai tolultak elő. Magyará­zatra sem igen szorul, hogy miért. Azért, mert ezek segítése, megol­dása és alkalmazása nélkül alig­ha lehet ezután eredményesen szolgálni az itt dolgozók munka-, anyagi és szociális körülményei­nek javítását S ez már nem pusztán érdekvédelem, jóval több annál: az ahhoz szükséges feltéte­lek megteremtése is. Ezt várják a nyomdászok a most megválasz­tott új szakszervezeti bizottságtól és a vállalat vezetőségétől. Jogos az igényük: szeretné’ meggyorsítani a fejlődést. Podina Péter i Akadnak rá példák a világtör- I ténelemben, hogy egy-egy „nagy ! ugrás” nem sikerül olyan simán, mint ahogy várnák. Mondjuk meg »őszintén, a gyulai bútorüzemben j is rengeteg nem várt gondot, ne- i kézséget akozott a termelés szer­kezetének hirtelen változtatása. A problémákat csak elmélyítette ta­valy az év eleji árvíz, mely Szál­lítási és munkaerőgondokkal je­lentkezett, és bizony egyben-más- ban a műszaki feltételek is hiá­nyoztak ahhoz, hagy a sokrétű ■‘.ermelési programot magabizto­san legyenek képesek megvalósí­tani. A múlt évet nagy lemaradással kezdték, amit az esztendő végere nagyrészt — de nem teljesen — tudtak csak pótolni. Nehéz dolguk volt a műszaki­aknak, a gazdasági vezetőknek, s a párt, a tömegszervezetek embe­reinek is. Egy valami megszokott, begyakorlott helyett sok-sok újat csinálni — nehezebb. Ez a fejlődés követelménye. De mikor az ember saját bőrén úgy tapasztalja á fejlődést, hogy többet kell tömi a fejét, kínlódik a munkában, s közben a fizetési boríték esetleg vékonyabb.. ki lelkesedik ilyenkor a fejlődésért? — Végül is milyen eredménnyel árták a múlt esztendőt? — Az éves tervünk 21 millió őrint volt — mondja Illich elv­társ. — A negyedik negyedévben már minimális nyereséget sikerült elérnünk, s így az évi tervet 98,3 százalékra teljesítettük. Őszinte szavak hangzanak el arról, hogy a jövőben vesztesége­sen dolgozó gyáraknak, vállala­toknak, üzemeknek nem lesz „he­lyük a nap alatt”. Hogy gyöke­resen megváltozzék a helyzet, ezen dolgoztak közös erőfeszítés­sel, együttes akarással a gyulai üzem munkásai, vezetői. Az idén az 1967-es év startjá­nál már mutatkoznak az 'eredmé­nyek. Januári programjukat (mely mintegy 2 millió 160 ezer forint) 100 százalékra teljesítették. — Milyen módszerekkel törek­szik az üzem vezetősége megala­pozni a jobb, korszerűbb mun­kát? — Többek között az anyagi ösztönzés fokozott kihasználásá­val célfeladatokat dolgoztunk ki, melyeknek teljesítésére célprémi­umot jelöltünk meg. Hogy mire irányulnak törekvéseink? A prog­ramozás tökéletesítésére, a jó mi­nőségű anyag biztosítására, a re­zsiköltségekkel való takarékos­kodásra. Negyedévenként mintegy 40 000 forintot fordítanak jutalmazásra. Az összehangoltabb, jobban szervezett munkára azért is szük­ség van, mert bonyolultabbakká váltak a szállítási feltételek. Az idén január 1-től nem negyed­évenként, hanem havonkénti spe­cifikált termelési szerződések sze­rint kell szállítaniuk. o Most értékelték a múlt évi munkaverseny eredményeit. Első lett a bakolóbrigád, akik a fe­lületek enyvezését végzik. Má­sodik a szabászok, harmadik pe­dig az öniőbrigád. A helyezések­kel természetesen pénzjutalom is jár. A napfény néha csalóka is le­het A februári sugárzást még hideg zimankó, ködök, keserves nehéz idők válthatják fel. Egyelőre csillog a napfény a kis üzem homlokzatának ablak­szemein. Az idei start jól sike­rült. A gyümölcshozó nyár még messze. A gyulai munkásoknak és műszaki embereknek bizonyá­ra még sok gondterhes nap prob­lémáival kell megküzdeniük, míg olyan eredményessé fejlődik kis közösségük munkája, amilyet mindnyájan szeretnének. Amiért mindnyájan dől sóznak. Vajda János Harminckét tan ácsrendelet as oroshási járásban Az utóbbi időben több módon vizsgálják, hogy a községi taná­csok miiként tetteik éleget válasz­tóik bizalmának, a falu fejleszté­sének, az életkörülmények kultu­ráltabbá tételének. A tanácsokról szóló 1954. évi X-es törvény sze­rint a tanácsok feladatkörükben határozatokat, rendeleteket adhat­nák tó. Tíz évvel ezelőtt az oros­házi járás községi tanácsai nem éltek a tanácstörvényben biztosí­tott lehetőséggel. Azóta azonban több új tanácsrendeletet alkottak mélyek lényegében a falun élő emberek életkörülményeinek ala­kítását a kialakult politikai és gazdasági helyzethez szabják meg. Összesen 32 tanácsrendeletet hoz­tak. Békéssámsonban a közterületek tisztán tartására és a házi szemét elhelyezésére, Csanáda pácán a község utcáinak, fáinak, csator­náinak és a parkosított területek védelmére, Gádoroson a temető rendjére, Nagyszénáson az idény­fürdő használatára fogalmaztak helyi érvényű rendéleteket. Ahol az olvasókat mindig örömmel várják Biharugrán a lakosok majd­nem tizenöt százaléka a köz. ségi könyvtár beiratkozok ol­vasója, ami nem lebecsü lendő ered­mény olyan he­lyen, ahol nem főfoglalkozá­sú, hanem csu­pán tiszteletdí­jas könyvtáros az olvasómon- galom hely serkentője. Bagdi Erzsik< pedig csak ilye; „negyed mű szakos” vág- még annyi serr a kötelez munkaidejét te kintve. Előírái szerint ugyanis csupán szombat délután és va­sárnap délelőtt lenne köteles ki­nyitni a kölcsönzőhelyiség ajta­ját az olvasók előtt. Szerencsére, mármint a könyvkölcsönzők sze­rencséjére, ő egyben a község ter­melőszövetkezeti klubjának a ve­zetője is, ebben van a könyvtár, és bárki bármikor látogat a he­lyiségbe, ha a szórakozás, előadás hallgatása után még könyvköl­csönzésre is jut ideje, Erzsiké készséggel áll rendelkezésére. Ez a biharugrai olvasottság tit­ka. Már négy­százan szere­pelnek • a könyvkölcsön- zők listáján: tsz-tagok, mun­kások, értelmi­ségiek és fő­ként sok-sok is­kolás. Bagdi Erzsiké még­sem elégedett. Azt szeretné, ha az olvasók száma tovább emelkedne. Eh­hez segítségül hívja a könyv- is taná­csot és a tsz-;, vaianunt a o.LSZ-t, a tömegszer • vezetek aktíváit, az iskolát és mindazokat, akik megértik az ol­vasás értelemformáló hatalmái. Apróság, de az is jellemző igye kezeiére, hogy a régi helyébe már készül az új, szép tábla a klub, illetve a könyvtár ajtajára, me­lyen bizonyára ez a mondat is ott ékeskedik: Aki olvasni akar, ne nézze a hivatalos kölcsönzési idői, bármikor rendelkezésére állunk. —új—

Next

/
Thumbnails
Contents