Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-24 / 47. szám
1967. február 24. 5 Péntek Napirenden az árvízkár helyreállítása Jól startoltak az idén... Megjutalmazták a gyulai bútorüzem legjobb brigádjait Egy évvel ezelőtt a gyulai járás lakosságának tekintélyes réhelyreállítását, újjáépítését. Fássze éjjel-nappal a Fehér-, a Fekete-Körös töltésén Gyulavári környékén az árvíztől védte az értékeket. A katasztrófa elodázása néhány nappal is eredménnyel járt, mert a Fehér- és a Fekete- Körös térségéből a víz odaérke- zése előtt kimentették a családokat. A vagyontárgyakban a víz igien jelentős kárt tett. A gyulai járás területéin a tavalyi ár- és bél víz 263 épületet rongált, illetve semmisített meg. Az árvízkárok helyreállítására munkabizottság alakult, amely el-1 sőrendű feladatának tartotta az| épületek közül is a családi házak] kerti Imre, a Gyulai Járási Tanács V. B. építési, vízügyi és közlekedési csoportjának vezetője arról tájékoztatta a tanács végrehajtó bizottságát, hogy az épületek felújítására, újjáépítésére tét* intézkedések igen jelentős eredményeket hoztak. A helyreállítást 67 gazdasági épületen teljesen befejezték, öt épületen jelenleg is dolgoznak, elkezdték 98 épület készítését is. Hatvamhárom lakást I teljesen újjáépítették, tető alá hoztak 32 családi házat, lábazatig három lakás készült el. Tizenöt lakás újjáépítése erre az évre húzódott. »Úgy éressük, bisalommal fordulnak hossánk Kint szikrázik a napfény. Február és máris tavasz lenne? A sáríócsákban nagyokat locs- csan a gépkocsi kereke. Elhanyagolt mellékutcákon át közelíthető meg a kis üzem. A bejárat mellett tábla: „Budapesti Bútoripari Vállalat 8-as gyáregység.” Bent az előcsarnokban újabb tábla: Munkavarseny- híradó. Krétával rávetett jókora betűk: a brigádok nevei, mellettük szárnak — csupa százon felüli. A januári teljesítmények. Cl Az igazgató szobájából éppen most igyekeznék kifelé a látogatók. Az ásványolaj ipari vállalat képviselői Gyulán rendelték meg üzemi könyvtáruk új berendezéseit. Ebben az ügyben jöttek. Az „üzletfelek” után az újságíró kerül sorra. Illich József igazgató szobájában beszélgetünk. a termelőssövetkesetek99 A MEZŐBER megyei kirendeltségvezetőjének tájékoztatója Néhány héttel ezelőtt hírt adtunk arról, hogy megalakult a megyében a Mezőgazdasági Beruházási Iroda Kirendeltsége. Ko- vács György, a kirendeltség vezetője akkoriban rövid tájékoztatót adott az új intézmény feladatáról. Elmondotta, hogy már a megalakulás időszakában 45—50 millió forint építési beruházás j szervezésére kaptak megbízást a j termelőszövetkezetektől. Ebben az! időszakban a kirendeltségen j mindössze ketten dolgoztak: a kirendeltségvezető és a pénzügyi előadó. Az utóbbi hetekben mérnököket, technikusokat vettek fel és megalakították a műszaki tervezőrészleget, a telephelydoku* mentádét készítő, a pénzügyi és műszaki lebonyolító, valamint a belső ügyvitel gyors intézésére a gazdasági csoportot. Tárgyaltak a megyei tervezőintézettel az 1968. évi mezőgazda- sági jellegű beruházások tervdokumentációinak készítéséről. Körösfalvi Pál, az intézet igazgatója szerint — mondotta Kovács György —, ha a tsz-ek az eddigi beruházási igényeiket nem változtatják meg, akkor az 1968. évi beruházások terveit előreláthatóan 1967 végéig összeállítják. Tanácskoztak a termelőszövetkezetek önálló építőipari vállalkozásainak vezetőivel is az idei és a jövő évi munkáik kivitelezéséről. — Ügy érezzük — folytatta tájékoztatását Kovács György —, hogy a termelőszövetkezetek bizalommal fordulnak hozzánk. Ezt az is bizonyítja, hogy négy hét alatt 78—80 millió forint beruházás kivitelezésére adtak megbízatást 1968-ra. Az állami gazdaságok vezetői is felkeresték a kirendeltséget. Megbeszélték a jövő évi beruházások előkészítésének módját, ismerkedtek a MEZÖBER-kirendeltség munkájával. Leggyakrabban ezek a kifejezések szerepelnek: magasabb igények, minőség, választékbővítés, gyártmányskála, műszaki problémák, nagyobb önállóság. Az üzem a Pesten székelő nagyvállalat egyik termelőegysége. Az idén a budapesti bútoripar 40 új terméket kíván előállítani. Mi jut ebből Gyulára? — Barbara helyett: Magdi. — ?! — Mind a kettő íróasztal — magyarázza mosolyogva az igazgató. — Csak éppen a tavalyi modell helyett az idén tetszetősebb és célszerűbb bútort készítünk. Az 1967-es évben csupán 3 új terméke lesz a gyulai üzemnek. Az ugrásszerű változás éve voltaképp a tavalyi volt. A korábban gyártott egyetlen modell, a Fáklya kombinált szekrény helyett 12 új cikk termelését vezették be. sági szemlélet, tehát több tudás szükséges. Bizonyára azzal sem vétettek a szakszervezeti választási rend ellen, amikor gyakran, szóba hozták a termelés hogyan tovább- ját. A célt világosan meghatározták. Méghozzá nagyon okosan. Valahogy így fogalmazta ezt meg Krizsán Pál telepvezető felszólalásában: többet, jobbat és olcsóbban termelni — ez szolgálja igazán a szervezett dolgozók érdek- védelmét. Vagyis ez az a forrás, amelyből jobban ki lehet majd elégíteni a megjavításra szoruló szociális, kulturális és munkavédelmi szükségleteket. Épp ezért szóltak többen arról, hogy mindehhez az eddiginél több támogatást és gondoskodást várnak a vállalat vezetőségétől is. Néhányan panaszolták, hogy a gépteremben igen szűkös a hely, a zsúfoltság megnehezíti a termelést. A géppark korszerűsítésére is szükség lenne már, mert a régi gépek hovatovább gátolják a jobb minőségű, igényesebb termékek készítését. Kerepeczky György, az üzem párttitkára a műszaki fejlesztést sürgette. És nem véletlen ül. Azért, mert a munka termelékenységének növeléséből, amivel tavaly nemigen lehettek elégedettek, nagyon sokat könnyíthetne a műszaki fejlesztés. Szükség is lenne rá, hiszen az idén arra sincs már panasz, hogy nincs elegendő munka. Ahogy Kendra György, a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat igazgatója elmondotta, most szinte az egész évre szerződésileg biztosított a megrendelés. Az idei évkezdés is jól sikerült. A csabai telepen januárban adósság nélkül fejezhették be a termelést. Szakszervezeti bizottságot választottak a nyomdászok. A szak- szervezeti taggyűlésen zömében mégis a termelés, a mindennapok gondjai, munkások és munkásnők javaslatai tolultak elő. Magyarázatra sem igen szorul, hogy miért. Azért, mert ezek segítése, megoldása és alkalmazása nélkül aligha lehet ezután eredményesen szolgálni az itt dolgozók munka-, anyagi és szociális körülményeinek javítását S ez már nem pusztán érdekvédelem, jóval több annál: az ahhoz szükséges feltételek megteremtése is. Ezt várják a nyomdászok a most megválasztott új szakszervezeti bizottságtól és a vállalat vezetőségétől. Jogos az igényük: szeretné’ meggyorsítani a fejlődést. Podina Péter i Akadnak rá példák a világtör- I ténelemben, hogy egy-egy „nagy ! ugrás” nem sikerül olyan simán, mint ahogy várnák. Mondjuk meg »őszintén, a gyulai bútorüzemben j is rengeteg nem várt gondot, ne- i kézséget akozott a termelés szerkezetének hirtelen változtatása. A problémákat csak elmélyítette tavaly az év eleji árvíz, mely Szállítási és munkaerőgondokkal jelentkezett, és bizony egyben-más- ban a műszaki feltételek is hiányoztak ahhoz, hagy a sokrétű ■‘.ermelési programot magabiztosan legyenek képesek megvalósítani. A múlt évet nagy lemaradással kezdték, amit az esztendő végere nagyrészt — de nem teljesen — tudtak csak pótolni. Nehéz dolguk volt a műszakiaknak, a gazdasági vezetőknek, s a párt, a tömegszervezetek embereinek is. Egy valami megszokott, begyakorlott helyett sok-sok újat csinálni — nehezebb. Ez a fejlődés követelménye. De mikor az ember saját bőrén úgy tapasztalja á fejlődést, hogy többet kell tömi a fejét, kínlódik a munkában, s közben a fizetési boríték esetleg vékonyabb.. ki lelkesedik ilyenkor a fejlődésért? — Végül is milyen eredménnyel árták a múlt esztendőt? — Az éves tervünk 21 millió őrint volt — mondja Illich elvtárs. — A negyedik negyedévben már minimális nyereséget sikerült elérnünk, s így az évi tervet 98,3 százalékra teljesítettük. Őszinte szavak hangzanak el arról, hogy a jövőben veszteségesen dolgozó gyáraknak, vállalatoknak, üzemeknek nem lesz „helyük a nap alatt”. Hogy gyökeresen megváltozzék a helyzet, ezen dolgoztak közös erőfeszítéssel, együttes akarással a gyulai üzem munkásai, vezetői. Az idén az 1967-es év startjánál már mutatkoznak az 'eredmények. Januári programjukat (mely mintegy 2 millió 160 ezer forint) 100 százalékra teljesítették. — Milyen módszerekkel törekszik az üzem vezetősége megalapozni a jobb, korszerűbb munkát? — Többek között az anyagi ösztönzés fokozott kihasználásával célfeladatokat dolgoztunk ki, melyeknek teljesítésére célprémiumot jelöltünk meg. Hogy mire irányulnak törekvéseink? A programozás tökéletesítésére, a jó minőségű anyag biztosítására, a rezsiköltségekkel való takarékoskodásra. Negyedévenként mintegy 40 000 forintot fordítanak jutalmazásra. Az összehangoltabb, jobban szervezett munkára azért is szükség van, mert bonyolultabbakká váltak a szállítási feltételek. Az idén január 1-től nem negyedévenként, hanem havonkénti specifikált termelési szerződések szerint kell szállítaniuk. o Most értékelték a múlt évi munkaverseny eredményeit. Első lett a bakolóbrigád, akik a felületek enyvezését végzik. Második a szabászok, harmadik pedig az öniőbrigád. A helyezésekkel természetesen pénzjutalom is jár. A napfény néha csalóka is lehet A februári sugárzást még hideg zimankó, ködök, keserves nehéz idők válthatják fel. Egyelőre csillog a napfény a kis üzem homlokzatának ablakszemein. Az idei start jól sikerült. A gyümölcshozó nyár még messze. A gyulai munkásoknak és műszaki embereknek bizonyára még sok gondterhes nap problémáival kell megküzdeniük, míg olyan eredményessé fejlődik kis közösségük munkája, amilyet mindnyájan szeretnének. Amiért mindnyájan dől sóznak. Vajda János Harminckét tan ácsrendelet as oroshási járásban Az utóbbi időben több módon vizsgálják, hogy a községi tanácsok miiként tetteik éleget választóik bizalmának, a falu fejlesztésének, az életkörülmények kulturáltabbá tételének. A tanácsokról szóló 1954. évi X-es törvény szerint a tanácsok feladatkörükben határozatokat, rendeleteket adhatnák tó. Tíz évvel ezelőtt az orosházi járás községi tanácsai nem éltek a tanácstörvényben biztosított lehetőséggel. Azóta azonban több új tanácsrendeletet alkottak mélyek lényegében a falun élő emberek életkörülményeinek alakítását a kialakult politikai és gazdasági helyzethez szabják meg. Összesen 32 tanácsrendeletet hoztak. Békéssámsonban a közterületek tisztán tartására és a házi szemét elhelyezésére, Csanáda pácán a község utcáinak, fáinak, csatornáinak és a parkosított területek védelmére, Gádoroson a temető rendjére, Nagyszénáson az idényfürdő használatára fogalmaztak helyi érvényű rendéleteket. Ahol az olvasókat mindig örömmel várják Biharugrán a lakosok majdnem tizenöt százaléka a köz. ségi könyvtár beiratkozok olvasója, ami nem lebecsü lendő eredmény olyan helyen, ahol nem főfoglalkozású, hanem csupán tiszteletdíjas könyvtáros az olvasómon- galom hely serkentője. Bagdi Erzsik< pedig csak ilye; „negyed mű szakos” vág- még annyi serr a kötelez munkaidejét te kintve. Előírái szerint ugyanis csupán szombat délután és vasárnap délelőtt lenne köteles kinyitni a kölcsönzőhelyiség ajtaját az olvasók előtt. Szerencsére, mármint a könyvkölcsönzők szerencséjére, ő egyben a község termelőszövetkezeti klubjának a vezetője is, ebben van a könyvtár, és bárki bármikor látogat a helyiségbe, ha a szórakozás, előadás hallgatása után még könyvkölcsönzésre is jut ideje, Erzsiké készséggel áll rendelkezésére. Ez a biharugrai olvasottság titka. Már négyszázan szerepelnek • a könyvkölcsön- zők listáján: tsz-tagok, munkások, értelmiségiek és főként sok-sok iskolás. Bagdi Erzsiké mégsem elégedett. Azt szeretné, ha az olvasók száma tovább emelkedne. Ehhez segítségül hívja a könyv- is tanácsot és a tsz-;, vaianunt a o.LSZ-t, a tömegszer • vezetek aktíváit, az iskolát és mindazokat, akik megértik az olvasás értelemformáló hatalmái. Apróság, de az is jellemző igye kezeiére, hogy a régi helyébe már készül az új, szép tábla a klub, illetve a könyvtár ajtajára, melyen bizonyára ez a mondat is ott ékeskedik: Aki olvasni akar, ne nézze a hivatalos kölcsönzési idői, bármikor rendelkezésére állunk. —új—
