Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-24 / 47. szám
1967. FEBRUÁR 24., PÉNTEK Ár»: 00 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 47. SZÁM A közélet hangja Végei érték a jelölőgyűlések igényesség is, amelyet a választóik szerbe a megyében. Néhány hét alatt ezrek latolgatták' ki lenne a legalkalmasabb, hogy az országgyűlésben, a helyi, a járási, a városi, a megyei tanácsban a választók ügyeit intézze. E nagy eszmecseréik értékes tapasztalatok sokaságával szolgáltak. Mindenekelőtt szembetűnő a választópolgárok tömeges részvétele, aktivitása. Emberek sok ezre vitatta heteken át az ország, világ dolgait. Különös figyelemmel tárgyalták a választókörzet, vagyis szűkebb pátriájuk helyzetét, gondjait, tennivalóit. A választást megelőző eszmecsere élénkébb és tartalmasabb a volt, mint azt bárki várhatta volna. Megnyilvánult benne népünk egysége, egyetértése a párt politikájával, a IX. partikon gresz- szus határozataival és választási programunkkal, amely a szocializmus teljes felépítésének irányába hat A jelölést indítványozó felszólalók a legtöbb helyen hangsúlyozták, hogy .vállalja bátran a jelölt a megbízatást, mert felelősségteljes munkájában nem lesz egyedül. Olt lesznek mellette és segítenek, együttesen fáradoznak «zárt, hogy megoldást nyerjenek az ott élők gondjai. Sokszínű volt a vita. Ki-ki a maga módján szólt, hangot adván egy-egy társadalmi réteg sajátos érdekeinek, problémáinak, de eközben is félreérthetetlenül érzékelhető volt, hogy az embereket a közös cél alapvetően összefűzi és a legsajátosabb gondok megoldását is mindenki a szocialista építés közös útján keresi. A már elért tisztes eredményekből kiindulva a jelöltek és választók azt vették számba, hogyan lépjünk tovább, mik a tennivalók és azokban kinek mi a része. Mi kell ahhoz, hogy nyugodt légkörben, jó tempóban haladhassunk tovább. Jogos igényként adták értésére a jelöltnek számtalan helyen, hogy elsőrendű feladata a körzet lakói érdekének képviselete a tanácsban. De felelősségtől fűtötten szóltak arról, is, hogy ennél többet várnak. Elvárják, hogy egész emberként, az egész község, város, járás, megye és ország gondjainak hordozójaként vállaljon szerepet az államhatalmi feladatok ellátásában. Küzdjön . azért, hogy ésszerűek legyenek a döntések, határozatok, ne kelljen azokat egyre-másra kiigazítani. Egységes, és az általános érdeknek is megfelelő legyen a község- és városfejlesztési tervek kimunkálása, megvalósítása, legyen átgondoltabb a beruházási politika, s ennek jóváhagyásában nagyobb szerepet, beleszólást követeljenek a tanácsoknak. Ugyanezt jelenti az a különös a jelöltek iránt támasztottak. Nem azért hányták, vetették meg gyakran órákon át a jelölt személyének kérdését, mert az nem tetszett, hanem azt vizsgálták, alkalmas-e a reá váró nagy munkára, jól képviseli-e majd az* a politikát, amelyre nézve a tömegek már most is, és majd a választás napján is igenlő szavazatukat adják. Megmérettek a jelöltek ezeken a gyűléseken. Volt olyan hely, álból a népfront jelöltje mellett mást is alkalmasnak találtak a tisztség ellátására. Ez viszont félreérthetetlen jele a jelöltek iránti magasabb fokú igényességnek, politikai érettségnek és választási törvényünk demokratizmusának. A jelölőgyűlések felszólalásaiból az is kácsendült, hogy az országos és helyi kérdések megítélésében reális látásmód érvényesül Nem illúziókat keltettek, hanem tettekre mozgósítottak. A jelöltek nem kérkedtek sikereinkkel hanem arról szóltak, hogyan érhetnek el a dolgozó emberek még jelentősebb ' eredményeket élet- és munkaikörülményeik további javításában. Ezt a tárgyilagosságot a választók önmagában véve is nagyra értékelik, mert felismerik benne pártunk szellemét, munkastílusát. A valóságot tárták fél programjukban a jelöltek. Szóltak eredményekről, gondokról és nem ígértek egyebet, minit azt a valóságot és helyeselt lehetőséget, amelyet a párt IX. kongresszusa programként vázolt fel a nép boldogulására. Nem ígértek, hanem kértek. Kérték a választókat, hogy egymást segítve vegyenek részt szűkebb pátriájuk gondjainak megoldásában, s ezzel párhuzamosan nagy nemzeti programunk: a szocializmus felépítésének megvalósításában. A közélet hangja szólt ezeken az eszmecseréken a jelöltek programnyilatkozataiból, a választók felszólalásaiból. A jelöltek hangja úgy is, hogy a választó nemcsak követel a jelölttől, hanem helyesen méri fel a jobb munka, a haladás feltételeit, és növekvő támogatást ígér a jelöltnek feladatai ellátásához. A legfontosabb most az, hogy ezekből az útmutatásokból, segítő szándékból és ebből a teremtő szellemből a választás után send sikkadjon el semmi. Mert ha az igazán jó választási jeüölógyűlést jobb munka követi, akkor még jobban félbuzog az alkotó igyekezet. Ez pedig a választási programmal való egyetértés legfőbb bizonyítéka, s egyben a program megvalósulásának záloga. Deák Gyula Másfél millió forint társadalmi munka Kondoros és Csabacsűd vezet a községszépítésben Gyakran szóba kerül a tanácstagi jelölőgyűléseken, kis- gyűléseken, hogy miként fejlődött, erősödött a községgazdálkodás a szarvasi járásban. Ehhez a községfejlesztési alap rendszeres fizetésén túl nagyban hozzájárultak a társadalmi munkások is. Békésszent- andráson, Csabacsűdön, EndHárom évvel ezelőtt kezdeményezett versenyt hazánk AGROKER vállalatai és a német gyártmányú gépekkel dolgoztató gazdaságok között az NDK mezőgazdasági gépgyára. Az elmúlt évi vetélkedőben első rőd ön, Gyomén, Hunyán, Kondoroson, örménykúton egy évvel ezelőtt 1 milllió forint értékű társadalmi munka elvégzését vették számításba. Az eredményeket a napokban összegezték. Megállapították, hogy a lakosság 1 516 000 forint értékű munkával járult előzte a többi, hasonló gyártmányú géppel dolgozó traktorost. Az AGROKER vállalat ez évre 27 millió, jövő évre pedig 31,6 millió forint értékű j megrendelést adott át a német! gépgyár képviselőinek. gondolások valóra váltásához Járási átlagban az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke majdnem eléri a 3? forintot. Az egy keresőre jutó társadalmi munka értéke viszont megközelíti a 70 forintot. A csabacsűdi és kondorosi felnőtt lakosság tüntette magát ki a legnagyobb értékű társadalmi munkával. A Társadalmi Munkáért jelvények kiosztása tavaly növelte a lakosság aktivitását. A szarvasi járásban eddig 199-en kapták meg az arany, az ezüst és a bronz fokozatot. A lélekszámhoz viszonyítva legtöbben Csabacsűdön szereztek jelvényt. Itt már 56-an viselik a társadalmi munkáért kapott elismerés szimbó- I lumát. hozzá a községfejlesztési elNDK versenydíjat nyert a megyei AGROKER és egy nagyszénási traktoros helyezést ért el a Békés megyei" AGROKER Vállalat és Kontra Imre nagyszénási traktoros. Az ünnepélyes eredményhirdetés során Budapesten vándordíját kapott az AGROKER, az igazgatója, néhány munkatársa és Kontra Imre pedig értékes ajándékot: fényképezőgépet táskarádiót stb. A megyei AGROKER vállalat azzal ért el országos első helyezést a tavalyi versenyben, hogy 12,6 millió forint értékű német gyártmányú gépet és alkatrészt hozott forgalomba. A megyei AGROKER vállalattól került Nagyszénásra az a bálázógép is, amellyel Kontra Imre 1270 holdról bálázta be a szalmát, s ezzel jócskán megCsaknem 2300 vagon exportáru a konzervgyárból Elkészültek a főkönyvi adatok a Békéscsabai Konzervgyár múlt j esztendei termeléséről. 1966-ban kiváló eredményeket ért el az üzem kollektívája. A sikerekben a körültekintő gyártásszervezés, a műszaki dolgozók és a gazdasági vezetés jó együttműködése mellett kiemelkedő szerepe volt a szocialista munkaversenynek, a brigádok tevékenységének. Éves termelési tervüket, mely több mint 270 millió volt, 112 százalékra teljesítették. Az egy főre jutó termelési érték a tervezettnél 12,9 százalékkal lett magasabb. A béralappal is jól gazdálkodtak, s eredményeiket a tervezettnél alacsonyabb létszámmal érték el. Belföldi szállítási kötelezettségeiket (az elkészült áru mennyiségében mérve) 108,9 százalékra valósították meg. Csaknem 2300 vagonnyi tartósított paradicsomot, zöldség- és főzelékfélét, gyümölcskészítményt, illetve szállítmányt exportáltak, s ezzel kiviteli tervüket 118 százalékra teljesítették. Eredményesen dolgozlak, de nem használtak ki minden lehetőséget Mérlegzáró közgyűlés a Békéscsabai Faipari Ktsz-nél Kedden tartották meg az idei mérlegzáró küldöttközgyűlést a Békéscsabai Faipari Ktsz-nél. A szövetkezet nemrég megválasztott új elnöke, Cyebnár János, jó eredményekről adhatott számot. A múlt évi teljes termelési tervüket 105 százalékra teljesítették, mintegy 34 milliós értéket hozva létre. Az előző esztendeivel azonos létszámmal 7,9 százalékkal gyártottak többet. Az egy főre eső termelés 1965-ben 136 ezer, 1966- ban pedig 146 ezer forintot tett ki. Belkereskedelmi értékesítési tervüket 104, exporttervüket viszont csak 92,5 százalékra teljesítették. Elmaradtak a helyiiparpolitikai terv előírásaitól is. Az idén fontos feladat tehát az exporttevékenység javítása, és — piackutatás segítségével felmérve az igényeket -» a lakossági szolgáltatás fejlesztése. Az elmúlt esztendőben egymillió forint értékkel gyarapodtak a szövetkezet állóeszközei, melyeknek összértéke meghaladja a 11 milliót. A múlt évben sok importgéppel lettek gazdagabbak, többek között poliész1 erla'kköntő gép, polírozómasina, csapfúró és csapmaró, él- gyalu, faipari marógép került a szövetkezet gépparkjába. A jóváhagyott mérleg szerint az üzem bruttó nyeresége meghaladja a kétmilliót. A felosztható tiszta jövedelem mintegy 960 ezer forint, melyből tartalékalap létesítése és a jóléti kiadások levonása után 41 százalékot osztanak ki nyereségrészesedés címén. A szövetkezeti tagok 23 munkanapnak megfelelő bélösszeget kapnak, átlagosan 1400 forintot. Az eredmények elérésében nagy szerepe volt a brigádoknak, a szocialista munkaversenynek. Ugyancsak elismerés illeti a műszaki gárdát és az adminisztratív dolgozókat is. Nem ünneprontás azonban a megoldásra váró hiányosságokról is beszélni. Évről évre visszatérő gond a gépház száraz faanyaggal való ellátása. Mint az elnök elmondotta, ez minden év első negyedében — most is — vészéi vez- teti a folyamatos termelés biztonságát. Vannak, akik engedékenyek a minő- ’T : HM 'ét illetően, mások nem tartják figyelembe az anyagnormákat, a takarékossági követelményeket Az ellenőrző bizottság beszámolójában szó esett a k.-s'áruraktározásnál tapasztalt hiányosságokról. Ezek miatt két vezetőt volt szükséges elmarasztalni. A társadalmi tulajdon fokozott védelmére azóta megtették a szükséges intézkedéseket. A hozzászólások között figyelmet érdemel Petrovszki elvtársnak, a KISZÖV képviselőjének véleménye. Mint mondotta, a faipari szövetkezet gépi felszerelése sok állami vállalatnak is előnyére válna. Egyes gépek, például a hidraulikus prés a megye teljes igényét el tudja látni, mé«sincsenek a berendezések kellően kihasználva, az egyik lakköntő masinát csak most kezdik üzembe, helyezni. A költségek csökkentésénél is lenne tennivaló, hiszen a Szarvasi Faipari Ktsz-ben ugyanazt a bútorgarnitúrát 100 forinttal olcsóbban állítják elő. A közgyűlésen elhatározták, hogy az idei esztendőben kijavítják a szóvá tett hiányosságokat y. j.
