Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-22 / 45. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! XXII. ÉVFOLYAM, 45. SZÁM 1967. FEBRUÁR 22., SZERDA Ara: 6« fillér A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Az egység erejével Négymilliárd forintos beruházás a mezőgazdaság kemizálására Micsoda lüktető évkezdet! Sanyién még sohasem töprengtek, vitatkoztak nálunk egyszerre és ilyen kedvvel az ország építőmunkájának tegnapjáról és holnapjáról történelmünk során. A nagy beszélgetés a pártszervezetek vezetőinek megválasztásával kezdődött az elmúlt év végén, s aztán a IX. kongresszussal, a termelőszövetkezetek zárszámadásával, az üzemek, vállalatok mérlegbeszámolójával, a KISZ-, a szakszervezeti és földművesszövetkezeti vezetők, a képviselők és tanácstagok jelölésével folytatódik. Nincs lanka- dás, nincs fáradtság. Sőt, a különböző sok gyűlés, összejövetel után frissebben, aktívabban, újabb ötletekkel, elgondolásokkal, tervekkel telve jelennek meg idősek és fiatalok, férfiak és nők egyaránt. Még jobban lángra gyűl az eddigi jobbat, többet tenni akarás, szinte kivétel nélkül mindenkiben. Elérkeztünk volna a mindent tudást, erőt, energiát mozgósító, régen óhajtott nemzeti egységhez? A határozott igen még túlzás volna. Az azonban kétségtelen tény, hogy történelmünk hosszú folyamán még sohasem kovácsolódott ki egy ilyen nagy többség egyet akarása, aktivitása. Még sohasem értett annyira egyet célokkal és tervekkel nemzetünk zöme. mint most. Ilyesmi még álomnak is túl merész volt a mögöttünk maradt évtizedekben, évszázadokban, amikor a történelem bajkeverői, egyéni hasznuk hajhászására, hatalomvágvá- suk közben egymás ellen uszították népünk különböző rétegeit, a munkást, a parasztot, az értelmiségit „Testvér testvért, apát fiú elad” — zokogták ezzel és más szavakkal a tespedtségből kivezető utat kereső költők. Most már foglalkozásra való tekintet nélkül mind egységesebben, mind pontosabban és mind szebben dolgozunk. Ezt bizonyítják eddigi munkánk gyümölcsei, ezt a törekvést felezik ki az elmúlt év végén kezdődött és még ma is folytatódó nagy beszélgetések, amelyeknek kevesek kivételével részese egész népünk. Ahány párttaggyűlés, szövetkezeti közgyűlés, képviselő- és tanácstagjelölő, új vezetőséget választó szakszervezeti és földművesszövetkezeti gyűlés — mindmind a nép okos gyülekezete, ahol a jobb, az eredményesebb munka hogyanját vitatják, határozzák meg. A megválasztott vezetők, a jelölt képviselők és tanácstagok legfontosabb mércéje nem az, hogy hol, milyen beosztásban, gyárban, mezőgazdaságban, az íróasztal, a katedra. a tervezőasztal mellett foglalatoskodnak-e, hanem az, hogy mit tettek eddig a közös célért, a társadalomért, és mire képesek ezután. Mindezek láttán önkéntelenül rebben vissza tekintetünk a régebbi időkre, amikor a társadalmi beosztás, a gyár- és a földtulajdon, nem pedig a nép, a haza szolgálatára alkalmas értelem és rátermettség döntötte el, hogy ki lehet a vezető. A nincstelen munkásnak, a béresnek, a sum- másnak, de még a törpebirtokosnak sem adtak szavazati jogot, s különösen nem azoknak az elnyomottaknak, akik analfabéták voltak. A vagyonba született nagygazda írástudatlanul is lehetett bíró Nagykamaráson és máshol. Lehetett szolgabíró, főispán, képviselő a bármennyire de- generált báró és gróf, s mindenki más, aki nyúzni tudta a népet, aki az „asztal vagy a föld alá tudta nyomni az öntudatra ébredők, a nemzet igazi jogaiért kiállók fejét”. A történelem félreseperte, eltemette a kapzsi urak világát, amely már sonasem térhet visz- sza hazánkba. Miért emlékezünk rá mégis? Azért, mert népünk minden generációjának a történelem tanulságai adták az erőt, az öntudatot, a harci szellemet léte és jogai kivívásához, az elnyomók, a kizsákmányolok elleni küzdelemhez. A történelmi tanulságokra most napjainkban is szükség van. Egyrészt azért, hogy erőt merítsünk az itt-ott még jelentkező nehézségek leküzdéséhez, másrészt azért, hogy soraink közül senki se könnyezzen azokkal, akik szívfacsaró szavak kíséretében siratgatják vissza örökölt vagy mások vérén, verítékén szerzett egykori tulajdonaikat és kiváltságaikat Mi népünk jelene és jövője érdekében, a történelem igazsága, a haladás követelménye szerint szüntettük meg a kizsákmányolás minden alapfeltételét. A vagyonukat, kiváltságaikat háborítatlanul, s munkájuk arányában gondtalan életkörülmények közt siratok elé nyugodt lelkiismerettel tárjuk a Verbőczi idejében kezdődött s a Horthy-rendszer széjjelzúzásáig tartó tömeges vérbosszúk áldozatainak névsorát A jog és az igazság a nép többségének oldalán van. Azt tettük, amit már más népek is megtettek, s amit a többi népek is megtesznek előbb-utóbb. Eltüntettük a soraink közt minduntalan testvérviszályt, véres harcot teremtő gócokat, a kizsákmányolás alapját. Mi nem forraltunk eddig sem bosszút senki ellen, csupán kezükre csaptunk és csapunk ezután is azoknak, akik jogainkhoz akartak vagy akarnak nyúlni. Célunk az erők egyesítésével minél nagyobb jólétet teremteni. Eddig is azt mondtuk, s most, az országos nagy beszélgetések idején is azt mondjuk, hogy akik egyetértenek magasztos céljainkkal és dolgoznak érte, azok vélünk vannak, s akik arra érdemesek, még vezető tisztséggel is megbízzuk. Pártunk politikájából, humanitásából, erőnk tudatából, történelmi küldetésünk teljesítésének biztos sikerébe vetett hitünkből fakad ez is, mint minden más cselekedetünk. Kukk Imre Kereken négymilliárd forintot tesz ki azoknak az új létesítményeknek és üzembővítéseknek a beruházási költsége, amelyeknek termékeivel a Vegyipari Tröszt a harmadaik ötéves terv időszakában a mezőgazda- sági termelést kívánja az eddiginél is fokozottabb mértékben segíteni. Az új létesítmények egy részének építése már a második ötéves tervben megkezdődött. Az egyik nagyarányú beruházás, a Borsodi Vegyikombinát Tegnap délelőtt Békéscsabán, a Technika Házában az Agrár- tudományi Egyesület rendezésében Rajki János, a kondorosi Dolgozók Tsz főkertésze az olcsó üvegházak építéséről és a palántanevelés időszerű tennivalóiról tartott vitaindító előadást. A kondorosi Dolgozók Tsz-ben tavaly 183 holdon kertészkedtek. Bruttó bevételük elérte a 4 és fél millió forintot. A gazdaságban két év óta foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy olcsó üvegházakat építenek, melyekben korai érésit növények palántáit nevelik, hajtatják. Megfordultak az ország különböző részeiben, bejárták a megye üvegházzal rendelkező termelőszövetkezeteit is, míg végül úgy határoztál:, hogy maguk is ^építenek olcsó üvegházakat. A Kondorosról Endrédre vezető műút jobb oldalán már hat üvegház áll. Háromban már folyik a munka. Az üvegház fűtését meleg víz biztosítja, melyet egy erre méretezett kazánban cirok-, illetve kukoricaszár égetésével nyernek. Tizenötezer hold szántaílan a mezőkovácsházi járásban Készülnek a lavahi munkákra A hó elolvadása után határszemlét tartottak a mezőkovácsházi járás közös gazdaságaiban. A tapasztalatok összegezésekor megállapították, hogy őszről tavaszra 15 ezer hold szántás húzódott át Számításba vették a termelőszövetkezetek és a gépjavító állomások traktorkapacitását. Ennek alapján egy napon 1376 hold szántására van lehetőség. Előkészítették a gépeket, hogy amint lehet a traktorosok nyomban munkára indulhassanak. műtrágyaüzemének bővítése már befejezéshez közeledik. Az üzem valószínűleg még ebben az évben eléri teljes kapacitását 1968-ban a másik nagy beruházás, az európai viszonylatban is igen korszerű, elektronikus számítógéppel irányított új péti műtrágyaüzem is megkezdi termelését. Rövidesen hozzáfognak a Tiszamenti Vegyiművek keverőtelepének építéséhez és előreláthatólag jövőre megkezdődhet itt annak az összetett műtrágyának a Gazdaságosnak minősült a kondorosnak olcsó üvegháza, mert fűtés nélkül négyzetméterenként 200 forintba került. A tsz vezetősége a gazdaságossági számítás esztendőben még négy üvegházat j készítenek, sőt saját erőből egy meleg vizű kutat furatnak a korai primőrtermesztés biztosítására. Tavaly paprikából holdanként 53 ezer 200, paradicsomból 23 ezer 200, korai káposztából pedig 33 ezer 600 forint volt a holdan- kénti bevételük. Az előadást vita követte. A rendezvényen részt vevő szakemberek arra kérték az egyesület vezetőségét, hogy a jövőben a szakmai előadásokat üzemlátogatással is kössék egybe. gyártása, amellyel a talaj együtt kapja meg a legfontosabb három tápanyagát, a nitrogént, a foszfort és a káliumot. Ugyancsak Szolnokon növelik a granuáló kapacitását is. Ezeknek az erőfeszítéseknek a révén 1970-ben a mezőgazdaság nitrogénműtrágya-ellátása az 1965. évinél csaknem háromszorosára, a foszforműtrágya- ellátás pedig klb. 50 %-kal nő. Ezzel kialakul a mezőgazdaság számára optimális nitrogén- foszfor mütrágyaarány. Bővíti a Vegyipari Tröszt ezekben az években a növényvédőszerek választékát is, amivel jelentős külföldi behozatalt tesz majd feleslegessé. Az eddigi kísérletek szerint sikert ígér egy eredeti, a Nehézvegyipari Kutató Intézetben kidolgozott eljárás, amelynek révén a petrolkémiai ipar melléktermékeiből a peronoszpóra elleni védőszereket lehet előállítani. A Veszprémben folytatott laboratóriumi kísérletek után idén már kísérleti üzemet építenek Tiszapalkonyán, s előreláthatólag még ebben az évben számottevő mennyiséget kaphat az új szerből a mezőgazdaság. A palántákat védő fekete műanyag hártya — az agro- fólia — gyártását már tavaly megkezdték, de egyébként ez a fóliagyártás lehetővé teszi azt is, hogy most már évente hozzávetőleg 250 000 tonna műtrágyát tudnak polietilén zsákba csomagolva, tehát jóval gazdaságosabban tárolhatóan juttatni a mezőgazdaságnak. Termelőszoveik eseti kertészek a Technika Házában Békéscsabán 4
