Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-19 / 43. szám
a megyei pártbizottság és á megyei Világ proletárjai, egyesüljetek/ NÉPÚJSÁG 1967. FEBRUAR 19., VASARNAP Ara 80 fillér XXn, ÉVFOLYAM, 43. SZÄM 7 A nagyobb önállóság küszöbén Április 17-e és 22-e között rendezik a IV. Békés megyei Műszaki Fejlesztési Hetet Évkönyvet jelentetnek meg — Értékelték a Magyar Hidrológiai Társaság megyei csoportjának munkáját Termélőszővefkezeteink zárszámadásának eddig is megvolt a maga gazdasági és politikai jelentősége. A mit, hogyan, miért érdemes termelni azonban nem képezett, mert nem is képezhetett különösebb vitát a zárszámadási vagy a tervtárgyaló közgyűléseken, mert a felsőbb szervek szabták, határozták meg a termelés szerkezetét, azt, hogy miből mennyit kötelesek termelni. A jobbára diktált irányítás kötöttségeinek szálai már a múlt évben kezdtek szakadozni s az idén, az önálló gazdálkodásra való áttérés küszöbén már alig-alig marad a kötöttségekből. Ennek ismeretében szőtte át az eddiginél nagyobb fokú közgazdasági és politikai elemzés megyénkben is a zárszámadás és a tervkészítés mondanivalóját, vitáját. Felfokozott mértékben kellett kutatni az adottságoknak legmegf el élőbb árutermelésre való áttérés lehetőségeit, érdemességét. Bár nagyon nagy a különböző mezőgazdasági áruk iránt az igény, de a termeltető és a feldolgozó vállalatok szintén önállóságra, gazdaságosságra törekszenek, s ezért igyekeznek olyan partnereket választani, akik nemcsak mennyiségi, hanem minőségi árut is tudnak szállítani. Az ilyen törekvések közepette kibontakozó vetélkedést, konkur- renciát, egyes gyengébb adottságú, kevésbé felszerelt szövetkezetekben úgy értelmezik, hogy az ő gazdaságuk mellőzött marad, s továbbra is a mérleghiány sok hátránya fenyegeti őket. A termelő gazdaságok és a felvásárló, feldolgozó vállalatok, üzemek nagyobb önállóságát, a gazdasági mechanizmus reformját az élet követeli. Kifejlődése, érvényre jutása elé nem állíthat sorompót senki néhány gyenge adottságú, a lehetőségek kihasználására kevésbé törekvő szövetkezet miatt. Mi történik „a kik tudnak több és jobb minőségű árut termelni, értékesíteni” nagy vetélkedésben, konkurenciában kevésbé részt venni tudó gazdaságokkal? Erre a kérdésre néhányan azzal a képtelenséggel válaszolnak, hogy feloszlanak tehetetlenségükben. Ilyesmiről szó sem lehet. A szocialista mezőgazdaságnak szerves részei a gyengébb adottságokkal, földterületekkel rendelkező szövetkezetek is. Mivel az utóbbi években megnövekedett az erős és a közepes szövetkezetek száma, az eddiginél jóval több állami segítség jut a még gyengébben gazdálkodóknak. Ám a több állami támogatás is kevésnek bizonyul a jól gazdálkodók mögé való felzárkózáshoz, ha a szövetkezetek elsősorban nem saját erejükből, szorgalmukból igyekeznek előbbre jutni. A saját magukon segítésnek sok módjá, lehetősége van. Ezek közül nem kis jelentőségű az olyan vezetők megválasztása, akik — goromba hasonlattal élve — aemcsak a szántás-vetés és a betakarítás idejét Ismerik jól, hanem tudnak kutatni az adottságok és a lehetőségek között, jó előre megtudakolják, hogy mit gazdaságos termelni, s nem akkor szaladgálnak értékesítési lehetőség után, amikor már eladó az áru. Több szövetkezetben megal- kusznak még a szövetkezeti gazdák az évek óta semmire sein haladó vezetőkkel. Békésen is régen megért már az egyik szövetkezet arra, hogy egyesüléssel gördítsék előbbre a szekerét. Ennek a folyamatnak azonban még mindig útját állja a vezetők presztízse, a vezetői székhez való ragaszkodás. Pusztaottlakán már levonták az eddigi egy helyben topogás tanulságait, s minden presztízst félredobva, az erős szomszédos szövetkezet vezetőinek irányításával akarnak kizökkenni a holtpontról. Nagyon sok múlott eddig is s most a nagyobb önállóság keretében még több múlik az elnökön, az igazgatóság tagjain és a szakembereken. Ezt a sok mindent nem szabad veszni hagyják a szövetkezeti gazdák abból a megfontolásból, hogy inkább a kevésbé rátermett szomszéd, jóbarát, rokon legyen az elnök, a brigád- és más vezető, mert az ilyen kapcsolatokból származó — jobb háztáji föld, kényelmesebb munkabeosztás stb. — előnyök nagyon eltörpülnek a közös érdek, az évi gazdálkodás, a jövedelem alakulása mellett A gyakorlat sokszor bebizonyította már, hogy nincs olyan gazdaság, amely a gyenge adottságok közt meg ne találhatná azt a termelési profilt, amellyel biztos emelkedő jövedelmet tudna nyújtani. Most már még több lehetőség nyílik erre, hiszen senki sem -kötelezheti a szövetkezeteket arra, hogy olyan növény termesztésével és olyan állatfajták tenyésztésével, hizlalásával kínlódjanak, amelyek már eleve ráfizetésesnek ígérkeznek a gyenge talajadottságok, a korszerűtlen férőhelyek és a takarmányhiány miatt. Ki vetheti például a békési Vörös Október Tsz szemére, hogy a mindig abrakhiányt előidéző nagyarányú sertéshizlalást lecsökkentette s ehelyett maximálisra növelte a szarvas- marha- és csaknem háromszorosára a törzslibaállományt Joga van olyan állattenyésztési profilt kialakítani, amellyel 20 vagon abrak megtakarítása mellett is tudja az eddigi bevételt biztosítani. Van mód és lehetőség mindenütt a termelési profil megváltoztatására, a lehetőségek jobb kihasználását elősegítő melléküzemágak fejlesztésére. Csupán az szükséges, hogy közgazdaság' szemlélet hassa át a vezetést s nem a megcsontosodás, az eddig kevés eredménnyel járó gazdálkodási profilhoz való ragaszko dás. Kukk Imre A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének elnöksége a minap tartotta februári ülését Békéscsabán, a Technika Házában. A tanácskozáson, amelyen értékelték a Magyar Hidrológiai Társaság megyei csoportjának eddigi tevékenységét, részt vett Herédy Sándor, az MHT szennyvíz-szakosztályának elnöke is. Körösfalvi! Pál, a MTESZ megyei szervezetének titkára elmondotta, hogy az idén április 17-e és 22-e között rendezik meg a IV. Békés megyei Műszaki Fejlesztési Hetet, amelynek már megkezdték az előkészítését. Az eddigi hagyományoknak megfelelően az idén is sok műszaki előadást és a megye feladatainak végrehajtását elősegítő rendezvényt tartanak. Tájékoztatójában szólt arról, hogy az idén Évkönyvet jelentetnek meg. A tervek szerint ez olyan ipari és mezőgazda- sági tanulmányokat tartalmaz majd, amelyek egy-egy fontos probléma megoldásához nyújtanak szakmai és közgazdasági elemzést. A helyiipar telepítéséről; a panelos építési mód lehetőségeiről; a földgáz hasznosításáról; a desztillált és ioncserélt víz nyeréséről; a textilipar fejlesztéséről; a megye közlekedésének helyzetéről; valamint a termálvizek ipari és mezőgazdasági hasznosításáról; az öntözésre berendezett területek kérdéseiről; az állattartás technológiájáról és fejlesztéséről; a megye rét- és legelőinek javításáról és hasznosításáról készülnek majd tanulmányok. Az elnökségi ülésen értékelték i Magyar Hidrológiai Társaság megyei csoportjának munkáját. A 'soportnak, amely 1964 szeptemberében alakult meg, jelenleg '50 tagja van. A csoport a megye egyik legifjabb szervezete, mégis az elmúlt két esztendőben igen eredményesen tevékenykedett Az alakuló közgyűlés irányelveinek szellemében dolgozott, s igyekezett követni azt az elvet, mely szerint a víz olyan korlátozott kincs, amelynek minden csepp- jével ésszerűen kell gazdálkodni. Ennek szolgálatába állította szakmai előadásait és ankétjait. Nem kis része van a csoportnak abban, hogy a Hortobágy-Berety- tyón bekövetkezett biológiai hal- pusztulással kapcsolatos ankétjá- nak felterjesztése nyomán azóta az egyes vegyi anyagok felhasználásának korlátozásáról FM— EÜM együttes rendelet jelent A Magyar—Szovjet Baráti Társaság Békés megyei elnöksége abból az alkalomból, hogy 1948. február 18-án aláírták a szovjet— magyarbarátsági, együ.tműködési, segélynyújtási szerződést Moszkvában, tegnap, február 18-án barátsági napot rendezett Békésen. Az évforduló alkalmából az MSZBT elnökségének meghívására Békéscsabára étkezett Gontar- jev Nyikolajev Mihajlovics elvtárs, a Magyarországon ideiglenesen állomásozó szovjet hadsereg képviselője és felesége. A kedves vendégeket a délelőt i órákban Békéscsabán a Hazafias Népfront- megyei titkárságán Boros Gergely, az MSZBT megyei meg. Nagy sikert aratott a hidrológiai és agrártudományi csoport közös ankétja, amelyet a szennyvíz-elhelyezésről rendeztek tavaly márciusban Békéscsabán. Az idén január 20-án viszont Gyulán tartottak országos jelentőségű belvízvédelmi anké- tot. Az elnökség tagjai igen eredményesnek ítélték a csoport munkáját, ugyanakkor javasolták, hogy ezután egy-egy sürgető téma megoldására konkrét javaslatokat dolgozzon ki. Erre jó alkalmat nyújt majd a tervezett Évkönyv, amelyben a vízgazdálkodásról és hasznosításról tanulmányok is helyet kapnak. P. P. elnöke, Végih Andor, a megyei pártbizottság és Csicsely Mihály, a Hazafias Népfront megyei bizottságának képviselői fogadták. A rövid ideig tartó baráti találkozáson Boros Gergely elvtárs üdvözöl e a vendégeket. A szívélyes beszélgetés után a kedves vendégek gépkocsin Békésre utaztak, ahol délután 1 órakor ünnepi gyűlésen találkoztak a község lakosaival a Békési Mezőgazda- sági Gépgyárban. A barátsági nap alkalmával rendezett ünnepi gyűlésen felszólalt Gontarjev Nyikolajev Mihajlovics elvtárs is. Majd ezt követően üzemi látoga ást tettek és ismerkedtek a község életével. Első választók. • MTI fotó Hadas János felvétele Magyar-szov'et barátsági nap Békésen Szovjet vendégek látogatása a mezőgazdasági gépgyárban
