Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-18 / 42. szám
196?. február 18. Szombat s Talár helyett — munkaruhában A vesető beosztásúnkat ritkán vonják felelősségre ... Néhányan vannak a szobában. A színhely: a vállalat egyik irodahelyisége. A hangulat szokatlanul ünnepélyes, váx-akozásteljes feszültség vibrál a levegőben. Az íróasztal mögött ülő elnök szólásra emelkedik:-— A Munkaügyi Döntőbizottság Kovács Jánosné és a vállalat között felmerült kártérítéssel kapcsolatos munkaügyi vitát tárgyalja. Amennyiben az eljáró tanács tagjai vagy összetétele ellen az érdekelteknek kifogásuk volna, kérem, tegyék meg észrevételeiket. Csönd. Kis szünet után: — Amennyiben nincs, akkor ismertetem a tényállást™ • * * Békés megyében — vállalatoknál, intézményeknél, állami gazdaságokban — 219 Munkaügyi Döntőbizottság működik. Ez az új igazságszolgáltatási fórum a társadalmi élet különböző területeire mindinkább kiterjeszkedő szocialista demokrácia elveinek egyik aktív megnyilvánulása. Milyen rétegből kerülnek ki a Munkaügyi Döntőbizottságok laikus „jogászai”? Többségükben adminisztratív alkalmazottak (93- an), sok közülük műszaki beosztású (33-an), a művezetők száma 29, a szakmunkásoké 27. Ezek a bizottsági elnökök. A bizottság tagjai között hasonló az összetétel, itt már azonban segédmunkásokat is találhatunk. A statisztika — ami az intézmény demokratizmusát illeti — kedvező képet mutat. Kevésbé örvendetes, hogy bár többségükben középiskolát végzettek, bizonyos számban diplomások a döntőbizottságok elnökei, találni még megyénkben 16 olvan döntőbizottsági vezetőt, akinek a nyolc- osztályos általános iskolai végzettsége is hiányzik. Igaz, hogy az illetékesek gondoskodtak róla: a társadalmi „bírók” szakmai tanfolyamokon sajátíthatják el a tevékenységükhöz nélkülözhetetlen tudnivalókat. (Más kérdés, hogy egyes vállalatok nem biztosították a döntőbizottsági elnök megjelenését a tanfolyamokon.) Az utóbbi két évben — a korábbi Területi Egyeztető Bizottságok jogutódaként — Területi Munkaügyi Döntőbizottság tevékenykedett megyénkben. Változás némcsak az elnevezésben van. A TMDB hatásköre megnőtt, a fejlődés érinti a munkaügyi viták intézésének érdemi és eljárásjogi részét is. Többek között a vezető beosztású dolgozók munkaügvi vitáinak eldöntésére is hivatott (a munkaviszonv megszüntetése és az áthelyezés kivételével). A Békés megyei Területi Munkaügyi Döntőbizottság 61 tagból, egy tárgyalásvezető bíróból és egy függetlenített elnökből áll. Feladata a fellebbezés vagy panaszeljárás útján eléje kerülő munkaügyi viták végérvényes elbírálása. Az 1965-ben bekövetkezett hatásköri módosítás eredményeként ugrásszerűen emelkedett a TMDB-hez érkező fellebbezések száma. (Míg korábban évi átlagban 199 fellebbezés futott be, 1966-ban 695-tel foglalkoztak.) Miért szaporodtak az ügyek? Kétségtelen, - hogy o dolgozók bátrabban, szívesebben fordultak a TMDB-hez. mint régebben a bírósághoz. Meg kell azonban mondani azt is. hogy a felgyülemlett vitás ügvekre okot adott a módosított Munka Törvén '/könyve hiánvos ismerete. Zavart okozott, ho?v sokan azt gondolták. a döntőbizottságok kizárólag a dolgozók érdekvédő mi intézményei. Holott a Munkaügyi £)rvn +"Kí yryf c*5 — pnrb' tv* v *- r> bíróság — a törvénve««ég őre a munkajog speciális területén. A dolgozók tehát általában bizalommal fordulnak ehhez a mai-életformánkra jellemző öntevékeny társadalmi fórumhoz. De mi a véleményük a munkajogi vitáknál általában „a másik partner” szerepét játszó vállalatok képviselőinek? Egyes vállalatok igazgatói úgy vélekednek, hogy a döntőbi- aottságok akadályozzák őket a munkafegyelem és az anyagi fegyelem megszilárdításában. Vannak, akik úgymond, a tekintélyüket féltik a szocialista demokrácia ilyenfajta megnyilvánulásának fejlődésétől. Ma már azonban a vállalatok vezetőivel legtöbb helyen sikerült megértetni, hogy a TMDB-nek nem célja a fegyelem lazítása vagy a vállalatvezetők jogkörének korlátozása. A törvényesség érdekében azonban következetesnek kell lenni, s például a dolgozókat kártérítésre kizárólag akkor szabad kötelezni, ha a keletkezett kárt — bizonyítr hatóan — az jllető vétkes magatartása idézte elő. A Gyulai Bútoripari Vállalatnál és a 8. számú AKÖV-nél például mintegy 60 esetben volt szükséges megalapozatlanság miatt a vállalati intézkedést hatálytalanítani. Az 1966-ban tárgyalt ügyek — melyek a TMDB elé kerültek — 483 esetben a dolgozók és 231 esetben a vállalat fellebbezése alapján indultak. A dolgozók tehát gyakrabban fellebbeznek vélt vagy valódi igazuk érdekében, ami érthető. Az már viszont kevésbé, hogy egves vállalatok — szakképzett jogászaik és munkaügyi vezetőik ellenére — sok esetben alaptalanul fordulnak a felsőbb fórumhoz csak azért, hogv esetleges ellenőrzésekkor „fedve” legyenek. Érdekes kérdés az is: kiknek az ügyei kerülnek a döntőbizottságok elé? Dr. Takács Lőrinc, a megyei TMDB elnöke elmondotta, hogy véleménye szerint az ilyen irányú határozott fejlődés ellenére ma még az jellemző megyénkben: a közép szintű vállalati vezetők felelősségre vonása anyagi károk esetében csak nagyon ritkán érvényesül. A tavaly tárgyalt 212 ilyen ügyből mindössze tíz esetben. Kivétel az állami építőipari vállalat, ahol felelősségre vonják a rosszul sáfárkodó művezetőket, építésvezetőket. * * * A Szakszervezetek Megyei Tanácsa a közelmúltban tárgyalta a TMD3 működését. Megállapították, hogy a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a tanácscsal, a szakszervezettel és a megyei főügyészséggel együttműködve eredményesen működik közre a munkajogi szabályok érvényesítésében, a munkafegyelem és az anyagi fegyelem megszilárdításában. A tárgválási asztalok mögött nem parókás, taláros bírák ülnek. Sokszor az elnök éppolyan munkaruhát visel, mint az, akit a bizottság elé idéztek. Az elnöki asztal előtt és mögött egyaránt dolgozók, fizikai, műszaki x vagy adminisztratív beosztású alkalmazottak — munkatársak vannak. Ez a magvarázata, hosy mai életünkben mind .nasvabb szerepet kapnak, és mind több b’—Unna nyilvánul m°g ezeknek az úi ti- ni>rú társ»'’almi ieazsé"szolgáltatási fórumoknak a mnnVái'i iránt. Vajda János V 'ániorszere.'ő A mezőtúri GELKA műszerésze, Hornok Béfa, hétfő délelőttönként *2 endrődi vas műszaki boltban javítja a behozott elektromos kíszftlékeket. Képünkön Nyíri Lajos rádióját „vallatja’*. A környékbe iek ebben a boltban jelentik be, ha javításra szoruló elektromos háztartási gép, rádió, tévé van a háznál, _ ,, , Fotó: Malmos A vezetőségválasztó taggyűlés eken- intézkedtek hangzott el o Minteav 300 észrevétel hangzott el Békéscsabán, a párt- vezetőségválasztó taggyűléseken, az üzemi és városi pártértekezleteken. Egyes kérdésekre már a helyszínen választ kaptak az érdekeltek, majd a IX. pártkongresszus és az országgyűlés adott feleletet. Többségüket azonban A jövő hét a tv-ben Puccini: Angelica nővér és Farkas Ferenc: A bűvös szekrény (kedd 19.06). Az egyfelvoná- 50S operák közvetítése a Szegedi Nemzeti Színházból. Az Angelica nővért, Puccini triptichonjának középső darabját, 1918-ban mutatták be először, Magyarországon pedig eddig csak a Szegedi Nemzeti Színház tűzte műsorára. A történet a XVII. században játszódik egy apácakolostorban. Ide záratta családja Angelicát, mivel „megbocsáthatatlan” szégyent hozott a famíliára: házasságon kívül gyereke született. A szerencsétlen leányanyát csak az tartja életben, hogy egyszer talán majd hírt kap gyermekéről. Az ezt követő másik egyfelvonásos opera jóval vidámabb. Farkas Ferenc fiatalkori műve, amelyet 1942-ben mutatott be a Magyar Állami Operaház, ezeregyéjszaka hangulatú, egy képzelt keleti városban játszódó fordulatos történetet mesél el színes muzsikájával. Zulejka, akinek férjét igaztala- nul zárták börtönbe, úgy szabadítja ki onnan hitvesét, hogy befolyásos embereknek közbenjárásukért — azok' követelésére — odaígéri magát. Az asszonyi furfang azonban végül úgy eredményezi a férj szabadságát, hogy az „önzetlen” közbenjárók csúfosan póruljárnak. Öregség emberi módon (szerda 18.40). Csekő Ágoston riportfilmje Pes: környéki falvak néhány idős családjának életét mutatja be a nézőknek. Aktualitását elsősorban az adja, hogy még nem is olyan régen a parasztok egyik legfőbb gondja volt: miből fognak élni, ha már nem képesek dolgozni. Az új termelőszövetkezeti nyugdíjtörvény megoldja majd ezt a problémát, és már manapság is a városban dolgozók egy nagyobb számú vissza áramlását indította el. Ám a film készítői a hibákat sem hallgatják el. A filmben csaknem kizárólag maguk az öregek mondják el véleményüket erről a témáróL Marivaux: Két nő között (szombat, 20.25). A kétfelvonásos vígjáték közvetítése a Nemzeti Színházból. Miként a fordító, Kolozsvári Grandpierre Emil elmondta, a darab eredeti címe „Az álkomor- na” volt. A XVII. században élt francia drámaíró műve egy kíváncsi lányról szól, aki jövendőbelijének jellemét, szokásait úgy akarja megismerni, hogy komor- nául szegődik mellé. Ám ez nem várt meglepetésekhez vezet. A sziporkázó szellemességű párbeszédeket a fordító remek nyelvi leleménnyel ültette át magyarra. A vígjáték az akkori kor házasságait figurázza ki, a családok által megkötött „házassági szerződést”, amely valóban vagyoni önzésen alapuló kötelékké tette a házasságokat, minden érzelem híján kényszerítve egymás mellé embereket Bíborsivatag (vasárnap 20.20). A magyarul beszélő angol film főszerepét Gregory Peck játssza. A film egyébként hű változata a hazánkban is nagy sikert aratott hasonló című Bates-regénynek. A történet a második világháború idején, angol gyarmaton, a brit hadsereg egyik légitámaszpontján játszódik. Forrester megkeseredett ember, semmivel, még az életével sem törődik, mivel Londonban éppen az esküvője napján veszítette el fiatal feleségét egy bombatámadás következtében. Társai is félnek tőle, any- nyira halálraszánt. Keresi a bajt, lehetetlen dolgokra vállalkozik egykedvűen. Ám valami, illetve valaki közbeszól, olyannyira, hogy amikor egy újabb — eleinte veszélytelennek látszó — kalandban ismét az életéről van szó, már mindenkinél jobban, minden megpróbáltatást szenvedést vállalva küzd érte. j- gyvárosi vagy megyei szinten intézik. Ezeket a városi pártbizottság eljuttatta az illetékesekhez, a különböző szervekhez, egy részével pedig a munkaterve szerint foglalkozik. Sok javaslat már megvalósult vagy a megvalósítás legalábois folyamatban van. Ezek egyikmásikáról azért érdemes beszél- • ni, mert közvetlenül érinti a város vagy egy-egy kerület lakosságát, kihat munkájára, életkörülményeinek alakulására. A teljesség igénye nélkül próbálunk néhány példát kiragadni, s nem törekszünk a fontossági sorrendre sem. Kezdjük talán azzal a sokszor ismételt panasszal, hogy a városban, ahol sok milliós építkezés folyik, ugyanakkor néhány helyen egy-egy elromlott közvilágítási lámpát hetekig nem javítanak ki. Emiatt érthetően sokat bosszankodnak az emberek. A vei — javasolták többen. — Azóta a szőnyegszövőn kívül a Férfifehérneműgyár Békéscsabai Gyára szép számmal alkalmaz bedolgozót és a Békéscsabai Szőrme- és Kézműipari Vállalatnál is megoldják a kérdést. A Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat taggyűlésén jelentették be: „Szeretnénk áthelyezni a Szabadság téri húsboltot, ami megoldhatja az ön- kiszolgáló fűszerbolt bővítését és még egy pénztárt is be lehetne állítani”. — A húsbolt áthelyezéséhez (a zöldségbolt helyére) a városi tanács hozzájárulása szükséges. Elintéződik. A bolt na- gyobbítására a terv már készül. A gazdasági mechanizmus reformja szükségszerűen megkívánja az árupropaganda, a reklámozás fokozását. Ezzel kapcsolatban merült fel a javaslat, hog} létesítsenek a városban állandó jelleggel árubemutató és kiállítótaggyűléseken is szóba került ez. i termet. — A tanulmányterv kéA városi pártbizottság javaslaté' ra a tanács már intézkedett. Megbízott két személyt, akiknek az a munkakörük, hogy az ilyenfajta rendellenességeket rövid idő alatt megszüntessék! Feladatuk végrehajtásához megfelelő pénzösszeget bocsátott rendelkezésre. A Pa*rm»*ext;1művek kommunistái tájékoztatást kértek a gyár további sorsáról. — Azóta már tudják, hogy a 3-as csarnokban cérnaorsózó üzemet alakítanak ki és folyamatosan csaknem százzal növelik a dolgozók számát Az I. kerületi alapszervezetben hangzott el: tegyék lehetővé, hogy akinek a háza javításához néhány téglára van szüksége, azt építési engedély nélkül is megvásárolhassa. — A TÜZÉP már intézkedett erre. Nem is egy helyen kérték, hogy létesítsenek üvegvisszaváltó boltot a városban. — A kereskedelem vezetői egyetértenek vele és megvalósítását tervezik. Jó lenne, ha a több gyermekes anyák részére 4—G órás munka- lehetőséget teremtenének főleg a bedolgozó rendszer kiszélesítéoeszül. Hasznosnak tartható javaslat: drágán építkezünk, folytassanak az illetékesek vizsgálatot, hogyan lehetne a jelenlegi helyzeten gyökeresen változtatni. — A megyei tanács mellett működő koordinációs bizottságot szerveztek, amelynek feladata, hogy a távlati tervek ismeretében összehangolja a munkát, ésszerűbbé, gazdaságosabbá tegye a városban folyó mindenfajta építkezést is. A Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat taggyűlésén kérték: a városfejlesztéssel kapcsolatos tárgyalásokba vonják be a kereskedelem képviselőit is. — A tanács már intézkedett. Az élei sok más hasonló problémát feltár a jövőben is, amiről tudomást szereznek a kommunisták. A megoldás keresése rájuk is hárul. A hatáskörök természetesen tagoltak, a választott szerveknek azonban napirenden kell tartaniuk minden kérdést és kötelességük, hogy beszámoljanak róla. Arról is, ami nem oldható meg, mert az emberek őszinteséget várnak. Pásztor Bél«
