Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-18 / 42. szám

A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1967. FEBRUÁR 18., SZOMBAT Ara: 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 42. SZÁM % Világ proletárjai, egyesüljetek f A barátság dokumentuma Tizenkilenc esztendővel ezelőtt, 1948 február 18-án írták alá Moszkvában a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és köl­csönös segélynyújtási szerződést. Az akkori ünnepélyes aktus úgy­szólván csak diplomáciai és nem­zetközi jogi megpecsételése volt a Szovjetunió segítőkészségének, baráti érzésének. A magyar nép a felszabadulás első perceitől érezhette, hogy barátra és tá­maszra paláit a hatalmas Szovjet­unióban, a szocialista forradalom országában. Ez a barátság tulaj­donképpen már fél évszázaddal ezelőtt született, amikor magyar és orosz proletárok küzdöttek vállvetve a nagy október terem­tette első szovjet állam védelmé­ben. Ez alkalommal érdemes vissza­emlékezni a Horthy-Magyarország siralmaira is. „Egyedül vagyunk!’\ A (két szó a Horthy-Magyaror­szág utolsó éveiben egy zavaros, fasiszta és fajvédő eszméket hir­dető budapesti hetilap címe volt. Ez azt propagálta, hogy Európa Szívében társtalam-ul, rokon és barát nélkül él nénünk: „egyedül vagyunk”. Lemondó, bús magyar­kodás volt ez a megállapítás. De akik ezt hirdették, arról mélyen hallgattak, hogy a szomszéd né­pek ellen mesterségesen szított gyűlölet aligha eredményezhetett volna más Viszonyt. Az egyszerű emberek közül már akkor is so­kan világosabban, s messzebbre látlak, megérez‘ék, hol lenne ha­zájuk helye a világban. Érdemes visszaemlékezni a nem távoli múlt egy érdekes, akkoriban reményt keltő eseményére. Az 1941-es bu­dapesti nemzetközi vásáron részt vett a Szovjetunió is. A szovjet pavilon előtt bebocsátásra váró tömegek látványa némán is ki­fej ez, e, amit a kiállításon elhe­lyezett vendégkönyvbe egy ma­gyar munkás bejegyzett: „A Szov­jetunió a magyar nép barátja, együtt kellene haladnunk." Nem kellett hosszú idő ahhoz, hogy a becsületesen és józanul gondolkodó magyarok vágya va­lósággá váliék: 1944—1945 törté­nelmi sorsfordulót jelentett Kö­zép- és Kelet-Európának. A Szov­jetunió meghozta a felszabadu­lást a mi népünkkel együtt a közép- és kelet-európai népeknek, éppen azoknak, amelyek ellen nálunk annyit acsarkodtak az „eevedül vagyunk” eszme álpró­fétái. Hazánkat azóta számos szerző­dés, egyezmény, megállapodás köti össze a Szovje'unióval és a szocialista őrs zásokkal. Nem esé­szen két évtizede, hogy e barát­sági, testvéri dokumentum meg­született, amit követett a nemze­ti függetlenségünket, szuvereni­tásunkat minden imperialista próbálkozástól megvédő Varsói Szerződés, s az újszerű gazdasági kapcsolatokat teremtő Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, majd a két- és többoldalú barát­sági, kölcsönös segélynyújtási szer­ződés. De nemcsak a hivatalos nemzetközi megállapodások, ha­nem mindennapjaink emberi érintkezései is szorossá, elevenné teszik e testvéri országgal való ijgaonyunkat. Ezt szögezte le pártunk IX. kongresszusa, ami­kor kimondta: ... „évről évre erő­södnek és mind bensőségesebbé, barátibbá válnak a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió kap­csolatai. A két ország és a két párt teljesen egyetért mind a nemzetközi helyzet, mind a nem­zetközi kommunista mozgalom kérdéseinek megítélésében. Az MSZMP elvi álláspontja, hogy az internacionalizmusnak napjaink­ban is próbaköve a világ első és leghatalmasabb szocialista orszá gához, a Szovjetunióhoz fűződé viszony.” A magyar—szovjet po­litikai kapcsolatok bensőséges, szoros voltát a felületes szem­lélő is lemérheti a két orszár vezető álíamférfiaifiak sűrű ta­lálkozási tényéből, ami mindig kedvező eredményeket hozott Felbecsülhetetlen jelentőségű töb bek között, hogy a legmodernebb fegyverekkel felszerelt szovje4 hadsereget és a magyar fegyveres erőket szoros fegyverbarátság fű zi össze. . Ezeregy tény szól a magyar- szovjet kapcsolatoknak ^ magyar nép történelmében új szakasz' nyitó jelentőségéről. Ezek közöt' szintén vezető helyet foglal el c külkereskedelmi kapcsol a ló1, nagyszerű fejlődése. Mutatóbar elég felemlíteni az egyik legutőb bi pnási jelen lőségű együttműkö dési példát: 800 megawatt összka pacitású atomerőmű épül hazánk ' ban a magyar és szovjet szerve zetek szoros együttműködéséve1 1970-ig Magyarország és a Szov •jetunió árucsereforgalma mintegy 70 százalékkal növekszik. A Szov­jetunió továbbra is fontos szere­pet vállalt a magyar népgazda­ság alapvető szükségleteinek — mindenekelőtt a nyersanyagok energiahordozók és gyárberende­zések — biztosi társára. Példákén' említjük, hogy 1970-ben a Szov­jetunió már 4 millió tonna nyers­olajat szállít a Barátság kőolajve zetéken. Ennek kalóriaértéke 1T millió tonna hazai szenet pótol. A harmadik ötéves terv időszaká­ban 20 új ipari objektum — töb­bi között öt házépítő kombiná' felszerelé:ét .gyártja és szállítjr Magyarországra a szovjet ipar. A magyar népnek ezeréves tör ténelme során először nyílik al kalma arra, hogy közve len szom­szédjával azonos társadalmi rend és a célok azonossága szerint ala­kítsa ki testvéri viszonyát. És mi az elmúlt 19 esztendőben szünte lenül ápoltuk és ápoljuk ezt e viszonyt, ezt a barátságot. Tesz szűk azzal a céllal, hogy a fel- emelkedésünk elképzelhete len £ szovjet—magyar barátság ápolás: nélkül. A szovjet—magyar barátságo' megyénkben is szüntelenül ápol­juk, bár országunkban parányi eseménynek számít, amit me­gyénkben teszünk. Ám jelképez: e barátságot, hogy a Magyar- Szovjet Baráti Társaság Elnöksé­ge éppen erre a napra rendez barátsági napot és hívolt meg szovjet embereket, hogy ' együtt tölthessek e dokumentum évfor­dulóját annak az országnak fiai val, akik nélkül talán még ma is sóhajtoznánk: „Egyedül vagyunk”. Bocskár János í ' Válasz n Kosponti Bizottság felhívására Jubileumi munkaverseny bonlakozik az állami gazdaságokban — Harmincötmillió helyett 65 milliós teljesítés a kongresszusi versenyben Jutalmul a Szovjetunióba utaznak a verseny legjobbjai — Nehéz körülmények között kezd­ték a tavalyi termelési idényt Bé­kés és Csongrád megye állami gazdaságai az elmúlt évben. A kedvezőtlen időjárás, valamint a belvizek miatt a növénytermelés­ben helyenként károk keletkeztek. Ennek ellenére a termeiésá ered- nények eeészébon véve i óbbak a sok évi átlagnál. Áruátadási ter­veiket a gazdaságok teljesítették, és csaknem 100 milliós eredmény- befizetéssel fejezték be az évet. Az eredmények jó alakulásában jelentős szerepe volt a szocialis­ta munkaversenynek, amelynek legfőbb jellemzője, hogy öt gaz­daság — a termelési eredmények, s a gazdaságosság szinf je alapján — az Él üzem címért folyó ver­senybe is benevezett. összesen 5450 munkás és mű­szaki, a dolgozók 27 százaléka vett észt a kongresszusi versenyben, részben a Szocialista brigád cí­mért, részben a brigádmozgalmon kívül kiemelkedő csoportos és egyéni eredményekért. A szocia­lista cím elérését tűzte maga elé 377 munkásbrigád. A munkaver­seny résztvevői 35 milliós többlet- termelést, illetve megtakarítást vállaltak, s ezzel szemben 65 mil­liós végeredményt értek el. A munkaverseny nem zárult le a kongresszussal, sem az év végé­vel, hanem továbblendült első­sorban a szocialista brigádokban és az ifjúság körében a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom 50. ávford utójának tiszteletére. E kez­deményezések alapján a gazdasá- 'ok megyei igazítására rz üze­mi pártbizottságokkal, alapszer­vezetekkel, a szakszervezeti bi­zottságokkal és a KlSZ-szerveze- tekkel együtt felhívta a gazdasá­gok dolgozóit, csatlakozzanak a Jubileumi munkaversenyhez. Tö­rekedjenek a hozamok növelésére és a költségek csökkentésére. A felhívás alapján minden gazda­ságban megkezdték a jubileumi munkaverseny célkitűzéseinek, valamint a jutalmazás, az anyagi ösztönzés feltételeinek kidolgozá­sát. Békés megye állami gazda­ságai a MEDOSZ-Sizal karöltve má­jus 1-re békevonatot indítanak a Szovjetunióba. Jutalomként egy hetet tölthetnek a kommunizmus országában azok a dolgozók, akik a munkaversenybein legjobbnak bizonyulnak. A, K. II pártkiadványok terjesztése a pártmunka szerves része — Propagandisták értekezlete Békéscsabán — Az MSZMP Békés megyei Vég- -ebajtóBizottsága Prop« --és Művelődési Osztálya és a Kos­suth Könyvkiadó megyei kiren­deltsége február 17-én tájékoztat­ta a járási és városi pórt-vógre- haitóbizot'sárok árit. n-op. f'cV- adóit a pártkiadványok terjeszté­sével kapcsolatos munka 1966. évi eredményéről és az 1967. évi fel­adatokról. A beszámolót Karka- lik András, a pártbizottság mun­katársa tartotta, aki elmondta, hogy a megye eredményesen megvalósí tóttá a kitűzött célt. Egyre többen igénylik azokat a foIvóirttciVqt és -v-um' ' *ar'rí könyveket, melyeknek olvasása nélkül ma már nehezen lehet el­igazodni az életben. A terjesztők mind nagyobb hozzáértéssel és gonddal végzik a rájuk bízott fel­adatot, amivel megbecsülést érde­meltek ki. Tavaly a megyében 104-en kaptak 5, illetve 10 éves munkájuk elismeréseként kitün­tető jelvényt. A pártkiadványok terjesztése a pártmunka szerves része s ezzel nemcsak a járási és városi párt­bizottságok, hanem az alapszer­vezetek is egyetértenek. Az idei feladatokat lényegében a terjesztői hálózat munkájának ‘artalmi javításában ielölte meg az előadó. A beszámolót vita kö­vette. Ülést tartott a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Tegnap, február 17-én délelőtt ’’lést tartott Békéscsaba Város Tanácsának Végrehajtó BizoVsá- ga. Napirendjén a végrehajtó bi­zottság elnöke szóbeli tájékozta­tót adott a végrehajtó bizottság tagjainak az országgyűlési és a tanácstagi választások eddi# helyzetéről, valamint érlékeíte a tapasztalatokat. Ezután a végre­hajtó bizottság elé bejelentéseket és indítványokat terjesztettek. Megkezdődött a repülőgépes fejtrágyázás megyénkben — Űj, nagy teljesítményű szovjet repülőgépek érkeztek a repülőgépes növényvédő állomásra. Képünkön: a pilóták és szerelők ismerkednek az új, najy teljesítményű AN—2 M szovjet géppel. Csaknem 15 éve annak, hogy hazánkban elsőnek a Mezőhegyes! Állami Gazdaságban kísérletezték repülőgépes fej .rágyázással. A légi gépet azóta növényvédelemre és műtrágyaszórásra egyaránt or­szágszerte több százezer holdon, hasznosítják évente. Elsőnek most is Mezőhegyesen állt .rajthoz a műtrágyaszóró repülőgép, csak­hogy ez alkalommal vadonatúj nagy teljesítményű repülőgép szórja a jól fejlett növényállo­mányra az éltető műtrágyát. Egyébként Mezőhegyesen leve­gőből és földi gépek segítségével egyaránt szőrják a műtrágyát. 1967-ben fej trágyázásra és nö­vényvédelemre csaknem húszezer holdon veszik igénybe a repülő­gép segítségét í

Next

/
Thumbnails
Contents