Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-15 / 39. szám
UM. tebratr lá> s Safti-áa Békés megye mezőgazdaságának helyzete A lig két hónap telt el a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa óta, amely összegezte ít VIII. kongresszus célkitűzéseinek megvalósítását, a társadalmi és gazdasági életünk területén elért eredményeket. Az elért eredményekre alapozva, szocialista társadalmunk továbbfejlesztésére nagyszerű perspektivikus tervet dolgozott ki népgazdaságunk miniden területére. A IX. kongresszus célkitűzései összhangban vannak a népgazdaság harmadik ötéves tervének előirányzataival. Megvalósításának elkezdése egybeesik az országgyűlési képviselők és tanácstagok újraválasztásával, valamint a gazdaságirányítás reformjának bevezetésével. Megyénk lakossága elismerően, megelégedve fogadta a IX. kongresz- szus célkitűzéseit. Különösen nagy elégedettséget és megnyugvást váltott ki a termelőszövetkezeti tagság körében az agrárpolitikai kérdésekre tett javaslata, melyekből jó néhányat a kormány már törvényerejűvé emelt. A célkitűzések valóra váltása és űjabb lépések feltételeinek megteremtése érdekében újból és újból mérlegelnünk kell eredményeinket, keresni kell a legjobb, leghatékonyabb módszereket és eszközöket azok megvalósításához. M egyénk mezőgazdasága sikerekben gazdag ötéves tervet zárt le és gyors ütemben fejlődött. Ä termelés belterjes irányában történő fejlődése következtében nőtt a zöldségfélék, ipari növények, hüvelyesek vetésterülete. A főbb növényeknél általánossá vált a nagy hozamú fajták termesztése. Egyre jobban elterjednek a korszerű termelési eljárások. Több növénynél jelentős a termésátlagok növekedése. Az 1956—60-as évek átlagához viszonyítva az 1961—65-ös évek átlaga búzánál 8,4 q/kh-ról 11,5 q/kh-ra, kukoricánál 13,6 q/kh-ról 18 q/kh-ra, cukorrépánál 126,4 q/kh-ról 149,5 q/kh-ra, rostkendernél 30,5 q/kh-ról 35 q/kh-ra emelkedett. A második ötéves terv időszakában csaknem háromszor annyi műtrágyát használtak fel, mint a korábbi öt évben. Öt év átlagában évente 38 000 kát hold területen folyt öntözéses gazdálkodás, amely két és félszerese az előző öt év átlagának. Az állami és termelőszövetkezeti gazdaságok 1965-ben 70 000 kát. hold kalászost, 29 000 kát. hold kukoricát vegyszeresen gyomirtoltak. Ugyancsak 71000 kát. holdon végeztek talajjavítást 1966-ban a kedvezőtlen időjárás, a nagy bel- és árvíz következtében a szántóföldi növénytermesztés mintegy 2 százalékkal alacsonyabb volt megyénkben az 1965. évinél. Kedvező volt viszont a zöldség, a burgonya, több fontosabb pillangós takarmány és ipari növény terméseredménye. Az előző évhez viszonyítva nőtt a gyümölcstermés is. Ugyanakkor a szántóterület csaknem felén termelt búza és kukorica termésátlaga kát holdanként több mint egy mázsával csökkent. Az ár- és belvízkár 140—150 millió forintot tesz ki a megye gazdaságaiban. A nagy területű kipusztulások mellett a vetésterület több mint 4 százaléka vetetten maradt. Kedvezőtlenül hatott a termelésre továbbá az is, hogy 1965-ről kb. 170 000 kát. hold mélyszántás húzódott át 1966-ra. J elentősen változott az állatállomány összetétele. 1966-ban 17 százalékkal több szárvasmarha, 31,6 százalékkal több juh, 2 9 százalékkal több baromfi volt a megyében, mint 1960-ban. A baromfiállomány számszerű fejlődése mellett kedvező eltolódás következett he a nagy testű baromfiak irányába. 1966-ban az állami gazdaságokban 20, a termelő- szövetkezetekben 56 százalékkal nőtt a baromfiállomány. A sertésállomány az állami gazdaságok kivételével minden szektorban csökkent. Ez főleg annak a következménye, hogy az abrak- termő terület az utóbbi években csökkent és a szemes takarmányt fogyasztó állatok száma pedig — főleg a baromfi — nőtt A termelőszövetkezetek sertésállománya 12 százalékkal csökkent 1966 végére. Különösen figyelemre méltó az előhasi állomány 25 és a kocaállomány csak- ném 7 százalékos csökkenése. Az 1967. évi előirányzat teljesítésére és a lakosság sertéshússal való ellátására mind a háztáji, mind pedig a termelőszövetkezeti gazdaságokban gyors ütemben kell növelni a sertésállományt A szocialista gazdaságokban 1965-höz képest javult az állategészségügyi helyzet a szaporulati mutatók kedvezőbben alakultak és nőtt az állatok/«? í'la/i témátok termelése. 1966-ban 100 kát. hold mezőgazdasági területre az állami gazdaságokban 54, a termelőszövetkezetekben pedig 35 mázsa ráhizlalt súly jutott Ez 11—11 százalékkal több, mint 1965-ben. A tehéntejtermelés 1966-ban 160 200 hektoliterrel, a gyapjú 24 500 kilogrammal nőtt 1965-höz képest a szocialista gazdaságokban. A toiástermelés az állami gazdaságokban visszaesett a termelőszövetkezetekben pedig tovább nőtt Egy tojó évi tojáshozama az állami gazdaságokban 153, a termelőszövetkezetekben pedig 1.36 darab volt A mezőgazdasági termelés összértéke a második ötéves terv időszakában «megyénkben 16 százalékkal növekedett Ennél nagyobb arányú volt a felvásárlás növekedése. A legfontosabb 28 terméket és termékcsoportot figyelembe véve 1965-ben 39,4 százalékkal vásároltak fel többet, mint 1960-ban. A 100 kát. hold szántóra jutó felvásárlás a megye összes gazdaságaiban búzából 1960-hoz viszonyítva 123 mázsáról 261 mázsára, a húsfelvásárlás 67,3 mázsáról 88,4 mázsára, a tojásfelvásárlás 7300 darabról 11 800 darabra, a tejfelvásárlás 5600 literről 7480 literre emelkedett 1965-re. Jelentős még a háztáji gazdaságok szerepe a mezőgazdásági árutermelésben. Az 1965-ös évben a háztáji gazdaságok az önellátáson felül 2206 vagon nyers húst adtak a központi készlethez. A tanácsi szektorban felvásárolt húsmennyiségek 39 százalékát, a tej 24 százalékát, a tojás 80 százalékát a háztáji és- kisegítő gazdaságok termelték meg. Ezért indokolt az, hogy a háztáji gazdaságokban levő lehetőségeket a jövőben is maximálisan igénybe kell venni a hús, a tej, a tojás és zöldségfélék termelésénél. A megyében 16 állami gazdaság 132 000 kát. hold területen gazdálkodik. 1960-hoz viszonyítva 1965-ben teljes termelési értékük 43 százalékkal nagyobb volt. Jelentős szerepet töltenek be a megye árutermelésében. A felvásárolt kenyérgabona 25 százalékát, a nyers hús 18 százalékát, a tej 32 százalékát adták az állami gazdaságok 1965-ben. Az elmúlt évben hasonló arányban. T ermelésük során számos új módszert vezettek be, nagy hozamú növény- és állatfajtákat honosítottak meg, kipróbálták és alkalmazták a kutatás eredményeit. Sokoldalú tapasztalatokkal segítik a termelőszövetkezetekben az élenjáró termelési eljárások alkalmazását Az átszervezés után 170 szakembert adtak a termelő- szövetkezetek megszilárdításához. Nőtt az anyagi és technikai bázis, jelentős koncentrálódás ment végbe mezőgazdasági üzemeinkben. Jelenleg az állami gazdaságok átlagosan 9300 kát. hold, a termelőszövetkezetek 4600 kát. hold területen gazdálkodnak. A második ötéves terv beruházásainak csaknem fele — 45 százaléka— a mezőgazdaság fejlesztését szolgálta. Elsősorban a gépesítés és a nagyüzemi állatférőhelyek építése nőtt. A talajmunka és a kalászosok betakarítása teljesen gépesített. Az egy traktoregységre eső szántóterület az 1966. évi 177 kát. holdról 92 kát. holdra csökkent Öt év alatt 31 000 szarvasmarha-, 155 000 sertés-, 39 000 juh- és 600 ezer baromfiférőhely létesült, s ezzel megalapozódott a nagyüzemi állattartás. Ezek mellett jelentős alapterületű magtár, góré, gépszín stb. épült. A beruházások csaknem fele gépi jellegű volt, melynek eredményeképpen javult a gazdaságok gépellátottsága, A megye mezőgazdasági üzemei 5 év alatt több mint 2860 traktorral, 630 arató-cséplő géppel, 1470 traktoros ekével, 840 traktoros vetőgéppel, 650 függesztett kultivátorral, 620 járvaszecskázóval, 2350 pótkocsival és több száz egyéb munkagéppel gyarapodtak. 1966-ban ez az arány még nagyobb volt. A termelőszövetkezetek megnövekedett gépparkjának szakszerű, gazdaságos üzemeltetése új feladatok elé állította a gépjavítást is. E feladat ellátása érdekében került sor a gépállomások áépjavító állomásokká való átszervezésére és a termelőszövetkezetek önálló, saját gépparkjának megteremtésére. Kialakult a javítás szalagrendszere és az iaénvlő szövetkezetek teljes műszaki kiszolgálása. A termelőszövetkezetekre a politikai, szervezeti, gazdasági erősödés jellemző. Az átszervezés után a termelőszövetkezetek nagy többségében a demokrácia betartásával jól választották meg a vezetőket, helyesen alakították ki a gazdálkodás belső rendjét és a munkaszervezeteket A politikai munka jelentős eredménye, hogy a legtöbb termelőszövetkezetben felismerték a tagok személyes anyagi érdekeltségének jelentőségét és kialakították az ennek helyileg legjobban megfelelő jövedelemelosztási és munkadíjazási formákat. Mindezek elősegítették a tagság munkakészségének és fegyelmének erősödését, szemléletének, tudatának pozitív fejlődését. A termelőszövetkezetekben 1966 elején 130 mezőgazdasági mérnök és 470 technikus dolgozott. A szakemberek mellett több ezer mezőgazdasági dolgozó szerzett szakmunkásképesítést az elmúlt öt évben. Az 1965—66-os oktatási évben a mezőgazdasági felső- és középfokú iskolák nappali és esti tagozatán 3717-en tanultak. Emellett 2045 fiatal szakmunkás- tanuló van a mezőgazdasági üzemeinkben. A szakemberek számának örvendetes növekedése az egyik legfontosabb biztosítéka annak, hogy teljesítjük pártunk IX. kongresszusának határozatából a megye mezőgazdasága előtt álló feladatokat. Az utóbbi években egyre jobban kibontakozik és hatékonyabbá válik mezőgazdasági üzemeinkben a szocialista munkaverseny, közülük egyre többen kerülnek fel az országos versenyben részt vevők legjobbjai közé. Tavaly 332 brigád 4548 fővel versenyzett az állami mezőgazdasági és 161 brigád 2968 taggal a termelőszövetkezetekben a Szocialista brigád cím elnyeréséért. E brigádok több mint 50 millió forint értékű vállalást tettek. egyénk mezőgazdaságának továbbfejlesztése, a IX. kongresszus célkitűzéseinek teljesítése nagy erőfeszítéseket kíván a ter- melőszövetker-rz állami gazdaságok vezető és dolgozó kollektívájától. A munka jobb megszervezésével, a gépek és szállítóeszközök jobb kihasználásával, a munkák gépesítésének fokozásával, a megtermett termékek megóvásával, gazdaságos felhasználásával sok millió forint menthető meg. A harmadik ötéves terv időszakában megyénk mezőgazdasági termelésének növelését 14—15 százalékkal, a felvásárlást 25—26 százalékkal irányoztuk elő a második ötéves terv átlagához viszonyítva. Ez a terv reális, azonban megvalósítása nagy erőfeszítéseket követel a párt-, az állami, a gazdasági vezetőktől és megyénk egész lakosságától. L egfontosabb feladat továbbra is a kenyérgabona-termelés mennyiségének növelése, a takarmánybázis fejlesztése, a növekvő ipari, lakossági és exportigények kielégítése, az állati termékek, elsősorban a hústermelés növelése, az állatállomány minőségi feile??*«5**». a szarvasmarha-, sertés- és juhállomány számszerű növelése. A termelés szerkezetének jelentős változtatása nélkül, a megye adottságainak és a népgazdaság igényeinek megfelelően a termelés egyes ágaiban — zöldség-, magtér rres? és — az átlagosnál nagyobb fejlesztés szükséges. A következő években minden területen a tartalékok feltárása, a gazdaságosság kell, hogy előtérbe VerWÍVn. pp rrv *»•*•"*feszítéseket szite«ew>s tenni a belvízvédelem javítására, az öntözésre berendezett területek jobb kihasználására. A mezőgazdasági beruházások között előtérbe kell helyezni az állattenyésztési telepek korszerűsítését a hiánvzó iár'lékos lé- tesítméuvek pótlását. Üj létesít- ménveket csak kntrmlex módén, járulékaival együtt hozzanak létre az üzemek. Nagvobb gondot szükséges fordítani a dolgozók munkakörül- ménveinek javítására, a munka eredménvp««é(*étől függő anyagi érdekeltség fokozására. A gazdasági mechanizmus re- formia által kialakuló helyzetben új módon kell hozzálátni a mező- gazdaság irányításához, a termelés megszervezéséhez és a gyengén gazdálkodó üzemek gazdasági megerősítéséhez. Megfelelő programot kell kidolgozni minden egyes gazdaság fejlesztésére, a legteljesebb mértékben alkalmazkodva adottságaikhoz és lehetőségeikhez. Széles körű politikai munkát szükséges folytatni a dolgozók között a program megvalósítása érdekében. Nagyobb következetességet kell megkövetelni minden szinten, a párt-, az állami szervekben dolgozóktól á rájuk eső feladatok végrehajtásában. C élkitűzéseink megvalósítása azt igényli, hogy a mezőgazdaságban dolgozók a következő években is teljes szívvel, odaadó, «zor- galmas munkával dolgozzanak az újabb nagy sikerek eléréséért. Ez a biztosítéka annak, hogy tovább fejlődik megyénk mezőgazdasága és ennek eredményeként a lakosság életszínvonala. Sarkadi István as MSZMP megyei bizottságának munkatársa Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Békés megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága február 14-én Békéscsabán tartotta rendes ülését. Első napirendi pontként Klaukó Mátyás, a végrehajtó bizottság elnöke ismertette az előző vb-ülésen hozott határozatok végrehajtását, majd Romvári László, a megyei tanács vb tervosztály vezetőjének beszámolója alapján megvitatták a tanácsi beruházások műszaka előkészítését és lebor. olítását, Dr. Kertész Márton vb-elnök- helyettes tájékoztatta a végre-. hajtó bizottságot az 1967. évi választások előkészítésével kapcsolatban. Ezt követően bejelentések történtek és folyó ügyekről tárgyalt a végrehajtó bizottság. Emberi melegség is párosulfr a szociális segélyhez Eredetileg 80 ezer forintot tervezett a békési Vörös Október Tsz az elmúlt év szociális és kulturális alapjára. Ez azonban 214 ezer forintra növekedett a táppénz és a különböző juttatások következtében. Táppénz címén csupán 64 ezer forintot fizettek ki az új rendelkezéseknek megfelelően. Jelentősebb összeget fordítottak a beteglátogatásra. Vagyis nemcsak a „hogy van, mint vari” érdeklődést vitték el 37 fekvő beteghez, hanem egy-egy kis ajándékot is. Meglátogattak 47 idős nyugdijáét és járadékost is, feljegyezték kérésüket, kívánságukat, s a lehetőség szerint teljesítették azokat A segélyek változatos skálája között megtaláljuk a 2400 Ft házasságit is, melyet az elmúlt évben öt fiatal pár kapott. Továbbá a szülési segélyként tíz gyermek után kifizetett 4 ezer 200 forint összeget ezenkívül 670Q forint bevonulási segélyt. Üdülésre 40 ezer forintot fordítottak, amelyen 56-an üdültek az elmúlt évben a szövetkezet badacsonyi üdülőjében. Emellett 45 ezer forintot költöttek a szövetkezeti gazdák bel- és külföldi tanúimányútjá- ra. Figyelemre méltó, hogy a termelőszövetkezet majorjaiban, brigádszállásain már hat rádió és két televízió van. Az idén egy újabb tv-késziüléket vásárolnak. Az elmúlt évben 25 szinházbér- letet váltották, s jelentős összeget fordítottak csoportos mozi- látogatásra is. Az idén növekszik a szociális és kulturális alap, ugyanis már eleve 200 ezer forintot terveznek: ebből 120 ezer forintot különböző szociális segélyekre, 40 ezer forintot kül- és belföldi teázásra, 22 ezer forintot rendezvényekre, könyvekre, újságokra és folyóiratokra. M AZ ÉM KÖZÉPÜLET ÉPÍTŐ VÁLLALAT (Budapest, VI., Rózsa F. u. 107. szám) 1967. évi beiskolázásra felvesz ács, kőműves, burkoló és vasaetonszerelő ipari tanulókat. Intézeti ellátást biztosít iskolai irányítólap küldése szükséges. Jelentkezhetnek mindazon 16 éven aluli fiúk, akik a 8 általános iskolát elvégeztek. g97
