Békés Megyei Népújság, 1967. február (22. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-02 / 28. szám

1M7. február Z. 3 Csütörtök Harminchárom vagonnal több baromfi felvásárlását tervezik az idén Korszerű cipőipari gép Új hízottárufeldolgoxó csarnok épül a BOY Békéscsabai Gyáregységében A Baromfiipari Országos Vál­lalat Békéscsabai Gyáregységé­ben január 30-án megtartott műszaki konferencián megbe­szélték az 1967. évi terveket, célokat. A felvásárlási feladat az idén baromfiból 33 vagonnal több a tavalyinál, melyből 13 vagont a dolgozók a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 50. évfordulójának tiszteletére fel­ajánlásként vállaltak. A célkitű­zés megvalósítására a gyáregy­ség mintegy 400 ezer húshibrid naposcsibét ad át a Békés me­gyei termelőszövetkezeteknek. Tojásból 1 millió 200 ezerrel növelik a mennyiséget. Ennek elérésére jelentős mennyiségű tojóhibrid tyúk elhelyezését biztosítják a háztáji gazdasá­gokban is. Csehszlovák vendégek Újkígyóson Az újkígyósa Aranykalász Tsz január 31-én megtartott zár- számadási közgyűlésének cseh­szlovák vendégei is voltak. Név szerint Leszkó György agrármér­nök, Nádasdi János agronómus és Lőrincz Béla méhész, a kisrosói termelőszövetkezetből. A barát­ság szálai 1965-ben bontakoztak ki, amikor Leszkó György, akkor még végzős mérnök, négy hóna­újkígyósi Aranykalász Tsz múlt évi nagyszerű gazdasági ered­ményeit. A kisrosói szövetkezet­nek egyelőre gyengébbek az adottságai, de Leszkó György fo- gadkozott, hogy két-három év múlva már versenyre kelnek az újkígyósiakkal. A közgyűlés befejezése után a csehszlovák vendégek meghív­ták« az újkígyósi Aranykalász Tsz Termelés területén a baromfi- feldolgozás minőségét 0,2, a to­jásfeldolgozás minőségét pedig 0,4 százalékkal javítják, ami több százezer forinttal javítja a gazdasági eredményt. Csökkenti a gyáregység a csomagoláshoz, szükséges ládaanyag mennyisé­gét azzal, hogy belföldi szállí­tásra műanyagot használ fel. Még az idén — több mint egymillió forint költséggel — új hizottárufeldolgozó csarnok épül, amelyben fokozottabb lesz a gépesítés, a kapacitás pedig megkétszereződik. A csirke- és tyúkfeldolgozásnál 25 százalék­kal növelik a teljesítőképessé­get. A munka megkönnyítését és meggyorsítását szolgálja majd, hogy gépesítik a szállító- ketrecek mosását és az állat­egészségügyi követelményeknek megfelelően a fertőtlenítését is. Iványi Imre a képen látható korszerű cipőipari géppel szegezi a cipők hátsó részét az Endrődi Cipész Ktsz-ben. A termelé­keny gép 15 ember helyett dolgozik. Fotó: Malmos A mai „szatócsok" pig volt gyakorlati munkán az új­kígyósi Aranykalász Tsz-ben. A zárszámadási közgyűlésen jóleső érzéssel hallgatták a vendégek az Kötegyániak kérése az AKÖV-höz — A hajnali busz csak a vas­útállomás bejárójáig szállítja az utasokat, ahonnan több mint 200 méter a távolság. Ha néhány perc késése van, az utasok le­maradnak a vonatról. A Sar­kadról este 6 óra körül érkező busz ugyancsak a bejárónál áll meg. A vonaton érkezők kény­telenek ott várni rá. Hidegben, esőben bizony nagyon kellemet­len, különösen annak, aki gye­rekkel, csomaggal utazik. Nem kis gondjuk ez a kötegyániak- nak — mondja Jánki Sándor, a községi tanács vb titkára. A tanács pedig kérte az AKÖV-öt, hogy a két buszjárat menetvonalát módosítsa, illetve írja elő az állomás érintését is. Köszönettel nyugtázná a lakos­ság, ha a kívánsága teljesülne. néhány vezetőjét a kisrosói ter­melőszövetkezet február 4-én tar­tandó zárszámadási közgyűlésé­Műhelybizotfságot választott a fűtőház A békéscsabai MÁV fűtőiház 150 dolgozója a napokban válasz­tott szakszervezeti műhelybizott­ságot. A beszámolót Horváth János tartotta, aki többek között külön eredményként hangsúlyozta, hogy 'á múlt évben a fűtőházból 69 dol­gozó részesült üdülésiben. Majd részletesen foglalkozott a terme­lési eredményekkel, a feladatok­kal, melyhez tízen szóltak hozzá. Hangot adtak elképzelésüknek, hogy az együttműködés alapján további jó munkával a tervet nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is teljesítik. Az új műhelybizottságba öt, a küldöttén ekezletre pedig 25 dol­gozót választottak. Boldizsár Gyula A minap ismét arra jártam Orosházán, amerre gyermekévei­met töltöttem. Nagyatádi telep, így nevezték, így is maradt rajta a nem éppen hízelgő név. Ahogy éppen be akairtam fordulni a Gaál G ászt on utcába, ahol apám 44 évig lakott, a sarki fűszeres rám köszönt. Visszapillantottam és végigmértem a sarki boltot. Oh, be sokat jártam ide Vili bá­csihoz, Juhász bácsihoz, később másokhoz. A legutóbbiak már ke­vésbé emlékeznek az 5 deka koc­kacukor, az 5 kiló aprított fa, a 2 deci petróleum vásárlására. Elődjeik igen. Azon a részein, Nagyatádon, bizony így járta: nyolcad és negyed kilón felüli csomagolású cukrot, fél litfeir pet­róleumot és 15—20 kiló fát csak a „fixesek” (rendőrök, postások, hivatalnokok) vásároltak. Választék? Akkoriban a legegyszerűbb cikkek iránt: pap­rika, só, cukor, petróleum, gyufa, szappan, gyertya, Hunnia cigaret­ta, mutatkozott kereslet. És most mily gyorsan változik a vásárlók igénye, a közfogyasztás összeté­tele. j Ez jutott éppen eszembe, ami­dkor az említett napom megláttam re. i sokkal nehezebb a helyzete azoknak, akik vidéken, a főváros­tól távol élnek, dolgoznak és ép­pen az újításaik, találmányaik be­nyújtásával, a helyes eljárás le­folytatásával, a kísérletekkel, a megvalósítással, a szerződéskötés­sel, a díjazással, vitás kérdésekkel, esetleges bírói eljárással, az őket megillető jogokkal és kötelezett­ségeikkel kapcsolatos szakszerű és érdemleges tájékoztatást igényel­nek. B népgazdaság, a műszaki fej­lesztés terén vidéken is je­lentős és hathatós tevékenységet kifejtő újítók és feltalálók támo­gatását, problémáik megoldásának elősegítését szem előtt tartva ha­tározta el az OTH, hogy az ország megyéiben a társadalmi szervek­kel — Szakszervezetek Megyei Tanácsával, a pártszervezetekkel, a MTESZ megyei szervezeteivel — kooperálva iparjogvédelmi na­pokat és fogadónapokat szervez. Ennek alapján komoly előkészí­téssel és az említett társadalmi szervek segítségével, hatékony közreműködésével 1966-ban hat megyében iparjogvédelmi elő­adássorozatokat, továbbá vala­mennyi megyében összesen negy­vennégy fogadónapot tartottunk Ügy érezzük, ezzel is hozzájárul­tunk ahhoz, hogy az újítómozga­lom, a feltalálói tevékenység fej­lődését gátló jelenségeit csökken­tettük. Az említett iparjogvédelmi előadássorozatokon, fogadónapo-, kon sok száz újítónak és feltalá­lónak, gazdasági vezetőnek, egy­személyi elbírálónak, újírási, ta­lálmányi ügyintézőnek, főkönyve­lőnek, szakvéleményezőnek nyúj­tottunk segítséget, nemkülönben sok vitás ügy békés úton való rendezését tettük lehetővé. Békéscsabán 1966 augusztusá­“• ban iparjogvédelmi elő­adássorozatokat, Orosházán, Gyu­lán és ugyancsak Békéscsabán különböző időpontokban fogadó­napokat tartottunk. A felmerült sok kérdés, problé­ma, panasz közül megemlítjük Tömő Mihálynak, a Békés megyei Vegyesipari Vállalat dolgozójának panaszát, aki előadta, hogy „Uni­verzális homokfúvó automata” tárgyú/ nagy jelentőségű újítási javaslatát vállalata a múlt év áprilisában megvalósította, azóta üzemszerűen alkalmazza, ellenben megvalósítási szerződést még nem kötöttek, sőt a javaslat elbírálása sem történt meg. Az ügyről tá­jékoztattuk a megyei tanács vb ipari osztályát, kérve intézkedé­sét. Az ipari osztály a múlt év november 12-én kelt levelében arról értesítette az OTH-t, hogy nevezett vállalat a szóban forgó javaslatot elbírálta, megvalósítás­ra elfogadta és a vonatkozó szer­ződést aláírásra az újítónak át­adta. Az egyik fogadónapon Venter György, a 8-as számú AKÖV újí­tási előadója az OTH segítségét kérte, miután vállalata részben tervezési, részben kivitelezési problémáit nem tudja megoldani 10—15 jelentős újításnál. Közben­járásunkra a KPM Autóközleke­dési Vezérigazgatóság írásban tá­jékoztatta az OTH-t, hogy az em­lített vállalatnál ebben az ügyben hatékony intézkedéseket kíván tenni. A z iparjogvédelmi napok és a fogadónapok értékelésünk szerint eredményesen zárultak, amelyeknek megszervezésében és lebonyolításában az SZMT és a MTESZ Békés megyei Szervezete, a megyei lap is hatékony és nél­külözhetetlen munkát végzett, s közreműködésükre a jövőben is számítunk az újítómozgalom, a feltalálói tevékenység további erősítésében. Szigeti Sándor az OTH főelőadója egy fiatalasszonyt, aki ugyancsak bevásárolt a sáriki boltban. Gon­doltam, megkérdezem, vajon tud- ja-e mennyibe kerül 5 deka koc­kacukor? Ó csodálkozva nézett rám és számolni kezdett. — Egy kiló ... akkor fél kiló ... tehát negyed kiló , .. azaz tíz deka, így aztán lassan kiszámítja és szinte bocsánatkérően mondja: Kérem, én még nem vásároltam soha öt deka kockacukrot. Egyéb­ként úgy tudom, hogy csak. fél és egy kilókat csomagolnak. — Örülök neki — mondtam, és bocsánatot kértem a kis ma­tematikapéldáért. Ö úgy nézett rám, mint valami bogaras em,beir­re, s közben arra gondoltam, ha már elkezdtem, tovább megyeik. A húsboltban — Mit parancsol? Harapniva­ló:? Tessék választani: gyulai kolbász, sonka, szalámi. — Tizenöt deka sertéshúst ké­rek, és 5 deka májat a „macs­kának”. — Másfél kilót talán, nemde? — és amikor megerősítettem kéré­semet, úgy megcsodált, mintha egy régi pénzdarabot talált vol­na, s nem tudja, mit kezdjen vele. Aztán továbbmentem, azt is megkérdeztem, hogy a kenyér­boltban az eladóknak rááll-e a keze, hogy csak egy szeletet vág­janak le a vekniről. Ez is nagyon ritka, hogy valaki egy szeletet kér — inkább kiflit vásárol. Petróleum felől is érdek­lődtem az üzletekben. Keresett cikk-e? A válasz nagyon egysze­rű. Mint világítóeszköz lassan- lassan már csak a múlt emléke­ként él. A faggyú gyér tyánaik is hovatovább csak halottak napján van keletje. A gépkocsivezetővel már-már megtárgyaltuk, hosv miivén is egy tanyai szatócsbolt; kocsike­nőcs, kátrány, petróleum, karóid, gyufa, só, szappan, no meg pa­mutáru, patentharisnya, gatya­madzag. Erről meg is győztük egymást, mire a városból a tíz kilométer hosszú síkos ötön meg­érkeztünk az orosházi 14-es szá­mú földművesszövetkezeti bolt­hoz, Hajdúvölgybe. Belépéskor ért a legnagyobb meglepetés. A bolt korszerű, minden finomsággal zsúfolásig tömött elárusítóhely. Tisztaság, rend mindenütt, és jóleső udva­riasság. A fűszerbolt mellett egy- benyílóa.fi italbolt televízióval, te­rített asztalokkal, fénycsöves vi­lágítással. Miint régi ismerőst üdvözölt Fe­kete Sándor boltvezető. Harminc­öt éve dolgozik a szakmában. — Mit parancsol? Kérem, van bőségesen minden, olajos hal, vaj, gyulai kolbász, konzervek. Tessék .válogatni. ?? — És kocsi kenőcs, petróleum, gatyamadzaig kapható-e? — Kocsikenőcs, petróleum igen. Hiszen Hajdúvölgy tanyavilág. De ga tyamadzagot már két év óta nem adtam el egy centit sem. Ellenben nylon harisnyát csík nél­kül, külföldi zsehkendöt, no meg készételeket. — Készételeket? — Igen. Nagyon kedvelik itt, akár a cserekenyeret, nem kell sütni, főzni, csakúgy, mint a most tanuló kereskedőknek he­gyes staniszlit csavarni — és máris mutatja, milyen az, csa­var egyet. Ilyenbe szolgáltuk ki valamikor a néhány deka kocka­cukrot vagy éppen a törmelék- cukrot. Ezt már a fiatalok nem ismerik, de jobb is.... Ö maga is valahogy így van vele: bennünk még van egy-egy darab a múlt­ból, amire ha kell, emlékezünkj de nem szívesen. Vevő lép be, zseblámpa­elemet kér. — Sajnos, nincs — és Fekete Sán­dor, amikor felénk néz, segélyt kérő tekintetében benne van: ír­ják meg azt is, hogy a tanyai embereknek is jobb viharlámpa helyett a zseblámpa. Igen. Hova lettek a petróleum- lámpák. lassan-lassan miért di­vatjamúltak a kerékpárok, miért nem tudják a fiatalasszonyok, gyermekek, hogy mennyi az az öt deka cukor, miért nem elég a modem bútor, az autó, és sok­szor a hús? A válasz kézenfek­vő anélkül, hogy azt az újságíró ide leírná ... Rocskár János FIGYELEM! Felhívjuk kedves megrendelőink figyel- . mét, hogy február hó 2-tól A LUTHER UTCAI CIPŐ JAVÍTÓ RÉSZLEGET ÁTHELYEZZÜK a Kazinczy utcai szolgáltatóházba (volt sportpálya). A Luther utcában leadott javításokat kedves ügyfeleink ott vehetik át. KÖRÖSVIPÉKI EGYESÜLT CIPÉSZ KTS7 67

Next

/
Thumbnails
Contents