Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-14 / 12. szám

* A* MEGY El PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA „ világ proletárjai, egyesüljetek! 64* imi. JANUÁR 14., SZOMBAT Ara: fillér XXII. ÉVFOLYAM, Kapcsolatok helyett — érdekeltség Meghökkentő ügyben folytat- sát, a vállalatok közötti kapcso­tok le fegyelmi eljárást az egyik latok szűkítését vagy bővítését nagyvállalat anyag- és árufor- lényegében egyetlen alapvető galmi főosztályának csoportve­zetője ellen. Az ügyeskedő tisztviselő a kooperációs szállí­tást sürgető társvállalat vezető­jét nyíltan felszólította, hogy: ezer forint „különjutalom” ese­tén két nap alatt nyélbe üti a szállítást. Ha nem, hát nem, ak­kor marad a köyetkező negyed­évre visszaigazolt határidő. Az igazgató szobájában — a tele- ionhangosító segítségével — a történetesen ott levő ipari igaz­gató is végighallgatta a beszél­getést, s így lett — lehetett — fegyelmi az ügyből. Az eset durva példája annak, mi minden rejlett, s rejlik még napjainkban is a vállalatok kö­zötti kooperáció, a sokrétű ter­melési kapcsolatok mélyén. A legális céljutalmaktól az illegá­lis „kenésig”, a baráti kapcso­latok felhasználásától a jó isme­rősök igénybevételéig sokféle útja-módja volt annak, hogy amit nem sikerült egyenes úton elérni, ahhoz a sok-sok kiska­pun át jussanak el vállalataink. A* esetek többségében nem ját­szottak közre az említetthez ha­sonló önös érdekek, egyik olda­lon is, a másikon is a vállalati érdek — s most ne vitassuk, hogy vélt vagy jogos érdek —, képviselete vezette az egyezke- dőket, a rimánkodókat, könyör- .gőket, nemegyszer alázatosan kilincselőket: csak éppen ezer­féle ilyen meg amolyan megkö­töttség gátolta, hogy a célszerű­ség, tehát a hasznosság jusson első helyre. A jelenlegi gazdaságirányítási rendszer merevsége, az anyag- és termelőberendezés hatósági elosztása és bonyolult volta, a vállalatok érdektelensége koo­perációs kötelezettségeik téte­les teljesítésében külön-feülön is elég ahhoz, hogy két vagy több állami vállalat kapcsolatait a személyes „nexusok”, az esetle­gesség, a véletlenek szintjére szűkítse, s kerülő utakra kény­szerítse azokat, akik különben nagyon is törvénytisztelő embe­rek. A szállítási szerződések új rendszere, mely a múlt évben lépett érvénybe, kibogozhatóbbá tette a vállalatok közötti kap­csolatok kusza szálait, de a vég­ső megoldást, a kapcsolatok he­lyett — az érdekeltség elvének következetes alkalmazását a népgazdaság új irányítási rend­szere hozza meg. A termelési technológiák gyors változása, az új gyártmá­nyok kidolgozásának és piacra kerülésének mind rövidebb ide­je világméretekben hihetetlenül szerteágazóvá tette a kooperáci­ót, sőt igen sok esetben már az alapkutatásoknál, de még in­kább az üzemi kísérletek, pró­bagyártások szintjén is megte- sam tette azt A kooperáció sor­tényező határozza meg: érde­mes-e, kifizetődő-e? Éppen en­nek az anyagi és erkölcsi érde­keltségnek hiányát igyekeztek így vagy úgy, személyi kapcso­latokkal, ismerősök bevonásá­val, különböző címeken kifize­tett baksisokkal ellensúlyozni vállalataink, de — nem sok si­kerrel! Nemhogy a különleges igényeket, hanem még a valós termelési költségeket sem tük­röző árak eleve alapvető akadá­lyai voltak annak, hogy a koo­peráció — kisebb vagy nagyobb mértékben — üzlet legyen. A vállalati önállóság hiánya még csak megtoldotta ezt, s betetőz­te, hogy — a kijelölése» rend­szer miatt — az elégedetlen, az állandóan reklamáló partner máshoz nem mehetett, a gyártó vállalatnak pedig teljesen kö­zömbös volt, hogy pontosnak, megbízhatónak tartják-e vagy sem. Az új gazdasági mechaniz­mus törvényes kereteket te­remt arra. hogy a vállalatok kölcsönös érdekeik alapján ala­kítsák ki egymáshoz fűződő kap­csolataikat, s az csak természe­tes, hogy itt szerepet játszanak a személyes viszonyok is. Ez utóbbiak azonban nem a nexus, az összeköttetés vagy éppen a „kenés” szintjén jelentkeznek, hanem — összhangban az álta­lános elvekkel — egy-egy ter­melő' kollektíva érdekeinek képviseletében. Az üzemi ön­állóság, a társadalmi hasznos­ságot és szükségleteket időben jelző rugalmas árrendszer, a vállalatok érdekeltsége a nyere­ség növelésében, a termelői ka­pacitások kihasználásának fon­tossága, a termékek minőségére, illetve határidőre történő szál­lításukra vonatkozó megbízha­tóság előtérbe kerülése egyen­ként is nyomós indokok ahhoz, hogy a kooperáció „erővonalai” a mainál egyenesebbek, átte­kinthetőbbek, tehát hamarabb a célhoz vezetők legyenek. A vállalatoknak meg kell ta­nulniuk — kell, mert érdekelt­ségi kényszerük viszi rá őket —, hogy rövidebb és hosszabb tá­von egyaránt számoljanak, és ne áldozzák fel a közeljövő, s egyszeri haszonért a lassúbb áramlású, de tartós többet, de azt is, hogy az egy-egy termék­nél jelentkező kis haszon is jó pénz lehet. Ahogy a vállalatok belső életében — s ez a köny- nyebb — ki kell alakítani a ter­melés és gazdálkodás szoros egységét, úgy kell megteremte­ni ugyanezt a vállalatok kö­zötti kapcsolatokban. A vállala­tok közötti, jól felfogott érde­keltségükön alapuló kapcsola­tokban! Február 2-től félő lő gyűlések Békésesa bán Munkában a népfrontbizottság — Több száz aktivista A* idő gyors léptekkel halad, közeledünk a jelölőgyűlések nap­jaihoz. Ez fokozottabb aktivitást igényel a népfront minden egyes fórumától. A választási rajttal kapcsolatban munkatársunk felke­reste Kendra Jánost, a Hazafias Népfront Békéscsaba városi bi­zottsága titkárát és tájékoztatást kért a folyó munkákról. A beszélgetés során Kendra János elöljáróban elmondotta, hogy a választási előkészület kezdetét jelentette az a három­napos tanfolyam, amelyen a ke­rületi bizottságok elnökei és tit­kárai vettek részt. Ezen az ösz- szejövetelen ismerkedtek a sok­rétű tennivalókkal. Majd meg­jelentek a plakátok, ami szintén a választási munkát jelezte. Ezt követte az összeíróbiztosok meg­szervezése és előkészítése, a kü­lönböző választási bizottságok létrehozása, amelyekre a soron következő városi népfrontbizott­sági ülésen — kedden, 17-én — kerül sor. nek, összegezik az országgyűlési képviselők és tanácstagok leg­utóbbi négyévi tevékenységének tapasztalatait. Szólnak a IX. kongresszus határozatairól, vég­rehajtásának lehetőségeiről Hi­szen most arról van szó, hogyan valósítsuk meg azokat a célokat, amelyeket a kongresszus né­pünk elé tűzött. A célkitűzések nagyszerűek és megvalósításuk­hoz már a mostani választások sikerévéi is lépést teszünk. Ha megfelelő tanácstagokat jelö­lünk és választunk, gyorsabb ütemet adunk a szocializmus beszélget a lakossággal gazdasági és kulturális építésé­nek. Ez óriási és nagyszerű do­log. Éppen ezért mindenkit hí­vunk és szeretnénk elérni, hogy családonként legalább egy Vá­lasztó jelenjen meg a gyűlésen. Aktíváink arról is megkérde­zik a választókat, hogy a követ­kező négy évben kit látnak szí­vesen javaslataik, érdekeik szó­szólójaként a tanácsban, az or­szággyűlésben. Ezúton is kérem a lakosságot, a ..választópolgárokat, hogy a közös vélemény kialakí­tása érdekében fogadják szíve­sen az aktívák meghívását, hogy együttesen a lehető legjobban megfelelők képviseljék munká­jukat, érdekeiket a tanácsban — fejezte be tájékoztatóját Kendra János. — rocskár — Felkészülnek üzemeink a magyar atomerőmű építésére Mi a további teendő? — Az új választási törvény érteimében városunkban száz tanácstagi választókerületet, tíz megyei tanácstagválasztó és két országgyűlési képviselő választó- j kerületet hoztunk létre. Minden! választókerületben választási bi- i zottság és szavazatszedő bízott-j ság létesül. Mikor lesznek a jelölőgyű'ések? — Békéscsabán február 2-től február 21-ig zajlanak le a jelö­lőgyűlések. Megszervezésük na­gyon fontos feladatunk. Nagy gondot fordítunk arra, hogy mind a hely, mind pedig az idő­pont jól alkalmazkodjék a la­kosság munkarendjéhez. Ugyan­is a gyűlések egy részét az üze­mekben, vállalatoknál és kerü­letekben bonyolítjuk le. A je­lölőgyűléseken a Hazafias Nép­front megbízottja elnököl majd. Mennyi aktivál mozgósítanak a gyűlése« szervezésére? — Az előzetes számítások sze­rint több száz aktívára van szük­ség, hogy e rövid idő alatt váro­sunk több mint harmdnchétezer ' választópolgárával beszélges­sünk, mert mi minden válasz­tásra jogosulttal akarunk be­szélgetni. Hogy mennyiben sike­rül? Biztató az igyekezet. A be­szélgetésünkön jelenlevő két kerületi népfrontvezető közbe- , szólása is ezt igazolja. Az I. ke- ! rulett»! Kékes Pál elnök máris százhúsz népfrontaktíva mun­kájáról számolt be. A IV. kerü­letből Resetár Mihály titkár több mint száznegyven aktívát állított munkába. Természetesen — mondja Kendra János — az V. keriPet- ben (Erzsébeihely) a nagyságá­nak megfelelően 'óval több ak­tíva dolgozik majd. de a kerü­leti átlag kb. az említett szám. Mi az aktívák teendőie ? — Az aktívák a je’ölőgyülé­sek előtt minden házat felkeres­nek és lakóit meghívják a gyű- j lésekre. Egyidejűleg beszélget-1 Mint ismeretes, a magyar- szovjet megállapodás alapján építendő 800 megawattos ma­gyar atomerőmű berendezései nek nagy részét a Szovjetunió szállítja, de a magyar gyárakban is készülnek különböző gépek, felszerelések, s az építkezés és sokféle szerelés is vállalataink feladata. Már megtartották első tanácskozásukat azok a legna­gyobb vállalatok, amelyek-köz­reműködésével számolni lehet. összesítették az 1967. évi ter­meltetési szerződéseket a Bé­késcsabai Konzervgyárban. A tavaly felhasznált 3 ezer va­gonnal szemben az idén 4300 vagon zöldségféle és gyümölcs termeltetésére kötött a gyár megállapodást a közös gazdasá­gokkal. Bár a szerződéskötések határideje február 28, a mosta­ni szezonban már december 24- re sikerült az előirányzottnál nagyobb termőterületről bizto­sítani a gyár ellátását. Paradi­csomból például — mely né­hány éve alil 120 holdon ter­mett a megyében — 2400 hold­ra kötöttek termelési megálla­podást. Borsóból 1800, papriká­ból 650 holdra szerződtek. Az idei év újdonsága a paradi­csompaprika és a sárgarépa termelésére vonatkozó megálla­podás a gyár és a szövetkezeti gazdaságok között. A mezőgaz­daság és az élelmiszertar ósító ipar fejlődő együttműködését bizonyítja, hogy mind kevesebb termelőegység mind nagyobb területre szerződik. Mig három Rövidesen kétoldalú megbe­szélések kezdődnek az Erőmű- beruházó Vállalat és a közremű­ködő üzemek között. Az illetékes szovjet ipari és kereskedelmi szervekkel is állandó kapcsola­tot tartanak fenn, s az év folya­mán végleg eldől, hogy az 1975- re felépülő magyar atomerőmű mely berendezéseit szállítja majd a Szovjetunió, s melyeket a magyar üzemek. (MTI) évvel ezelőtt Ily közös gazda­sággal kötöttek fferződést 5200 holdra, addig az idén 72 terme­lő vállalkozott hat és fél ezer hold terményeinek szállítására.. Mint Béres János, a konzerv­gyár termeltetési osztályának vezetője nyilatkozta, ez a törek­vés javítja az üzem termelési biztonságát, biztosítja a jobb minőségű nyersanyagokat. Egyes gazdaságok specialistáivá vál­nak a különböző zöldségfélék, gyümölcsök termesztésének, es kiváló minőségű áruval látják el az üzemet. A kölcsönös elő­nyökön alapuló kapcsolatokat jelzik a több éves szerződések is. Korábban is törekedtek úgy­nevezett előszerződésekkel tar- tósabb kapcsolatot létesíteni a gazdaságok és a gyár Között. Az idén már zömében három esz­tendőre kötöttek termelési megállapodásolait, az egyik gaz­dasággal pedig (az eleki Lenin Tsz-szel) öt évre szóló szerző­dést írtak alá. = v. j. -* I Békéscsabai Konzervgyár 43C0 vajasra kötött termeltetési szerződést Az idén először vállaltak ötéves mpsállapodást i IMS)

Next

/
Thumbnails
Contents