Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-11 / 9. szám
196'. Januar li. 3 Szerda Rekordteljesífménnyel zárja a szezont a vetőmagfelügyelőség Mind több szövetkezet akarja ismerni a vetésre kerülő magvak minőségét A korábbi években is bőségesen volt munkája a vetőmagfelügyelőség megyei kirendeltségének, azonban ezt a szezont kiemelkedően magas teljesitmény- nyel zárja. A múlt esztendőben több mint háromezer vagon vetőmag fémzárolásához járult hozzá a minőség vizsgálatával és a fómzárolás ellenőrzésével. Emellett a termelőszövetkezetek is rekord mojinyiségű saját vetőmagmintát küldtek be a minőség, a csíraképesség megállapítása végett. Búzából 1825 vagont, őszi árpából pedig 379 vagont tett ki a megvizsgált tétel. Így az elmúlt ősszel 90 százalékban ellenőrzött vetőmag került a földekbe. Ez a kedvező szám hosszú évek alatt növekedett ilyen magasra a kezdeti 25—30 százalékról. Kerekes Pál, a vetőmagfelügyelőség vezetője elmondotta, hogy még tart a kukorica-, az olajlen-,. a lucerna- és a rizsvetőmag vizsgálata, de ezeket is korábban fejezik be, mint más években, dacára annak, hogy a korábbi éveknél jóval több dolguk volt tavaly. A munka intenzitásán sokat segített az, hogy új épületbe költöztek, ahol nemcsak ideális irodahelyiségek, hanem korszerű laboratórium is rendelkezésre áll. A továbbiakban Kerekes elvtárs elmondotta, hogy mindig a búza mellett főleg az őszi árpa vetőmagvizsgálatán van a fő hangsúly. Vagyis nem számítanak arra, hogy a termelőszövetkezetek igénylik a tavaszi árpa és a zab minőségének, csírázóképességének megállapítását. Véleménye szerint célszerű lenne ezekből is fél-fél kilogramm mintát beküldeni. Különösen zabból, amit elég nehézkes tisztítani, s ezért nem biztos az, hogy az elvetett mennyiség a kívánt növénysűrűséget biztosítja. A tavaszi árpa tisztítása könnyebb, de azt is érdemes megvizsgáltatni, hogy az esetleges tárolási vagy más, termést csökkentő hibát kimutassák és többletvetőmagot javasoljanak. Ennek fontosságával mi is egyetértettünk, hiszen évről évre nemcsak az időjárás miatt i liullámzó a zab és a tavaszi árpa termésátlaga, hanem minden bizonnyal azért is, mert kevesebb gondot fordítanak ezeknek, mint a többi növények vetőmagjának a minőségére. Ugyanis a cukorrépa-, a hibrid kukorica-, a borsó- és a lucerna- mag jó részét fémzároitan kapják. Intézkedés új ÁFOR-telep epüeserol A megnövekedett gépkocsi- park üzemanyagellátását a jelenlegi szarvasi telep már csak nehezen tudja folyamatosan biztosítani. Az üzemanyagtöltő állomás szűknek bizonyult. Az egyre növekvő forgalom szükségessé teszi egy új ÁFOR-telep építését megyénk negyedik városában is. A Szarvasi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága erre 'a célra kijelölt egy 662 négyszögöles terüle;et a békéscsabai út mentén, a talajjavító vállalat telepével szemközti oldalon. Itt építik majd fel a kor követelményeinek mindenben megfelelő új ÁFOR-telepet. Amikor a beszélgetésben idáig értünk, megkérdeztük Kerekes elvtárstól: miért van az, hogy néhány fémzárolt vetőmag minősége sem kielégítő? Az utóbbi években elég sok panasz hangzott el többek között a bab- és az olajlenvetőmagra. Féldául a dobozi Petőfi Tsz is perelte az ellátó vállalatot azért, mert vírusos beteg vetőmagbabot kapott. Erre az volt Kerekes Pál válasza, hogy a felügyelőség a bab- és az olajlen- magot fémzárolás előtt elküldi kórtani vizsgálatra. Ellenben a vetőmagtermeltető és ellátó vállalat saját felelősségére is fémzárol ezekből a magvakból, s a felügyelőség nem ellenőrzi, hogy megejteti-e a vállalat ezek kórtani vizsgálatát Utoljára hagytuk a burgonyavetőgumót, aminek a szakszerű tárolását, kezelését a vetőmagfelügyelőség ellenőrzi már évek óta. A korábbi tapasztalatok eléggé kedvezőtlen összképet adtak erről. Az ősz folyamán meg is írtuk, hogy néhány szövetkezetben tönkrement a burgonyavetőgumó azért, mert mindössze 5—10 centiméter vastagságú szalmaréteget, s kevés földet raktak rá, s leginkább érintetlenül hagyták. Kerekes elvtárs elmondotta, hogy decemberben 11 vetőgumóprizmát ellenőriztek a termelőszövetkezetekben. Mind a tizenegyet szinte kifogástalan minőségben találták. A korábbi 5— 10 centis és leginkább nedves szalmaréteg" helyett most az előírt 35—40 centiméter vastagságút találtak. Ráadásul a burgonyát prizmázás előtt jól megszárították. 'Egyedüli hiányosság az, hogy a vetőgumót tároló szövetkezetek egy része nem rendelkezik a prizmák ellenőrzéséhez elengedhetetlenül szükséges hőmérővel. \ Kerekes elvtárs elmondotta, hogy előreláthatólag az idén kötelezik a burgonyát termelő szövetkezeteket arra, hogy más vetőmagvakhoz hasonlóan q burgonyagumót is minőségi vizsgálatnak vessék alá. Természetesen csak a saját termésű vetőgumóról van szó. A minőségi vizsgálatot az teszi szükségessé, hogy országszerte, így megyénkben is elég alacsony a burgonya termésátlaga. Ez egyrészt oda vezethető vissza, hogy vagy egyáltalán nem, vagy pedig nem szakszerűen vizsgálták eddig a szövetkezetek a vetőgumótételeket, aszerint, hogy érdemes-e elvetni, avagy csak kevés terméseredményért fordítanak nagy munkát az ezzel járó talajelőkészítésre. A vetőgumó vizsgálatáról a későbbi napokban jelenik meg a rendelkezés. Mindenesetre nem árt, ha a szövetke-' zetek előre felkészülnek és. idejében küldik be minden fajtából és tételből- a mintát, mert a megnyugtató vizsgálat eredményét csak négy hét eltelte után tudják megküldeni. K. I. Több lelt a marhahús A felvásárlási ár módosításával (kilónként három forinttal) fellendült megyénkben a szarvasmarha-hizlalás. A népgazdaság 31 ezer hízott marha értékesítését várta szövetkezeti gazdaságainktól 1966-ban. A december végi felvásárlási adatok arról tanúskodnak, hogy 1700—1300 terven felül hizlalt állat került elszállításra az állatforgalmi vállalat közvetítésével. Ezen felül tavalyról még csak-, nem 2000 szerződés van a vállalat birtokában. Ezeknek az állatoknak az elszállítására azonban csak 1967 januárjában, februárjában kerülhet sor. A termelőszövetkezetek, miután tudomást szereztek a szarvasmarha felvásárlási árának módosításáról, intézkedtek a tervezettnél több növendék állat hízóba állítására. A szomszédos megyékből háromezernél is több hizlalásra alkalmas szarvasmarhát vásároltak. A szarvasmarha-hizlalás nemcsak mennyiségre, hanem minőségre is igen sokat javult 1966-ban. A korábbihoz képest általában több volt az első osztályú és az export minőségű áru. Sőt legtöbb szövetkezetben néhány kilóval növelték az átadási súlyt is. Megyei szinten a felvásárolt 33—34 ezer hízott marha átlagosan 10 kilóval nehezebb volt az 1965. évi átadási súlynál. KÖZLEMÉNY A NÖVÉNYOLAJIPARI VÁLLALAT ÉRTESÍTI T. VEVŐIT, hogy a műanyag csomagolású étolaj bevezetése kapcsán AZ í mm üveg meg palackozást kívánja szüntetni A fogyasztóközönségnél és a kereskedelmi hálózatban levő ÉTOLAJOS PALACKOKAT JELENLEG KORLÁTOZÁS NÉLKÜL VISSZAVESZI. 283 A szövetkezeti termelés biztonságáért A mióta napirendre került az ■í®' új gazdasági mechanizmus előkészítése, a szövetkezeti gazdálkodás megítélésében, a jövő útjának keresésében több nézet jutott a felszínre. A közös gazdaságok a termelés új módszerű irányításától, szervezésétől anyagi erősödésüket, várják. Éppen ezért a termelés továbbfejlesztésére, bővítésére fordítják munkaidejük jelentős részét. Az új gazdasági mechanizmus szó hallatán csaknem minden szövetkezeti vezetőben megfordult egy vagy több gondolat a közösség bevételeinek növelésére. A reform országos elképzelésével mind több szövetkezeti vezetőnek, esik egybe az elképzelése. Vannak még azonban, akik a melléküzemágak fellendítésétől remélik a pénzügyi egyensúlyt. Mások új segédüzemágakat hoznak létre, de szép számmal vannak olyanok is, akik termékeik, többségének értékesítését — különösen a kurrens cikkeket — a hetipiacra szeretnék bízni. A gazdasági irányítás reformjának megítélésében tehát még nincsen meg a kellő összhang. Emiatt több gazdaságban nem fordítanak megkülönböztetett figyelmet a főbb üzemágakra, melyek — arányaiban — a jövedelem túlnyomó részét adják. W zövetkezeti gazdálkodásunk biztonságát ma is és a jövőben is az igen jól megalapozott növénytermesztés és állattenyésztés adja. Ez a két üziemág egyidős szövetkezeti mozgalmunkkal. Arányait az élet munkálta ki. A termelés lehetőségei mindkét üzemágban évről évre bővültek. A hozamok növelése lehetné tette egy-egy növény korábbi termőterületének csökkentését, újabb növények meghonosítását, kisebb jelentőségű, úgynevezett kisegítő üzemágak szervezését. így alakult ki a kertészkedés, apró- és virágmagvak termesztése. Kedvező körülmények között olykor beválhat, az elképzelésnél is többet hozhat a tsz- ek egyik-másik kisegítő üzemága. De vajon a rész elfedheti-e a termelésszervezés egészét? Nem! Viszonyaink között a növénytermesztést egyik gazdaság sem alapozhatja egy, esetleg két növény hozamára. Ebben az esetben egy váratlan természeti csapás tönkreteheti az egész gazdaságot. Volt erre példa itt a megyében is. Azért kívánkozott mindez ide, medt az utóbbi időben a szövetkezeti vezetők többségének figyelme az árutermelésről, mint fő törekvésről elcsúszott. Előtérbe kerültek a haszonszerzés különböző módjai, a szövetkezeti erőforrások elaprózása, a közös'.ől távol álló egyéni utak és érdekek hangoztatása. gazdasági önállóság égisze alatt gomba módjára nőnek a savanyítóüzemek. Ezek megítélésében eltérőek a vélemények. Érthető. Ha a tsz-ek savanyítással is foglalkoznak, ki lesz majd a vevő, kinék adják el termékeiket? Friss zöldségből egyébként is igen jelentős a MÉK és a konzervgyár fizetőképes kereslete. öt-hat évvel ezelőtt pecsfe- nyebaromfiból nagy volt a kereslet. Több tsz-ben az iroda- és az istállópadláson is csirkét neveltek. Mióta a tsz-ek csaknem mindegyikében tízezer számra nevelnek csirkét, ez a cikk elvesztette korábbi jelentőségét. A mostani sláger: a liba, a pulyka, a gyöngyös, a nagy testű baromfi. Ezt a cikket ke» resi a belföldi és a külföldi vásárló. Ezért a fizetőképes kereslet kielégítésére ebben az esztendőben egy nagyarányú liba- és pulykanevelési akciót valósítanak meg itt a megyében is. A növénytermesztés 1967. évi célkitűzései között szerepel — megyei és őrszágos szinten — a kenyérgatonatermesztés eredj ményeinek növelés j, az éves szükségleten felül 2—3 hónapos tartalék képzése. A cirok, a dohány, a cukorrépa, a kender, a napraforgó, az ipari és a kereskedelmi zöldség termesztése — részleteiben is —, a hazai és a külföldi kereslet kielégítése. A szövetkezeti termelés biztonságául szolgál a termeltető vállalatok szerződéses ajánlata. Az említett növényeken túl egyesek mégis olyan kultúrák termesztését is napirendre tűzték, melyek előállítása számukra ugyan gazdaságos, de a ter- melvény iránt sem belföldi, sem külföldi vásárló nem érdeklődik. Ilyen cikk előállítása nem lehet feladata egyetlen szövetkezetnek sem! A mezőgazdasági üzemek termelésének biztonságát az új gazdasági mechanizmus előkészítési időszakában is és a jövőben is a termelés help lehetőségeinek minden eddiginél átfogóbb ég gazdaságilag jobb kihasználása, saját és állami erőforrások útján a központi készletek gyarapítása, illetve a fizetőképes kereslet kielégítésére való törekvés adja. % A gazdasági önállóság az új gazdasági mechanizmus időszakában tehát nem üzemen, „osztályon” felüli valami, hanem a népgazdaság érdekének szolgálása, ha úgy tetszik, az ország belső ellátásának kiszolgálása, a külkereskedelem valutamérlegének még kedvezőbb alakítása. Törvénytelen voll a szövetkezet határozata A gádorosi Petőfi Tsz igazgatósága, majd közgyűlése határozatban foglalt állást Farkas Magdolna tsz-gazda háztáji területének csökkentése mellett. Az egy hold háztáji föld helyett kiutalt S00 négyszögölet azzal indokolták, hogy Farkas Magdolna a növényápolási munkákban 1966-ban csak fél terület bemű-í velősét vállalta. A szövetkezet* gazda egészségi állapotáról orvosi bizonyítványt mutatott fel. ( Eszerint fizikailag nem alkalmas egy egész terület bérnövelésére. A közgyűlés mégis megmaradt a korábbi határozat i mellett. Az orosházi járási tanács me- zó'gazdasági osztálya felülvizsgálta Farkas Magdolna és a gádorosi Petőfi Tsz közgyűlése között fennálló nézeteltérést. Megállapította, hogy a közgyűlés törvényellenes határozatot hozott, amikor megfosztotta Farkas Magdolnát a háztáji terület felétől. A szövetkezeti törvény értelmében ugyanis a háztáji területet betegség esetén nem lehet csökkenteni. A járási tanács végrehajtó bizottsága helyt adott Farkas Magdolna kérésének és a mező- gazdasági osztály javaslata alapján határozatot hozott a szövetkezeti törvényben biztosított jogának érvényesítésére. Farkas Magdolna ügyében a járási tanács végrehajtó bizottsága a napokban foglalt állást. Dupsi Károly az _— ------------------- ■ —-
