Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-10 / 8. szám
1967. január 10. 3 Kedd Több község hozzájárulásából két fürdő létesül Végegyházán Végegyháza, határában, a községtől 4 kilométerre nyolc éve percenként 600—700 liter 80 fokos víz folyik kihasználatlanul abból a kútból, amelyet annak idején az olajbányászok fúrtak. Kis tó keletkezett, amelyben először a környékbeliek fürödtek, majd amikor a gyógyhatásút felismerték, a híre hamar elterjedt és a közeli, sőt a távolabbi községekből is egyre többen kezdtek odajárni. Tavaly nyáron naponta százan, százötvenen is felkeresték a természet adta fürdőt, amelynek vize sók esetben beváltotta a reumatikus bántalmak- han szenvedők reményeit. A községi tanács — a lakosság kívánságára — már évekkel előbb tervezte, hogy megfelelő körülményeket alakít ki a fürdésre, amelyhez anyagi alapot tavaly sikerült Is biztosítani. Kaszaper, Nagytoánhegyes, Reformé tuskovácsháza, Mezőhegyes, valamint a községek t&z-einek hozzájárulásából 250 ezer forint gyűlt össze. Ebből az összegből a Mezőkovácsházi Vízgazdálkodási Társulat megbízásból 200 négyezetméter alapterületű medencéit (létesít ülőpadkával. A víz mélysége biztonsági okokból mindösz- sze 80 centiméter* lesz. Az építkezéshez szükséges anyag nagy részét kiszállították, a munka is megkezdődött, tavasszal pedig már birtokba veheti a lakosság az eddig „néplavómak” nevezett fürdőt. Tervezik, hogy nyáron néhány kabint építenek, a földművesszövetkezet pedig a szezon idejére büfét állít fel. Ugyancsak .a lakosság kívánságát valósítja meg a tanács azzal is, hogy a közsógfejlesztési alap jelentős részét tisztasági fürdő építésére fordítja. A terv már készül, az új létesítményt 1963- ban adják át rendeltetésének. Jól felkészüllek as idényre Bőséges választék kertímagból, vegyszerből, állati tápszerekből, műanyag ióliábő! A tőid művesszövetkezet békéscsabai szaküzletében megtették a szükséges intézkedéseket vetőmagvak beszerzésére. A múlt év azonos időszakában az üzlet polcain és raktárában nem volt any- nyi áru, mint jelenleg. Most salátából, retekből, paprikából, kelkáposztából, karfiolból, káposztából, sárgarépáiból, petrezselyemgyökérből, borsóból, babból, uborkából, dinnyéből lényegesen több a fajtaválaszték, mint egy évvel ezelőtt volt. A Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat megjelentette az 1967. évi árjegyzékét is. így az üzletben az eladásra kínált vetőmagvak termékeit fényképen is be tudják mutatni az eladók. Növényvédőszerből mór most is jelentős készlet áll a vásárlók rendelkezésére. Kiss Imréné boltvezető szerint azonban újabb szállítmányt várnak permetezőszerekből és gyomirtó vegyszerekből. Ebben az esztendőben kilós csomagolásban is forgalomba hoz ÄliogY az ellenőrző bizottság elnöke látta Már az ellen is tiltakozott, hogy az ellenőrző bizottság tagjai közé jelölték, hát még amikor megtudta, hogy a bizottság elnökévé is megválasztották. Idegenkedett tőle. Nem azért, mintha attól tartott volna, hogy nem tudja ellátni felelősségteljes feladatát. Ugyanis már volt ellenőrző bizottsági elnök vagy fnás- íél évig, s legalább két évig népi ellenőrző bizottsági tag is. Jól tudta tehát, hogy mit kell ellenőrizni, meglátni s aztán az igazgatóság, a közgyűlés előtt észrevételezni. A megbízatásnak ezt az oldalát nem szeretik általában az ellenőrző bizottsági elnökölj. De mivel elődje nyugdíjba ment, s a többség választása őrá esett, Molnár Gyula nem tért ki a feladat alól. Egyszerű, sokfelé járt, sokat^ta- pasztalt ember. A korábbi évtizedekben szokásos, minden falusi nincstelennek a foglalkozásában dolgozott. . A gyomai Győzelem Tsz-be hat évvel ezelőtt lépett be a egy ideig a növénytermesztésben, majd egy kertészeti szaktanfolyam elvégzése után a kertészetben dolgozott. Korábbi foglalko- ■ zásai révén jól ért az állatokhoz is, s nem áll hadilábon a számszaki dolgokkal sem. Egyszóval, alapos áttekintést tud adni a szövetkezet 'gazdálkodásáról, de a megélhetőségről is. Lényegében ezzel kezdődött a beszélgetés is. Tanácskozik a MTESZ megyei szervezetének elnöksége A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének elnöksége január 12-én, csütörtökön délután 2 órai kezdettel tartja idei első ülését. Az ülésen az elnökség tagjait tájékoztatják a megye idei tervéről és az abba foglalt feladatokról. Ezután a részvevők megtárgyalják a műszaki bál előkészítését, majd megvitatják az Építőipari Tudományos Egyesület megyei csoportjának munkáját Sokat forgolódik az emberek között, sokat beszélget velük, s leginkább azt a véleményt hallja tőlük, hogy meg lehet élni az egyelőre még közepesen gazdálkodó gyomai Győzelem Tsz-ben is, csak nap mint nap szorgalmasan dolgozni kell. — Azt természetesen nem lehet állítani, hogy mindenkinek egyforma a munkához való hozzállá- sa, annyi bizonyos, hogy tavaly már nagyobb volt a szorgalom, mint a korábbi években. Különösen Pelyva József, Gellai Imre, Debreceni Miklós és Fekete Lajos szocialista címért küzdő brigádjai tettek ki magukért. Például cukorrépából 180, kukoricából 23 mázsa morzsolt volt a szövetkezet átlagtermése. Pelyva József szocialista brigádja átlag 252 mázsa cukorrépát és 31 mázsa morzsolt kukoricát termelt holdanként Kevés kivétellel jói dolgoztak a nem szocialista címért küzdő brigádok tagjai is, hiszen részművelésre kapták a területet, ráadásul olyan közgyűlési határozat szili stett, hogy akik 200 munkaegység alatt teljesítenek, azok egy kilót, akik 400 munkaegységig, azok két kilót, akik azon felül, azok 3 kiló májusi morzsolt kukoricát kapnak prémiumként minden munkaegységre. Ezért aztán elenyészően kevés azoknak a száma, akik kerülgették a szövetkezetét, a munkát. Egyesek inkább kapzsiságra ragadtatták magukat. Többek között premizálva voltak a kombói- nosok is. Az öt közül egyikőjüket én magam is kétszer állítottam ki a táblából. Tudniillik mindenáron a legtöbbet kereső első akart lenni, s ezért szélvészként hajtott és szórta a termést. Volt olyan is, aki egy kis fondorlattal három hold háztáji földet akart szerezni magának. Brigádvezetőjének egyszerűen azt möndta, hogy ez és az az ember odaadta neki megművelés céljából a háztáji földjét. Az ellenőrző bizottság a kapálás idején kiderítette, hogy a határ távolabbi részében más brigádokban dolgozó két emberről van iszó, akik ott megkapták a háztáji földet és nem tudtak erről a fur- fangról. — Hogyan volt megelégedve Molnár élvtárs az állattenyésztők és gondozók múlt évi munkájával? — Az év első felében nagyon éreztette utóhatását az előző évi száj- és körömfájás. Eléggé lerontotta a tejtermelést, a ma- lacszaporulatot pedig valósággal tizedelte. Dr. Nagy Gergely állatorvos a gondozókkal együtt éjjel-j nappal gyógykezelte őket és sikerült is megfékezni az elhullást. Az év második felében a tejtermelés olyan magasra emelkedett, amilyen még nem volt a mi szövetkezetünkben, vagyis 9—10 liter a tehenenként napi átlag. Az elhullás azonban meggátolt bennünket a sertéshizlalási terv teljesítésében. Vagyis 1850 helyett csak 1505-öt tudtunk értékesíteni. «Ellenben a tervezett 178 hízó marha helyett 188-at, s a tervezett 26 ezer csibe helyett 80 ezret értékesítettünk. Csaknem 1 millió forint értékűnél többet, mint amennyit terveztünk. Ez sokat segített a kieséseken, de az is, hogy kukoricából is, cukorrépáiból is jóval túlteljesítettük a tervet. — Kiterjedt-e az ellenőrző bizottság figyelme a szövetkezeti demokrácia érvényesítésére, s tapasztalt-e jogos kérelmek, panaszok elutasítását? — Ezek sem kerülték el az ellenőrző bizottság figyelmét. Bátran állítom, hogy nálunk ösz- szeforrl a vezetőség és a tagság, együttes akarattal törekszenek a jövedelem növelésére. Nehogy üresnek hangozzanak ezek a szavak, példát is mondok erre. Nálunk esedékessé vált a vezetőség újjá- választása. Sokat beszélgetünk most a zárszámadás előtt erről az emberekkel. Én még nem hallottam olyan véleményt, hogy valakit le kellene váltani. Általában elégedettek a mostani vezetőséggel, hiszen amióta a szövetkezet élére álltak, azóta megduplázódott a munkaegységérték. Prémiummal együtt most is inkább többet osztunk harminc forintnál, miint kevesebbet. K. I. a vetőmagbolt műtrágyát. Tavaly 40 kilónál többet nem adtak egy vásárlónak, most viszont a kerttulajdonosok szükségletüket megvásárolhatják a kívánalomnak megfelelő csomagolásban. Egyelőre 3 vagon ni trogénmű trágyát árusít az üzlet. A későbbiek során szuperfoszfátból és káliumból is kielégítik a keresletet. Bővült a szaküzlet árukollek- ciója. Ebben az esztendőben már tízféle állati tápszert, koncent- rátumot is árusítanak. Tikofurán, Phylamix, Sulfamiix, vitaminkészítmények, tojótápkoncentrátum szántón kapható. A baromfitenyésztők bizonyára örülnek ennek, mert tojótápkoncentrátumoí eddig nem vásárolhattak. Víztömlőből a tavalyinál szintén nagyobb a készlet. Megjegyzendő, hogy a mostani tömlőkészletet kedvezményes áron értékesítik, mert 3—7 méteres darabokban kapták a gyártól. Tavaly keresett cikk volt a műanyag fólia. Ebben a negyedévben 500 zöldség- hajtatásra alkalmas fóliaházat kapnak a gyártól. Kertészeti eszközökből is a tavalyinál jobb el látást biztosítanak. A meiiiiwkég' és vsilai K özismert tény már, hogy az új gazdasági mechanizmusban az egyes vállalatok nem a kötelezően előirt központi tervmutatók, hanem zömében az önállóan kidolgozott vállalat^ tervekre alapozzák munkájukat. Pontosan meghatározott az is, hogy a fő feladat a gazdaságosság és jövedelmezőség fokozása, a nyereség növelése lesz, de úgy, hogy kielégítsék a népgazdasági szükségleteket, a hazai és a külföldi piac igényeit. Ezekről a kérdésekről, mint a vállalati tervezés alapfeltételedről, sok szó esett mostanában, szerepelt a párt IX. kongresszusának vitájában is. Egyes részkérdések körül azonban még sok a véleményeltérés. Legtöbben azon vitatkoznak, hogyan határozzák meg az egyes vállalatok a termelés mennyiségét és választékát? Érthető ez, hiszen a jövőben a vállalatok eredményes gazdálkodását nem a gyártott, hanem az értékesített termékekkel mérik, tehát bevételt, nye-. reséget — a kereskedelemnek vagy a fogyasztónak átadott termékek után biztosíthat a vállalat, sőt a felesleges raktári készletek, az elfekvő áruk — eltérően az eddigiektől — a gazdaságosságot rontó, a jövedelmezőséget csökkentő tényezők/lesznek. A vállalati tervezés mennyiségének egyik kiindulópontja nyilvánvalóan a szükségletek gondos felmérése lehet. Milyen | módszerrel' végezzék a felmérést? Feltétlenül szorosabb kapcsolatot kell teremteni az üzemek és a kereskedelem között és jobban kell építeni a rendelések biztosítására. A meny- nyiségi tervék egyik fő kiindulópontja a szerződésekben meghatározott darabszám vagy egyéb mértékegység lesz. Ez azonban nem elegendő. A jövőben az is indokoltnak mutatkozik, hogy a vállalatok figyelemmel kísérjék a hazai és a külföldi piac igényeit, tanácsos lesz tehát önálló piackutatást végezni, és a termelés mennyiségi előírásában ezzel is számolni. Éppen ebben jelentkezik az egyik legnagyobb nyereségnö- yelő lehetőség. Az önálló piackutatásra alapozott elképzeléseik ugyanis azt biztosítják a vállalatok számára, hogy olyan termékeket készítsenek, amelyek nagyobb jövedelmezőséget biztosítanak. Tény, hogy ez kisebb-nagyobb kockázattal jár, de ezt a kockázatvállalást a gazdasági mechanizmus rendszere nemcsak lehetővé, hanem feltétellé is teszi. A termelési szerződésekkel lekötött és a piackutatással bővülő termelés után válik lehetővé, hogy a népgazdasági szükségleteket az eddiginél jobban kielégítsük, kevesebb legyen a hiánycikk, megtarthassuk, sőt fokozhassuk külföldi megrendeléseinket. S végeredményben az export növelése fontos követelménye az új gazdasági mechanizmusnak. A szerződésekre és az önálló piaci igények kielégítésére alapozott tervezés egyébként annak is biztosítéka, hogy változatlan vagy növekvő legyen a szellemi és fizikai dolgozók foglalkoztatása, s ez már ‘nemcsak gazdasági, hanem igen jelentős társadalompolitikai vonatkozású kérdés is. Az önálló piackutatás hatására végzett termelési tevékenység már utal a választékbővítésre. Ebben azonban más feltételek is közrejátszanak, s közülük legfontosabb a piachoz való gyors és rugalmas alkalmazkodás. Feltétlenül szakítani kell azzal a módszerrel, hogy a termékek átfutási ideje hónapokig vagy évekig elhúzódjon, és mire a vásárlóhoz kerülnek, már elavulnak, korszerűtlenné válnak. Ez persze nem jelenthet kapkodást vagy meggondolatlan termékkibocsátást. Az átfutási időt a technikai fejlődés igen gyors üteme miatt tanácsos egyre rövidebbre tervezni, de a végrehajtást elsősorban gondos szervezéssel kell biztosítani. A szervezési intézkedések tervében ezért indokolt szerepeltetni a kooperációs megállapodások kölcsönös betartását, a belső folyamatos gyártástervezést, a profiltisztítást, s azt is, hogy a vállalatok, a termelésben használják fel jobban a meglevő szabványokat. A vállalati céloknak csupán egyetlen részkérdése a mennyiségi és választéki tervezés. Az új gazdasági mechanizmus ebben is igen sok egyéb lehetőséget biztosít, s a vezetők és beosztottak, a műszaki és fizikai dolgozók közös feladata, hogy ezeket a vállalat és a népgazdaság együttes érdekében ki is használják. &. A.
