Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-08 / 7. szám

1967. Január 8. 3 Vasárnap A tanács meg a választók Újdonságok a dobosi Petőfi Tss gasdálkodásában Az osztályvezető nem válogat­ta a szavakat, amikor beosztott­ját — papír ide, papír oda — utasította, hogy adja ki a fiatal- asszonynak az együttélési iga­zolást. Ugyanis a tanácsi beosz­tott kötötte magát, hogy „utasí­tás van rá, hogy ilyen igazolást nem kell kiadni...” Valamiféle utasítás valóban van arról, hogy katonai szolgá­lattal kapcsolatosan a tanácsi apparátus ne javasoljon felmen­téseket vagy egyéb „engedmé­nyeket”. Csakhogy a fiatalasz- szony a katonai szolgálatot tel­jesítő férjétől kapott levél alap­ján kérte az együttélési igazo­lást. A tanácsi dolgozó elzárkó­zott, mondván, hogy ilyen ok­mányt nem adhat ki. A fiatal- asszony ment az osztályvezető­höz. Végighallgatom a pana­szát: — Tessék megmondani, hogy akkor most mit csináljak? A férjem azt írta, hogy a hon­védség kéri tőle, igazolja, hogy bevonulása előtt valóban együtt éltek... Persze, hogy együtt él­tünk. De nem kért a férjem le­szerelést vagy felmentést, még csak segélyt sem™ De hát a hon­védségnek kell az igazolás... Mi­ért nem lehet azt kiadni? Az osztályvezető határozottan atasított: Ki kell adni az igazo­lást! A panasz megoldódott, az asz- szony megkapta az okmányt. Egy-két gondolat mégis ottma­radt az „ügyfél” (bár ezt a szót a tanácsi munkából már rég tö­röltem volna) fejében: Ha csak a hatóság adhat ki ilyen igazo­lást — mint egyedüli illetékes szerv —, akkor miért kell kül­dözgetni az embert azért, amit a személyi igazolvány, a lakás­nyilvántartás, az összes szom­szédok és még a házfelügyelő is bizonyít? Mert, ha mondjuk, segélyt kér az asszony a tanács­tól vagy férjének leszerelését kérvényezi, szintén a tanácstól — akkor ezt meg lehet tagadni, hozzátéve, hogy indokolatlan a kérés. De ha egy bizonyítványt kér valaki (katonánál nincs sze­műiden szövetkezetben kialakul­taik, így adottak. Ezekkel viszo­nyaink között számolni kell. Alapjaiban véve ezektől egyik üzem sem térhet el, mert a szö­vetkezeti gazdák foglalkoztatását a jövőben is biztosítani kell az eddig elért jövedelmezőségi szín­vonal tartásával, továbbfejleszté­sével. Ezt a két célt csak akkor érhetik el, ha a szövetkezeti va­gyon minden eddiginél hatéko­nyabb kihasználására összponto­sítják erőforrásaikat. A harmadik ötéves terv má­sodik esztendeje megyénk közös gazdaságai elé a tavalyinál na­gyobb feladatokat állít. Búzából 15 ezer vagon felvásárlása, 25 ezer holdon cukorrépa, ezer hol­don dohány, 5930 holdon cirok, 11 ezer 250 holdon kender ter­mesztése és 15—16 ezer holdon ipari és kereskedelmi zöldség előállítása, továbbá 265 ezer hí­zott sertés, 980 vagon vágóba­romfi, 30 ezer hízott marha, 84 millió tojás, 450 ezer hektoliter tej értékesítése szerepel a leg­fontosabb célkitűzéseik között. Ha -megvizsgáljuk, hogy szö­vetkezeteink a legfontosabb cik­kek termeléséből milyen részt vállaltak, akkor az eddigi ered­mény összességében kedvezőnek mondható. A szerződéses terme­ié* szervezésében az egy évvel mélyi igazolvány!) arra, hogy a felesége valóban a felesége, s valóban együtt éltek bevonulá­sáig, akkor ebben miért kell ösz- sze-vissza szál adtatni a — vá­lasztót. Tudatosan használom a szót, hiszen nem ügyfélről, hanem a tanácsot megválasztó választó­ról van szó. Nemcsak azért, mert most tanácsválasztás előtt va­gyunk, hanem azért, mert a la­kosság, a város és a falu lakója mindig féltve keresi a jelölő gyűléseken és a választólap ur­nába dobásakor választottját, hogy az olyan ember legyen, aki jól intézi az államhatalmi mun­kát. Ez pedig egy másik gon­dolatot is ébreszt az emberben. A tanácsi testületek tagjait meg­válasszuk, akik azután lelkiisme- rettel és többségükben hozzáér­tően határozzák meg az állam- hatalom helyi munkáját. A ta­nácsi apparátus pedig a gyakor­latban hajtja azt végre, amit a választott testület eldöntött. Nem lehet vitatkozni azon, hogy a napi ügyek intézésében, a választókkal való kapcsolat­ban lényegében a tanácsi appa­rátus tagjai képviselik a válasz­tott testületet. Ha pedig ez így van, akkor az emberek jogosan tesznek szemrehányó megjegy­zést, amikor dolgaikat lélektele- nül, bürokratikusán kezelik: „No, ilyen a tanács!” „Mintha nem is mi választottuk volna...” A tanács tekintélye az élet gyakorlatában szinte mindig az apparátus, a tanácsi alkalmazot­tak munkáján múlik. Ezt pedig nem a bürokratizmus, nem a fennhéjázás határozza meg, ha­nem az emberszeretet, az em­berséges és megértő ügyintézés. Még egy mondattal tovább megyek: sokszor az egész szocia­lista rendszerünkről alkotnak az emberek véleményt a tanácsi apparátus jó vagy rossz, ember­séges, vagy embertelen ügyinté­zése miatt. ezelőtti állapothoz képest hízott sertésből 11 ezer, hízott marhá­ból 3 ezer, tejből 29 ezer hekto­liter, kenyérgabonából 500 va­gon, vöröshagymából 243 hold, burgonyáiból 580 hold, ipari zöld­ségből 800 hold, cirokból pedig 100 holddal több termelési és áruértékesítési szerződéssel ren­delkeznek a szövetkezeti gazda­ságok. A termelés főbb ágazatai­nak tervezett hozamai — a meg­kötött szállítási szerződések alap­ján — igazolják: a megye ötéves tervének célkitűzései reálisak. "W’;m azonban néhány termék, * melynek termelésszervezé­sében megyénk a korábbi év ha­sonló időszakához képest elma­radt. Napraforgóból 150 vagon, cukorrépából 2 ezer hold, do­hányból 230 hold, friss zöldség­ből 500 hold, fűszerpaprikából pedig 110 holddal kevesebb érté­kű szerződéssel rendelkeznek a vállalatok. A szerződéskötés elmaradását elfogadható érvvel egyik gazda­ság sem tudja igazolni. Bár a termelés szervezése még nem fe­jeződött be, így különös aggo­dalomra nem lehet okunk. A tsz-ek ezekben a napokban ké­szítik a zárszámadást, állítják össze az 1967. évi pénzgazdálko­dási tervüket. A közös gazdasá­gok tulajdonában levő termelési Kettős feladaton dolgoznak most szinte lázas tempóban a dobozi Petőfi Tsz-ben. Egyrészt alaposan akarják elkészíteni a múlt évi gazdálkodás zárszám­adását, másrészt az eddigi ta­pasztalatok alapján jól megszer­vezni az ez évi feladatok ellá­tását. Először néhány szót a múlt évi gazdálkodásról. Sajnos, a tavaly­előttihez hasonlóan, tavaly is mintegy 5 millió forint bevételi kiesést okozott a belvíz. Csupán búzából 2,4 millió forint ériékkel termett kevesebb a tervezettnél.. Ezenkívül még több mindenből volt kiesés, ellenben jó néhány növényfajtából és az állattenyész­tésből is sikerült terven felüli be­vételeket elérni. Mindent össze­vetve, úgy néz ki, hogy a sok ki­esés ellenére legfeljebb 2—3 fo­rinttal lesz kevesebb a tervezett munkaegység értéke, pedig az év elején 10 forint csökkenés mu­tatkozott még. Mint minden év végén. a korábbi tapasztalatok alapján most is felülvizsgálják és javít­ják az üzemszervezést. Már elha­tározott tény, hogy azokban az üzemágakban, ahol erre megér­tek a feltételek, önelszámoló rendszert valósítanak meg. önál­ló üzemággá válik a virágkerté­szet is, amelynek területét az eddigi 35 holdról 100 holdra nö­velik. Ebből 30 holdat szamóca tesz ki, amit az elmúlt két év­ben telepítettek. Kevésszer esett szó az utóbbi időben Kondoros harmadik szö­vetkezetéről, a Vörös Október Tsz-ről. Ez a háromezer holdas gazdaság igen szerényen ért el figyelemre méltó eredményt az utóbbi három esztendőben, 1963- ban 20 forint jutott munkaegy­ségenként a tagok részesedésére. Az 1966-os eredmények után 40 szerződések értéke még nem ele­gendő az 1966. évi jövedelmező­ségi színvonal biztosításához. Így valószínű, egy-két héten belül meggyorsul az 1967. évre szóló termelési szerződések kötése. Ta­valy ugyanebben az időszakban és később több vállalat elutasí­totta a • termelőszövetkezetek megkésett ajánlatait. Félő, hogy néhány héten belül több közös gazdaság ugyanerre a sorsra jut. Érthető tehát, hogy a megyei szervek arra kérték a termeltető vállalatok jó részét, hogy a tsz- ek ajánlatait differenciálják, vagyis a közepes és a gyengébb minőségben gazdálkodó tsz-ekkel is kössenek termelési, értékesítési szerződést. (A jól és a kiválóan működő gazdaságok ugyanis —a szerződéskötésben — megelőzték a náluknál gyengébben gazdálko­dókat!) A termelés szerkezete 1966- ban tovább erősödött, fej­lődött Az 1967. évi termelés- szervezés jelenlegi színvonala magasabb a korábbi évekénél. Következésképpen a gazdasági év rajtjához az erők időbeni és mind reálisabb felmérésével min­den eddiginél korábban jutottak el szövetkezeteinkben. Ez kellő biz­tosíték arra vonatkozóan, hogy megyénk mezőgazdasága jó úton halad, jó irányban fejlődik. Dupsi Károly önálló üzemággá válik a zöld­ségkertészet is. Természetesen nem az eddigi kisüzemi régi mód­szeres, évi 600—800 ezer forin­tos bevételi tervvel, hanem lé­nyegesen megnövelve, nagyüzem­mé fejlesztve. Az idén ugyanis 2.5 millió forint költséggel négy blokkház épül 2200 négyzetméte­res termőfelülettel, ezenkívül egy 400 négyzetméter területű szapo­rítóház is. A jövő évben már 2—3 millió forint bevételre szá­molnak a kertészetből, A gyulai járásban megalakult építőipari vállalkozásnak a do­bozi Petőfi Tsz volt az egyik fő kezdeményezője. A szövetkezet­ben ugyanis eddig csak egy né­hány tagú, kevés szakemberrel rendelkező építőbrigád győzkö­dött a tatarozásokkal, felújítások­kal. Űj építkezésre nem volt ere­je. Most a tsz-ek közös vállalko­zására bízza a Petőfi az ez évi 4 millió forint értékű új építke­zést, köztük a kertészeti blokkhá­zakat s ezenkívül az egymillió forint értékű épületfelújítást, ta­tarozást. Ehhez még csak annyit, hogy az ez évi építkezésekhez, felújításokhoz 2 millió forint sa­ját erővel járul hozzá a dobozi Petőfi Tsz. A múlt évi belvízkár okozta kiesések pótlásában legjobban az állattenyésztők tettek ki magukért, 6.5 milliós tervüket 8 millió fo­rintra teljesítették. Nagyon di­cséretes dolog ez, hiszen 50 forint készpénzt és 9—10 forint prémiumot osztanak munkanor­mánként. A közösség tavaly 18 millió forint bruttó termelési ér­téket állított elő. A növényter­mesztés terven felül két és fél millió forintot hozott. Búzából 880 hold átlagában elérték a 17,8 mázsa termést. Lucernamagból 50 mázsa helyett 100 mázsát ér­tékesítettek. Az édeskömény-ve­tés már az első évben is holdan­ként 5 mázsa termést hozott. A borsó a 8 mázsa tervezett ho­zammal szemben 14,5 mázsával termett. Kenderből 50 mázsa, cukorrépából pedig 220 mázsa a termelőszövetkezet átlagtermése. Az előbbi kimagasló eredmé­nyek nem mondhatók el az ál­lattenyésztésről, bár a szövetke­zetnek bőségesen termett tavaly is takarmánya. A szükségleten felül 45 vagon takarmánnyal rendelkeznek, ebből több vagon­nal eladásra kínáltak a termény- felvásárló vállalatnak. A 200-as kocalétszámot férőhely hiánya miatt 150-re kellett csökkente­niük. Amennyiben a szarvasmar­ha-tenyésztés továbbfejlesztésére nem jutnak istállókhoz, ebben az esztendőben intézkedniük kell az állomány csökkentésére. Jelenleg egy 96 férőhelyes istállója van a szövetkezetnek, a szarvasmar­ha-állománya pedig éléri a há­romszázba tvan a t. vagon abrakhiánnyal kezdték az esztendőt. Minden bizonnyal ka­tasztrófa lett volna, ha nem áll­nak rá a Gyulai Tejporgyárból kiszállított savóval kevert gaz­dasági abrak etetésére. Azaz­hogy nem is annyira abrakot, mint inkább lényeges mennyisé­gű lucemalisztet és nyers répa­szeletet kevertek a takarmányba. A nyári hónapokban pedig szá­raz répaszeletet daráltak a ku­koricához, az árpához és szinte korlátlan mennyiségben etették a zöldlucemát. Osztva, szorozva ki­derült, hogy a múlt évi átlagban 9,7 forint értékű takarmányon állítottak elő egy kiló sertés­húst. Dicséretesen jó eredményt értek el a hízó marha hizlalás­sal is. Év végéig 130-at adtak el. s ezek ' zöme szuperextrém, extrém és I. osztályú volt. Az idén önálló üzemágként gazdálkodnak az állattenyésztők is és Prohászka Tamás irányítá­sával újabb és újabb, még jobb eredményre vezető módszereken gondolkoznak. A tavaly tele­pített 300 holdas jól bevált mű­rét, továbbá a majorok mellett telepített 70 holdas tehén- és ser­téslegelő, no meg a 600 hold lu­cerna bőséges szálas takarmányt biztosít ebben az évben. Éppen ezért amint lehet, rátérnek az úgynevezett zöldhizlalásra, vagy­is a pépesített zöldtakarmány fokozottabb etetésére. A megnö­vekedett szálastakarmány-terület birtokában most már olyan ter­veket szövögetnek, hogy a szarvasmarhaállományt az eddi­gi 700-ról 800-ra növelik, ,s amint hizlaldát tudnak építeni, jaz eddigi 1700 hízott sertés he­lyett 2000—2500-at értékesítenek. Az állattenyésztők nevelési, 1 hizlalási elképzeléseihez bizton- jságérzetet ad az, hogy okulva az (eddigi évek kártételéből, ősz óta nagy gondot fordítanak a belvízvédelemre. Többek között minden beve­tett tábla laposabb részén úgy­nevezett vízszivárogtató barázdá­kat húztak. Ezenkívül 606 ezer forint költséggel 2700 méter hosz- szúságban új levezető csatornát építenek. Ráadásul tizenhat em­ber járja nap mint nap ősz óta a táblákat s utat nyitnak a fel­gyülemlő víznek. Egyöntetű véle­mény az, hogy ezek nélkül az in­tézkedések nélkül már víz alatt állna a dobozi határ jó része. Ugyanis elég sok az alacsony (fekvésű terület. Vannak olyan földjeink, amelyek évek óta a vetőmag mennyiségét is alig ter­mették meg a belvíz miatt. Ezek­be a földekbe folyamatosan, mintegy 50 holdba, fűzfavesszőt telepítenek. A Körös-part mind­két oldalát, ahol az eddigi magas talajvizet tovább növeli majd a békési duzzasztógát, nyárfával telepítik be, összesen mintegy 120 holdon. Ilyen újdonságokkal ta­lálkoztunk Dobozon. K. L Felemelték a dohánvfefvásár’ás? árakat: a szabolcsi és a debreceni dohányét 25—30 százalékkal, a kertiét 22, a szuloki és Havanna dohányét 33, a heve­si zölddohányét 50 százalékkal. A felemelt felvásárlási árak, kedvezmé­nyes természetbeni juttatások, ingyenes védőszer- és permetezési költségtérítés mellett érdemes dohányt termelni. Kössük meg mielőbb a dohánytermelési szerződést. 2957 Ez pedig már nem játék! Varga Tibor Állatférőhely hiánya akadályozza a termelés továbbfejlesztését

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents