Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-07 / 6. szám

1367. januar 7. szombat Hasznos tapasztalatcsere füzesgyarmati Vörös Csillag Termelőszövetkezetben Jó néhány termelőszövetkezet szervezési sikerei és termelési eredményei nemcsak a megyében, hanem azon túl is ismertek. A tüzesgyarmati Vörös Csillag Tsz- ben — mely legutóbb a Miniszter­tanács és a SZOT Vörös Vándor- zászlaját nyerte el kiváló mun­kájáért — már hat éve a jövede­lemelosztás pénzbeli formáját al­kalmazzák. Természetesen évente csiszolják az alkalmazott módsze­reket, hogy jobb munkával mi­nél több legyen a jövedelem, és igazságosabb az érte járó díjazás. Szívó® munkával sikerült elérni­ük és tartósítaniuk, hogy a tsz ezer tagjának évi átlagjövedelme egyenként eléri a 22 ezer forintot A tsz vezetői szívesen magya­rázzák és mutatják be elgondolá­saikat, eredményeiket, melyeket a környékben levő közös gazda­ságok hasznosítanak. Rendsze­ressé váltak a csoportos látogatá­sok, tapasztalatcserék. Csütörtö­kön Csirik Imre elnök és Le- hóczki Mihály íőagronómus orszá­gosan ismert és kedves vendége­ket fogadott, a püspökladányi já­rás hat szövetkezetének vezetőit, iVagy kapacitású szeszfőzde épül Békésen Eddig három kisebb főzdóben főzték a megyeszerte közkedvelt békési kisüsti pálinkát. Ezeknek a főzdéknek az elhelyezése el­len azonban már többször hang­zott el kifogás az egészségügyi szervek részéről, hiszen mindhá­rom a község belterületén van. Ép­pen ezért született meg a terv, hogy egy új szeszfőzdét építe­nek, amelynek legalább akkora vagy még nagyobb lesz a kapaci­tása, mint az eddigi háromnak volt. Békésen és környékén ugyanis rengeteg gyümölcs, fő­leg szilva terem évente. A föld­művesszövetkezet is mintegy 15— 16 vagon szilvát vásárol fel évi átlagban csupán főzés céljára. köztük Szabó Istvánt, az MSZMP Központi Bizottságának tagját, a nádudvari Vörös Csillag Kos- suth-díjas elnökét és Jámbor Ist­vánt, a földvári Rákóczi Tsz el­nökét. A nagy politikai, szervezési és termelési tapasztalatokkal ren­delkező vendégek főleg a jövede­lemelosztás pénzbeli formáit, módját vizsgálták. A baráti han­gú megbeszélésen az elismerő szavak mellett nagy vitát kiváltó megjegyzések is -elhangzottak. Végezetül azonban abban teljesen egyetértettek, hogy az új gazda­sági mechanizmusban csak foko­zódik a szükséglet a pénzesített jövedelemelosztás iránt. Ezt a' formát kell még további megbe­szélésekkel, tapasztalatszerzéssel alakítani úgy, hogy mindjobban érvényesüljön a minőségi munká­ért’járó bér elve. Az 1965. évinél kevesebb munkabérből ' 1966-ban több termés Másfél millió forint értékkel nőtt a tartalék — Igazságosabb a jövedelemelosztás — Továbbképzés egyetemi tanárok segítségével a békéscsabai Május 1 Tsz-ben Kedvező gazdasági ered­ménnyel zárja ,az 1966-os eszten­dőt Békéscsaba egyik legna­gyobb múltú közös gazdasága, a Május 1 Tsz. Tavaly gazdaságilag tovább szilárdult, szervezetileg erősödött a közösség. 1966-ban nem volt a szövetkezetnek egy fil­lér tartaléka sem, sőt 1 millió forint takarmányhiány mutatko­zott, továbbá a tervezéskor 200 ezer forint hiányzott a gépamor­tizációs alap megteremtésére, a A termelőszövetkezet zárszám­adása arról tanúskodik, hogy a szövetkezet tartalékalapja másfél millió forinttal több, mint egy év­vel ezelőtt volt. Jelenleg 45 va­gonnal több a kukoricakészlet, mint a múlt év azonos időszaká­ban. Ezen felül a szövetkezet is­tállóiban, óljaiban levő hízóállo­letet szántottak fel 1966 őszén, mint az azt megelőző év azonos időszakában. Előbbre léptek a zöldségtermesztésben is. Az 1965. évi 400 hold helyett tavaly már 550 holdon kertészkedtek, 1967- ben pedig már 780 holdas kerté­szettel rendelkeznek. A termelő­szövetkezet egyik legjobb szállí- mány 600 ezer forinttal nagyobb jtója a Békéscsabai Konzervgyár­értéket képviselt, mint 1965 vé- nak. Főként konzervzöldséget gén. Összességében a szövetkezet termelnek. jól gazdálkodott, így a tervezett Munkaerőproblémájuk nincs. belvíz pedig másfél millió forint j jövedelem 90 százaléka kerül ki- \ mert átfogó szervezéssel, a csa­értékű kárt okozott. Év végéig szervezett és kimagaslóan jó gazdálkodással megszüntették a takarmány hiányt, megteremtették az amortizációs alaphoz szükséges összeget, nagyrészt pótolták a belvíz okozta terméskiesést is. JÓN A kubai grape-fruit osztásra az 1965. évi 86 százalék- liádtagok foglalkoztatásával, a kai szemben. : gimnazisták őszi mezőgazdasági A békéscsabai Május 1 Tsz-ben i gyakorlati idejének igénybevételé- igen szervezett és következetes ! ve] a szövetkezet egész határában gazdaságfejlesztő munkával lát- j már tavaly is megoldották felada- tak napvilágot az előbb említett j taikat. eredmények. Egy évvel ezelőtt, szövetkezet pártveze­i amikor a tsz élén? a vezetőségvá- j tősége és szakmai vezetése né- lasztó közgyűlés Nagy Mihályt, a : hány nappal ezelőtt összegezte a főagronómust állította, nem éppen ; gazdálkodás 1966. évi tapasztala- | népszerű feladatok megvalósítása j tait. Megállapították, hogy egy Nálunk kevésbé ismert déli­gyümölcs érkezett megyénk bolt­jaiba decemberben. Az alig né­hány mázsa, kissé kesernyés ízű, gazdag vitamintartalmú gyümölcs hamar elfogyott. A Szolnok—Bé­kés megyei Fűszer- és Édesség­kereskedelmi Vállalatnál most arról kaptunk tájékoztatást, hogy a grape-fruit pár nap múlva is­mét megjelenik a bojtokban. Sok­kal nagyobb mennyiségben érke­zik, s az előző huszonöt forintos ár helyett a kubai gyümölcsöt tizenkét forintért lehet vásárolni. Informátorunk elmondotta azt is, hogy megszűnt a narancsihiány. Karácsony előtt két vagonnal ér­kezett, s ezt' szinte egy-két nap alatt elkapkodta a közönség. Most egy újabb vagonnal, jött, s lege rendkívül nagy szerepet kap. A termékek alapvető többségé­nek minősége a szabványok elő­írásainak korszerűségétől függ. A termékek minőségével, megbíz­hatóságával és használhatóságá­val kapcsolatos követelmények, az ipar újabb és újabb ágazatai­nak kialakulása, a termelőesz­közök gyors fejlődése, a talál­mányok és a tudományos felfe­dezések, de még a jelentősebb újítások is — mind-mind olyan tényezők, amelyek alapvetően ki­hatnak a szabványok előírásainak meghatározására. K z előbbiekben vázolt jelen- ségek és igények szükség­szerűen követelik meg az érvé­nyes szabványok sűrűbb időkö­zönként történő átdolgozását, módosítását. Alig egy-két évti­zeddel ezelőtt agy-egy szabvány még 20—25 évét is „kibírt” kor­rekció nélkül, napjainkban ez az időtartam már körülbelül tíz év­re csökkent, a jövőben pedig még ez utóbbi is jelentősen zsu­gorodik majd. Másrészt: a szo­cialista államok gazdasági együtt­működése, a tőkés piaccal való kapcsolatunk, a nemzetközi mun­kamegosztásban és kereskede­lemben való részvételünk is fo­kozottan igényli szabványainknak a nemzetközi szintre való eme­lését. Az eddig elmondottakban olyan igényeket, meglátásokat taglal­tunk, amelyekkel a közgazdászok túlnyomó többsége szinte min­den ellenvetés nélkül egyetért. Nem ilyen egyértelmű azonban a vélemény abban a kérdésben, hogy milyen mértékű legyen a szabványok színvonalának növe­lése. Egyesek szerint a szabvá­nyok előírásait a világszínvonal alapján kell meghatározni s a szabványok haladó, progresszív jellegének kidomiborítását kíván­ják. Mások viszont s^miatt aggá­lyoskodnak, hogy e cél elérése sok esetben erőn felüli beruhá­zást feltételez s ez utóbbi elma­radása eleve kizárja a világszín­vonalon történő gyártás feltéte­leinek biztosítását Ismét mások arra utalnak, hogy némely ter­mékkel szemben csupán a fel­használók egy kisebb része tá­maszt fokozott követelményeket s így a jobb minőség elérése ilyen esetekben ütközik a vállalat ér­dekeivel. ármi legyen is a köve- tendő út, az bizonyosnak látszik, hogy a szabványok szín­vonalának növelésével szemben tanúsított túlzott ellenállás las­sítaná a világszínvonal elérését és az újabb nemzetközi piacokra történő behatolást. Olyan szab­ványok kidolgozására kell tehát törekedni, amelyek komplex mó­don figyelembe veszik a világ­színvonalbeli követelményeket, a hazai gyártási technológia lehe­jelenleg korlátlanul vásárolható. A fügével mór más a helyzet, a decemberi szállítmány elfogyott, s egyelőre nincs kilátás újabb szállítmány érkezésére. Korlátla­nul kapható viszont a nagyon so­kak által kedvelt izraeli pörkölt mogyoró és citrom. Újdonságként jelentkezik az édességek között a mandulás, valamint a külön­böző ízű krémekkel töltött cso­koládé. Nagy sikere van a bol­gár befőtteknek, amelyekből na­gyobb mennyiségű kerül a na­pokban a boltokba. A szilva, há­mozott őszibarack, a körte és a szőlőbefőtt egyre nagyobb keres­letnek örvend. Igen fontos és különösen most, télen nagyon ke­resett a magas C-vitamintar- talmú csipke- és Vi roma-szörp, amelyekből havonta 2—2 ezer üveggel fogy el az üzletekből. került előtérbe. Elsőnek csökken­tették az improduktív munkát végző irodai alkalmazottak szá­mát. Öt adminisztrátori -helyet számoltak fel. Normarendezest valósítottak meg. A gépcsoportban 12, az állattenyésztésben 8, a veze­tésben dolgozóknál pedig ugyan­csak 8 százalékkal csökkentették a korábban kifizetett munkabért. Ezzel egy id őben a gépműhelyben dolgozók bérét 5—6 százalékkal növelték. Ezzel az intézkedéssel elérték, hogy a megnövekedett feladatokat lényegében az 1965. évi bérfelhasználással oldották meg, sőt az 1965. évi eredmények­nél nagyobb produktumok szület­tek. A kukoricatermri terület jó kihasználásával 45 vagon kuko­ricával többet takarítottak be, mint egy évvel korábban. Ugyan­akkor 500 holddal nagyobb terü­Hafmillíó tégla terven felül Teljes erővel folyik az égetés a megye tizennégy téglagyárában Bá tőségeit és a nemzetközi tásszakosítás előnyeit. ‘ Kazár Mátyás A békéscsabai tégla- és cse­répipari vállalat múlt évi ter­ve 183 millió tégla volt, ezzel szemben 189 milliót készítet­tek. Jelentősen túlteljesítették a cserépgyártási1 tervet is, 59,5 millió helyett 60,4 millió cse­repet égettek. Tavaly az első negyedévben huszonöt-, míg az idén harmincötmillió tégla ke- írül ki a kemencékből. A szak­emberek jelenleg teljes erő­vel dolgoznak a nyersgyártó- Iberendezések és bányaipari gé- •pek teljes felújításán, s ezt a munkát a tervek szerint január végére befejezik. A gyárból na­ponta átlag negyven-ötven va­gon téglát és cserepet szállí­tanak el az ország különböző részein levő építkezésekhez. Január 22-én a telepek gaz­dasági, párt- és szakszervezeti vezetői részére műszaki konfe­renciát tartanak a vállalatnál, s itt megbeszélik az idei emelt terv végrehajtásának feladata­it. Ahhoz, hogy az idén nyolr- | millió téglával és háromszáz­gyar- ezer cseréppel többet tudjanak gyártani, többek között hoz­zátartozik az is, hogy Gyulán, Eleken és Mezőberény II-ben új bányát nyitnak, ami zavar­talanabbá teszi az anyagellá­tást. esztendő elegendő volt ahhoz, hogy minden eddiginél szilárdabb gazdasági alapot, tartalékot hoz­zon létre a következő évek terme­lésének biztonságára. Egyben azt is megállapították, hogy a mun­kaszervezés helyenként nem elég következetes. Különösen a közép­káderek tevékenységét vitatták. Határozatot hoztak, hogy 1967 ja­nuárjában, februárjában a tsz a TIT-tel közösen — vagyis saját erőből — üzemszervezési tanfo- lyamot rendez a szövetkezet veze­tésében dolgozóknak. Az előadók között neves egyetemi tanárok vannak. így dr. Márkus József u szarvasmarha-tenyésztés, dr. Czi- ke Lajos a sertéstenyésztés, dr. Somos András, a kertészeti főis­kola rektora pedig a zöldségter­mesztés témaköréből tart majd előadást. A pártvezetősécr • szakmai vezetés az együttes ülésen határozatot hozott arra is, hogy a szövetkezet szakemberei a téli hónapokban dolgozzák ki az egyes növények technológiai előírását. Ezzel az intézkedéssel a szövetke- jízetnek az a célja, hogy a növény- Itermesztés munkáit, lehetőségei- jhez képest, maximálisan gépesít­se. D. K. A Mexőberényí Gépjavító Állomás 1967. január 1-re történő belépésre felvételre keres esztergályosokat, lakatosokat, hegesztőket, viz- és fűtésszerelőket, gépésztechnikusokat, épületgépész tervezőmérnököt. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezés az állomás főmérnökénél naponta 8—10-ig. Felvéted esetén az útiköltséget megtérítjük. l

Next

/
Thumbnails
Contents