Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-05 / 4. szám

INT. január 5. Csütörtök Találkozás egy dalnokkal Vállalatnál Valamikai-, egy évtizednél is regebben, a négy nemzetiségű eleki ének- és táncegyüttes ro­mániai turnén vett részt Ara­don és a környező községekben szerepeltek nagy sikerrel. Mint a turné krónikása, jól emlék­szem szólóénekesükre, Andó Mihályra, aki magyarul, romá­nul, németül, szlovákul énekelt népdalokat, s akinek bőven ki­jutott a tapsokból, nemcsak nyelvismerete, hanem nagysze­rű előadókészsége és kiművelt, kellemes énekhagja miatt is. Sokáig nem találkoztam vele, ám annál gyakrabban hallhat­tam énekét a rádió népdal- és nótaest műsoraiban. A napokban Békéscsabán, az állami zeneiskola népszerű igaz­gatóhelyettesével, dr. Matu- sovszky Andrásnéval az intézet életéről beszélgetve szóba került Andó Mihály neve. A negyve­nen túl járó énekes fiatalokat megszégyenítő igyekezettel láto­gatja az órákat: tanul, gyakorol, skálázással, hangképzéssel igyek­szik állandóan fejleszteni, fris­sen tartani a hangját. Mivel a zeneiskolában nótaoktatás ter­mészetesen nincs, Andó hangja Schubert- és Schumann-dalokon csiszolódik. Az AKÖV csabai személyfor­galmi részlegénél kerestem fel a nótaénekest egy kis ebédszü­net! beszélgetésre. Szavaiból pi­cit tragikus és mégis derűs élet­pálya bontakozott ki. 1947-beri, a honvédség országos kultúrver- senyén, majd 1948-ban Gyulán, a megyei versenyen Bartók- és Kodály-dalok tolmácsolásával első díjat nyert. Felfigyeltek szépen zengő, hajlékony hangjá­ra és szinte egyidőben kapott meghívást a Szegedi Zenekon­zervatóriumba és a Honvéd Mű­vészegyüttesbe. Azonban család- fenntartó lévén, kereset nélküli tanulóévek eltöltésére nem vál­lalkozhatott. Számára ezzel a magasabb szintű énekeskarri- emek befellegzett. Ám a nép­dalok és nóták szerelmese, bo- rongós és vidám emberi érzel­mek ébresztője módot találtai­ra, hogy nehéz körülményei el­lenére is juttathasson tehetségé­ből a köznek. Járta a megyét, meghívásokra városi és községi művelődési házakban, otthonok­ban lépett fel. Dalos híre elju­tott a rádióig, 1951-ben annak széles nyilvánossága előtt tol­mácsolhatta a népdalokat, ma­gyar nótákat. Azóta a mikrofon előtt is otthonos, de megyéjét sem mellőzi, hiszen itt él és dol­gozik. Havonta szerepel azokban a kulturális műsorokban, melye­ket a MÉSZÖV, illetve a helyi földművesszövetkezetek rendez­nek. Idén Gyulán, Kunágotán, Körösladányban, Kevermesen, Nagykamaráson, Medgyesegyhá­zán járt. Legutóbb pedig Kovács Apollóniával, Nyíri Erzsébettel és Tekeres Sándorral Sarkad kö­zönségét szórakoztatták. Velük volt Grabócz Miklós, a rádió népzenei osztályának a vezetője is. A Békéscsabai Balassi Együt­tessel ntemrég járt Andó Mi­hály Csehszlovákiában, ahol több helyen léptek fel. Mivel tudomásom szerint An­dó Mihály megyénk egyetlen itt élő és mégis országosan is is­mert nevű nótaénekese, beszél­getésünk végén megragadtam az alkalmat, hogy feltegyek egy, a közvélemény elég széles rétegét érdeklő és foglalkoztató kérdést: tánczene. Mindkettő hosszú look során kialakult muzsika- és szö­vegműfaj. Dilettánsok kezén, mindegyik giccsé silányulhat, ihletett szövegírók és dallamal­kotók műhelyében viszont nép­szerű remekekké kovácsolódhat. Melyik józan embernek jutna eszébe a Petőfi verseire írt mű­dalokat vagy Dankó-nótákat le­becsülni csak azért, mert nem népdalok? A rádió és a tv jó­voltából újra igényli ezt a mű­fajt a közönség, mondhatnám: reneszánsza kezdődik. — Apropó! Televízió ... Sze­repelt már kamerák előtt is da­laival? — Még nem. Pedig a hallga­tók részéről érkeznek olyan le­velek, melyekben tréfálkodón meg komolykodón arra kémek, tűnjek már fel a képernyőn egy­szer. Mintha rajtam múlna. Ez valóban nem Andó Mihá- lyon múlik, meg aztán művésze­tén sem esik csorba emiatt. Ám, ha arra gondolunk, hogy ides­tova már két évtizede szolgálja művészi szerénységgel a rádiók hangszóróin át ezt az annyiszor félreértett, de mindig népszerű szórakoztató műfajt, magától értetődő a kívánság: hadd lássa őt, hadd hallja hol vidám csen­gésű, hol lírai zengésű hangját a tv nézőserege is. Huszár Rezső A modem lakások díszéül egy­re többen vásárolnak rézkarcokat a békéscsabai Képcsarnok Válla­lattól nemcsak békéscsabaiak, ha­nem megyénk többi városainak és falvainak lakód is. Az új év egyik í legkeresettebb alkotásai Görög Rezső nagyméretű színes réz­karcai voltak, ebből azonban a képzőművészetet kedvelő vá- j sárlóknak nem sikerült kieiégíte- j ni az igényeiket. A hire eljutott i már annak, hogy az idei év szen- | záoiója a kétszínű selyemre nyo­mott kisméretű rézkarcok lesz­nek. A kísérleti példányok után rövidesen sorozatban is készülnek ezek az alkotások új formátum­ban, új műfajban, jeles képzőmű­vészeink közreműködésével. A se­lyemre nyomott rézkarcok ízlése­sek, vonalaik élesek. Fogamzásgátló kapszula Az Egyesült Államokban a tu­dósok egy aprócska kapszulával kísérleteznek, amely állítólag éve­ken keresztül megakadályozza majd a terhességet. A bőr alá bejuttatott kapszula meghatáro­zott időközökben fogamzásgátló hormonokat fog kibocsátani ma­gából. Dr. Sagal, a népesedési tanács munkatársa az Egyesült Államok tudományos akadémiá­jának konferenciáján közölte, hogy a patkányokkal folytatott kísérleteknél a kapszula 9 hóna­pon keresztül gátolta meg a fo­gamzást. Ha a nő mégis gyermeket akar a világra hozni, a kapszulát egy­szerűen el lehet távolítani. Az eddigi kísérletek azt mutatták, hogy a kapszula használata nem befolyásolja a nőd szervek nor­mális életműködését. Előkerült a jugoszláv nemzeti bank elveszett egymillió márkája A jugoszláv nemzeti bánik egymillió nyugatnémet márkás pénzküldeménye — amely Nyu- gat-Németországban tűnt el — végre megkerült. A rendőrség hosszas nyomozás után a frank­furti repülőtér közelében talált rá az értékes csomagra. Még 1966. szeptember 13-án, a JAT repülőtársaság repülőgépén 17 kiló súlyú, egymillió nyugat­német márkát tartalmazó zsák érkezett a frankfurti repülőtérre. A JAT képviselője a küldeményt Bemard Verstemek, a Lufthansa gépkocsivezetőjének adta át, aki a zsákot gépkocsijában helyezte el. Ezután a pénzzel együtt a re- ( pülőtér vámhivatala elé hajtott, j Kiszállt a kocsiból és míg a vámhivatalban tartózkodott, a követte el két bűntársa segítsé­gével. A gépkocsit ugyanis szán­dékosan nyitva hagyta, két társa beült az őrizetlenül hagyott ko­csiba és elhajtott bele. A két cin­kos nem messze a repülőtértől az erdőben elásta a pénzeszsákot. A rendőrség a gépkocsivezetőt és bűntársait letartóztatta. (MTI) Pintér István—Szabó Zsigmondi Vendégség a csizmaszárban Olaszországi útijegyzet VII. könyvek és ismertetők nem mu­A Bolognát Ferrarával összekö- J“«** el megemlíteni, hogy a tő közvetlen gyorsvonat alig egy Cattedrale Olaszország legfestoibb óra alatt futja be a hatvankilo méteres távolságot. Gazdag a táj, sok a látnivaló, szempillantásnak külsejű középkori templomai kö­zé tartozik. A szentély felőli ré­szen ünnepélyes szépségű rene­tetszik a val^zínűtlenül kS ég ^ torony csatlakozik hozzá, alatti robogás. * Gyümölcsösök gazdag termése fürdött az őszi napfényben. A sok árnyalatú zöldben emeletes ta­nyaházak piroslanak elő. Föld­szintes épületet csak elvétve lát­ni a földek között, a községek­ben. Feltűnően sok az új, vidám színekre festett építészeti stílust — lakóház. Amilyen fenségesen nyugalmas Lagunaországba, azaz Velencé­be — ha hinni lehet az útleírá­soknak — hajón kell érkezni, s lehetőleg 'a Szent Márk térre. Nagy élmény, ahogy a célhoz közelítve fokozatosan sejlik elő a tengerből ez az izgalmasan ked- a régi olasz vés, keletiesen színes, nyüzsgő újjal ötvözött város. Két évszázaddal ezelőtt még széles körű, nagy tekintélyű diplomáciai kapcsolata volt az Adria „királynőjének”, azóta egy­re inkább a látványosság, az ide­és a játékbarlangok vált. A csatornák százai közé szorí­tott egykori városállam, tenget: a Lombardiai-síkság e része, olyan Ferrara is, ez az olasz mé- , . , . , , , retekben kis város. Lakói számát genforgalom. a szerelmi kaland, tekintve annyi, mint Győr, 70 000 ** a ->atek;,;>arlan®ok: színteret, lelket számlái. Abban is rokonnak tekinthető Győrrel, hogy iparvá­ros — bár az utóbbi időben visz- ......................... sza esőben van a vidék egykor je- nagyhatalom építészeti értéke lentős kenderipara —, a folyó ragyogó történelme valahog sem hiányzik: a város nyugati megkopott. Mintha minden tu: szélén hömpölyög alá széles, ka­vicsos medrében a Pó. Hamar otthon érzi magát az ember Ferrara virágos, levegős, széles utcáit járva. Mint minden olasz városban, itt is harmonikus egységbe olvad a múlt emléke és a ma emberének alkotása. Az állomásról a Viale Cavour-on — tetszetős, modern épületek sorfala között — jutunk a régi városköz­pontba. Bizarr látvány tárul elénk: kö­rül vidám kisvárosi házak, közé­pen komor, vizesárokkal övezett, középkori téglavár. Rálépünk a felvonóhídra. Mintegy varázsütés­re szinte középkori forgatagot idéz a képzelet az autók, fényké­pező turisták helyett. Elöl lép­ked a világhíres szépasszony, a megtestesült vidámság és élet­öröm, Lucrezia Borgia. A vizesárokban sötétzöld víz. tetején olajfoltok úsznak, apró harcsák ezrei, piros, sárga halacs­kák unatkoznak. A sötét víz, a komor hangulatot árasztó bástyák a második világháború egy sötét gaztettét idézik az emlékezetbe. A fasizmus összeomlását i megelőző évben e vár árkainál végezték ki és temetetlenül hagyták az ellen­állási mozgalom vezetésével gya­núsított hazafiakat A hősökről utcát neveztek el, a filmszalag „Ferrara hosszú éjszakája” cím­mel örökítette meg a mártírok emlékét. A Castello Estense-t (a tégla­várat) a mártírokról elnevezett utca köti össze Ferrara messze földön nevezetes másik híressé­gével, a Cattedrale-val. Az úti­Csakugyan van élet a Marson? A csillagászok tennivalói 1967-ben Volkswagen gépkocsi az egymil- — A magyar nóta giccs-e vagy | üó márkával együtt eltűnt. m Ezt Válaszolta: ! A nyugatnémet rendőrség hosz­— A maga helyén épnen olyan j szas nyomozás után kiderítette, szórakoztató művészet, akár a I hogy a lopást a gépkocsivezető Ne járjon gyalog! A LEGÚJABB TÍPUSÜ SZEMÉLYAUTÓKAT — MOSZKVICS 408-AST, SKODA 1000-EST NYERHETI A SZERENCSE-SORSJÁTÉKON. HÚZÁS A JÖVŐ HŐNAPBAN! VEGYEN SZERENCSE-SORSJEGYET, SZERENCSÉJE LESZ! A csillagászok megállapították azokat a tudományos feladato­kat, amelyekkel ebben az eszten­dőben meg kell birkózniuk. Az év ugyanis — mint dr. Kulin György, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója elmondta — magával hozza a csillagvilág néhány ér­dekes, többé-kevésbé ritkán elő­forduló „életjelenségét”. Egyik legjelentősebb közülük az április 15—i „Marsoppozíció”. A vérszínű bolygó ekkor egy vo­nalba kerül velünk és a Nappal úgy, hogy a Föld rövid ideig a Nap és a Mars között lesz. Ak­kor mód lesz érdekes megfigye­lésekre. A földi észlelési technika fejlődése révén esetleg már az idén megkaphatjuk a választ ar­ra a kérdésre, hogy csakugyan van-e élet a Marson? Sok új ismeretet hozhat az év az üstökösökkel kapcsolatban is. Többé-kevésbé biztosra vehető 16 régi ismerős visszatérése, és bi­zonyára feltűnik majd négy-öt, eddig ismeretlen égi vándor is. Érdekes metgfigyelésekre kerül sor a naptevékenységgel kap­csolatban is. 1969 körül elkövet­kezik az évszázad legerőteljesebb naptevékenysége. 1967-ben előre­láthatólag már értékes adatokhoz lehet jutni a napfoltok keletke­zéséről, helyeiről és általában a naptevékenység fokozatos erősö­déséről. Különösen fontos ez azért, mert mindinkább előtér­be kerül az a felfogás, hogy a naptevékenységre jelentős hatá­suk van a bolygóknak is. (MTI) Jellegzetes utcarészlet Ferrara régi városrészében. ta emlékei mellé útipoggyászba csomagolná a csillogás, a pompa egy-egy kis részét, a gondolás- romantikát. Ezek a habkönnyű, fekete velencei specialitások száz­számra vesztegelnek a Canal Grande partján. A gondolások fanyar képpel néznek a fényké­pezőgépek lencséibe, mintha ezt mondanák: „Ez maradt h“l'1ü-uk csupán fényképtémák lettünk, ke­nyerünket elvették a vaporettok.' Árván himbálóznak, vergődne:; a vaporettok (motorosok) verte hullámok hátán a gondolák. A ma embere rohan még Velencében is, ezért száll inkább a kis motoros­hajókra, lagunaország „villamo­saira”. A gondola lassan kimegy a divatból, akár a konflis. A tu­lajdonosok éneklő lnv’+í'-’isa: Gondole! Gondole! — inkább kö­nyörgésnek hat, mint hívogatás- nak, hiszen évek óta hiába til­takoznak a lagúnákon egyre job­ban elszaporodó motorcsónakok térhódítása ellen. Végső elkeseredésükben nemrég 470 velencei gondolás küldöttsé­get menesztett Rómába, hogy se­gélykiáltással forduljanak a vi­lág közvéleményéhez. Az öt gon­dolás a megbízatásnak eleget tett, kifejtette a külföldi újságírók­nak: tudassák a világgal, hogy a világhírű velencei lagúnákon — 150 vízi utcája van a városnak — nem kevesebb, mint hatezer köz­ős magántulajdonban álló motor­csónak veszélyezteti a romanti­kát és a gondolások megélhetését. (Folytatjuk) l *

Next

/
Thumbnails
Contents