Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-31 / 26. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA > • 1967. JANUÁR 31., KEDD Ara: 60 fillér 7..síi ÉVFOLYAM, 26. SZÁM Világ proletárjait egyesüljetek I Kik érdemesek a bizalomra? Az országgyűlési és tanácsválasztások előkészületeinek fontos szakaszához érkeztünk. Néhány nap múlva megtartják az első jelölőgyűléseket. Jelöltek ezrei állnak majd csaknem három héten át választóik elé, hogy megméressenek: alkalmasak-e a felelősségteljes tisztségre, képesek lesznek-e a nép jelöltjeiből a nép képviselőivé válni a szó legnemesebb értelmében. De kik is érdemesek leginkább erre a bizalomra? Azok, akik mindennapi tetteikben éppúgy, mint közéleti tevékenységükben a legtöbbet és a legjobbat tudják nyújtani országépítő munkánkhoz. Közülük kell, hogy kikerüljenek a népfront, a nép jelöltjei. A dolgozó százezrek így teljes egyetértéssel adhatják majd szavazataikat nem csupán a szocialista építés nagyszerű programjára, hanem a jelöltekre is. Fontos követelmény tehát, hogy olyan embereket jelöljenek, akik eggyé tudnak forrni a választókkal és képesek lesznek magukkal ragadni őket a hétköznapi munkában, a közösségért való önzetlen fáradozásban. Fontos követelmény ez, hiszen mit érhet közéleti tisztségben az az ember, akinek ugyan : képessége és igyekezete is megvan a saját munkájához, de nem tud érzékenyen reagálni a dolgozók gondjaira, javaslataira, nem tud szót érteni velük. A választók azokra a jelöltekre szavaznak szívesen, akikben együtt tisztelhetik a jó munkást, a tehetséges szakembert és a közösséggel együtt lélegző, együtt élő, közéleti tisztségre valóban elhivatott embert. Azokra, akik együtt vannak, együtt éreznek velük, nemcsak akkor, amikor új kutak, iskolák, lakóházak építésének örömhírét vihetik el hozzájuk, hanem akkor is, amikor gondjaik vannak, bajokkal küzdenek. S őszintén, nyíltan beszélnek választóikkal országos és helyi ■gondokról akkor is, amikor a kérdésekre esetleg nemet kell mondani, vagy éppen előre megálmodott tervek megvalósítását kell későbbre halasztanj. Csakis e tulajdonságok birtokában lehet a jelölt választóinak küzdőtársa, szószólója, hivatott vezetője. Most azokat az időket éljük, amikor a szocializmus felépítésével együtt járó bonyolult feladatok megoldása magasabb fokú hozzáértést, szakmai rátermettséget, nagyobb felelősséget követelnek. Meg kell szilárdítani például mezőgazdaságunkban a szocialista termelési viszonyokat, felépíteni rá a jövő valóban szortalisla faluját. Ez valóban rendkívül nagy hozzáértést, szakértelmet kívánó munka. Ezért elengedhetetlen követelmény, hogy a jelöltekben olyan embert tisztelhessenek a választópolgárok, akik nemcsak vonzóan tudják megrajzolni a szövetkezeti parasztság és a jövő szocialista faluját, hanem segíteni is tudnak a mai gondok megoldásában, szakértői a nagyüzemi gazdálkodásnak, és meg tudják találni az utat a szövetkezeti parasztság szívéhez is. Pártunk politikájának immár az egész ország közvéleménye előtt jól ismert és helyeselt elve, hogy a pártonkívüliek mind nagyobb szerepet kajkjának a különböző funkciók betöltésénél. Érvényes ez az elv a közéleti tisztség betöltésénél is. A jelölteknél azonban akár párttagok, akár pártonkívüliek, a politikai rátermettség mellett fontos követelmény a hozzáértés, a jó kapcsolat a választókkal. Az alkalmasság másik fontos mércéje pedig, hogy milyen megbecsülés övért őket választóik körében. A tekintélyt persze korántsem úgy értelmezzük, mint amit pusztán az eddig betöltött tisztség és pozíció biztosít. A tekintélynek az eddig végzett jó munkán, az önzetlen közösségi munkálkodáson kell alapulnia. Olyan embert becsülnek igazán a választók, aki kimagaslik közülük tehetségével, de nem nő föléjük, hanem együtt lélegzik velük, s biztosak lehetnek benne, hogy a népszerűség, a sikerek nem fogják megrészegíteni, érzéketlenné tenni a dolgozók gondjai, bajai iránt. Azoknál, akik képviselők, illetve tanácstagok voltak, eddig is a végzett munka a biztos mérce annak eldöntéséhez, méltók-e arra, hogy választóik újrajelöljék őket. A jelölőgyűléseken már csak ezért is beszélni kell arról, miként váltotta be eddig a jelölt a hozzá fűzött reményeket, s hogyan élt a választók bizalmával. Képviselő- ‘ ink, tanácstagjaink többsége rászolgált arra, hogy most újból szerepeljen a választási listákon, s nem kétséges, hogy a jelölőgyűléseken bizalmat szavaznál ;.ajd nekik. Az új jelöltek elbírálása még körültekintőbb ügyeimet kíván. S hogy valóban a legrátermettebbekre, á legjobbakra essék a választás, az függ attól is, milyen számban és milyen aktívan vesznek részt a választók a jelölőgyűléseken. Közéleti tisztséget betölteni nálunk valóban egyet jelent a nép szolgálatával, érdekeinek képviseletével. A választások pedig nemcsak programot adnak az elkövetkezendő esztendőkre, hanem a nép kiválasztja soraiból azokat, akik a közélet különböző posztjain a legmegfelelőbbnek bizonyulnak a célok megvalósításához. A kiválasztásnak e felelősségteljes munkája kezdődik el néhány nap múlva a jelölőgyűlésekkel a szocialista * demokrácia jegyében. Deák Gyula. fi közős vagyon 1,2 millió forint — Évi 24 millió forint értékű építőipari kapacitás Megalakult a gyulai járás*tsz-einek építőipari vállalkozása Sarkad székhellyel munkához látott a Gyulai Járás Termelő- szövetkezeteinek Építőipari Vállalkozása. A működési engedélyt alig 10—15 napja kapták meg Az érdekelt termelőszövetkezetek, többek között a dobozi Petőfi, a mezőgyáni Magyar— Bolgár Barátság, a méhkeréki Balcescu, az okányi Alkotmány és Petőfi, a sarkadi József Attila, továbbá a sarkadkeresztúri Egyetértés Tsz 800 ezer forint értékű állóeszközzel és 400 ezer forint forgóeszközzel járultak hozzá a vállakózás szervezéséhez, beindításához. Bartolj József, a társulás igazgatója kérdésünkre elmondotta, hogy január 15-e óta szervezik az 1967. évi munkát Az évi építőipari kapacitás eléri a 24 millió forintot. Ebből — előzetes számítás szerint — 21 millió forint mezon: tejház, tak armányoskamra, vasvázas szín, 400 négyzetméter betonút, magtár, garázs, istállófelújítás, új elletőistálló és a 4400 négyzetméteres üvegfelületű harjtatóház. Sarkadkeresztúron borjúnevelőt elletőistállót, gépműhelyt, sertésfiaztatót és egy 600 férőhelyes hizlaldát építenek. Okányban csibenevelőt alakítanak át építenek elletőistállót, borjúnevelőt és tehénistállót. A zsadányi Dózsa Tsz-ben bővítik az 50 férőhelyes istállót. A társulás legégetőbb gondja olyan eas- közök beszerzése, melyek az építkezések elkezdéséhez fei- tétlennl szükségesek. Nincs szállítóesziköziük, de kevés a szerszám és a berendezés is. A járási és a megyei tanács támogatja a gyulai járás tsz-einek építőipari vállalkozását. Megte lálják a módját annak, hogy a központi készletgazdálkodásba, vont gépekből, felszerelésekből Néhányat a társulásnak juttassanak. A néhány nappal ezelőtt alakult társulás arra törekszik, hogy 1967. évi .munkaprogramját március 31-ig összeállítsa, mert jóváhagyás végett a Földművelésügyi Minisztériumba kell felterjeszteniük. A munkatervhez azonban még hiányzik 3—10 létesítmény adaptált terve. Ezeket a beruházási irodától már meg kellett volna kapniuk. Valószínű, amint azt Bartolf József is említette, hogy az új vállalat m'űködésére való tekintettel a beruházási iroda rövidesen összeállítja a kért terveket. zőgazdasági jellegű kivitelezés várható. a Körösök helyzetéről KiseM mmim. Hetet! eztefi - RehbaatásökkBl biztosítják a m Imoalásáí Az építőipari vállalkozás tulajdonképpen a sarkadi József Attila Tsz önálló építőbrigádjából alakult. Ez a közösség tavaly és azelőtt igen jól dolgozott a sarkadi térségben. 1966- ban terven felül 40 családnak ép lakáéit Valamennyien árvízkárosultak voltaik, ötven termelőszövetkezeti tagnál — az árvíz és a belvíz pusztítása miatt — igen alapos lakásfelújítást csináltak. Ezek mellett egy sor mezőgazdasági jellegű beruházást valósítottak meg. A társulás átvette a József Attila Tsz építőbrigádját és gondoskodott a kiegészítéséről. Jelenleg már 120-an dolgoznak, illetve készülnek az idényre. A-24 millió forint értékű építőipari kapacitás kiaknázásához a társulás személyi állományát 208—210-re emelik. Az építőipari vállalkozás fontosabb munkái — ezekre már a szerződés is megvan — Dobo— Hallottuk a rádióban, hogy a Körösökkel „baj van”. — Szó sincs bajról — hangzott a megnyugtató válasz Gyuláról. — Folyóinkat a gyenge apadás jellemzi s természetesen, nem beszélhetünk árvízveszélyről. Ennek ellenére 29-én délután a KettŐ6-, a Fehér- és a Fekete-Körösön elrendeltük az első fokú árvízvédelmi készültséget. Erre azért volt szükség, mert a levonuló vízen kisebb jégtorlódások keletkeztek s ha ezek ellen nem védekezünk idejében, nagyobb bajt okozhatnak. A megyei munkásőrség műszaki alakulata megkezdte a torlódások robbantását, a víz levonulásának biztosítását. Ez á munka jelenleg a Fehér-Körös torkolatától az országhatár felé folyik igen eredményesen; — Mire számítanak a közeljövőben? — Természetesen további enyhe apadásra. Ha a Körösök határon túli vízgyűjtő területén nem lesz mostanában nagyobb esőzés vagy olvadás, akkor a folyók zavartalanul tudják levezetni a vizet — mondotta befejezésül Kádár Imre, a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság műszaki szolgálatvezetője. Ki miben tudós? A Ki miben tudós? vetélkedő megyei döntőjét január 23-én, vasárnap ren ousescsabán. Az első helyet földrajzból Horváth Zoltán (Békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium), fizikából Xagr&ud Antal (Orosházi Táncsics Gimnázium), míg történetemből Csikós Klára (Szeghalmi Péter András Gimnázium seerezte meg. Fotó: Esztergálj