Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-29 / 25. szám

tM7. Január 29. 5 Vasárnap A Termelőszövetkezetek Területi Szövetségéről Munkával bizonyítanak Szák Pálné brigádvezető. A Békéscsabád Kner Nyomdá­ban mostanában sokat emlegetik a dobozosztály Lenin brigádját. Alig fél éve alakult, s máris hír­nevet szerzett. Nemcsak termelési eredményeikkel — bár ez sem megvetendő, hiszen 105—109 százalékra teljesítik tervüket —, hanem példás magatartásukkal, tanulásukkal, a társadalmi és po­litikai életben való részvételükkel is. Ezenkívül híre ment az üzem­ben, hogy ez a brigád a szabad idejét igen célszerűen és okosan hasznosítja. Ugyanis elhatározták, hogy sorra megismerkednek me­gyénk nagy üzemeivel, főleg azok­kal, ahol az általuk készített íz­léses dobozokba csomagolják a gyárak termékeiket. Elgondolásu­gépmester, aki jól érzi itt magát. Megbecsülik munkáját és szeretik. Megbízták a brigádnapló vezeté­sével, amit olyan lelkiismerete­sen végez, hogy a legkisebb ese­ményt is rögzíti. Sűrűn olvasha­tunk a naplóban különböző meg­beszéléseikről, amit ebéd- vagy va­csoraidőben tartanak. A téma legtöbbször a termelés, a minő­ség javítása, de sokszor a legfris­Mfiszak utáni takarítás. kait következetesen meg is valósít­ják. Már voltak a Békéscsabai Hű­tőházban, ahol nagyon megtetszett az automata gépsor, melyről az általuk készített dobozok kerül­nek le megtelve a különböző mély­hűtött áruval. Az ottani dolgozók dicsérték a Kner Nyomda munká­ját, s a brigád tagjai büszkék vol­tak saját készítményeikre. Voltak már a konzervgyárban, az Orosházi Üveggyárban és ki­rándultak Szarvasra, hogy a me­gye nevezetességeit is megismer­jék. Gyönyörködtek az Európa hí­rű arborétumban. — Mindegyik kirándulásunk él­ményekben gazdag — mondja Szák Pálné brigádvezető. — Nem bántuk meg, hogy terveinkbe ezt bevettük. A múlt évben sem pi­hentünk sokat szabad időnkben. Az ősszel voltunk a megyei ipari újítási kiállításon, mély nagyon hasznos volt. Megismerhettük me­gyénk iparának termékeit, melyek között voltak a md dobozaink is. — Mindent bevezetünk a bri­gádnaplóba — folytatja a meg­kezdett beszélgetést Csatári Bélá- né. — Brigádunk nagyon össze­tartó, nincs baj sem a fegyelem­mel, sem a munkával. Egyébként mindannyian részt veszünk az ok­Cselovszki Mihályné az •''itomata tatásban. gép mellett, , háttérben Dobák i Egyetlen férfi tagja van a kis András. * | kollektívának; Dobák András sebb napi politikai események is. A társadalmi élet különböző terü­letein szintén megtalálhatók, Csa­tári Béláné szakszervezeti bizal­mi, Cselovszkd Mihályné bírósági ülnök, a brigád legfiatalabb tagja, a 18 éves Gálik Ilona pedig a sport területén tevékenykedik. Nem különleges emberek, még csak nem is párttagok — csupán egyikőjük —, mégis az átlagnál többet tesznek, munkával, maga­tartásukkal bizonyítanak. Kasnyik Judit Fotó: Demény Az elmúlt hetekben örvendete­sen megnőtt azoknak a száma, akik a Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének megalakí­tásával kapcsolatos vitákban részt vesznek. A vitázók szinte valamennyien a következőkép­pen összegezik mondanivalóju­kat: Ügy gondoljuk, hogy szük­ség van a szövetségek megalakí­tására. A gondolat másik része: az a fontos, hogy jól működő szövetségeket hozzunk létre. Azt hiszem, hogy ezzel az igénnyel valamennyien egyetért­hetünk. De elég-e ennyi? Ügy gondolom, hogy nem. Többre van szükség, vagyis ne csak igé­nyünk legyen a szövetséggel szemben, hanem vegyünk részt a megalakításával kapcsolatos munkában, járuljunk hozzá az igény valóra váltásához. Ez azért is fontos, mert a szövetségek fel­adatát a termelőszövetkezetek országos kongresszusa által jó­váhagyott alapszabályminta alap­ján a küldöttközgyűlés ál­lapítja meg. A kongresszus által jóváhagyott alapszabályminta mellett három alapelvet is figye­lembe kell vennünk a szövetség létrehozásánál. 1. A termelőszövetkezeti üzem gazdálkodásának irányítása el­sősorban a szövetkezet válasz­tott vezetőinek és szakembe­reinek a feladata. A szövetség nem helyettesítheti az üzem vezetését, hanem tevékenysé­gével elősegíti a lehelő leg­jobb megoldások megvalósítá­sát. 2. A szövetségek nem irányít­ják, hanem megbízás alapján átvehetik a termelőszövetke­zeti üzem feladatainak egy ré­szét, vagyis nem alá- és fölé­rendeltségi viszony, hanem megbízásos kapcsolat valósul meg a termelőszövetkezetek és a szövetség között. 3. A szövetség a szövetkezeti parasztság társadalmi szerve­zete is, ezért munkájában je­lentős szerepet kell biztosíta­ni a választott testületeknek, a bizottságoknak. Tehát a szövetség megalakítá­sát meghatározzák az irányel­vek. Az irányelvek mellett fon­tos tudnunk a szövetség felada- át is, melyek jelenleg csak kör­vonalazva vannak. Arra van szükség, hogy ezeket a munka- területeket részleteiben is föl­mérjük előzetesen. Lehetőség van arra, hogy munkabizottsá­gokat alakítsunk, melyek széles körű véleménycsere és véle­ményegyeztetés alapján kidolgoz­zák egy-egy speciális területre a szövetség várható tennivalóit. Helyes volna, ha ezeket a mun­kabizottságokat a termelőszövet­kezetek megyei tanácskozását előkészítő bizottság hozná létre. Véleményem szerint megyénk­ben egy területi szövetséget he­lyes megalakítani. Az egy szö­vetség megalakítása mellett szóló érvek egész sorát lehet felvo­nultatni. Az is igaz, hogy a több szövetség megalakítása mellett állást foglalóknak is van a tar­solyában „muníció”, hogy melyik a több és a helyesebb, majd el­dől. Addig is néhány gondolat az egy szövetséges rendszer mel­lett. Egy szövetség esetén egyszerűbb a kapcsolattartás a megyei párt­ós államigazgatási apparátussal. A koordináció eredményei teljes­ségükben megmutatkoznak. Köny- nyebb a népgazdaság és az egyes termelőszövetkezetek érdekeinek egyeztetése is. Egy szövetség ese­tén egységes az irányítás, a mun­ka stílusa, a színvonala is. Mivel távlatokban a termelő- szövetkezetek szövetségei vállala­tokat, intézményeket hoznak lét­re, feltétlenül szükséges figyelem­be venni a megyei elképzelése­ket, terveket, ez segítségünkre le­het mind a telepítés, mind ké­sőbb az irányítás munkájában. Végül a feladatok megnövekedé­se esetén egyszerűbb és gazdasá­gosabb az egy szövetséges rend­szerből kirendeltségeket létrehoz­ni, mint fordítva — az esetleges több szövetség fölé megyei szö­vetséget létrehozni. Ügy gondolom, hogy a rendel­kezésre álló idő gazdaságos és eredményes kihasználásával, a vé­lemények egyeztetésével képesek vagyunk olyan szövetséget meg­alakítani, amely ellátja feladatát és valóban szolgálja a termelő­szövetkezetek érdekeit. Oláh József a KISZ megyei bizottságának munkatársa Mindennapi feladat a honvédelmi nevelőmunka fokozása Ülést tartott az MHS megyei elnöksége Szombaton a Honvédelem Há- ában tartotta ülését a Magyar Honvédelmi Sportszövetség me­Mezőgazdasági könyv-, és fílranapok Békéscsabán A megyei tanács mezőgazdasá­gi és művelődésügyi osztálya, a Hazafias Népfront megyei bizott­sága, a MÉSZÖV megyei köz­pontja, a TIT és a Moziüzemi Vállalat már hetekkel ezelőtt megkezdte a Békés megyei me­zőgazdasági könyv- és filmnapok előkészületeit. Az eseménysorozat február 1-én kezdődik Békéscsa­bán, a Brigád filmszínházban, ahol dr. Krupa András, a TIT megyei titkára nyitja meg a könyvhónapot és a szakfilmbe­mutatót. Délelőtt fél 10-kor kez­dik meg a mezőgazdasági szak­filmek vetítését, majd délu án fél 1-kor Csatári Béla, a megyei ta­nács vb elnökhelyet ese nyitja meg a mezőgazdasági szakkönyv­kiállítást a Munkácsy Mihály Mú­zeumban. Ezen a napon délután 3 órakor meghívott szakemberek részvételével a délelőtt folyamán bemutatott növénytermesztéssel és állattenyésztéssel kapcsolatos filmek vitáját rendezik meg, a vitát Frankó János agrármérnök vezeti. Szintén ezen a napon ke­rül sor az öntözéses gazdálkodás­sal kapcsolatos aktuális kérdések megbeszélésére is Povázsai Gábor agrármérnök vezetésével a Balas­si Művelődési Otthonban. A mezőgazdasági könyv- és filmnapok második napján dél­előtt 9 órakor a Brigád filmszín­házban dr. Szathmáry Nagy Im­re, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára mond beve­zető előadást, majd kertészeti kis- filmeket vetítenek. gyei elnöksége. Megtárgyalásra került a múlt évben végzett honvédelmi nevelőmunka, és hangsúlyozást nyert, hogy a vá­lasztott vezetőségek tevékenysé­gére a mind egyenletesebb fej­lődés a jellemző. Következetes elvi és gyakorlati munkaprog­ramjával kiemelkedik a megyei intéző bizottság. Tovább kell azonban javítani a közép- és alapszervezetek tagjainak a tö­megek között végzett politikai és honvédelmi kiképző munkáját. Tájékoztató hangzott el a IX. pártkongresszus határozata alap­ján az MHS-re háruló feladatok­ról, az irányítás módszerének és a tömegszervezeti munka fokozá­sának további alakításáról. Az 1967-es elnökségi és intéző bizottsági munkaterv elfogadása után a megyei irányító testület­be több elvtárs kooptálását hagyták jóvá.

Next

/
Thumbnails
Contents