Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-28 / 24. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TAN ÁCS LÁPJA Világ proletárjai, egyesüljetek f 1967. JANUAR 28„ SZOMBAT Ara: 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 34. SZÁM Költségvetésű ink jól szóig álja népünk el «F Cy őrehaladásáí 1 Az országgyűlés pénteki ülése Péntekien az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatta taBiszku Bél Bevezetőjében az ez évi költségvetés előirányzatainak összhangját méltatta, annak gazdasági, politikai céljairól beszélt. Majd kitért a gazdaságirányítási rendszer reformjának szükségességére. Többek között ezeket mondta: — A gazdaságirányítás reformjának időszerűségéről és szükségességéről az érdekeltek nagy többsége meg van győződve. Amikor a párt ezt a kérdést felvetette, voltak, akik arra gondoltak, hogy valami gyökeres irányváltozásról van szó, hogy a párt a korábbitól eltérő utat választott a népgazdaság problémáinak megoldására, hogy a gazdaságpolitika fő iránya változik. Azóta már világossá vált, hogy nem erről van szó. A párt e nagy horderejű kezdeményezésének az az értelme, hogy a szocializmus építésének módszereit az élet követelményeinek színvonalára emeljük. Ez a feltétele annak, hogy kiaknázzák a fejlődés során kivívott nagyobb lehetőségeinket, meggyorsítsuk haladásunkat. A reform intézkedéseit átgondolva sokan azt mondják: ezek helyes, ésszerűé» magától értetődő lépések, miért nem dolgoztunk így már régebben is? Azért, mert az új gazdasági mechanizmustól osak komplex voltában várhatjuk a fejlődés ütemének általános meggyorsulását, viszont a reform átfogó bevezetésének korábban nem voltak meg a feltételei. Most, amikor megértek a feltételek, bevezetjük a reformot. Az életben nemcsak azt fenyegeti kudarc, aki elkésik, hanem azt is, aki elsieti a dolgokat és nem találja el az alkalmas időt. A feltételek alapos vizsgálata, a nácskozását az országgyűlés. Az ülésen Pólyák János elnökölt. Az első felszólaló Biszku Béla volt. tennivalók elmélyült megfontolása, a megfelelő időpont kiválasztása a gazdaságirányítási reform sikerének biztosítékai közé tartozik. Más összefüggésekben is találkozunk némelykor ezzel a visz- szakérdezéssel: ezt már régebben is megtehettük volna. Van, aki például ezt mondja: helyes és bölcs dolog, ahogyan ma a szocialista nemzeti egység kérdését felvetjük és ezt az egységet kovácsoljuk, de már régen megtehettük volna. Azonban ez sem így áll. A párt lényegében évtizedek óta a nemzeti összefogás kikovácsolásán dolgozik. Ennek a munkának különböző fázisai voltak a történelmi folyamatban. A nemzeti egység mindenkori tartalmát és fokát azonban az határozza meg, hogy az adott időben hol tart fejlődésében a társadalom. Valamennyien látjuk, s tapasztaljuk, hogy ma azok az emberek is készek beilleszkedni a szocialista nemzeti egységfrontba, akik — mondjuk — hat-nyolc évvel ezelőtt még távol tartották magukat a közös erőfeszítésektől. Ez a realitás ad tartalmat a szocialista nemzeti egységnek úgy, ahogyan az ma felvetődik. Hasonló a helyzet a szocialista demokratizmus fejlesztésével, az ezzel kapcsolatos mai igényekkel és teendőkkel is. Egyesek, bár lelkesen üdvözlik a párt ilyen irányú munkáját és törekvéseit, megjegyzik, hogy már előbbre tartanánk, ha ezt régebben is így csináltuk volna. Itt azonban megint csak a reálpolitika alfájáról és ómegájáról van s^ó: mird'“^*: a ma»’ időidben. Mindenekelőtt szembe kell szállni azzal a tévedéssel, amelv szerint, mintha mi most vetnénk meg a szocialista demokrácia alapjait. Ez nem így van. Nálunk eddig is demokrácia volt, a szocializmust építő nép demokráciája. Mindaz, amit építettünk és elvégeztünk, a népet szolgálta, a nép javára történt. A kérdést ez dönti el. Az elért fejlődés magával hozta, hogy eljött az ideje a szocialista demokratizmus továbbfejlesztésének. A párt az egész dolgozó néppel együtt keresi ennek újabb formáit és módozatait, és sok mindent kezdeményez ennek érdekében. Ezzel a törekvéssel kapcsolatban sok minden érlelődik. így az a gondolat is, hogyan növekedhetne az országgyűlés szerepe, hogyan fejlődhetne az ország- gyűlési képviselők munkája. Ha az országgyűlés négy esztendei tevékenységét áttekintjük, megállapíthatjuk, hogy jó munkát végzett és jelentős szerepet töltött be e fontos időszak feladatainak megoldásában. Az országgyűlés által alkotott új választójogi törvény alapján márciusban új választásokat tartunk. Jó alkalom ez arra is, hogy vizsgáljuk: hogyan fejleszthetnénk tovább az országgyűlés szerepét és munkáját? A párt úgy véli, (Folytatás a 2. (Malcm.) Kép az ülésteremről. ;MTI fotó — Fényes Tamás felvétele „Békés világűr” - Szovjet-angol —amerikai aláírás Moszkvában Moszkva Moszkvában a szovjet külügyminisztérium Tolsztoj utcai villájában, ahol 1963 nyarán megszületett a moszkvai atomcsend- egyezmény, pénteken délelőtt Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök jelenlétében a Szovjetunió, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok képviselői aláírták a „békés világűr” szerződést. A piros bőrkötésű szerződéspéldányt elsőnek Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, utána Sir Geoffrey Hamson, Nagy-Britannia moszkvai nagykövete, majd Llewellyn Thompson, az Egyesült Államok nagykövete írta alá. Az ünnepélyes aktust követően Gromiko külügyminiszter a mikrofon elé lépett és rövid nyilatkozatot tett. Megelégedéssel szólt a kozmosz békés használatát jogilag első ízben rögzítő nemzetközi szerződés létrejöttéről és hangsúlyozta, hogy a rakétatechnika, valamint az űrkutatás sikerei égetően szükségessé tették e megállapodást, amit egyébként az ENSZ-közgyűlés egyhangú jóváhagyása is bizonyít. A szovjet külügyminiszter kifejezte azt a meggyőződését, hogy ez a szerződés jelentős lépés lesz a nemzetközi együttműködés és kölcsönös megértés útján, előmozdítja a vitás nemzetközi problémák megoldását Magyarország csatlakozott a „békés világűr” szerződésbe? Moszkva Szipka József, hazánk moszkvai nagykövete pénteken délben a magyar kormány nevében aláírta a békés világűr szerződést. Ez alkalommal összesen huszonkét állam csatlakozott meghatalmazottjának aláírásán keresztül a 17 cikkelyből álló világűr-megállapodáshoz. (MTI) PodgorniJ látogatása Olaszországban A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöke, Podgomij pénteken Milánóban megtekintette a Pirelli vállalat, a legnagyobb olasz gumiipari cég üzemeit, valamint a Milánó közelében levő San Donato iparvárosban az ENI olasz állami kőolajtársaság finomítóit. Délután a szovjet államfő Védencébe utazott. Vietnami helyzet Az Egyesült Államok dél-vietnami fegyveres erőinek alakulatai péntekre virradó éjszaka befejezték tisztogató hadműveleteiket a Saigontól negyven kilométernyire északra fekvő úgynevezett vasháromszögben. Mint a jelentésekből kiderül, az amerikai tengerészgyalogosok mindenkit ellenségnek tekintettek, sok ezer polgári személyt üldöztek el otthonából, lerombolva e vidék falvait, településeit. Tito a Szovjetunióba érkezett' Tito jugoszláv elnök és felesége pénteken a Szovjetunióba érkezett. A határállomáson Georgij Dzocenidze, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökhelyettese és más hivatalos személyiségek üdvözölték a vendégeket. Rövid pihenő után Tito és kísérete különvonaton folytatta útját Moszkvába. (MTI) Kiosztották a dijakat és jutalmakat a kongresszusi és a „Szép könyvért” verseny legeredményesebb résztvevőinek A IX. pártkongresszus tiszteletére szervezett munka verseny keretében rendezték meg tavaly a nyomdák között a „Szép könyvért” és a „Kiváló minőségért’ vetélkedőt, amelyben a Kner Nyomda dolgozói közül is többen részt vettek. A múlt évi könyyterméstoől 13 bibliofil könyvet juttattak Budapestre a Kner Nyomda gyomai telepéről. Többek között Zrínyi: Szigeti veszedelem, Madách: Az ember tragédiája, Babits: Jónás könyve reprezentálta munkájukat az országos versenyen. A Könnyűipari Minisztérium Helyiipari Főosztályának, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete Elnökségének és a Nyomdaipari Tröszt képviselőiből alakult központi zsűri a minap értékelte a versenyt, s egyúttal a Budapestre küldött könyvekből a Nyomdaipari Tröszt kultúrtermében kiállítást is rendeztek. A Kner Nyomda gyomai telepének dolgozói közül Akantisz Sándor szedőtermi művezetőt a Könnyűipar Kiváló Dolgozója oklevéllel tüntették ki, míg Nagy Imre kéziszedő, Vincze Endre gépmester és Kiss Géza könyvkötő a Szép Könyvért és a Kiváló Minőségért szakmai oklevelet nyerték el, valamint valamennyien pénzjutalomban részesültek. Mind a négyen Budapesten vették át jutalmukat. Botyánszky Pál, a Kner Nyomda igazgatója rajtuk kívül a gyomai telep hat dolgozóját részesítette pénzjutalomban,
