Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-27 / 23. szám

W67. Januar 27. 4 Péntek 1 Százezer fej saláta — 50 ezer tő paprika - 40 ezer tő paradicsom a tótkomlósi Viharsarok Tsz hajtatóházában Egy négyzetméter területről 250 forint bruttó bevétel Tavaszi pompában virít 3500 négyzetméter terület a tótkom­lósi Viharsarok Tsz hajtatóhá­zában. A százezer fej saláta, 50 ezer tő paprika és 40 ezer tő paradicsom igen szépen fejlő­dik. A salátát két-három hét múlva szállítják a HUNGARÖ- FRUCT Külkereskedelmi Vál­lalat közvetítésével külföldre. A saláta helyét a jelenleg cserép­ben nevelt paprika- és paradi­csompalánták foglalják majd el. Az üvegház egy másik részé­ben petrezselyemgyökér díszük. Metélőpetrezselymet szednek róla. Van ott sóska, retek, me­télőhagyma és szegfű is. A Földművelésügyi Minisz­térium Beruházási Főigazgató­sága felmérést folytatott az or­szág különböző területein épí­tett üvegházakban. A beruhá­zás kihasználását, a gazdálko­dás hatékonyságát kutatták. Megállapították, hogy a zöld­ségtermesztéssel hasznosított üvegházak közül az országban legjobb eredményt a tótkomló­si Viharsarok Tsz ért« el. Egy négyzetméter területről 250 fo­rint bruttó bevételt értek el. Gráf Antal kertészmérnök elmondta, hogy a melegvízfű­téssel üzemelő hajtatóház hő­forrása a csőben lerakódott üledék következtében csaknem eldugult. Segítséget kértek a kút karbantartására. Fúróbe­rendezéssel érkeztek a tsz-be Hajdúszoboszlóról és a cső le­rakódását a földszinttől számí­tott 40 méter mélységig eltávo­lították. (Mélyebb rétegekben a csőre nem rakódott üledék.) A kút vízhozama — a csőtisztí­tás után — meghaladta a 3 és fél évvel ezelőttit. A termelőszövetkezet kerté­szete ebben az évben 6,4 mil­lió forint értékű zöldség és gyümölcs termesztésére készül. Paprikából, paradicsomból sze­retnék megismételni a múlt évi átlagterméseket. Szamócából fajtaszaporító gazdasággá lépett elő a tótkomlósi Viharsarok Tsz. Jelenleg 25 hold szamócá- suk van, melyet két éven belül 40 holdra növelnék. Őszre már 2 és fél millió palántát adnak a szamóca termesztésre beren­dezkedő gazdaságoknak Tervek és kívánságok a békéscsabai Magyar—Csehszlovák Barátság Tsz-ben A sablonos, vagyis a szokásos.. és amint kiderült, elég vaskos első és legfontosabbnak, nanem hogy mint vannak, mi újsággal kezdődött a beszélgetés a békés­csabai Magyar—Csehszlovák Ba­rátság Termelőszövetkezet veze­tőivel. Az volt a válasz, hogy dol­gozgatunk. — Jó-jó, de mit? — Többek között a napokban kezdtük meg a 956 hold búza és a 301 hold őszi árpa fejtrágyázását. Átlagosan 150 kiló műtrágyát szór ki a két nagy és egy kisebb tel­jesítményű műtrágyaszóró gép Megszilárdult a munkafegyelem Helyeseltük az igyekezetei, hi­szen bebizonyított, tény már, hogy a hó tetejére kiszórt műtrágya a leghatásosabb. — A tavalyi belvízkár ellenere annak köszönhetjük a múlt évi 15,70 mázsás holdankénti búzater­mést, hogy idejében fejtrágyáz­tunk, s elvégeztük a vegyszeres gyomirtást is. Most 16 mázsa hol­dankénti átlagbúzatermést tervez­tünk. Minden bizonnyal elérjük. Véletlenül se vegye ezt mellvere­gető dicsekvésnek. Tavaly beve­. zettük a százalékos művelés után járó részesedést a jelentősebb növényeknél. Ez szinte egy csapás­ra „kivégezte"' az addigi munka­fegyelem-gondjainkat. Ráadásul a tavalyelőtti 21 rtiázsa májusi mor­zsolt helyett 26,20 mázsa mor­zsolt kukoricánk, cukorrépából a 159,60 mázsa helyett 227 mázsa, takarmányrépából a 250 mázsa helyett 500 mázsa termett holdan­ként A munkafegyelem megszi­lárdulására és a munkakedv lé­nyeges javulására jellemző, hogy b tavalyelőtti kukoricatermést még január 7-én is törtük, tavaly Viszont már november 2-án vé­geztünk a 160 hold cukor- és takarmányrépa, valamint a 604 hold közös kukorica betakarításá­val. — Ezek seerimt minden bizony- nyál merészebben terveznek a meynövekedett munkakedv hatá- hóta. Bővül a növények skálája — Éppen ezt akartuk mondani. Eddig is foglalkoztunk különböző konzervgyári Zöldség termelésé­vel, azonban csak aszerint aho­gyan az emberek vállalkozó szelleme, munkakedve megen­gedte. Ez évre, bízva a tavalyi szorgalomban, a 120 hold napra­forgó, a 30 hold zöldbab, a 20 hold mák, a 20 hold dohány, a 30 hold dinnye mellett 60 holdon fűszer- paprikát, 5 holdon pedig uborkát is termelünk. Itt pontot akartunk tenni a be­szélgetésre, ám a partnerek, az elnök, a főagronómus és a párt­itkár 1 még mondanivalót jelzett mondanivalójuk volt. Az, hogy ta- i végső aktusnak jelölte ezt be. valy egy 3 évre szóló nagyszabású j Szinte megmagyarázhatatlan, hogy beruházási program kezdődött szövetkezetükben. Ennek kereté­ben két 108 férőhelyes tehénis­tálló, egy 3 ezer liter kapacitású tejház, egy 3 ezer szarvasmarhát kiszolgáló gépesített takarmány­előkészítő és egy 600 férőhelyes sertéshizlalda épül a szükséges takarmányelőkészítővel. A terme­lőszövetkezet egyébként több más tsz példájára takarmánykeverőt is létesített. S ehhez beszerezte a nélkülözhetetlen Farmer gyártmá­nyú szárítót is. Miért nem a bekötő út az első? Termelési profil kialakítás — nehézségekkel A felsorolásból majdnem kima­radt a korszerű önitatásos rend­szerrel épülő 30 férőhelyes sertés- fiaztató. Nem csoda, hiszen a szö­vetkezet vezetőinek gondolata már előreszaladt. Lelki szemeik előtt megjelent, az új központi majorhoz vezető út tavaszi és őszi sártengere, A bekötő út építését is tervezték az új majorhoz, de a ceruza vagy a toll — régi rossz | benés nélkül, hagyománytól hajtatva — nem! miért nem a bekötő út elké­szítése az elsődleges, hiszen nem mindegy az sem, hogy köves úton avagy tengelyig érő sárban szál­lítják ki az építkezéshez szükséges anyagokat Ráadásul a már elké­szült egyik és az idén felépülő másik tehénistálló padlására is rengeteg terményt szállít a sző vetkezet az idén. Egy szó, mint száz, a jövő év helyett az idén szeretnék megépíttetni a bekötő utat, s ehhez még segítséget is adnának a kivitelező vállalatnak.! Adtak segítséget a megyei víz-! és csatornamű vállalatnak is. Csakhogy az nem hálálta meg. Ugyanis vasat és cementet is szerzett a szövetkezet a víztároló medencéhez, mégsem készült el a múlt év. decemberi határidőre. Most. a szövetkezet kénytelen DT- traktor vontatása lajttal hordani a vizet az állatállománynak. Sok költséggel jár ez, amit vélemé­nyünk szerint kötbér címén a víz* és csatornamű vállalat „nyakába kellene sózni” minden szentreb­A gyomai Új Elet Tsz talaj­adottságai egyelőre nem teszik lehetővé azt, hogy minden ál­latfajta tenyésztésével, nevelésé­vel, hizlalásával foglalkozzanak. A föld termőképessége elsősor­ban azért gyenge, mert a szö­vetkezet megalakulása óta min­dig kevés táperővel rendelke­zett. A táperőhiány azóta meg­hatványozódott, mióta 1223 hol­dat, az összterület 40 százalé­kát berendezték öntözésre. Egy­szóval, a gyomai Új Élet Tsz földjein egyelőre nagyon nehéz holdanként 10 mázsa árpa- és 19 mázsa morzsolt kukoricatermést elérni. A gyenge talajadottság s az öntözés is egyelőre a szálas ta- karmánytermclést, s ennek fo- lyamányaként főleg a szarvas- marhatenyésztést teszi lehetővé. Éppen azért, mert a szántóföld­nek eddig csak 5—6 százalékára jutott évenként szerves tárgya, már 1964-ben elhatározták, hogy folyamatosan áttérnek az évelő pillangósokkal történő talajjaví­tásra. Jelenleg 624 hold lucer­násuk van, s az idén újabb 200 holdat telepítenek. Néhány évig, amíg a legtöbb szerves talajtáp- erőt termelő szarvasmarha eléri a kívánt számot, addig a közös szántó 25 százalékán lucemaszé- nát termelnek úgy, hogy ebből minden évben 150—200 holdat törnek fel abraktakarmány-ter- melésre. A szövetkezet jelenleg 402 szá­mosállatot tart, azaz 100 holdan­ként 15 darabot. Most igyekez­nek kialakítani a tbe-mentes szarvasmarha-állományt, s a távolabbi céljuk az, hogy nem­csak hízott, hanem tenyész­szarvasmarhát is értékesítenek, A szövetkezet tenyészsertés-ál- lománya immár országos hírű. Tavaly is 300 tenyészsüldőt ad­tak el az ország különböző ré­szén levő termelőszövetkezetek­nek. Ezzel kapcsolatban nagyon nagy problémájuk az, hogy a te- nyészsertések részére nem kap­nak tápot. A terményforgalmi vállalatnak ezt a megkötöttségét több termelőszövetkezet vezetői tették már szóvá. Nem értik, hogyan akar hizlaltatni a válla­lat, ha nem gondoskodik a te­nyészállatoknak szükséges ta­karmánytápról. Más gondja is van a gyomai Új Életnek. Az, hogy a megnö­vekedett pillangós és más szá­las takarmányok betakarításá­hoz nem rendelkeznek elég köny- nyű univerzális géppel. Emiatt összezördülés támadt a környező szövetkezetekkel. Ugyanis az Új Élet Tsz tagjai még akkor sem tudják betakarítani a lucerna­szénát, ha az egyéb munkákból kiállnak. A jó részesedés viszont sok embert csalt oda lucerna- kaszálásra a környékbeli terme­lőszövetkezetekből. Az Új Élet Tsz az idén mintegy 400 ezer fo­rintot ütemezett be gépvásárlás­ra. Ha gépparkjukat U—28-as traktorokkal akarnák kiegészíte­ni, akkor nem lennének kisegít­ve, nekik ugyanis K—25-ös Ze- torok kellenének. Ezt viszont az előrejelzés szerint az idén nem­igen kapnak az AGROKEK-től. Ezért most járják a megyét és megpróbálnak nehéz univerzális traktorokat Zetorokra kicserélni. A szállítás meggyorsításához a megy-e és az ország területén ku­tatnak fel lapos, gumikerekes lő- vontatáusú kocsikat is. Levelezőnk írja: Szakszervezeti bizalmiakat választott a pályafenntartási főnökség Fontos feladatnak tartotta a Békéscsabai Pályafenntartási Fő­nökség több mint 250 dolgozója, hogy sorai közül az arra legmegfe­lelőbbeket válassza szakszervezeti bizalmiaknak. Az újonnan meg­választottak nagy része szocialis­kat dolgozó van, akik igen nagy területen", a megye IV., X. és XIV. vonalszakaszán végzik munkáju­kat. A bizalmiak eddig is figyelem­re méltóan tevékenykedtek, lel­kiismeretesen intézték dolgozó­ta brigádtag. Wolent Péter, aki I társaik .ügyeit. Fáradságot nem az újkígyósi X. szakasz muiíkása, a jó szakszervezeti és brigádmun­K. 1. sajnálva, munkaidő után is dol­goztak. A választás során ezt w i , . , . . , | nagyra értékelték, és kérték az új tójáért bronzkoszorus jelv-enyt tó-| Wzalmiakat is> ho’gy a jöv6ben ^ pott, és brigádja mar négyszer vábbi szorgalommal, érdeklődés­nyerte el a szocialista címet. AI sél és segíteni akarással végezzék I megválasztottak között nyolc fízi-f munkájukat. Boldizsár Gyula 50 #. Zubov—L. Perov — B. Szersejev: sor titka Fordította: Bányász Béla 8. Éjszaka azok, akik behozták, el is vitték Puzanovot. Egy nap múlva Kesztyűt megint kihall­gatták, ütötték, verték, kérdez­ték társai nevét. Kosztya egyre azt mondta: „Nem ismerek sen­kit. Nincs kapcsolatom a föld­alatti mozgalommal”. — Majd mi segítünk neked. Behozták a vörös hajú Mihail Puzanovot és megkezdődött a játék. Puzanov megesküdött ar­ra, hogy Kosztya javasolta neki, lépjenek kapcsolatba a Gestapó- val, és adják ki társaikat. Ö, Pu­zanov először ellenkezett. de aztán rájött, hiába, úgyis elve­szett. Kosztya nem szólt. — Miért hallgatsz? Meggon­doltad magad? — gúnyolódott Puzanov. — A társaidat már le­fogták, hiába minden. Valóban, rövidesen behoztak három bátor fiút Kosztya bri­gádjából. Már fel voltak „deko­rálva” és alig álltak a lábukon. — No, disznók, hallgatni fog­tok vagy beszéltek? Beismeritek az egészet? A fiúk hallgattak. A gestapös Kosztyára mutatott. — íme, aki bizonyít. Mindent tud, mindent elmondott. Kosztya a dührohamtól el­gyengülve kiáltotta: „Ne higy- gyenek. neki. Ne adják meg ma­gukat”. összeverve, megcsúfolva állt, de nem alkudott. A fizikai fáj­dalom elhalványult a szív érzé­sétől, a gondolattól: és ha elhi­szik azt, és ha nem jönnek rá, hogy mindez csapda...? A letartóztatottakat elvitték. Egyedül maradt. „Nincs számod­ra más megoldás — hozzánk állsz”. Nem így történt. A vonal. amely valamelyik német tábor felé vitte, bombatámadásba ke­rült, Kosztya és csoportja meg­szökött. Ukrajnában csatlakoz­tak a szovjet csapatokhoz. Kosz­tya is velük ment — Berlinig. A leszerelés után nem tért vissza szülővárosába, egy baj­társa hívta magával Szibériába. Hatalmas gépgyárba került, majd az egyetem levelezőszakán tanúit. Ezután a tudományos ku­tatóintézetbe kapott meghívást. Könnyedén megvédte a kandidá­tusi disszertációt, a tudományok doktora címet pedig már e nél­kül érdemelte ki. Megnősült, felesége ugyanannak az intézet­nek a munkatársa. Sebhely a nyakon Néhány héttel ezelőtt a pro­fesszort külföldi tanulmányútra küldték. Jól tudott németül, s viszonylag angolul is. A nem nagy nyugat-európai ország fő­városában Konsztantyin Petro- vics kollégái munkájával ismer­kedett. Jó hangulatban készült a hazatérésre, amikor a baj tör­tént. A legkisebb részletig emlék­szik arra a júliusi napra: a sok évdizedes hársfákkal díszített körútra, az ott álló zöld padra. Oda ült, hogy pihenjen, össze­szedje gondolatait. Ekkor lépett hozzá egy már nem fiatal em­ber, udvariasan meghajolt és tö­kéletes oroszsággal szólt: — Köszöntlek, kedves bará­tom. — Bocsánat, kihez van sze­rencsém? — Nem ismer meg? 20 éve már. De jó az arcmemóriám. És a vendégről is informálódtam. Ez a sebhely az Ön nyakán. Na­gyon megütötte az a... A professzor szíve megszorult, a szeme alja karikás lett. Néhány percig beszélni sem tudott. A Gestapón töltött éjszaka jutott az eszébe. Ezt az embert Szerzs- nek hívták, ö is jelen volt akkor a verésnél. — Látja, újból találkoztunk. Örülök önnek. Akkor kisebb sérülésekkel megúszta. Nem tu­dom, a verzióról hallott-e? — Milyen verzióról? — Arról, amit a városban Kosztya provokátorról beszéltek. Ne izguljon, rég volt, én csak úgy említettem. Önből tudós lett A helyi újságban olvastam öijről, láttam a fényképét is. — Mit csinál itt? — Amíg élek, remélek. Bízom a jobb időkben. Most meg keres­kedem. Ahogy a németek mond­ják: a kívánság a gondolat apja. Talán benézünk az étterembe, megünnepeljük a földiek talál­kozását? A professzor meglepetéssé) mondta: — Bocsánat de nem érek rá. Meg aztán, hogy udvariasan mondjam, érdemes-e? — Ne sértse meg a földit Jó lenne hazatérni, de engedné­nek-e? A professzor felállt. — Elnézést kérek... — s-anél­kül, hogy kezet nyújtott volna, távozott Késő este, mikor a szálloda ét­termébe ment vacsorázni, ismét Szerzs fogadta: — Üljön az asztalunkhoz, na­gyon kérem. Megígértem egy hölgynek, hogy bemutatom Önt Ö is beszél Oroszul. El sem tudja képzelni, milyen nehéz idegen­ben. örülünk minden földinek... A mi asztalunknál ül az ön kol­légája. Találkozott már vele. Kérem... (Folytatjuk) %

Next

/
Thumbnails
Contents