Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-27 / 23. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek t ; A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁGi 1967. JANUÁR 27., PÉNTEK Ára: 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM Az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat az országgyűlés előtt — Tudósítás a parlament csütörtöki tanácskozásáról *— Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyu­la, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Bis:«- ku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor. Komócsin Zol­tán és Nyers Rezső, a Politikai Bizottság tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplo­máciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Pólyák János, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Tájékoztatta a képviselőket arról, hogy a forradalmi munkás-pa­raszt kormány megbízásából Tímár Mátyás pénzügyminiszter be­nyújtotta az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavasla­tot. A benyújtott törvényjavaslatot előzetes tárgyalásra megkap­ták az országgyűlés állandó bizottságai és szétosztották a képvise­lők közölt. Bejelentette továbbá, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés 1966. november 11-én berek esztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését — az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően — a képviselők kö­zött szintén szétosztották. Az országgyűlés ezután Pólyák János indítványára elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A napirend a következő: 1. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója. 3. Az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat. Ezután Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára terjesztette elő az Elnöki Tanács beszámolóját. fiz Elnöki Tanács beszámolója A referátum hangsúlyozza, hogy 1966-ban az Elnöki Tanács í’i törvényerejű rendeletet adott ici, s különböző bel- és külpoliti­kai tárgyú határozatokat hozott. Az Elnöki Tanács az elmúlt esz­tendőben 155 határozatot hozott külügyi, tanácsi, állampolgársági és egyéb ügyekben. Nemzetközi kapcsolataink bővülését jelzi, hogy harminc nemzetközi egyez­ményt erősített meg a testület. Kiss Károly ezután beszámolt az Elnöki Tanács által kitűzött járásbirósági és megyei bírósá­gi népi ülnökök választásáról. Elmondta, hogy a tan :csők h-s-om- évt időtartamra 18 865 népi ülnö­köt választottak. — Az Elnöki Tanács az egyhá­zakkal összefüggő feladatait az ál­lam és az egyházak közötti kap­csolatok további szilárdításának szellemében látta el — folytatta Kiss Károly. A továbbiakban az Elnöki Ta­nács területszervezési tevékeny­ségéről adott számot Kiss Károly. Megemlítette, ho«y Baranva, Bor­sod, Fejér, Győr, Nógrád, Pest, Somogy, Szabolcs, Tolna, Vas, Veszprém és Zala megyékben egy év alatt 386 kisközséget vontak össze 154 közös községi tanácsba. Az állampolgársági ügyek inté­zésével kapcsolatban Kiss Károly megemlítette, hogy az elmúlt idő­szakban az Elnöki Tanács — a belügyminiszter javaslatára — egyes külföldön tartózkodó, ha­zánk ellen aktív ellenséges tevé­kenységet folytató, a magyar ál­lampolgárságra érdemtelenné vált személyeket megfosztott ál­lampolgárságuktól. Hasonlókép­pen jártak el azokkal a külföl­dön tartózkodó személyekkel szemben, akik bűnöző életmód­jukkal váltak érdemtelenné a magyar állampolgárságra. Ez utóbbiak száma nem haladta meg az ötvenet. Tavaly az Elnöki Ta­nács 170 személynek honosítás, 568-nak pedig visszahonosítás út-' ján adott magyar állampolgársá­got Az Elnöki Tanácsnak a kitünteté­sek adományozása terén végzett munkáját ismeittetve bejelentette, hogy a múlt év végén új kitün­tetést alapítottak a felszabadu­lás előtt a forradalmi mozgalom­ban végzett kimagasló tevékeny­ség elismerésére. A Szocialista Hazáért Érdemrend adományozá­sával kapcsolatos előkészítő mun­kát megkezdték és a kitüntetést még ez év május 1-e előtt ünne­pélyesen kiosztják jogos tulajdo­nosaiknak. A referátum befejező részében Kiss Károly köszönetét mondott az országgyűlésnek, a képviselők­nek az Elnöki Tanács munkájá­hoz nyújtott segítségért. Az országgyűlés a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának beszá­molóját, valamint a két ülésszak között alkotott törvényerejű ren­dele eiről szcfló jelentését jóváha­gyólag tudomásul vette. Napirend szerint ezután az 1967. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása kö­vetkezett. Tímár Máivá,s nénzügyminisz- ter emelkedett szólásra. Tímár Mátyás beszéde Tisztelt Országgyűlést Az 1966-os év eredményes volt. Nemzeti jövedelmünk a tervezett-' nél nagyobb mértékben, 6 száza­lékkal emelkedett, az ipari ter­melés 7 százalékkal nőtt. Az iparon belül az elhatározásoknak megfelelően á minőségi mutatók: a termelékenység, az önköltség, az exportfeladatok teljesítése, a választék bővítése, a készletgaz­dálkodás javítása volt előtérben. A mezőgazdasági termelés kedve­zően alakult, s az elmúlt öt év átlagához képest körülbelül 6—7 százalékkal magasabb volt. Áru­kivitelünk mind a szocialista, mind a tőkés és más országok vonatkozásában jelentősen meg­haladta az előző évit. A pénzügyminiszter beszél. A népgazdaság állóeszközeinek korszerűsítésére és bővítésére 47 milliárd forintot használtunk fel. Olyan nagy, új létesítmények fe­jeződtek be, mint például a Ti­szai Vegyikombinát karbamid- üzeme, az évi egymilliárd köbmé­ter kapacitású Hajdúszoboszlói Földgázüzem, a Pécsi Hőerőmű újabb 50 megawattos gépegysége, a Szerencs—Nyíregyháza közötti vasútvonal villamosítása. Meg­kezdődött a próbaüzemelés a Du­naújvárosi Papírgyárban, A lakosság vásárlóereje 1966- ban körülbelül 7 százalékkal ha­ladta meg az előző évit, a kereseti arányok a fogyasztási szerkezet vonatkozásában, a február 1-i Ér­és bérintézkedések általában el­égték a kívánt célokat. Az életkö­rülmények javulását tükrözi a kiskereskedelmi forgalom mint­egy 7 százalékos emelkedése, a turistautazások számának növeke­dése is. 1966-ban 953 000, az előző évinél 7 százalékkal több magyar állampolgár járt külföldön, 810 ezren a szocialista és 143 ezren a tőkés országokban. Az év vé^ér a magánszemélygépkocsik állo­mánya elérte a 100 ezer darabot, ami 21 százalékkal több, mint egy évvel ezelőtt. >A televízióelőfizetők száma elérte az egymilliót. A takarékbetét-állomány, amely a lakosság vásárlóerejének szintén egyik fontos mutatója, 2,6 milli­árd forinttal nőtt Általában elmondhatjuk, hogy a népgazdaság a terv eredményes végrehaítása alaptan továbbié4 lődött. Ezt tükrözik az összefog­laló pénzügyi mérlegek, köztük az állami költségvetés is. A költség- vetés bevételeinek legjelentősebb forrása az állami vállalatok be­fizetései, ezekből adódott 1966- ban az összbevételek 80 százalé­ka. Az ipar termelési többletének több mint 80 százalékát a terme­lékenység emelkedése fedezte, a létszám csak kis mértékben nőtt. A bérből és fizetésből élők száma körülbelül 42 ezerrel svpr-rHV’ott A növekedés alacsonyabb volt a sok évi átlagnál s ez arra mutat, hogy vállalataink a belső tarta­lékokat jobban igénybe vették és kevesebb munkaerőt vontak el a mezőgazdaságból. Az iparban a népgazdasági tervben számításba vettnél nagyobb mértékben, 1,3 százalékkal csökkent az önköltség Ennek megfelelően, az ipar 1966. évi eredményei alapján az ide™ a megelőzőnél mintegy 130 millió forinttal több nyereségrészesedést fizetnek majd fei. A termelőszövetkezetek költ- (Folytatás a 2. oldalon.) Huszonkétezer fiatal teljesítette az Ifjúság a szocializmusért mozgalom követelményeit Ülést tartott a KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizottsága Tegnap, januári 26-án kibőví­tett ülést tartott Békéscsabán a KISZ megyei végrehajtó bizott­sága. Első napirendi pontként a me­zőgazdaságban dolgozó fiatalok helyzetéről, és az ebből adódó megyei feladatokról tárgyaltak a KISZ Központi Bizottsága irányelvei alapján. Ezt követően a KISZ-alapszervezetek 1966. évi akcióprogramjának, és az Ifjú­ság a szocializmusért mozgalom végrehajtásának, valamint a tag­összeírás tapasztalatainak érté­kelésére került sor. Megállapí­tották, hogy a tagösszeíráskor célul tűzött feladatokat az alap­szervezetek döntő többsége jól hajtotta végre. A tagösszeírás szerint az‘ elmúlt év végén 719 KISZ-alapszervezetben 22 381 fiatal tevékenykedett. Ez a KISZ-korú ifjúság 34 százaléka. A KISZ-tagságnak 82 százaléka 20 éven aluli, ami jelentősen megszabja a bizottságok felada­tait, s egyben azt is jelenti, hogy elsősorban a 20 éven felüliek között kell növelni a KISZ tö­megbefolyását. Elemezte a végrehajtó bizott­ság az ifjúsági szövetség tagjai­nak iskolai végzettség szerinti megoszlását, s a vb elé terjesz­tett jelentés megállapítja: ter­melőszövetkezetekben 3230 KISZ-fiatal dolgozik, míg a munkásfiatalok száma mintegy 3000. Az Ifjúság a szocializmusért mozgalom követelményeit 22 551- en teljesítették, s közülük csak­nem 21 000 a KISZ-tagok száma. A kibővített ülés résztvevői megvitatták az előterjesztett jelentést, javaslatokat tettek» majd a bejelentések után Nagy Jenőnek, a megyei KlSZ-bizott- ság titkárának zárszavával ért véget a tanácskozás. Podgornij hivatalos látogatásra hivta a Szovjetunióba Saragatot és Morot Róma Podgornij szovjet államfő meg­hívta' Saragat olasz köztársasági elnököt és Maró miniszterelnököt, tegyenek hivatalos látogatást a Szovjetunióban. Olasz részről a meghívást elfogadták. A hírt ma­ga Podgornij jelentette be azon a szerda esti vacsorán, amelyet Saragat tiszteletére adott. A meg­hívás azt bizonyítja, hogy a két fél elégedett az első megbeszélé­sekkel és elhatározta, folytatja a politikái párbeszédet. SaragaS és Moro szovjetunióbeli látogatá­sának időpontját még nem tűzték ki, de Kómában nem zárják ki annak lehetőségét, hogy arra mái nyáron sor kerülhet. Római tárgyalásainak befejez^ tévéi Podgornij csütörtökön reg­gel különvonaton Torinóba, olasz­országi kőrútjának a|pő állomásá­ra érkezett. Még csütörtökön foly­tatja útját Milánóba. (MTI) ■ hadsereg lemondásra szólította let Sukamót ©Jakarta Mint a Reuter hírügynökség jelenti, az indonéz hadsereg szinte ultimátumszerűén arra szólította fel Sukarno elnököt, hogy mond­jon le tisztségéről. Suhardiman ezredes az elnöki palotában talál­kozott Sukarnóval és követelte tőle, hogy lemondásával „vessen véget a dualizmusnák vagy pedig vállalja a polgárháború kockáza­tát”. Sukarno a hadsereg követelését elutasította. Világosan értésre adta, hogy mit sem törődik az ideiglenes népi tanácskozó kongresszus, a legfőbb törvényhozói szerv várható dön­téseivel. Kijelentette, hogy a kongresszus a kommunista kép­viselők kizárása óta „kiherélt testület”. Az UPI értesülése szerint Su­harto tábornok és Sukarno elnök híveinek összecsapása igen rövid időn belül várható. „Vörüsgárdísták" és a lakosság összecsapása a kínai tartományokban Peking A „vörös-gárdisták”, akik az utóbbi időben inkább „forradalmi lázadóknak” nevezik magukat, elfoglalják az államhatalmi szer­veket, a tartományi és városi pártbizottságokat, leváltják azok jelenlegi vezetőit. Mint a kínai sajtó, egyebek kö­zött a Renmán Ribao írja, a „lá­zadók” országszerte Mao elnök felhívására ragadják magukhoz a hatalmat. A lapokból és a „vörös­gárdisták” által terjesztett anyag­ból ítélve számos körzet tartomá­nyi és városi pártbizottságai és közigazgatási szervei komoly el«, lenállást fejtenek ki a „lázadók­kal” szemben. Súlyos helyzet ala­kult ki Sanhszi, Senhszi, Hupej, Csianghszi, Csiangszu tartomá­nyokban és a Kínai Népköztársa­ság más körzeteiben is. A Peking­iül 150 kilométerre levő Paottng- ben a munkások és a parasztok tízezrei siettek a helyi párt- és állami szervek védelmére a „vö­rösgárdistákkal” szemben. Fansan járásban tízezer paraszt támadt a Pekingből jött „vörösgárdistákra’j és kiűzték őket a járásból

Next

/
Thumbnails
Contents