Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-26 / 22. szám
i*6T, január 26. 3 Csütörtök A pályakezdés gondjai , Fiatal műszakiak találkozóján íz egyefemekrül, főiskolákról és a technikumokból kikerülő fiatal műszakiak pályakezdése, beilleszkedése az üzem életébe egyáltalán nem gondmentes. A fiatalok teli vannak tett vággyal. Érthető, alig várják, hogy a sok évig tanultakat a gyakorlatban is kamatoztassák és legjobb tudásuk szerint segítsék a termelőmunkát, a műszaki és technológiai fejlődést, megtanulják azt, amit kevésbé tudhatnak: az emberekkel való bánásmódot Sok múlik tehát azon, hogyan fogadják és segítik őket éppen a legnehezebb időszakban, a pályakezdés elején. Nyert ügye van annak a fiatalnak, akit türelmesen átsegítenek az iskolai életből a mégiscsak más légkörű üzemi életbe. Aki viszont éppen ebben az időben nem kapja meg a szükséges támogatást és bátorítást, nemegyszer elveszíti a kedvét és ezért olykor gyárról gyárra vándorolva keresd a boldogulást; Nem jó ez sem a fiatalnak, sem az üzemnek. Ezért tek:ntbettt követendőnek a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület Békés megyei csoportja vezetőségének a kezdeményezése, hogy a minap találkozóra, baráti beszélgetésre hívta össze a Technika Házába a megyeszékhely fiatal műszaki dolgozóit. A tanácskozásra azonban több idősebb gazdasági és műszaki vezető is eljött, s bizony jó volt, hogy ők is meghallgatták milyen gondok foglalkoztatják a fiatalokat. Ügy volt, hogy Kardos Ernő, a Békéscsabai Konzervgyár főmérnöke tart vitaindító előadást a konzervgyár, a hűtőház és a kenyérgyár fiatal műszaki dolgozóinak. Az utolsó pillanatban közbejött akadály miatt azonban ez elmaradt, amit joggal sajnáltak a fiatalok, akik sok hasznos tanácsot reméltek az előadótól. No de így sem maradtak tanácstalanok. Márton Pál, a MÉTE megyei csoportjának elnöke, a Békéscsabai Hűtőház igazgatója, aki a beugró szerepét vállalta, néhány személyes tapasztalatát mondta el, amivel megfelelő alapot szolgáltatott a vitához. A cikk bevezetőjében említett tapasztalatokat boncolgatta. Külön figyelmet érdemel az is, amit a gazdasági vezetők és a fiatal műszákiak kapcsolatáról elmondott. Akadnak gazdasági vezetők — mondotta —, akik nem mindig veszik figyelembe a fiatal műszakiak javaslatait. Vannak aztán olyanok is, akik rögtön nagy dolgokat várnak tőlük. Ez is meg az is helytelen, mint ahogyan az is, hogy olykor bizony türelmetlenek velük szemben. Pedig a türelem sokat segíthet. Azért, mivel egyes gazdasági vezetők úgy vélik — van ebben némi igazság —, hogy a fiatalokat nem eléggp készítik fel az iskolák az életre. Ez abban nyilvánul meg elsősorban, hogy egyikük- másikuk a fehér köpeny felöltésével úgy véli: ő már kész szakember. Persze, téves felfogás ez, hiszen éppen ezután kell a megtanult elméletet a gyakorlatban alkalmazni, az adott terület munkásaival a közös hangot megtalálni és velük megfelelő munkakapcsolatot kialakítani. I gondolatébreszti vitaindító után többen felszólaltak és mondták el tapasztalataikat. Dr. Dankó János, a sütőipari vállalat igazgatója, aki, úgymond, maga is eléggé fiatalon került a mély vízbe, arról beszélt, hogy a sütőiparban, ahol nem bővelkednek fiatal műszakiakban, a-fiatalok szinte azonnal vezető beosztásba kerülnek. Bár egy részről ez hasznos, mégis azzal a hátránynyal- jár, hogy nincs elég idejük a megfelelő gyakorlat megszerzésére. Pedig erre feltétlenül szükség lenne. Ezért javasolta, hogy a MÉTE megyei csoportja az eddigieknél jobban gondoskodjon a műszakiak továbbképzéséről. Nagyon hasznos lenne mindegyik iparág dolgozóinak részére az olyan közös témák megtárgyalása, mint amilyen az üzemszervezés, az energetika. De úgy is segíthetnének egymás gondjában, ha egy-egy gyakorlati kérdést vagy rekonstrukciós tervet közös ankéton megvitatnának, hiszen a másik szakma műszaki dolgozója szintén sok hasznos tanácsot és ötletet adhatna hozzá. A fiatal műszakiak tapasztalatai megerősítették Dankó elvtárs szavait. íme néhány fiatal véleménye arról, hogyan kezdték pályájukat és milyen gondok, gondolatok foglalkoztatják őket. Azt valamennyien helyeselték, hogy a továbbképzés rendkívül szükséges. Ugyanakkor azt is elmondták, hogy — tapasztalataik szerint — a fiatal műszakiak energiáját nem mindig és mindenütt használják ki megfelelően, ami előbb-utóbb egyiküknek, másikuknak a kedvét szegi. a pályakezdésnél — mondták többen — az lenne a jó, ha a fiatalt idősebb, tapasztalt szakember mellé osztanák be munkára, hogy tőle tanulja el a munkakörrel járó sokféle feladat intézését. Képességeik fejlesztésére nagyon hasznos lenne, ha egy-egy önálló probléma megoldását gyakrabban rájuk bíznák. Ha a témának csak a részletmegoldása sikerül, már az is örömet szerezne — vélekedtek. És igazuk van, amit azzal a fejtegetéssel támasztottak alá, hogy még a sikertelen kísérletnek is megvan az a haszna, hogy a következő kísérlethez más kiindulási pontot szükséges választani. Elhangzottak olyan vélemények, hogy nem elég csak a szakmát jól megtanulni, hanem a vele járó adminisztrációt is. Ennek azonban ésszerű csökkentését nem ártana szorgalA SARKADI GÉPJAVÍTÓ ÄLLOMÄS egy ffi időelemzöt, 1 lő műszaki rajzolót keres azonnali felvételre. Jelentkezés az állomás főmérnökénél személyesen vagy írásban. Fizetés megegyezés szerint Lakást biztosítani nem tudunk. 38 mazni, hogy több idő jusson a termelési és műszaki jellegű munkákra. S ha pillanatnyilag nem is, hiszen rerideletek szabályozzák és anyagi alap kell hozzá, de megszívlelendő a fiatal műszakiaknak az az észrevétele, hogy a kezdő fizetés bizony lehetne valamivel magasabb. Persze, van erre megoldás. Ugyanis nagyrészt tőlük és munkájuktól függ, hogy mennyi idő alatt lépnek előbbre a beosztásban és ezzél együtt a fizetési ranglétrán. Mindenképpen hasznos volt a MÉTE-csoport kezdeményezése, amelynek az eszmecserén felül olyan célja is volt, hogy a három élelmiszeripari üzem fiatal műszakijai jobban megismerjék egymást és közös gondjaikat. Folytatásként pedig azt tervezik — s ez legalább ennyire hasznos lesz —, hogy a mostani találkozó tapasztalatainak megvitatására közös tanácskozást rendeznek az élelmiszeripari vállalatok is gyárak gazdasági és műszaki vezetőinek. A fiatal műszakiak életbe indításában, alkotó vágyuk kibontakoztatásában és az őket foglalkoztató kisebb és nagyobb gondok megoldásában nélkülözhetetlen az ő gondoskodásuk. Hiszen a gazdasági és műszaki vezetők a maguk munkáját könnyítik meg azzal, ha a pályakezdésnél azonnal segítenek és sok szeretettel, türelemmel egyengetik a fiatalok útját. Röviden így lehetne a tanácskozás résztvevőinek igényét összegezni. Podina Péter Példásan törekszenek házikertek kihasználására a Békés megyeiek Zöldségtermesztési közösséget alakított tizenöt a csanádapácai asszony A harmadik ötéves terv időszakában egyik igen fontos népgazdasági célkitűzés a zöldség- és gyümölcstermesztés fokozása. Ezért a nőmozgalom, együttműködve a különböző állami és társadalmi szervekkel, elsősorban a SZÖVOSZ-szal, 1965-ben elindította a háztáji zöldség- és gyü- mölcstermesztési akciót. Az akció célja, hogy ezekből a termékféleségekből a család szükségletének kielégítésén túl a felesleg felvásárlásra kerüljön, és így biztosítsa a falu önellátását. A nőmozgalom már eddig is tevékenyen támogatta a földműves- szövetkezeti szerveket a helyi ellátás megoldásában, a jövőben még erőteljesebben kívánja — a SZÖVOSZ-szal együtt — a meghirdetett baromfi tenyésztési verseny mellett a zöldség- és gyümölcstermesztése akciót segíteni. Az akciónak is része volt abban, hogy a felvásárló szervek tavaly lényegesen nagyobb meny- nyiségű, és jobb minőségű zöldséget és 'gyümölcsöt vásároltak fel és juttattak él fel- használásra a fogyasztókhoz, mint a korábbi években. Zöldségből 43 százalékkal, gyümölcsből 66 százalékkal haladta meg a felvásárolt mennyiség a tavaly előtti hasonló időszak eredményét. A konzerv- és hűtőiparnak is nagyobb mennyiséget adott a meFebruár 12-én választják meg a Békés megyei Tégl a- és Cserépipari Vállalat Szakszervezeti Tanácsát A Békés megyei Tégla- és Cse- répipári Vállalat gyáraiban január 27-én ér véget a szakszervezeti bizottságok és az alapszervi vezetőségek választása. A vállalati szakszervezeti tanács választására február 12-én kerül sor. Ebben a két békéscsabai és a 12 vidéki téglagyár, valamint a központ ' dolgozói létszámuk arányában képviseltetik magukat. A tanács 41,tagból áll majd, amely 13 tagú vezetőséget, 5 tagú számvizsgáló bizottságot, • 7 tagú társadalombiztosítási tanácsot, öt kereskedelmi ellenőrt, valamint társadalmi bírósági tagokat választ. Négy vagon bab helyett hatra kötöttek szerződést A Kondorotsi Földművesszövetkezetnél befejeződött az idei gazdasági évre a babtermelési szerződések kötése. Az eredmények a vártnál sokkal jobbak, a tervezett négy- vagon helyett a Dolgozók és a Vörös Qktóber Termelőszövetkezet illetékesei hat vagon bab szállítására kötöttek szerződést. A túlteljesítés elsősorban annak köszönhető, hogy a Dolgozók Termelőiszövetkezetben tavaly igen jól sikerült a kukoricaköztesként termelt bab s a tavaly termelt három vagon után most ismét ugyanennyire kötöttek szerződést. A jó példának követője akadt, a Vörös Október Termelőszövetkezetben is elhatározták ennyi bab termelését. Hasonlóan túlteljesítette a földművesszövetkezet a máktermeltetés szerződési tervét, hetven mázsa helyett száztíz mázsa szállítását vállalták a közös gazdaságok. Ugyancsak papírra került a község idei zöldségellátásának terve is. A Dolgozók Tsz vállalta 4 vagon különböző zöldség és öt vagon burgonya termelését a helyi ellátás céljára. * I Számok, aláírások bizonyítják, hogy a község nyúl tenyésztői egyre jobb munkát végeznek. Az fmsz az idén a tervek szerint mindössze 2130 darab nyulat szándéko-' zott felvásárolni. A társulás ötven tagja közül eddig har- mincketten kötötték meg a szerződést, amelyek szerint 1035 exportképes házinyulat adnak át a felvásárlóknak. A galambászok még nem jelentkeztek mindnyájan, a tizen- hatezer-kileneszáz darabos tervvel szemben eddig még csak ezernégyszáz darabra kötöttek szerződést. —y— zőgazdaság zöldségből és gyümölcsből, mint az előző években. Jelentősen emelkedett az exportmennyiség is. Az 1964. évinél 30, az 1965. évinél 50 százalékkal több devizaforint bevételt értünk ej nyers zöldségből és gyümölcsből. Az export növekedése, a városa lakosság jobb ellátása annak is eredménye, hogy nem kellett mindenütt központi készletből kielégíteni a falu zöldség- és gyümölcsellátását, Békés megyében a nőtanácsok és földművesszövetkezetek kiemelten foglalkoznak a zöldséges gyümölcstermesztési akció népszerűsítéséért és annak sikeréért. A jó vetőmag- és palántaéllá- tás, az áru zökkenőmentes felvásárlása mellett a házikertek kihasználhatóságának lehetőségét nemcsak a zöldségfélék termesztésében látják az asszonyok, hanem a facsemete, a bogyós és nyári gyümölcsök telepítésében is, mélyek szüretélése, szedése munkaigényes, és ezek termesztése gazdaságosabb a háztáji gazdaságokban, bázikertetoben, mint a mezőgazdasági nagyüzemekben. ' Sikeresek, népszerűek a fölld- művesszövetkezetek és a nőtanácsok által szervezett mintakert- bemutatók is, melyek célja a korszerű termelés és a kert helyes kihasználási lehetőségének bemutatása. A gyulai, orosházi és szeghalmi járásokba a községekből csoportosan ellátogató asszonyok látták azt, hogy a kert folyamatos kihasználásával hogyan lehet a család étrendjét változatossá tenni és jövedelmét növelni. Figyelemre és követésre méltó, hogyan dolgoznak a falu önellátásáért a termelőszövetkezeti nőba- zottságak. Csanádapócán 15 tagú nőbizottság közös zöldségterületet művel, mélynek termelését a helyi földművesszövetkezet boltjában értékesítik. A zöldség- és gyümölcstermesztéshez megfelelő szakmai segítséget is kapnak az asszonyok. Télen a nőtanácsok a kertgazdállco ■ dással foglalkozó témáéról is tartanak előadásokat, ahol az asz- szonyok a kert gazdaságos, jó kihasználásáról és a korszerű termelésről szaktanácsokat is kapnak. A zöldség- és .gyümölcstermesztés módszereinek, eredményeinek tapasztalatcsere-értekezletein, a mintakert-bemutatókon, a nőtanácsok téli tanfolyamain az asz- szonyok előtt ismertté válik, hogy a jövőben még nagyobb szerepe lesz a háztáji gazdaságok és a házikertek tervszerű kihasználásának, mert azok a közös gazdaságok szerves kiegészítői. A Gyárés Gépszerelő Vállalat keres dunántúli szerelési területeire lakatos, csőszerelő, hegesztő, kovács szakmunkásokat, betanított vasipari munkásokat. Jelentkezés személyessen vág írásban, Bp., VI., Paulay Ed u. 52. Személyzeti osztály. 679
