Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-25 / 21. szám
1961. JANUAR 25., SZERDA Ara: 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM Az értelem meghódításáért A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1966. évi fejlődéséről 1966-ban a népgazdaság fejlődését, a lakosság jövedelmi és kulturális ffelyze.ének alakulását a következő adatok jellemzik: I. Termelés és forgalom Anyagi jómód és pallérozott értelem — ez a két dolog együtt van jó törekvéseinkben. A kettő között szoros az összhang és a kölcsönhatás. A nemzet sorsán töprengő nagyjaink gondolataiban már a régi időkben is együtt gyökerezett ez a két összetartozó igény. Bessenyei, népünk haladását és anyagi virágzását óhajtva mondotta, bárcsak „lennénk tudós nemzetté”. Széchenyi, miközben a honi ipar megteremtéséért küzdött, a jómódra jutott nemzetet mint „kiművelt emberfők sokaságát” tekintette. József Attila megálmodta, hogy közeli időkben összefog és alkotó munkára lendül az egész nép, a felemelkedés terveit „a dolgozó nép okos gyülekezetei” fogják kimunkálni. Bizonyos, hogy jól és eredményesen csak az az ember dolgozhat, aki munkája célját is látja, és az emberek erőfeszítéseiből születő nagy mű értelmét is át tudta tekinteni. Ettől lesz a munT ka igazán emberi, enélkül viszont csupán lélektelen robot Valamikor a népek akaratlanul sodródtak a történelem árjában, anélkül, hogy tudták volna: hova tartanak, s végül hova jutnak. A szocializmus tette az embert sorsának urává. A szocializmus korántsem csupán vasból és cementből, kőből és üvegből épül, hanem épp ily íiomtos építőeleme az emiberi értelem és öntudat. A szocializmust építő ember világosan látja a célt, tudja, hogy hová akar és hová fog eljutni. Egyik legnagyszerűbb jellemvonása éppen az, hogy fel akar és fel is tud nőni a követelmények színvonalára: tanul, művelődik, bővíti tudását és tágítja látókörét. A teljes élet igénye munkál benne. Márpedig az élet csak a megvilágosodott értelemmel, a műveltséggel, a kultúra kincseinek birtoklásával együtt teljes. A kulturális felemelkedés szerves része a szocialista forradalomnak. Benne és általa nő fel a nemzet a „kiművelt emberfők sokaságává”, benne és áltála formálódnak a kisebb-nagyobb emberi közösségek a dolgozók „okos gyülekezeteivé”. A kultúra eszközeivel a párt az emiberi értelem meghódításáért is harcol. Abból indul ki, hogy csak művelt, tájékozott, fölvilágosult nép lehet a szocializmus letéteményese. Az MSZMP IX. kongresszusa, felmérve népünk eddig megtett történelmi útját, joggal állapította meg, hogy a közgondolkodásban, a nép tudatában — az értelem meghódításáért vívott küzdelem eredményeként '— előretörtek a szocialista elemek. Népünk nagyot nőtt tudásban, korszerű ismeretekben, elvi-politikai tisztánlátás dolgában. A párt szívós erőfeszítései és az emberek feltörő tudásvágya nyomán jelentős tért hódított a leghaladóbb tudomány, a marxizmus—leninizmus. Nem könnyű tartós és átfogó sikereket kivívni a termelésben, a jobb életkörülmények megalapozásában. De még kevésbé könnyű az a küzdelem, amely az értelem meghódításáért folyik. A kultúra, a tudás, a szellemi műveltség nem olyan »vár, amit huszáros rohamokkal be lehetne venni. Néhány év alatt új, modem városokat emeltünk a kukoricaföldeken, gyáróriásokat a kietlen pusztaságokon. De néhány év az értelem meghódításáért folyó harcban roppant kurta idő; jól tudják ezt mindazok, akik eltökélték, hogy előreküzdik magukat a tágasabb tudás és műveltség bozótos ösvényein. Mégis milliók vállalják %zt a küzdelmet, mert nemcsak jobban akarnak táplálkozni és ruház- kodni, nemcsak kényelmesebben akarnak élni, hanem pallérozott értelemmel, tiszta ítélőképességgel, éretten gondolkodva. A régi, múltba süllyedt világ anyagi javak dolgában bizony nyomorúságos örökséget hagyott erre a nemzedékre, nem is szólva a szörnyű háborús pusztításokról. De ennek a nemzedéknek nemcsak az anyagi örökség romjait kell eltakarítania, hogy helyén egy modern, új világ épületét emelhesse fel. Még ennél is fárasztóbb, nehezebb lebontani egy avult világképet, felszámolni' az elmaradottságot, megbirkózni a régi világ kispolgári szellemi hordalékával, a rossz ízléssel, a szellemi igénytelenséggel, a torz szemléletmóddal. Azok az emberek, akiket igénytelenségbe és gondolattalanságba, szellemi restségbe és a szirupos hazugságok álomvilágába taszítottak, nem tehetnek róla.: ók egy tudatosan félrevezető, népcsaló, a dolgozókat a szellem kincseitől is megfosztó úri politika áldozatai. Ma és még sokáig az a dolgunk, hogy megszabadítsuk őket ezektől a rozsdás béklyóktól, megízleltes- sük és megszerettessük velük a valóban igazat és szépet Nagy türelmet igénylő küzdelem ez, hiszen olykor a közöny és a hamis tudat állít falat azok elé, akik az értelem meghódításának arcvonalán harcolnak. Még sok ember van, aki nem köny- nyen hiszi el, ami igaz, viszont igen könnyen bedől mindmnek, ami hazug. Még sok ember van. aki nem fogadja szívesen, ha értelmét ébresztgetik, és könnyen odaveti: „nekem ne magyarázzanak”. A tudatlanság furcsa módon, szinte gőgös önhittséggel jár együtt Ügy igaz, hogy minél mélyebbre hatol valaki a tudnivalók tömkelegében, annál inkább belátja: milyen keveset tud a nagy egészbőL Mindenkit ráébreszteni az igazságra, valódi érdekeikre, megnyitni előttük az értelem és a szellem világát — ez az egyik legfőbb tennivalónk. Az élet úgy lesz boldog és gazdag, ha ezt a harcot is teljes sikerrel vívjuk meg — az értelem meghódításáért Békési József 1966-ban a megtermelt új érék — a nemzeti jövedelem — előzetes számítások szerint kb. 6 százalékkal múlta felül az 1965. évi szintet. A növekedés mértéke nagyobb volt annál, mint amivei az 1966. éves terv számolt (4 tzázalék). As ipari termelés 1966-ban — a tervezett * 4—6 százalékkal szemben — 7 százalékkal volt több, mint 1965-ben. Az ipar ezt a termelési szintet a termelékenység 6 százalékos nö- /ekedésével érte el, míg a foglalkoztatottság 1 százalékkal nőit. A termelés növekedésének több nlnt 80 százaléka a termelékenyig növekedéséből adódott. 1966-ban — a korábbi évekhez hasonlóan — kiegyensúlyozott /olt az ipar fűtőanyag- és energiaellátása. Tovább folytatódott az energiatermelés és felhasználás szerkezetének átalakulása. 1966-ban csaknem másfélszer any- nyi volt a földgáztermelés, mint egy évvel ezelőtt, és a terveknek megfelelően némileg csökkent a ’zéntermelés. Valamivel kevesebb volt a kőolajtermelés is, de a kőolaj behozatal kb. egyharmaddal meghaladta az 1965. évit. A kohászat A Mezőkovácslházi Járási Tanács Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén megvitatta Méd- gyesegyháza községpolitikai munkáját. Megállapította a testület, hogy az állami eszközök igénybevételével és a lakosság széles körű anyagi és társadalmi támogatásával az elmúlt öt esztendőben erőteljesen javult Med,gyesegyházán a kommunális, a gazdasági, a művelődési, az egészségügyi és a szociális helyzet. Az élőbb említett időszakban állami beruházásból felújították a villanyhálózatot, keresztmetszetnövelést valósítottak meg. Erre a célra 8 millió forintot fordított az állam. Állami költségvetésből állami lakások felújítására, helyi utak építésére, bölcsőde fejlesztésére, tűzoltószerek beszerzésére, óvoda korszerűsítésére, orvosi lakásra másfél millió forintnál is többet költöttek. A községfejlesztési alapból öt év alatt 4 millió 108 ezer forintot fordítottak községpoljtikai célok megvalósítására. Kövesút építésére, járda készítésére, villany- hálózat bővítésére, pedagógus- és orvosi lakás vásárlására, óvoda termelése átlagosan 7 százalékkal emelkedett. 1966-ban a gépipar és a vegyipar továbbra is az ipar átlagos fejlődését meghaladó mértékben növelte termelését. A gépipari termelés 9 százalékos növekedése főleg a vilamos ipari gépek és híradástechnikai cikkek, valamint a műszer- és fémtömegcikkipar fejlődéséből adódott. A vegyipar termelésének 12 'százalékos emelkedésén belül különösen a műtrágyagyártás, valamint a műanyagok és műszálak termelése nőtt. 1966-ban a könnyűipar — az 1965. évi szintihez képest kb. 7 százalékkal növelte termelését. Különösen gyorsan (12 százalékkal) emelkedett a termelés a bútoriparban. Az átlagosnál nagyobb mértékben — 11 százalékkal — nőtt a szövetkezeti ipar termelése. Az ipari termékek hazai és külföldi végső értékesítése együttesen valamivel kisebb mértékben növekedett, mint a termelés. Míg ’ 366-ban az ipari termelés — élelmiszeripar nélkül számítva — 8 Százalékkal volt több, addig az ipar a belkereskedelemnek kb. 6 százalékkal több árut szállított, mint egy évvel korábban. A külföldre eladott ipari termékekért kapott devizamennyiség kb. 5 bővítésére, kultúrház építésére, parkosításra, a mozi felújítására, kisebb feladatokra & beszerzésekre költötték anyagi javaikat. A pedagóguslakás vásárlását, továbbá az orvosi lakás megvételét a megyei tanács anyagiakkal is támogatta. Különösen számottevő a lakosság hozzájárulása a község szépítéséhez. 1962-ben és 1963-ban a tételesen fizetők részére évi 250 forint, inig a többi években 300 forint összegű községfejlesztési hozzájárulást állapított meg a tanácsülés. Erre azért volt szükség, mert Medgyesegyháza lakosai egyhangúlag foglaltak állást egy fürdő építése mellett. Ezt társadalmi úton valósítják meg. Ezért vállalták a községfejlesztési hozzájárulás összegének növelését. A medgyesegyházi emberek a második ötéves terv időszakában 379 ezer forint értékű társadalmi munkát teljesítettek. A harmadik ötéves tervben igen jelentős községpolitikai célok megvalósítását határozták el Medgyesegyházán. Tavaly csaknem félmillió forintot költöttek rendezési terv készítésére, a fürszázalékkal haladta meg az előző évit. 1966-ban tovább folytai tódott az ipari eredetű készletek növekedése. A növekedés mértéke — előzetes számításéi; szerint — 1966-ban jóval kisebb volt, mint az 1965 előtti éveikben, de valamivel nagyobb, mint 1965-ben. A* építőipari termelés Az 1965. évi viszonylag kismértékű növekedés után — 1966- ban kb. 8 százalékkal haladta meg az előző évi szintet, és több volt annál, mint amennyit a terv' előirányzott. Az építőipar a termelés növelését — az iparhoz hasonlóan — nagyobbrészt a termelékenység emelésével érte el. Az építőiparban foglalkoztatottak száma ugyanis csak kis mérték- ben növekedett (kb. 2 százalék). Az építőipar 1966-ban 10 százalékkal termelt többet, mint 1965-benA mesögasdasúgi termelés A viszonylag kedvezőtlen termésű 1965. év után — 1966-bas<i 5—6 százalékkal növekedett, és valamivel több volt annál, mint amivel a terv számolt. A termelés 1966. évi növekedése elsősorban az 1965. évinél nagyobb növénytermelési eredményekből adódott. Kedvező volt a gyű- (Folytatás a 2. oldalon) dó tanulmánytervének összeállítására, a villanyhálózat bővítésére és korszerűsítésére, kútfelújításra, állami házak karbantartására, a sportkör támogatására, iskolai kiadásokra, könyvtári munkára. Ebben az esztendőben hozzálátnak a fürdő készítéséhez másfél millió forint beruházással. Tovább folytatják a járdaépítési programot 100 ezer forinttal. Ugyanennyit költenek állami házak karbantartására. A sportkör támogatására a tavalyi 40000 forint helyett 50 000 forintot irányoztak elő. Jövőre 1 millió forintot fordítanak a kultúrház bővítésére, 1969-ben félmillió forintot költenék iskola, óvoda és bölcsőde fejlesztésére. 1970-ben félmillió forintból orvosi rendelőt, 300 ezer forintból ravatalozót építenek. Járdabővítésre 323 ezer forintot, a sportpálya öltözőjének építésére pedig 300 ezer forintot terveznek. Örvendetes, hogy a kultúrház bővítésének programjához további 1 millió forinttal a Medgyesegyházi Földművesszövetkezet is betársul. így a tanács és az fmsz közös beruházást valósít meg. Hz állami eszközök felhasználása és a lakosság széles körű közreműködése megjavította a kommunális, a gazdasági, az egészségügyi és a szociális helyzetet Medgyesegyházán
