Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-25 / 21. szám

1961. JANUAR 25., SZERDA Ara: 60 fillér XXII. ÉVFOLYAM, 21. SZÁM Az értelem meghódításáért A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1966. évi fejlődéséről 1966-ban a népgazdaság fejlődését, a lakosság jövedelmi és kulturális ffelyze.ének alakulását a következő adatok jellemzik: I. Termelés és forgalom Anyagi jómód és pallérozott ér­telem — ez a két dolog együtt van jó törekvéseinkben. A kettő között szoros az összhang és a kölcsönhatás. A nemzet sorsán töprengő nagyjaink gondolatai­ban már a régi időkben is együtt gyökerezett ez a két összetartozó igény. Bessenyei, népünk haladá­sát és anyagi virágzását óhajtva mondotta, bárcsak „lennénk tudós nemzetté”. Széchenyi, miközben a honi ipar megteremtéséért küz­dött, a jómódra jutott nemzetet mint „kiművelt emberfők sokasá­gát” tekintette. József Attila meg­álmodta, hogy közeli időkben összefog és alkotó munkára len­dül az egész nép, a felemelkedés terveit „a dolgozó nép okos gyü­lekezetei” fogják kimunkálni. Bizonyos, hogy jól és eredmé­nyesen csak az az ember dolgoz­hat, aki munkája célját is látja, és az emberek erőfeszítéseiből születő nagy mű értelmét is át tudta tekinteni. Ettől lesz a munT ka igazán emberi, enélkül viszont csupán lélektelen robot Valamikor a népek akaratlanul sodródtak a történelem árjában, anélkül, hogy tudták volna: hova tartanak, s végül hova jutnak. A szocializmus tette az embert sorsának urává. A szocializmus korántsem csupán vasból és cementből, kőből és üvegből épül, hanem épp ily íiomtos építőeleme az emiberi ér­telem és öntudat. A szocializmust építő ember világosan látja a célt, tudja, hogy hová akar és hová fog eljutni. Egyik legnagyszerűbb jellemvonása éppen az, hogy fel akar és fel is tud nőni a követel­mények színvonalára: tanul, mű­velődik, bővíti tudását és tágítja látókörét. A teljes élet igénye munkál benne. Márpedig az élet csak a megvilágosodott érte­lemmel, a műveltséggel, a kultúra kincseinek birtoklásával együtt teljes. A kulturális felemelkedés szer­ves része a szocialista forrada­lomnak. Benne és általa nő fel a nemzet a „kiművelt emberfők so­kaságává”, benne és áltála for­málódnak a kisebb-nagyobb em­beri közösségek a dolgozók „okos gyülekezeteivé”. A kultúra eszkö­zeivel a párt az emiberi értelem meghódításáért is harcol. Abból indul ki, hogy csak művelt, tájé­kozott, fölvilágosult nép lehet a szocializmus letéteményese. Az MSZMP IX. kongresszusa, felmérve népünk eddig megtett történelmi útját, joggal állapította meg, hogy a közgondolkodásban, a nép tudatában — az értelem meghódításáért vívott küzdelem eredményeként '— előretörtek a szocialista elemek. Népünk nagyot nőtt tudásban, korszerű ismere­tekben, elvi-politikai tisztánlátás dolgában. A párt szívós erőfeszí­tései és az emberek feltörő tudás­vágya nyomán jelentős tért hódí­tott a leghaladóbb tudomány, a marxizmus—leninizmus. Nem könnyű tartós és átfogó sikereket kivívni a termelésben, a jobb életkörülmények megalapo­zásában. De még kevésbé könnyű az a küzdelem, amely az értelem meghódításáért folyik. A kultúra, a tudás, a szellemi műveltség nem olyan »vár, amit huszáros roha­mokkal be lehetne venni. Néhány év alatt új, modem városokat emeltünk a kukoricaföldeken, gyáróriásokat a kietlen pusztasá­gokon. De néhány év az értelem meghódításáért folyó harcban roppant kurta idő; jól tudják ezt mindazok, akik eltökélték, hogy előreküzdik magukat a tágasabb tudás és műveltség bozótos ösvé­nyein. Mégis milliók vállalják %zt a küzdelmet, mert nemcsak job­ban akarnak táplálkozni és ruház- kodni, nemcsak kényelmesebben akarnak élni, hanem pallérozott értelemmel, tiszta ítélőképesség­gel, éretten gondolkodva. A régi, múltba süllyedt világ anyagi javak dolgában bizony nyomorúságos örökséget hagyott erre a nemzedékre, nem is szólva a szörnyű háborús pusztításokról. De ennek a nemzedéknek nem­csak az anyagi örökség romjait kell eltakarítania, hogy helyén egy modern, új világ épületét emelhesse fel. Még ennél is fá­rasztóbb, nehezebb lebontani egy avult világképet, felszámolni' az elmaradottságot, megbirkózni a régi világ kispolgári szellemi hordalékával, a rossz ízléssel, a szellemi igénytelenséggel, a torz szemléletmóddal. Azok az embe­rek, akiket igénytelenségbe és gondolattalanságba, szellemi rest­ségbe és a szirupos hazugságok álomvilágába taszítottak, nem te­hetnek róla.: ók egy tudatosan félrevezető, népcsaló, a dolgozó­kat a szellem kincseitől is meg­fosztó úri politika áldozatai. Ma és még sokáig az a dolgunk, hogy megszabadítsuk őket ezektől a rozsdás béklyóktól, megízleltes- sük és megszerettessük velük a valóban igazat és szépet Nagy türelmet igénylő küzde­lem ez, hiszen olykor a közöny és a hamis tudat állít falat azok elé, akik az értelem meghódítá­sának arcvonalán harcolnak. Még sok ember van, aki nem köny- nyen hiszi el, ami igaz, viszont igen könnyen bedől mindmnek, ami hazug. Még sok ember van. aki nem fogadja szívesen, ha ér­telmét ébresztgetik, és könnyen odaveti: „nekem ne magyarázza­nak”. A tudatlanság furcsa mó­don, szinte gőgös önhittséggel jár együtt Ügy igaz, hogy minél mélyebbre hatol valaki a tudni­valók tömkelegében, annál in­kább belátja: milyen keveset tud a nagy egészbőL Mindenkit ráébreszteni az igaz­ságra, valódi érdekeikre, megnyit­ni előttük az értelem és a szel­lem világát — ez az egyik legfőbb tennivalónk. Az élet úgy lesz boldog és gazdag, ha ezt a har­cot is teljes sikerrel vívjuk meg — az értelem meghódításáért Békési József 1966-ban a megtermelt új ér­ék — a nemzeti jövedelem — előzetes számítások szerint kb. 6 százalékkal múlta felül az 1965. évi szintet. A növekedés mértéke nagyobb volt annál, mint amivei az 1966. éves terv számolt (4 tzázalék). As ipari termelés 1966-ban — a tervezett * 4—6 százalékkal szemben — 7 száza­lékkal volt több, mint 1965-ben. Az ipar ezt a termelési szintet a termelékenység 6 százalékos nö- /ekedésével érte el, míg a fog­lalkoztatottság 1 százalékkal nőit. A termelés növekedésének több nlnt 80 százaléka a termelékeny­ig növekedéséből adódott. 1966-ban — a korábbi évekhez hasonlóan — kiegyensúlyozott /olt az ipar fűtőanyag- és ener­giaellátása. Tovább folytatódott az energiatermelés és felhaszná­lás szerkezetének átalakulása. 1966-ban csaknem másfélszer any- nyi volt a földgáztermelés, mint egy évvel ezelőtt, és a terveknek megfelelően némileg csökkent a ’zéntermelés. Valamivel kevesebb volt a kő­olajtermelés is, de a kőolaj beho­zatal kb. egyharmaddal megha­ladta az 1965. évit. A kohászat A Mezőkovácslházi Járási Ta­nács Végrehajtó Bizottsága leg­utóbbi ülésén megvitatta Méd- gyesegyháza községpolitikai mun­káját. Megállapította a testület, hogy az állami eszközök igénybe­vételével és a lakosság széles kö­rű anyagi és társadalmi támoga­tásával az elmúlt öt esztendőben erőteljesen javult Med,gyesegyhá­zán a kommunális, a gazdasági, a művelődési, az egészségügyi és a szociális helyzet. Az élőbb em­lített időszakban állami beruhá­zásból felújították a villanyháló­zatot, keresztmetszetnövelést va­lósítottak meg. Erre a célra 8 millió forintot fordított az állam. Állami költségvetésből állami la­kások felújítására, helyi utak épí­tésére, bölcsőde fejlesztésére, tűz­oltószerek beszerzésére, óvoda korszerűsítésére, orvosi lakásra másfél millió forintnál is többet költöttek. A községfejlesztési alapból öt év alatt 4 millió 108 ezer forin­tot fordítottak községpoljtikai cé­lok megvalósítására. Kövesút épí­tésére, járda készítésére, villany- hálózat bővítésére, pedagógus- és orvosi lakás vásárlására, óvoda termelése átlagosan 7 százalékkal emelkedett. 1966-ban a gépipar és a vegyipar továbbra is az ipar átlagos fejlődését meghaladó mértékben növelte termelését. A gépipari termelés 9 százalékos növekedése főleg a vilamos ipari gépek és híradástechnikai cikkek, valamint a műszer- és fémtömeg­cikkipar fejlődéséből adódott. A vegyipar termelésének 12 'száza­lékos emelkedésén belül különö­sen a műtrágyagyártás, valamint a műanyagok és műszálak ter­melése nőtt. 1966-ban a könnyű­ipar — az 1965. évi szintihez ké­pest kb. 7 százalékkal növelte termelését. Különösen gyorsan (12 százalékkal) emelkedett a termelés a bútoriparban. Az átlagosnál nagyobb mérték­ben — 11 százalékkal — nőtt a szövetkezeti ipar termelése. Az ipari termékek hazai és kül­földi végső értékesítése együtte­sen valamivel kisebb mértékben növekedett, mint a termelés. Míg ’ 366-ban az ipari termelés — élelmiszeripar nélkül számítva — 8 Százalékkal volt több, addig az ipar a belkereskedelemnek kb. 6 százalékkal több árut szállított, mint egy évvel korábban. A kül­földre eladott ipari termékekért kapott devizamennyiség kb. 5 bővítésére, kultúrház építésére, parkosításra, a mozi felújításá­ra, kisebb feladatokra & beszer­zésekre költötték anyagi javai­kat. A pedagóguslakás vásárlását, továbbá az orvosi lakás megvé­telét a megyei tanács anyagiakkal is támogatta. Különösen számottevő a lakos­ság hozzájárulása a község szé­pítéséhez. 1962-ben és 1963-ban a tételesen fizetők részére évi 250 forint, inig a többi években 300 forint összegű községfejlesztési hozzájárulást állapított meg a tanácsülés. Erre azért volt szük­ség, mert Medgyesegyháza lakosai egyhangúlag foglaltak állást egy fürdő építése mellett. Ezt társa­dalmi úton valósítják meg. Ezért vállalták a községfejlesztési hoz­zájárulás összegének növelését. A medgyesegyházi emberek a második ötéves terv időszakában 379 ezer forint értékű társadalmi munkát teljesítettek. A harmadik ötéves tervben igen jelentős községpolitikai cé­lok megvalósítását határozták el Medgyesegyházán. Tavaly csak­nem félmillió forintot költöttek rendezési terv készítésére, a für­százalékkal haladta meg az elő­ző évit. 1966-ban tovább folytai tódott az ipari eredetű készle­tek növekedése. A növekedés mértéke — előzetes számításéi; szerint — 1966-ban jóval kisebb volt, mint az 1965 előtti éveik­ben, de valamivel nagyobb, mint 1965-ben. A* építőipari termelés Az 1965. évi viszonylag kis­mértékű növekedés után — 1966- ban kb. 8 százalékkal haladta meg az előző évi szintet, és több volt annál, mint amennyit a terv' előirányzott. Az építőipar a ter­melés növelését — az iparhoz hasonlóan — nagyobbrészt a ter­melékenység emelésével érte el. Az építőiparban foglalkoztatottak száma ugyanis csak kis mérték- ben növekedett (kb. 2 százalék). Az építőipar 1966-ban 10 szá­zalékkal termelt többet, mint 1965-ben­A mesögasdasúgi termelés A viszonylag kedvezőtlen ter­mésű 1965. év után — 1966-bas<i 5—6 százalékkal növekedett, és valamivel több volt annál, mint amivel a terv számolt. A terme­lés 1966. évi növekedése elsősor­ban az 1965. évinél nagyobb nö­vénytermelési eredményekből adódott. Kedvező volt a gyű- (Folytatás a 2. oldalon) dó tanulmánytervének összeállí­tására, a villanyhálózat bővítésére és korszerűsítésére, kútfelújításra, állami házak karbantartására, a sportkör támogatására, iskolai ki­adásokra, könyvtári munkára. Ebben az esztendőben hozzálát­nak a fürdő készítéséhez másfél millió forint beruházással. To­vább folytatják a járdaépítési programot 100 ezer forinttal. Ugyanennyit költenek állami há­zak karbantartására. A sportkör támogatására a tavalyi 40000 fo­rint helyett 50 000 forintot irá­nyoztak elő. Jövőre 1 millió fo­rintot fordítanak a kultúrház bő­vítésére, 1969-ben félmillió fo­rintot költenék iskola, óvoda és bölcsőde fejlesztésére. 1970-ben félmillió forintból orvosi rendelőt, 300 ezer forintból ravatalozót épí­tenek. Járdabővítésre 323 ezer fo­rintot, a sportpálya öltözőjének építésére pedig 300 ezer forintot terveznek. Örvendetes, hogy a kultúrház bővítésének programjá­hoz további 1 millió forinttal a Medgyesegyházi Földművesszövet­kezet is betársul. így a tanács és az fmsz közös beruházást va­lósít meg. Hz állami eszközök felhasználása és a lakosság széles körű közreműködése megjavította a kommunális, a gazdasági, az egészségügyi és a szociális helyzetet Medgyesegyházán

Next

/
Thumbnails
Contents