Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-24 / 20. szám

J967. Január 21. Kedd Modern gépeket kapnak a vidéki nyomdák is A Könnyűipari Minisztérium a korszerűtlen nyomdák ielújifásáról A nevelőintézeti igazgatók értekezlete után Egyes sajtóorgánumok beszá­moltak arról, hogy ebben az év­ben csaknem 100 milliót fordíta­nak a nagy nyomdák korszerűsí­tésére. A XIX. kerületben épül a főváros egyik legmodernebb nyomdarészlege, amelynek nyo­mócsarnoka a Népszabadság biz­tonságosabb előállításának céljait van hivatva megoldani. Az elöre­gedett gépek helyett modern gé­peket állítanak be, amivel jobb és szebb lesz a központi lap ki­állítása, mint jelenleg. Általában a Nyomdaipaii Trösztnek az a szándéka, hogy a napilapok mel­lett a folyóiratok és mélynyomású képeslapok minőségének megjaví­tására új üzemegységeket létesít­sen és a könyvgyártás általános színvonalát emelje. Hamarosan bevezetik az ólomszedés he­lyett a modernebb fényszedést, ami jóval szebb és jobb eredmé­nyeket produkál, mint az eddigi. Bár máz- két fényszedőgép műkö­dik a tröszt nyomdáiban, ez nem elég. Jóval több szükséges ezek­nél, hogy utolérjük a külföld technológiáit. Az ofszet technoló­giát növelni kell nemcsak a fővá­rosban, hanem a vidék nagy nyomdaipari üzemeiben és gyors járatú nyomógépek munkába állí­tásával növelni kell a termelő- képességet is. A könyvkötészetet is gépesíteni kell a mai kézi munkák és elöregedett gépi be­rendezések helyett. Az a szándék, hogy a III. ötéves terv végére több nyomdaüzem létesüljön, amelyekben korszerű technikával dolgoznak majd. A szegedi nyom­daipari rekonstrukció befejezés előtt áll, továbbá megháromszorozódik a csabai nagy hírű Kiler Nyomda tér- j melése és megvalósul a színes doboz- és címkegyórtás világszínvonalra való emelése is. Elsősorban a gyógyszeripar és még jó néhány exportáló vállalat látja ennek hasznát. A debreceni Hajdú-Bi­hari Naplót előállító Alföldi Nyomda ofszet eljárás következté­ben kísérleti jellegű. Ha beválik, tovább lehet fejleszteni, ami első­sorban a képek minőségét javítja majd. A budapesti Zrínyi Nyomda a Német Demokx-atikus Köztársa­ságból kapja modern berendezé­sét, ami lehetővé teszi, hogy az ott készülő lapok korszerűek és megfelelőek legyenek. Ennek hasznát a Eudas Matyi és a Rádió Újság látja, amelyek modem és megváltozott formában kerülnek majd kiadásra. Ugyancsak a Zrínyi állítja majd elő azokat a színes tankönyveket is, amelyek eddig az NDK nyomdáiban ké­szültek. Javulnak majd a műszaki és tudományos könyvek előállítási módozatai is, miután a Franklin, a Kossuth és az Ofszet nyomdák gépeit kicserélik modernekre. Ed­dig nem valami kiválóak voltak a színes ipari prospektusok és egyéb színes tájékoztatók, mivel régi gépeken és még régebbi tech­nológiával készültek. Az új nyom­daipari gépek lehetővé teszik az újfajta dobozgyártást is, amelyek a jövőben tetszetős kivitelben ké­szülnek. Minden mód meglesz arra is, bogy a könyvkiadás ebben az év­ben legalább 25 százalékkal nö­vekedjék a tavalyival szemben. Eddig a Nyomdaipaii Tröszt alá tartozó vállalatokról. — Mi lesz a helyzet a tanácsi vállalati nyomdákkal? — A tanácsok alá tartozó vidéki nyomdák java része' eléggé elma­radott állapotban van. Beren­dezésük 20 évvel ezelőtti és java részük felújításra való. Egyelőre Dunaújváros, Székesfe­hérvár és Zalaegerszeg kap új berendezésű nyomdát, de a III. ötéves terv végére sor kerül a Békés megyei és Tolna megyei nyomdák felújí­tására is — ha minden jól megy. Lehet, hogy ezek rekonstrukciója átmegy a következő tervidőszakra, de az bizonyos, hogy a vidéki tanácsi nyomdák korszerűsítése is elma­radhatatlan feladat — mondotta tájékoztatónk. A vidéki lapok sokat fejlődtek nyomdatechnikai szempontból is, de ez nem jelenti azt, hogy továbbfejlesztésükről meg kellene feledkeznünk — fe­jezte be tájékoztatását a Könnyű­ipari Minisztérium szakvezetője. Zsolnai László Bár három témáról hangzott el j előadás a nevelőintézetek és kol­légiumok igazgatóinak kétnapos országos tanácskozásán Békés­csabán, mégis valamennyi, vala­mint a korreferátumok és a hozzászólások az első napirendi munka jellemet farag. A munka j bérré válásban akár szubjektív. L__J Dr. Szekeres Béla igazgató kor­referátumát mondja. pont témájához kapcsolódtak szo­rosan, s ilyen vonatkozásban sze­rencsésnek mondható a kétna­pos program összeállítása is. A fő téma korunk legégetőbb peda­gógiai kérdését, a munkára és a hivatástudatra való nevelést bon­colgatta. Turba Sándomé, a Köz­lekedés- és Postaügyi Miniszté­rium osztályvezetője előadásában elvileg rátapintott a lényegre: a Készül a Körösmenti Honismereti Híradó A Békés megyei Népművelési Tanács Helytörténeti Bizott­sága a megyében folyó népmű­velési tevékenység folyamatos áttekintése, a tudományos hely- történetírás számára fontos tény­anyag biztosítáisa, az összetett szaktevékenység elvi kérdéseinek tisztázása, illetve nem utolsósor­ban a publikálási lehetőség szé­lesítése érdekében Körösmenti Honismereti Híradó nevű idő­szaki kiadványt indít. A Híradó első számának mun­kálatai folynak. A felkért szer­zők a következő tanulmányokon dolgoznak: Supata Pál (Békés­csaba) Stílusváltás egy termelő- szövetkezetben; Kiss József (Vésztő) A termelőszövetkezeti klubokról; Hídvégi Éva (Békés- csaoa) Padrah Lajos, az inter­nacionalista hős; Végh Mihály (Körösladány) és Beck Zoltán (Békéscsaba) A honismereti szak­körök szervezésének kérdés^; Szabó Eszter (Békéscsaba) Az 1967. évi Erkel Diákünnepek mérlege; Vajda Aurél (Szarvas) Versbarátok köre Szarvason”; Miklya Jenő (Szeghalom) Nép­Fajfiszta Hampshire és Hampshire-Plymouth keresztezésé naposcsibe kapható és előjegyezhető napi áron Békéscsabán, a szakcsoport keltetőjéből (Kétegyházi úti vágóhíd) Ugyanott tsz-ek vagy szakcsopoi’tok ré­szére liba bérkeltetését vállaljuk. 131004, művelési eredmények és tervek a Sárréten; Molnár Pálné (Bé­késcsaba) Űj forrásintézményünk az MSZMP Békés megyei Ar­chívuma; Dr. Szabó Ferenc (Gyu­la) Mit lássunk egy levéltári ok­mányban?; Nagy Gyula (Oroshá­za) Az Orosházi Szántó Kovács János Múzeum területi munkája; Szabad Olga (Békéscsaba) A Bé­kés megyei Tanács V. B. Megyei Könyvtára és a táj történeti ku­tatás; Czeglédi Imre (Gyula) Ol­vasó / diákok a gyulai Erkel Fe­renc Gimnázium könyvtárában; Nyisztor György (Elek) Tömeg­nevelés az eleki művelődási ott­honban; Borka Sándor (Baítonya) Battonya Községi Tanács V. B. pépművelési programja 1986— 1967-ben; Kovács Ferenc (Bé­késcsaba) Békés megye nemzet­közi kapcsolatai az utóbbi évek­ben. Különös jelentőségű az a bib­liográfiai kutatómunka, amelyet Szabad Olga könyvtáros végez a békéscsabai Rózsa Ferenc Gim­názium történelem-helytörténeti szakkörének támogatásával, en­nek eredményeképpen végre meg­valósul egy oly régen” dédelgetett terv, a Híradó számaiban folya­matosan közlésre kerül Békés megye bibliográfiája. Az első szóm szerkesztését a megyei Népművelési Tanács bi­zottsága megbízásából dr. Virágh Ferenc végzi, a második szám szerkesztésének előkészületét Ta­kács László, a battonyai Mikes Kelemen Gimnázium igazgatóhe­lyettese kezdte meg, ugyanis a szerkesztés soros, ez lehetővé teszi, hogy a közös nagy cél a különböző egyéni elképzelések útján valósuljon meg. teszi az embert emberré; de pe­dagógiailag is következetesen ' é- giggondolt módszer szükséges ahhoz, hogy az ifjúság munkára nevelése eredményes legyen. Ak­kor válhat hatásos nevelési esz­közzé a munka, ha az egész ne­velési folyamat szerves részévé válik. Nem csupán technikai te­vékenység, hiszen a tanuló akkor kész igazán a munkára, s akkor nem érzi kínos kötelességnek, ha erkölcsileg is felkészítették rá. Egyetérthetünk abban is, hogy | szükséges a.s életkori sajátosság­nak megfelelő munkára 'serken­teni a tanulókat. Számtalan .hozzászólás hang­zott el. Gondolatébresztő, s ha­tásában feltétlen pozitív az a kezdeményezés, hogy egy-egy kol­légium ifjúságához látogassanak el a szakma területének legkivá- lóbbjai, akik élménybeszámoló­jukban a munka rejtett szépsé­geire is fel tudják hívni a tanu­lók figyelmét, felkelthetik az ér­deklődést. Dr. Szekeres Béla, a Békés­csabai Űt-, Híd- és Vizműépitési Technikum kollégiumának igaz­gatója korreferátuma, s a kollé­giumban erre az alkalomra szer­vezett kiállítás reális képet adott a tanulók munkára nevelésének helyzetéről. A legteljesebben egyetértünk vele, hogy csak as tud jó fizikai munkát végez­ni, aki szellemileg is fejlett. Va­lóban büszke lehet diákjaira, akik a közelmúltban Békéscsabán T millió forint értékű szakmunkát végeztek. Várhelyi Jenő, a Hód­mezővásárhelyi Közúti Igazgató­ság főmérnöke elmondotta, meny­nyire jo’ a kapcsolatuk a bé­késcsabai kollégiummal: az in­nen kikerülő fiatalok becsülete­sen megállják a helyüket. — Mi — mondotta többek között — azt az embert keressük, aki min­den vonatkozásban emberséges, aki nem követelődző, aki elsősor­ban a munka szépségét keresi... Világjelenség, hogy az em­beriség nagy része elidegenedik a munkától, azt kényszerrobot­nak érzi. A mi társadalmunk­ban lehetséges, hogy a munkát a maga szépségében felfedezzük és felfedeztessük a gyermekek­kel. Az emberi igényeket csupán az anyagiak nem elégíthetik ki. Vissza kell szerezni a munka er­kölcsi értékét, emberi távlatokat kell láttatni; ez viszont csak a mi rendszerünkben lehetséges; ezt kell elhinteni a hivatástudat kialakításában. — Gadanecz Bé­la, a Vasúti Tudományos Kutató Intézet munkatársa mondotta. A hátrányos helyzetű tanulók segítése témával foglalkozó elő­adás— Herczeg György miniszté­riumi osztályvezető tartotta — a hátrányos helyzet fogalom vulga- rizálásától óvta a nevelőket. Nem lehet merev határvonalat húzni a hátrányos helyzet megállapítá­sánál. Végső fokon minden tanu­ló hátrányos helyzetben van ak­kor, ha valamilyen oknál fogva meglévő képességeit nem tudja kifejteni, illetve továbbfejleszte­ni. Kategorizálás nélkül kell se­akár objektív tényezők, okok gá­tolják. Előfordulhat az, hogy va­laki hátrányos helyzetből kerül kollégiumba; ez az intézmény azonban alkalmas arra, hogy '& felkészültségbeli különb,ség meg­szűnjék, hiszen az intézménye;: belül mindenki számára egyfor­mák a feltételek. A hátrányos helyzetből induló tanulók is egy­két1 év alatt korrepetálások és egyéni foglalkozások eredménye­ként behozzák hátrányukat. A résztvevők egyöntetűen meg­állapítottak; a hátrányos hely­zetben levő fimulók segítése el­választhatatlan a munkára neve­léstől. A KISZ Központi Bizottság ré­széről Mészáros Júlia előadása talán túlságosan is elvi jellegű volt. A hallgatóság több konkrét a kollégiumokban folyó KISZ- munkáról szeretett volna halla­„Mi mindig az embert keressük...” Várhelyi Jenő főmérnök. ni sok gyakorlattal illusztrál; előadást. A hozzászólások annai inkább őszintén feltárták a szer­vezet hiányosságait.. Megállap; tották: a KISZ-nek a kollégiu­mok hétköznapi életével szoro­san együtt kell élnie, s többet kell foglalkoznia a tanulók egyé­ni gondjaival, bájaival. Ne le­gyen túlságosan hivatalos a kol­légiumi KISZ-élet. Megállapí­tották, hogy a munkára neve­lésben, a társadalmi munkák szervezésében a KISZ-s::erveze tek eredményesen dolgoztak ed­dig, a jövőben közvetlenebb, ba­ráti módon még sokat tehetne!, ebben a vonatkozásban. A kétnapos értekezlet kereté ben az ország különböző tájairól érkezett igazgatók megtekintette! a technikum leány- és fiúkollé­giumát, valamint a MÁV Ne­velőintézetet. Nagy elismeréssí! szóltak az »intézetek rendjéről tisztaságáról, a diákok udvarias ságáról; az intézetekben folyó kulturális életről. Azzal az'ér zéssel távoztak, hogy a békés csabai értekezlet sok újat adovi amelyet hazatértük után has. gíteni az olyan tanulókat, akik- f nosítani tudnak. nak képességeit a szocialista nm­Ternyák Fcrent A SARKAD! GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS egy fő időelemzőt, 1 fő műszaki rajzolót keres azonnali felvételre. Jelentkezés az állomás főmérnökénél vagy írásban. Fizetés megegyezés szerint. Lakást biztosítani nem tudunk. személyesen 38

Next

/
Thumbnails
Contents