Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-24 / 20. szám
LZtä, jeuiaac Ü4, Kedd A járási tanács vb a törvényesség őre Néhány an a háromszázból A gyomai Űj Élet Tsz 1966. november 17-én és december lD-én közgyűlést tartott. A közgyűlés mindkét alkalommal nem vcűt határozatképes. Ennek ellenére a .-szövetkezet vezetői a közös gazdasággal kapcsolatban több határozatot megszavaztattak a szövetkezeti gazdákkal A járási tanács végrehajtó bizottsága január 18-án megtárgyalta a gyomai Űj Ulet Tsz élőbb említett közgyűléseinek helyzetét zottság a törvényben biztosított jogkörénél fogva, megsemmisítette a gyomai Űj Élet Tsz 1966*. november 17- fe december 10-i közgyűlésén hozott határozatokat. Egyben utasította a termelőszövetkezet vezetőségét a hozott határozatok megsemmisítésére, a legközelebbi közgyűlésen a végrehajtó bizottság 1967. január 18-án kelt átiratának ismertetésére, a korábbi közgyűléseken napirenden szereplő témák, határozatok és megállapította, hogy a hozott] újratárgyalására olyan körülmények között, amikor a kefegyűlés erre határozatképes. határozatok törvénysértő módon születtek. Ezért a végrehajtó biJő felkészüléssel biztosítják az állatállomány növekedését A kertészszigeti Győzelem Tsz gazdád nagy gondot fordítanák arra, hogy a növénytermelés sikerei melleit az állattenyésztés se maradjon le. A közös állományon kívül rendszeresen ellátják a háztáji jószágot is takarmánnyal, melynek eredményeképpen a múlt évben 500 hízott sertéssel növekedett a tsz értékesítési terve. Ez évben többek között 2100 hízott sertést, 80 hízó marhát és 50 íenyészüszőt értékesítenék, melynek biztosítására 180-ra növelték az anyakocák számát és 370 hold legelőn 1700 iuhot és J 30 szarvasmarhát fognak legeltetni. A hizlaláshoz már 1800 süldő és malac biztosítva van. A termelés fokozásával — a növény- és állattenyésztésben egyaránt— el aka-i’k érni, hogy a múlt évi 6 millió forintos termeÚj karosszéria* és fényezőré'zleg Békéscsabán Csaknem 1 millió forint beruházásból végre megvalósult Békéscsabán az autószerviz állomáson egy új műhely. Karosszéria- és fényezőrészleggel bővült a szerviztelep. Az új csarnokban egyelőre 7—8 szakmunkás dolgozik, akik a karambolozott gépkocsik felújításával és a megkopott fényű auitók újrafényezésével, a kárpit-észek javítójával fry’a’.- koznak. A karosszéria- és fényezőrészleg január 23-tól üzemel. lesi értékét ez évben 7 millióra növeljék. A ga zdasági él gondolásoknak minden reális alapja biztosított, munkaegységértékük 42 forint, ami újabb fiatal dolgozókat vonz a közösbe. Két férfi iepked a faluba vezető kövesúton. Az egyik Domokos József, az építési brigád vezetője, a másik Miklós Balázs címzetes vízvezetékszerelő. Domokos akkor írta alá a tsz belépési nyilatkozatát, amikor az új- kígyósi paras/temberek elhatározták a termelőszövetkezet megalakítását. Abban az időben rajta kívül még két építő kisiparos dolgozott a tsz-ben. Teltek az évek. Volt olyan parasztember, aki megtanulta a kőműves- és ácsszakmát. így ma a három régi szakember mellett már tizenkét kőműves és hat ács dolgozik. Valamennyien szakmunkásvizsgát tettek. A brigád, mert már így nevezik őket, hatvanöt emberből áll. A tsz-nek külön építésvezetősége van. Ennek élén Domokos Imre technikus, a brigádvezető fia áll. Az apa és a fia megértik egymást. Ez a brigád készítette a szövetkezet szerfás épületeit, a hajtatóházakat. Szakmai felkészültségük elismeréseként 1967- ben először kapták engedélyt szálas istálló építésére. Miklós Balázs korábban keresEnyhiil a bucsai leányok9 asszonyok foglalkoztatottsági gondja Már hosszú ideje gondot és fejtörést okoz a bucsai vezetőknek, hogy milyen munkalehetőségeket biztosítsanak a község leányainak, asszonyainak. Az Űj Barázda Termelőszövetkezet a 18 és 60 év közötti köze] 900 leány és asszony csak egy részének tud munkalehetőséget biztosítani. De felvetődik, hogy mi legyen azzal a 150—200 asszonynyal, akiknek nincs munkahelyük, keresetük? Honnan és hogyan biztosítsák a munkaalkalmat, a kereseti lehetőséget? Már a múlt években felvetődött a nőtanács beszélgetésein a megoldás szükségessége, s elhatározták, hogy a járási és megyei szervek segítségét kérve megkezdik a munkát. Tevékenységük kezdeti sikereit mutatja, hogy 1965-ben húsz asszony közreműködésével tanfolyamot indítottak a kunsági hímzés elsajátítására. Ezek az intézkedések mind azt a célt szolgálták, hogy a mezőgazdasági üzemek egész tevékenységüket tekintve, mielőbb áttérhessenek a vállalatszerű gazdálkodásra, a szó szoros értelemben vett tényleges önállóságra. Ennek megvalósítása a gazda" sági intézkedéseken túl — ár, hitel, adó, szociális intézkedések stto. — megköveteli a termelőszövetkezetek irányítása eddigi módszereinek felülvizsgálását és néhány területen jelentős megváltoztatását is. Többek között e kérdéssel a kongresszus is éppen ezért elég biztatóan foglalkozott. Mi a legfontosabb e kérdést illetően, mely a kongresszuson el- : ogadásra került? A legfőbb feladat — amá a referátumokból és a határozatból adódik — annak biztosítása, hogy a termelőszövetkezetek nagyfokú önállósággal rendelkezzenek, nyíljon lehetőség a termelőszövetkezeti formában rejlő lehetőségek kihasználására. A különböző kérdésekben biztosítani kell a döntés jogát. A termelőszövetkezetekben, ahol a tagok jövedelme a gazdaság jövedelmétől, alakulásától függ, a döntéseket a tagok és az általuk megválasztott vezetők gyakorolják. A gazdasági döntések hatékonyságának biztosítása céljából az egész népgazdaságban is az a kívánatos, hogy a döntést hozó szerv vállalja a döntések következményét, kockázatát iss Az állam a jövőben nem hatósági előírásokkal hat elsősorban a szövetkezetekre, hanem a gazdasági befolyásolás különböző eszközeivel. De az eddigiektől eltérően csak olyan eszközt helyes használni és csak olyan mértékben, amely nem fosztja meg a termelőszövetkezeteket az önálló/ gazdasági döntés lehetőségeitől és/ ezzel nem gátolja a hatékony mű-, ködöst. A döntési körök megszabásánál különösen nagy figyelmet kell i fordítani arra, hogy a termelő- j szövetkezeti tagoknak más a helyzetük, mint az állami vállalatok dolgozóinak: ők jobban függnek üzemük működésétől, ezért nagyobb beleszólásuk is kell legyen ennek ügyeibe. A most folyó pártnapokom, a ** termelőszövetkezeti zár- zámadó és küldöttgyűléseken ezek azok a kérdések — elsősorban falun —, melyekre a konkrét kérdések mellett érdemes nagy figyelmei fordítani. Dr. Nálrádi Sándor Ez azonban még mindig csak kezdeti siker volt, és tovább kellett keresniük a megoldást. A párt és a nőtanács vezetői addig tárgyaltak, érveltek és kilincseltek, amíg újabb munkalehetőségeket nem sikerült biztosítaniuk. Jelenleg eléggé megnyugtatóan a megvalósulás felé közeleg további 20 —25 asszony munkába állása. Ugyanis határozott ígéretet kaptak a megyeszékhelyről, hogy a szőnyegszövés elsajátítására szakmai segítséget, majd megrendelést és anyagot biztosítanak. A háziipari szövetkezet körösladányi kirendeltségével már megállapodtak és a tanfolyam szervezéséhez hozzákezdtek. Az intézkedések helyességét és szükségességét mutatja az is, hogy az asszonyok szinte egyik napról a másikra már 12 szövőszéket előteremtettek, és a tanácstól helyiséget igényelnek, amit rövidesen megkapnak. Bizonyára ez a munkalehetőség sem fogja teljesen kielégítem a jelentkezők számét, de újabb csoportnak jelent kereseti lehetőséget. Valószínű helyesléssel találkozna a laikossá-g részéről, ha a téli hónapokra, amikor a ház körüli mindennapos munkán kívül más feladat már nemigen akad, megpróbálkoznának a csuHéfonással is. Ha nem is nagy összeget, de azt a pár száz forintot, amit ezzel is meg lehetne keresni, bizonyára jól jönne a konyhára. Igaz, hogy a lehetőségek Buesa községben egyelőre eléggé szűkösek. De az eddigiek is mutatják, hogy akarással, megfontolt elgondolásokkal módot és lehetőséget lehet találni, hogy minél több asszony kiegészítő keresethez jusson. (Pankotai) kedő volt Az fmsz békéscsabai üzleteiben dolgozott. Újkígyóson lakott, így hajnalban kelt, hogy a vonatot meg az üzletnyitást ie ne késsé. Megnősült. Jöttek a gyerekek, s ő fiatalon valahogy belefáradt a vonatozásba. Így jutott el addig az elhatározásig, hogy ő is tsz-tag lesz. Amióta odahaza a faluban dolgozik, megfiatalodott, szorgalmasan tanul. A kereskedő szakma mellé most szerzi meg a vízvezetékszerelői szakmunkásbizonyítványt. Az elméleti anyag tanulmányozására Szegedre jár, Űjkígyóson pedig azt, amit Szegeden tanul, formába foglalja. A tsz-ben rajta kívül nem űzi más ezt a mesterséget. A keltetőállomás, a szeszfőzde, a savanyítóüzem, a kocaszállítás vízvezetékhálózatát maga szerelte. Domokos József szerint Miklós munkája kifogástalan. Miklós egyre jobban feltalálja magát. A vonatozásban korábban elfá- radt ember ma már nem elégszik meg a vízvezetékszerelő szakmával. Hegesztésből is vizsgára készül. Darida Imrével meg Kvasz Mihállyal rendszeresen járnak Békéscsabára. hegesztő- tanfolyamra. A szövetkezet Dózsa üzemegységében helyezték el a tbc-re reagált teheneket. A takarmá- nyoskamrában két idősebb férfi villázza a szilázst Masa Antal és Vozár János az állattenyésztő utasításának megfelelően különféle tartósított takarmányból kísérleti etetést készít elő. Azt kutatják, hogy melyik szilázstól adnak a tehenek több tejet. A másik istállóban a zölden silózott borsószalma minősült a legjobb tejelőtakamiánynak. Ebben az istállóban viszont a silókukoricából és a kukoricaszárból készített szilázst kiegészítik takarmányrépával. Ez a szilázs rendkívül savanyú, ezért a jószág nem szívesen eszi. Szalmiákos vízzel locsolják. Ez valamit elvesz a savanyú ízéből. A két idősebb férfi nem tett szakmunkásvizsgát. Mindketten Weinckhejm gróf teheneinek faránál cseperedtek emberré. Beosztásukat jól ellátják. A tsz állattenyésztője csakis ezen az alapon bízhatja rájuk a kísérletet. A takarmány ólamra ba lovaskocsival szilázst hoznak. Amíg a rakodó levillázza a szállítmányt, a kocsival együtt érkező néhány fiatal beszélgetésünket hallgatja. Harangozó István katonaviselt férfi. Gégkocsivezetésből a honvédségnél vizsgázott. Leszerelése után nem ment el az időszakos orvosira. Most már újra kellene vizsgáznia, de nem. megy. Szereti ugyan a motort, de szívesebben hajtja a takarmányosfogatot. Különös fiatal? Hogy Harangozó egyáltalán nem különös, arra Masa Antal szavai a mérvadók: a sofőrséggel senki sem keres 700— 000 egységet. A takarmányosbrí- gádban dolgozó fiatalok: Kovács Ferenc, Becsei Pál, Horváth Pál talán ezért is maradtak eddig szakma nélkül. Egyelőre nem tanulnak, pedig lehetséges, hogy Háztáji baromllíievelés felárért nagy tizeim A medgyesbodzási Egyetértés Tsz-ben már az elmúlt év végén megtartott közgyűlésén határozták el, hogy ebben az évben a termelőszövetkezet elégíti ki a háztáji gazdaságok naposbarorafi- igényeit. Azok, akik szerződésben vállalják a baromfi értékesítését, a termelőszövetkezet útján takarmánytápot kapnak, s ezenkívül a nagyüzemi felárat fizetik az átvett baromfiért. A keltetőtől eddig 25 ezer naposcsibét, több ezer kacsát, libát és pulykát igényelt a szövetkezet. Ezzel mentesíti a háziasszonyokat attól az eddigi bosszúságtól, hogy sok esetben fél napig hiába vártak a naposba- romfi megérkezésére a földművesszövetkezetnél. még jobb takarmányossá válnának, ha megismernék a tudomány eredményeit és ezeket munkájukban alkalmaznák. A gépműhelyben alkotó részeire szedett soi'művelő kultivá- tort javít Csatlós István szerelő. Nyáron a határt járja. A Dózsa üzemegységben 17 traktor és a hozzájuk tartozó munkagépek karbantartásával, gyorsjavításával foglalkozik. Télen fűtött helyiségben néhány traktorossal közösen dolgozik. Mellette van ifj. Tóth András. Ö néhány évvel ezelőtt még lovat hajtott. Azután csikót cserélt. Traktorra ült. Az alapfokú traktorosvizsga után 1964-ben középfokon is bizonyítványt szerzett. Csatlós másik segítője Juhász András traktoros. A műhelyben kályha ontja a meleget, s körülötte vidám a hangú lat. Ahogy elkezdték a javítást, azóta szinte megállás nélkül biztatják Tóthot, nősüljön meg. De ő szabódik. Tavaly tisztán 27 ezer forintot vitt haza a tsz-től. Ennyiből kitelne Űjkígyóson is egy asszony eltartása! Az újkígyósa emberek között szép számmal vannak, akik tanulnak és akadnak olyanok is, akik még nem ismerték fel a tanulással járó örömet. Mert öröm az, ha a vízvezetékszerelő munkájára már a tamulóévekbem sincs panasz. Ez bizonyos értelemben a jövő garanciája is. örül az apa, az építési brigád vezetője, mert fia technikusi képesítéssel nálánál magasabb színvonalon folytatja, építi a család életművét. Az olyan idősebb emberek, mint Masa Antal, Vozár János már nem tanulnak, de a napi munkában a szövetkezel ügyét a fiatalok ambíciójával szolgálják. S ami a legmegkapóbb a két kedves öregben, most szeretnének húszévesek lenni. Aki ’ a közelükbe kerül, biztatják, hogy tanuljon. Újkígyóson már nincs hi ány, de egyelőre még felesleg sincs a szövetkezet, valamelyik ágazatához tartozó szakemberekből, szakmunkásokból.. Ifjú Bozó József íőagronómus sorolta, hogy a szövetkezetben a megalakuláskor kihelyezett osztálya volt t mezőgazdasági technikumnak. A szarvasmarha- és a sertéstenyésztőknek, a zöldségkertészeknek a tsz szakemberei különböző tanfolyamokat szerveztek. Ma mái' ott tartanak, .hogy a szövetkezei növénytermesztésében, állattenyésztésében, gépesítésében csaknem 300 szakmunkás dolgozik A fontosabb szakterületek élén egyetemet, .főiskolát, közép- vág; felsőfokú technikumot végzett emberek állnak. Többségük a szövetkezetbe lépése óta szerezte meg oklevelét. Megyénkben nem sók szövetkezet dicsekedhet 300 dolgát jói értő szakmunkással, az üzemágai: élén álló, magasabb képesítésű szakemberrel. Hogy -Újkígyóson miért tanult és tanul a szövetke zeti gazdák többsége, annak egy magyarázata van: a tsz közgyűlése határozatot hozott a szaktudás anyagi megbecsülésére. A végzett ! szakmunkásoknak általában 10 : százalékkal magasabb bért fizetnek. Ez a 10 százalékos kereseti I többlet arra serkenti az embereket, hogy érdemes tanulni, jó szakmunkássá válni. Nem véletlen tehát, hogy az újkígyós! Aranykalász Tsz országosan is kiemelkedően gazdálkodik. A gazdaság fejlesztésével itt évek óta párhuzamos a szövetkezeti szemlélet formálása, a falu egységének megteremtése. Hat esztendő alatt ez igen kimagasló eredmény. Dupsi Károly
