Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-22 / 19. szám
IW7. január 22. 3 Vasárnap Kinn hideg szél dudorász, vastag hó borítja a földeket, ilyenkor legjobb a meleg szobában játszani — vallja ez a kislány. Fotó: Esztergály Eredményesen zárta az évet a Gyomai Építőipari Ktsz A Gyomai Építőipari Ktsz 1965- ben 30 ezer, 1966-ban pedig több mint 200 ezer forint nyereséget ért el. Ennek alapján az idén néhány napi nyereség is kifizetésre kerül. Az eredményt főként a termelés jobb -megszervezésével érte el a szövetkezet, ami elősegítette a folyamatos munkát. így a dolgozók évi átlagkeresete 1500 'forinttal nőtt, ami fokozta a munkakedvet. Jellemző, hogy amíg 1965-ben több mint harmincán léptek ki a szövetkezetből, 1966- ban már csak 7-en, közülük is ketten azért, mert elköltöztek, egy dolgozó pedig betegség miatt, Az idei termelési terv másfél millió forinttal haladja meg a tavalyit, amit 60 százalékban a termelékenység növelésével akarnak elérni. Átszervezik a kőműves- brigádokat, mégpedig úgy, hogy az eddigi 8—9 fő helyett 15 fő lesz a létszámuk. Ezzel lehetővé válik a gépek jobb kihasználása. A januári vezetőségi ülésen úgy határoztak, hogy az ' árlyagtakarékos- ságot premizálják majd. Különösen azért szükséges ez, mert több munkahely van, ami állandóan nem ellenőrizhető. Ha a dolgozók gondosabb munkával csak egy százalék anyagmegtakarítást érnek el, az 60 ezer forintot jelent a szövetkezet számára. A vezetőség azt is tervbe vette, hogy a kislakásoknál — ott, ahol erre mód van, és ha az anyag- ellátás tovább javul — folyamatos építésszervezést valósít meg. vonal mai legmagasabb szintjét képviselik. Teljesítményük körvonalméreteikhez és súlyukhoz mérten igen nagy. Újfajta égés- terük lehetővé teszi, hogy kis zajjal működjenek. A TECHNO- IMFEX két motortípus licencét vásárolta meg, mindkettő 6 hengeres, 1G350 köbcenti löket-térfogattá!, az álló típus 200, a fekvő típus 192 lóerő teljesítménnyel. KEI,VETŐDHET A KÉRDÉS: a mai roham tempójú fejlődés mellett meddig maradnak ezek a motorok világszínvonalon? A megkötött egyezmény alapján az M. A. N. cég gondoskodik a továbbfejlesztésről is. A 230 lóerős változat próbái máris folynak. A szerződésben kötelezettséget vállalt arra, hogy a 230 lóerős motor dokumentációját 1969-ig díjtalanul a Magyar Népköztársaság rendelkezésére bocsátja. Vállalta továbbá, hogy a licenc-szerződés 'lejártáig mindkét motortípussal összefüggő fejlesztést, korszerűsítő változtatást átad a Győri Magyar Vagon- és Gépgyárnak. A hárommilliárd forintot meghaladó győri beruházás-sorozat másik nagy fejezete a közúti futóműgyártás. Az egységesített hátsó futóműprogram már két esztendeje érlelődik a Győri Magyar Vagon- és Gépgyárban, valamint a Járműfejlesztési Intézetben. Hazánk megállapodást írt alá a Szovjetunióval. Eszerint: a szovjet partner mellső tengelyeket, mi pedig hátsó futóműveket gyártunk autóbuszokhoz, tehergépkocsikhoz. A megállapodás szerint 1970-től a szovjet vállalatok évente 4000 Ikarus autóbuszt vásárolnak Magyarországtól, ezenkívül 13 000 új futóművet is, amelyeket a szovjet Laz és Liaz típusú autóbuszokba építenek be. Az új típusú egységesített hátsó futómű- gyártás felfutásáról: tavaly 74, idén 700, 1968-ban 14 000, 1969ben 23 400, 1970-ben 30 000 készül Győrött! AZ EGYSÉGESÍTETT jelzőről annyit, hogy a győriek hátsó futóműve a KGST-paramétersk szerint készül, a Szovjetunión kívül Lengyelország, az NDK, Jugoszlávia és Csehszlovákia is élénken érdeklődik a Győrött előállított futóművek iránt. Az újfajta futómű egy mázsával könnyebb az eddig használatosnál és szellemes konstrukciója révén teherbírása is nagyobb. Az egykori győri repülőtér helyén gyáróriás lesz maholnap. Csupán a futóműgyártás céljaira 23 000 négyzetméteres gyártócsarnokot, 20 000 négyzetméteren pedig TMK-üzemet, irodaépületet, öltözőket, fürdőket építenek. Az alkatrészek előállítására gyártósorokat és csoportokat alakítanak ki. . es A kerek asztal „lovagjai” az elektronikus számítógép Aki belép a Békéscsabai Kötöttárugyár titkárságára, rögtön észreveszi a változást. Új, modern bútorok, a tárgyalóasztalokon apró kerámiavázák, absztrakt mintás szettek — a Korábbinál otthonosabb, esztétikusabb légkör. Mit hozott az új esztendő első hónapja a gyárnak, miképp indult az 1967-es év, miben tükröződik az, hogy valami új kezdődött? Csak a berendezés változásaiban? Nem éppen. Ez csak külsőség. De időszerű tartalmat fejez ki. „Gyarapodnak a személyes kapcsolatok a kereskedelemmel, mind többen jönnek el hozzánk megrendelni az árukat, megbeszélni az együttműködés részleteit.” Az igazgató irodája egyre inkább olyan fórum, ahol az élénken zajló tanácskozások, tárgyalások az üzem munkájáról, a közeljövő tennivalóiról döntenek. Gondolatébresztés Az új gazdaságirányítási rendszerre való áttérés szele érződik a vállalatnál. Növekszik az igény a maguk szakterületén „perfekt”, megbízható önállóságú szakemberek iránt. Nemrég vették fel képzett, kereskedelmi és közgazdasági ismeretekben is jártas új dolgozókat. A régiek továbbképző tanfolyamokon gyarapítják tudásukat „Én olyan tanfolyamra járok, ahol az ipari vállalatoknál használatos matematikai módszerekkel, a lineáris programozás műhelytitkaival ismerkedünk.” Egy másik műszáki vezető üzem- gazdasági továbbképzésen vesz részt. Áz oktatás számos költségét a vállalat megtéríti. Az új ismeretek azonban az egész kollektíva hozzáértését gazdagítják. Miképp? Arthur király nemes keresztesvitézei, Sir Galahad és társai bizonyára csodálkoznának, ha látnák, mennyire más témák forognak napirenden a mai kerékasztal-tanácskozásokon, mint azokon, melyeknek valaha ők voltak a kezdeményezői. A kerek asztal mostani „lovagjai”, mérnökök, közgazdászok, technikusok, az üzemi tömegszervezetek vezetői. Az igazgató, Szombati András A Gazdasági Bizottság egy közelmúltban hozott határozatában előírja: a hazad tehervagongyártást a Győri Magyar Vagon- és Gépgyárban kell megszervezni úgy, hogy rövid időn belül kielégíthessék a hazai igényeket. A MÁV tehervagonparkja a természetes elhasználódás és a nagy igénybevétel miatt állandó kiegészítésre, bővítésre szonjl. A III. ötéves tervben 17 000 teherkocsira van szüksége a magyar vasútnak, hogy a szállítási feladatokat fennakadás nélkül lebonyolíthassa. Ezért — mivel Győrnek már hagyománya van a vagongyártásban— a repülőtéren 45 000 négyzetméteres (kb. 8 kh területet elfoglaló) üveg falú, vasszerkezetű műhelycsarnokot építenek az új vasúti személykocsigyár részére. A jelenlegi vagongyárbari viszont felszabadul a tehervagongyártás részére szükséges terület. ' KÉTFÉLE TEHERVAGON készül majd Győrött: kéttengelyes csukott és négytengelyes nyitott. 1969-től 1970-ig folyamatos felfutással 650—750—1000 kéttengelyes, 1971-ben és 1972-ben pedig 1500 kéttengelyes kocsi hagyja el a gyárat. A négytengelyes vagonok gyártása 1971-ben kezdődik. Abban az évben 300. a következőkben évenként 1500 készül ebből. Kulcsár László így magyarázza: „Kéthetenként szombaton, a munkaidő után ülünk össze itt, a szobámban. Valaki mindig előre felkészül. A vállalati jogász például az új szállítási feltételekről számolt be. Máskor a szakirodalomban megjelent egy-egy fontosabb cikket beszélünk meg, esetleg valamelyik — a továbbképzésen részt vevő — munkatársunk ismerteti, amit legutóbb hallott. Az idei első kerekasztal-konferenciánk témája a múlt esztendei tapasztalatok voltak. Ügy belefelejtkeztünk, hogy este nyolckor vettük észre: most már ideje lenne hazamenni.” í Azok a piaci impulzusok... Az üzemgazdasági osztály vezetője, Józsa Lajos ezt mondja: „Most dolgozunk a vállalati harmadik ötéves tervjavaslaton. Meghatározzuk eljövendő gazdálkodásunk különböző irányszámait. A fonodákkal, amelyek^ a nyersanyagot szállítják, előre kötünk keretszerződéseket, egyrészt, hogy biztosíthassuk a szükséges anyagokat, másrészt, hogy műszaki fejlesztésünket a várható új alapanyagfélék figyelembevételével irányítsuk.” így fejezi ki: „A vállalatok gyorsabban reagálnak a piaci impulzusokra.” Bizony gyorsabban. S hogy a reakció idejét megrövidítsék, érdekes — a megyében egyedülálló — reformot kívánnak bevezetni a termelésirányításban. Azt tervezik, hogy 1968-tól a programok elkészítésében, bizonyos üzemi döntések meghozatalában elektronikus számítógépet alkalmaznak majd. Öncélú „modemkedés”? Előbb- utóbb elkerülhetetlen szükségszerűség! A vállalat a múlt évben is 440 különböző cikket gyártott. Hogyan lehet a meglevő gépek és a rendelkezésre álló emberi munka kapacitását a legeredményesebben hasznosítani ? A felesleges készletek terhet jelentenek a vállalatnak, a hiányosak pedig akadályozzák a termelést. Mikor optimális a készletgazdálkodás? Az egyes kötőgépekkel különböző szélességű kelmét lehet készíteni. Más és más modelleknél különféleképp alakul a szabászati hulladék mennyisége. Bizonyos cikkeknél melyik a legtakarékosabb, legcélszerűbb anyagszélesség? Megannyi kérdés, melyre az ember csak bonyolult és hosszan tartó számítások útján adhat pontos választ. A termelési mutatók csak a fél év vagy az év lezárása után értékelhetők ki. Ha viszont „gépbe adagolják” a költségösz- szetevőket, percek alatt megkapják a precíz eredményt. Nagyobb hatáskört a művezetőknek Mind mondják, eddig csak utólag regisztrálták, hogyan gazdálkodtak, miképpen sáfárkodtak a rájuk bízott munkaerővel és anyag gal a műhelyek, üzemrészek. Mos tantól azt tervezik, hogy az egyes üzemrészek önálló elszámolási egységként gazdálkodnak majd. Ennek egyik előtanulmánya az a felmérés, amit a múlt év végén készítettek a konfekció üzemrészben a belső tartalékok feltérképezésére. Ha megvalósul, hogy egv-egy műhely, üzem teljes körű elszámolási egység lesz, az kedvezni fog az ügyesen, jobban, termelékenyebben dolgozóknak. Természetesen napvobb hatáskört kapnak majd a középvezetők, a művezetők, üzemvezetők. Erősödik a technológiai fegyelem, nagyobb megbecsülést kapnak, akik szívvel-lélekkel, kiválóan látják el munkájukat s gyarapodik az egész gyár. A jövőben az anyagi juttatás jelentős része osztalékból származik majd, egyáltalán nem mindegy tehát, sikerül-e (és mennyi) többleteredményt elérni. Értekezlet — haszonnal Az újra való készülés tehát erősen foglalkoztatja a kötöttárugyár gazdasági és műszaki vezetőit. De hogyan érzékelhető mindez a varrógépek mellett? Miképp vélekednek az esztendő első hónapjának eddigi tapasztalatairól a munkások? , A varroda egyik szalagján Fet- rovszki Jánosnét kérdezzük meg. Ö így értékeli: „Sokkal folyamatosabb a munka, mint tavaly ilyenkor. Több napig gyártunk azonos fazont, nem kell esetleg óránként átállni.” Ezeket mondja Petrovszkiné, miközben sebesen jár tűzőgépe- tűje — gyermek pólóingek gallérjai készülnek a keze alatt. Kosznai Lászlónét találomra szólítjuk meg az exportműhelyben. A fiatalasszony válasza rövid: „Nálunk javult a munkaellátottság, jobban halad az ember, többet lehet keresni. Aki szorgalmas, az elégedett lehet.” Az egyik blokk vezetője Ancsin Györgyné. Az idén — így mondja — jobb volt a start, mint tavaly ilyenkor. „Mostanában vezették be, hogy gyakrabban van termelési értekezlet, ahol meghallgatják a blokkvezetők tapasztalatait, tanácsait. Többet bíznak ránk, nagyobb az önállóságunk, figyelembe veszik javaslatainkat. Jobban is halad a munka. Nem tudom, hogy mindez azonos-e avval, amit új mechanizmusnak neveznek? Én a javulást az értekezletek számlájára írom.” A riport végén levonhatjuk azt a tanulságot, hogy vannak konferenciák és akadnak értekezletek, melyek — a közfelfogással ellentétben — nagyon is előreviszik a munkát. Természetesen levonhaj- tunk még nagyobb tanulságot is. Helyszűke miatt ezt most az olvasókra bízzuk.;. Vajda János ................................................. Szegh almon az árvízkárosultak részére eddig 13 családi ház épült OTP segí! - éggel. Az új „1 —tó. ele* a bzeles-kert nyugati részén már négy család bír tokába vette az új házakat. Fotó: Esztergály
