Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-03 / 2. szám

0 1961. Január 3. Kedd Szánlássa! kezdték az új év első munkanapját a csabai traktorosuk A békéscsabai traktorosok az alkalmas idő minden óráját ki­használják arra, hogy folytassák a mélyszántást. Az új óv első munkanapján 25 traktor állt numkába a város négy termelő- szövetkezetének nagy tábláin. A saját gépeken kívül a gépjavító állomástól, a talajjavítóktól ka­pott Sz—100-as traktorok is ha­sították a barázdát. A Lenin Tsz- bem például'9 traktor szántott, a Szabadságban 8. A Lenin Termei lőszöveíkezetben már az utolsó táblákon dolgoznak a traktorok. Egyébként Békéscsabán előrelát­hatólag január 10-re befejezik a mélyszántást. Takarmányt kapnak a vágóállat-értékesítésre szerződő gazdaságok Ebben az esztendőben új mód- j vágóállatok nevelésére és az állati szert vezettek be a központi ta- j termékek, előállítására szükséges karmánykészlet megyei keretének , takarmányt, így a központi kész­elosztására. Korábban a megyei létből Békés megyének jutó rész tanács vb mezőgazdasági osztálya j elosztásában új módszert vezettek az igényeknek és a szükségletek- ! be. nek megfelelően osztotta el a j a módszer lényege a következő: rendelkezésére bocsátott központi ,az állatforgalmi vállalat a sertés- készletet a takarmányhiánnyal [hizlalás növelésére 1300 vagon ta- küzdő termelőszövetkezeteknek, j karmányt kapott, melyet a vele Tekintettel arra, hogy 1966-ban megyénk termelőszövetkezetei megtermelték — megyei szinten — a törzsállomány tartására, a A tanyai népességről* A z utóbbi két-három évben lag, békési Vörös Csillag, nagy- elég sok szó esett a tanyai kopáncsi Kossuth stb.). településről és,népességről a tu- A tanyai település gazdasági LiDxcy uicoi uj. ca, iicjjc.boirgi ui <% tu­dományos körökben, az igazgatási szerveknél és a sajtóban. Leg­utóbb Békés megye Tanácsának Végrehajtó Bizottsága tárgyalta a tanyai lakosság életkörülményeit és kulturális viszonyait. Az előző időkben egyrészt a Hazafias Nép­front foglalkozott e kérdéssel, másreszt pedig különböző repre­zentatív adatfelvételeket végez­tek. Ezek a felmérések és vizsgá­latok néhány fontos fejlődési ten­denciára rávilágítottak, felszínre hoztak néhány fontos problémát, melyek megoldására a jövőben törekedni kell, illetve a fejlődési tendenciákat figyelembe kell ven­ni a jövő tervezésénél. A különböző anyagok tanulmá­nyozása közben azonban állandó­an visszatér az a probléma, hogy nem áll rendelkezésünkre kellő mennyiségű statisztikai anyag csak az 1960. évi népszámlálással bezárólag. Azóta pedig megtörtént a mezőgazdaság szocialista átszer­vezése, amely nyilván jelentős át­alakulást eredményezett a tanyai viszonyokban is, s ezekről kime­rítő, valóban a fejlődési tenden­ciák pontos irányát regisztráló ki­mutatások nem készülnek. T T gy gondolom, hogy a tanyai lakosságra vonatkozó ada­tokait nagyon is sok helyen és na­gyon is sokszor nélkülözik, pedig fontossága jelenleg aligha vitat­ható. Ma már nemcsak az érdekli az érdekelteket, amikor a tanyá­ról beszélünk, hogy mennyien él­nek ott, s hogyan oszlik az meg területileg, hanem ennél sokkal mélyebbre hatoló problémák vár­nak megoldásra. Ezek közül is ki­emelkedik a tanyáknak a gazdál­kodásban játszott szerepük. Jelenleg a reprezentatív felmé­résekre támaszkodva azt mond­hatjuk, hogy a tanyák gazdasági jelentősége sokkal nagyobb, mint azt az elmúlt években gondoltuk. Egyrészt tény az, hogy gazdasági szerepükből a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésével sokat vesz­tettek, de tény az is, hogy a ház­táji gazdálkodással kancsolatósan kialakított helyes politikával pár­huzamosad a tanván lakás Gaz­dasági előnyökkel jár. Ez az előny a nagyobb háztáii jövedelmekben jelentkezik, amelv egyrészt kon­zerválja a tanyán lakást, sőt újabb kiköltözésekre csábít. másrészt viszont hizonvos feszültséget okoz a termelőszövetkezeti tagok kö­zött. A tanyán lakás gazdasági je- lentősége azonban ezen túl más vonatkozásokban is jelentke­zik. Nevezetesen a termelőszö­vetkezetek munkaerőellátottsá­gának minőségében is. A részlet­adatok vizsgálata ugyanis arra enged következtetni, hogy a me­gyében nagy átlagban azokban a termelőszövetkezetekben jobb a munkaerőösszetétel, amelyekben nagyobb a külterületi népesség aránya (pl. szarvasi Vörös Csil­előnyei mellett egy sor hátrány nyal is jár, s a sajtó leginkább _____________ e zt szokta kiemelni, ezért erről mányhiány az utóbbi években szerződésben álló gazdaságoknak elsősorban terven felüli vágóser­tés előállítására ad. Ez az 1300 vagon takarmány az évi szükség­letnek mindössze 7—8 százaléka. Az eddigi gyakorlat azt tanúsít­ja, hogy az állatforgalmi vállalat elsősorban azoknak a termelőszö­vetkezeteknek juttat az előbb em­lített takarmányból, amelyek 1 kiló élőgúly előállítására a legke­vesebb abrakot használják. Ennek nyomán az orosházi és a mező­kovácsházi járás is — itt takar­nem volt — igen jelentős takar­ít! nem is teszek említést. Ügy gondolom viszont, ki kell emel-, , , . , ., ... ,. , , nünk azt, hogy^amennyiben a ta- ^tott a központi kész­nya, mint gazdálkodási, üzemi j l®tbol. Az északi járásokban vi- egység veszít jelentőségéből, vele > szent ahol nem termett meg a párhuzamosan egyre inkább elő- j takarmány és az 1 kiló élő állat térbe kerül, mint lakótelep, s ezt1 előállítására is többet használnak, a szerepét nagyobb mértékben és 1 mint a déli járásokban — arány- tovább tudja tartani, mint gazda- ’ lag kevesebb abrakot juttattak. sági funkcióját. Pontosabban to-í A baromfitenyésztés fellendíté- vabb kénytelen tartam, mert a ^ betelepedésre nincsenek . meg sere a Baromfiipari Országos Val- elég gyakran a feltételek.* !lalat 160 vag°ln takarmányt ka­Az említett tényezők súlyát pott, melyet' azoknak a gazdasá- megyénken belül egyrészt az ha- [ goknak juttat, ahol törzsállományt tározza meg, hogy területről területre hogyan alakul a külte­rületi népesség száma. A vezető helyet a szarvasi járás foglalja el 45,8 százalékos külterületi népes­ségarányával, utána a békési, majd a volt gyomai járás követ­kezik (31,2, ill. 30,6 százalékkal). Néhány járás átlaga a megyei át­lag alatt marad (gyulai, mezőko­vácsházi, szeghalmi, sarkadi), s a városok átlaga mindössze 17,6 százalék, tehát alig magasabb, mint az országos átlag. Ä sszefőglalásul ismételten azt mondhatjuk, hogy a tanyák súlya nagyobb, mint azt eddig véltük, s ezért érdemes több energiát fektetni e kérdésbe külö­nösen olyan megyében, mint a mienk, amely olyan „előkelő” he­lyet foglal el e tekintetben az drszágban. Dr. Becsei József tartanak. A vágóbaromfi nevelé­sére, mivel a központi készlet csökkent, a tsz-ek nem vásárol­hatnak a terményfelvásárlótól tá­pot „szabadon”, mint 1966-ban. A táphoz jutást a Baromfiipari Or­szágos Vállalattal kötött termelé­si szerződéshez rögzítették. így vágóbaromfi nevelésére csak azok a gazdaságok kaphatnak takar­mánytápot' a termény-felvásárló vállalattól, amelyek á BOV vala­melyik gyáregységével érvéftyben levő szerződést kötöttek, illetve mutatnak fel. A tápjuttatás új módszerének szükségességét azzal magyarázzák, hogy a központi készleteik — hí­zott sertés, tojás, pecsenyebaromfi — gyarapítása ezzel a módszerrel meggyorsul. Mit vásárolhatnak az amortizációs alapból a tsz-ek? 1966 ELEJE ÖTA elhasználó- évekre előre meghatározott szei- dott gépeik felújítására, pótlására ‘ ződésekben gondoskodjanak kül­aimortizécáós alapot képeznek a termelőszövetkezetek. Újfajta gon­dot, a régebbiektől eltérő felada­tok megoldását jelenti a tsz-ek- ben az amortizációs alapban kép­ződött összegek ésszerű felhasz­nálása. Egy év múltán érdemes tájékozódná arról, hogy a szövet­kezeti gazdaságok hogyan tudnak gazdálkodni ilyen pénzükkel, mit vásárolhatnak és milyen igényeik maradnak kielégítetlenül. A Földművelésügyi Miniszté­rium. tájékoztatása, szerint egy év alatt a termelőszövetkezetek gép­amortizációs alapja meghaladta az egymilliárd-százmillió forintot. Az adatok szerint ebből az ösz- szegből október elejéig a termelő- szövetkezetek felhasználtak 945 milliót. Tehát úgy ítélhető meg, hogy a szövetkezetek vezetői megtalálták a pénz helyét, hiszen az amortizációs alapnak csak ki­sebb hányada maradt felhaszná­latlanul. ARRA MÉG NINCSENEK ADATOK, hogy valóban olyan gépeket, felszereléseket tudtak-e vásárolni, amelyek éppen a ter­melésben a legfontosabbak. Nincs még kimutatás arról, hogy hány esetben költötték el a pénzt csak azért, mert volt és azt vásárol­tak, amit éppen kapni lehetett. U>gyancsaík a Földművelésügyi Ministerium tájékoztatása sze­rint — bár egy év alatt sóikat javult a mezőgazdasági gép- és alkatrészellátás — még mindig kevés az olyan géip és felszerelés, amelyet raktárról tudnak szállí­tani az AG ROKER vállalatok. Ez a tény értelemszerűen csökkenti a gépválasztás lehetőségét és sür­gető feladat, hogy ezen a helyze­ten minél előbb változtassanak. Hazad mezőgazdasági gépszük­ségletünknek hozzávetőlegesen kétharmad része importból szár­mazik. Nagyrészt tehát a külke­reskedelem tevékenységétől függ, hogy a termelőszövetkezetek mi­lyen gépekhez jutnak hozzá. Ez arra kötelezi a mezőgazdasági gépkereskedelmet irányító szer­veket, hogy megfelelően, előrelá­tóan tervezzenek és sok esetben A háztáji gazdálkodás objektíve kötődik a tanyai településhez is. Ilyen értelemben mint „gazdálkodási, üzemi egység” valószínűleg hosszabb ideig fennmarad, mint település, hiszen a háztáji gazdaságok árutermelő sze­repe még a kommunista társadalom epfeéfce során is fennmarad, (A saerk.). Éjfél van. Az utca ki­halt. Avagy mégsem. Rajtam kívül két idős néni ballag a békéscsa­bai kéttornyú katolikus templom előtt. Egymás­ba karolnak. Az alacso­nyabbik botjára támasz­kodva lépked nehézke­sen. Valószínű, egyikük nagy szót hall, mert amit beszélnek, néhány méter távolságból is jól hallom. — Ugye hiába várta a fiát, most. sem jött el meglátogatni... Pedig Jamina nem messze van — mondja a magasab­bik. Már a posta épületé­nél járnak, de a botjá­ra támaszkodó néni még mindig nem válaszolt e szavakra. Még néhányat léptek, s mintha mind a ketten ugyanazt akar­nák, egymással szembe­fordulva megálltak. — Nem jött el... pe­dig úgy vártam... Ez a harmadik karácsony, hogy nem volt nálam — mondja a fáradt kis öregasszony elcsukló hangon. — Pedig össze- kuporgatott kevéske pénzemből a fiamnak nyaksálat, a menyem­nek selyemharisnyát, kis- unokámnak, Bcluskánák pedig kis kesztyűt vet­tem. Az ajándékokhoz r „Mégis várom a fiamat... arany meg ezüst papír- amikor a konyhába óé­ba csomagolt édességet lépve, kezében a dipló- is vásároltam... mával, azt mondta: — Ejnye, ejnye Julis „Édesanyám, mérnök néni, hát maga még lett a fiad és amit tét-, mindig nem akarja meg- tél értem annyi éven át, érteni, hogy nincs már majd meglátod, ezersze- szükség a maga aján- résén pótolom neked...” dekára, a maga néhány Én azóta sem felejtet- szem édességére — sza- tern el szavait. Két év- kítja félbe a kis öreg- vei később, amikor meg- asszony beszédét a má- nősült, kapta meg fő- sik. — Nem akarja mérnöki kinevezését... megérteni, hogy mérnök S mintha amit ezután, lett a fia ... Neki már akarna mondani, mélyen nemcsak a maga aján- fájó lenne számára, el- déka, hanem az anyja hallgat és belekapasz- sem hiányzik. A jó fi- kodik az előbb még ve­zetés, a négyszobás la- szemben álló ismerő- kás, benne annyi szép sébe, s hangtalanul is bútor meg az a szép indulásra készteti. Be­aute a mindene. Az ö fordulnak a nagy posta társaságában Julis néni melletti kis utcába. Én már nem is érezné jól követem őket. Kíváncsi magát... vagyok (s ezért utólag _ ,. .. kérek'tőlük elnézést) en­- Pedig amikor ozve- nek ag ms asS2on k gyen maradtam o meg keserű nagyon kicsi volt — szó­lal meg a görbe botjára — Három éve, hogy támaszkodó, életútján főmérnök — szólal meg elfáradt Julis néni: — ismét Julis néni —, de Azt csak én tudom, mi- ezóta; nem volt ideje lyen nehéz volt nekem, hozzám eljönni. Pedig De amikor a műszaki mindig várom. Nemcsak egyetemen megkapta karácsonykor. ^ Hiszen diplomáját, akkor úgy egyetlen fiam ő énne- éreztem, hogi) örömöm- kém ... ben meghasad a szívem. — Csak várja, amíg Soha nem felejtem el, bele nem un — veszi át a szót a másik —, de arról se felejtkezzék meg, hogy a múlt évben, amikor az egyik isme­rőse közbenjárásával megkérdezte főmérnök fiától, hogy mi lesz ma- m Sfával, ha végképp le­esik a lábáról, akkor azt üzente vissza: adja el az öreg házat, mert ő nem tart rá igényt, s az árát vigye be magával együtt a szociális ott­honba ... — Igen, ezt üzente — válaszolta Julis néni. — De én mégis várom a fiamat... Lehet, hogy mpst, újévkor mégis el­jön ... A kis csomago­kat addig beteszem a szekrénybe,... Julis néni és ismerő­se a Békéscsabai Városi Bírását; épülete felé tar­tottak, én meg az új épületek felé indultam. Hogy mi mindenről esett szó még a két idős asz- szony között, nem tu­dom. Azt sem tudom, hogy főmérnök fiának jutott-e idejéből az új esztendő első napján arra, hogy akár néhány percre is fneglátogassa a sok munka és küzdés közben elfáradt, meg­rokkant édesanyját. Pe­dig Julis néni nagyon várta...! Balkus Imre földi vásárlásokról, vevőik pontos kiszolgálásáról. Figyelmeztető je­lenség, hogy a termelőszövetkeze­tek különösen hiányt szenvednek néhány fontos, külföldről szárma­zó gépben. így például keresik és 1 vásárolnának kombájnokat, kuko­ricabetakarító gépeket, termény­szárítókat, állattenyésztésbe» szükséges gépeket, tehergépkocsi­kat, vontatókat és több külföldi, traktortípust. A TERMELŐSZÖVETKEZE­TEK GÉPELLÁTÁSAT országo­san az AGROTRÖSZT s a me­gyékben az AGROKER vállala­tok bonyolítják." Az AGRO­TRÖSZT vezetőinek tájékoztatása szerint már 1966-ban az elosztás rendszerét erőteljesebben felvál­tották a kereskedelmi módszerek. De változatlanul igaz, hogy jó ke­reskedelmet bonyolítani csak akkor lehet, ha van elegendő áru­cikk, ha van mivel kereskedni. Éppen ezért az AGROTRÖSZT- nek egyik legfontosabb program­ja, hogy növelje a mezőgazdasági gépek választékát, mind a kül­földi, mind az itthoni megrende­léseknél igazodjék a termelőszö­vetkezetek igényeihez, vagyis olyan gépeket szállítson a ter­melőszövetkezeteknek, amelyekre azoknak leginkább szükségük van. A tájékoztatás szerint 1967-ben összességében 10 százalékkal több mezőgazdasági gép kerül forga­lomba hazánkban, mint 1966-ban. Egyebek között 2000 gabonakom­bájnt, 7000 traktort, 100 burgonya­betakarító kombájnt és ugyancsak 100 garnitúra eukorrépabetakarí- tó-'gépsort vásárolhatnak a me­zőgazdasági üzemek. A választék: RS—09-es eszköz- hordozó traktor, négykerékhajtá- sú UE—28-as, 50 LE-s univerzál Super-Zetor, ugyancsak 50 LE-s MTZ, továbbá D4K—B hazai gyártmányú traktor. Az AGRO­TRÖSZT szakembereinek vélemé­nye szerint a felsorolt traktorfé­lékből a termelőszövetkezetek igényeit 1967-ben ki tudják elégí­teni. Előreláthatóan kevés lesz a DT—54-es traktor, bár a jelenlegi tervek szerint 580-at hoz forga­lomba a mezőgazdáságii gépkeres - kedelem. , Változatlanul hiányra lehet sízá- mítani szervestrágyaszóróval. fel- szerelt pótkocsikból, markoló-ra-J kodó gépekből és még néhány; más gépből, felszerelésből. Mind-- ezt összegezve: 1967-ben azj AGROTRÖSZT nagyobb gépvá-j lasztékot kínál a termelőszövet-i kezeteknek, mint 1366-ban. JOGOS a KÉRDÉS, mit .tegye-! nek azok a termelőszövetkezetek^ amelyek nem találják meg azt & gépet, felszerelést, amelyre gaz­dálkodásukban leginkább szükség van. A Magyar Nemzeti Bank Mezőigazdasági Osztályának tá­jékoztatása szerint változatlanul érvényes, hogy az amortizációs alapban felhalmozódott pénz után a bankfiókok 3 százalékos betéti kamatot fizetnek. _ Hogy egy-egy termelőszövetkezet mi­kor költi él pénzét, abba sem a bank, sem más nem szól bele. De a termelőszövetkezetek akkor cselekszenek helyesen, ha pénzü­ket mindaddig a bankban tart­ják, amíg csak ésszerű vásárlásra nem tudják fordítani. 1967 elejé­től kezdve az amortizációs alap képzés általános a termelőszövet- . kezetekben, kiterjed nemcsak a gépekre, hanem az épületekre, ül­tetvényekre is. Az így felhalmo­zódott összegeket a Magyar Nem­zeti Bank ugyancsak 3 százalékú kamatozással kezeli. fi. L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents