Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-19 / 16. szám

IWl, 'január 19. Cs0tör(3k 99 Európára A SZOVJET DIPLOMÁCIÁI naptárban sokasodnak az európai bejegyzések. Még ebben a hónap­bein Olaszországba látogat Pod- gornij szovjet államfő. Február­ban Koszigin miniszterelnök Ang- • lia vendége lesz. Moszkvában és Párizsban már dolgoznak Pom pidou francia miniszterelnök szovjetunióbeli, illetve Podgomij és Brezsnyev pártfőtitkár francia- országi tartózkodásának program­ján, S ha ehhez, emlékeztetőül, , hozzászámítjuk az utóbbi néhány hónap olyan eseményeit, mint De ■Gaulle francia elnök moszkvai, illetve Koszigin párizsi útja, Podgornij ausztriai és Paasio finn miniszterelnök szovjetunióbeli látogatása, nyugodtan mondhat­juk, hogy napjainkban megélén­kült a Szovjetunió európai dip­lomáciája. Aki kedveli az aforiz­mákat, úgy is fogalmazhatna, hogy miközben Nyugat-Európa „Keletre nyit”, a Szovjetunió és Kelet-Európa — Nyugatra. Az igazság azonban az, hogy a Szov­jetunió esetében nem lenne pon­tos valamiféle nyitásról beszélni. A Szovjetunió évek óta követke­zetesen harcol földrészünk biz­tonságáért, s a többi szocialista országgal együtt számos javasla­tot tett az európai légkör megja­vítása érdekében — legutóbb a Varsói Szerződés tavaly nyári bu­karesti csúcsértekezletén. SZOVJET RÉSZRŐL TEHAT nem most „fedezik fel” Európát, még ha egyik-másik nyugat- európai ország most fedezd is fel magának újra a Szovjetuniót, ami a legfagyosabb hidegháborús idők után napjainkban a „Keletre nyi­tás” hullámában ölt testet. A Szovjetunió európai utazási diplomáciájának megélénkülése voltaképpen annak egyik jele, hogy hosszú évek erőfeszítése után mintha a túlsó oldalon is visszhangra kezdene már talál­ni itt-ott a békés egymás mellett élé» elve. AZ AMERIKAI HÄBORÜ vé­re# valósága oda hatott, hogy egyes fővárosokban a korábbinál nagyobb tisztelettel vették szem­ügyre a realitásokat a világpoli­tika más ütközőpontjain is. Ter­mészetes, hogy ez a fajta való­ságvizsgálat Európában szintén érezteti hatását. A NATO köz­mondásos válságával kapcsolat­ban áltálában De Gaulle neve jut eszünkbe, pedig ennek a válság­nak a maga módján talán még élesebb tükre, hogy • Adenauer volt bonni kancellár szinte ön­nön életművét lerombolva, kény­telen volt kijelenteni, hogy az a szovjet fenyegetés, amelyre hivat­kozva a NÁTO-t felállították: mese, nem létezik. A NATO erő-egyensúlypolíti- kája, amely a bizalmatlanság biz­tonságát akarta megteremteni, immár alkotói szerint is idejét iS hatvanéves Ferencsik János v kitüntetése A Népköztársaság Elnöki Ta- .-nácsa Ferencsik János kétszeres . Kossuth-díjasnak, az Állami Ope- ; ' ráház főzeneigazgatójának, a Ma- 1 gyár Népköztársaság Kivédő Mű­vészének a hazai és a nemzetközi zeneéletben kifejtett munkássága elismeréséül 60. születésnapja al­kalmából a Munka Érdemrend ' arany fokozata kitüntetést ado- • mányozta. A kitüntetést Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke nyújtotta át. (MTI) múlta. A katonai tömbök mérleg­párja helyett legfőbb ideje, hogy Európa keleti és nyugati fele egyaránt megismerje a bizalom biztonságát. Az az össz-európai értekezlet, amelyet ezzel kapcso­latban a szocialista országok ja­vasolnak, ennek az igazi bizton­sági rendszernek az „alkatmá­nyozó gyűlése” lehetne. De addig is, amíg erre sor kerül, s éppen azért, hogy erre mielőbb sor ke­rülhessen, szükség van arra, hogy az államközi kapcsolatok sokol­dalú fejlesztésével tovább olvasz- szuk a hidegháborús lerakódáso­kat A KAPCSOLATÉPÍTÉSNEK a legkézenfekvőbb területe a gazda­sági együttműködés, aminek pél­dái a Volga mentén épülő Fiat­gyártól egy esetleg Ausztrián is áthaladó szovjet olajvezetékig szinte napról napra gyarapodnak. Van úgy, hogy a gazdasági és a tudományos kapcsolatok intenzi­tása kedvezően hat vissza a poli­tikai megértésre is. A Szovjetunió és Franciaország esetében ez is kifejezésre jut a vegyes kor­mánybizottságok felállításában, de még inikább abban az egyedül­álló tényben, hogy a két atom­hatalom vezetői megállapodtak: rendszeres időközönként konzul­tálnak egymással, közösen átte­kintik a nemzetközi helyzetet A szovjet diplomáciai naptár sokasodó bejegyzéseinek ' láttán különösen feltűnő az Egyesült Államok fokozódó nemzetközi elszigetelődése, aminek oka a vietnami háború. Miközben az Egyesült Államok az agresszió eszkalációját folytatja, a Szovjet­unió — a békés egymás mellett élését. S amiként Washington viet­nami agressziója csak egyik vetüle- te annak a globális agresszív poli­tikának, amelyet az Egyesült Ál­lamok a mi földrészünkön a. NATO égisze alatt folytat, a Szovjetunió európai politikája is szerves része a szocialista nagy­hatalom általános békés külpoli­tikai koncepciójának. NYILVÁNVALÓ, hogy egy jobb nemzetközi közérzetű Euró­pa, ahol senki sem fenyegeti a szomszédját, az egész világhely­zetre jótékony hatással lehetne, s bizonyos mértékig Amerika szá­mára is erkölcsi kényszert jelent­hetne e másfajta eszkaláció példá­jának követésére. Serény Péter h Canberrában Ky dél-vietnami miniszterelnö­köt a Canberrái repülőtéren Ha­rold Holt miniszterelnök és rajta kívül több száz rendőr, valamint több tucat rendőrkutya fogadta. A városban, elsősorban a parlament és Ky szállodája előtt tüntetők vonultak fel „Gyilkos Ky menj hazat” feliratú táblákkal. A par­lament épületénél összegyüleke­zett tüntetők előtt Arhur Calve- well ellenzéki vezető mondott be­szédet. Kijelentette, hogy Ky lá­togatása fekete nap Ausztrália történetében, s a kormány önma­gát alázta meg, amikor meghívta a tábornokot fl Pák Csöng Hi-klikk nemzetáruló lépése Phenjan Phenjani jelentések arról szá­molnak be, hogy a szöuli kor­mánykörök most azt fontolgatják. miiként küldhetnek az eddigieknél is nagyobb katonai erőket Dél- Vietnamba. Ez idő tájt ötvenezer dél-koreai zsoldos harcol az ame­rikai agresszorok oldalán a sza­badságharcosok ellen. A Pák Csöng Hi-rendszer megbízottai Átadta megbízólevelét Japán éj magyarországi nagykövete Kisházi Ödön, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke szerdán fogadta Masao Yagit, Japán új magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, aki átadta megbízó­levélét. Masao Yagi nagykövet megbí­zólevele átadásakor mondott be­szédében többek között kijelen­tette: — örvendetes, hogy rmóta or­szágom és a Magyar Népköztár­saság között 1959-ben a diplomá­ciai kapcsolatok megújultok, az országaink közötti viszony kultu­rális, gazdasági és egyéb területen biztatóan fejlődik. Bízom benne és remélem, hogy országaink ed­digi jó kapcsolatai — társadalmi rendszereink különbözősége elle­nére is — tovább erősödnek a jö­vőben a kölcsönös megértés alap­ján. Kisházi Ödön választbeszédében többek között kijelentette: — Osztom nagykövet úr remé­nyét, hogy — országaink eltérő társadalmi rendszerétől függetle­nül — kapcsolatainkat a kölcsö­nös megértés szálaival tovább erősíthetjük. Ügy vélem, hogy ez­zel országaink közvetlen érdekein kívül a tartós nemzetközi béke céljait is szolgálhatjuk. A nagykövet a megbízólevél át­adása után bemutatta Kisházi Ödönnek a nagykövetség megje­lent munkatársait. Ezután az Elnöki Tanács he­lyettes elnöke szívélyesen elbe­szélgetett a nagykövettel Masao Yagi nagykövet megbí­zólevelének átadása után a Hő­sök terén megkoszorúzta a ma­gyar hősök emlékművét. (MTI) tárgyalásokat folytattak az ame­rikai hadvezetéssel, amelyek után bejelentették, hogy a szöuli tábor­nokok „tanulmányozzák nagy lé­gi alakulatok Dél-Vietnamba való irányításának operatív terveit”. Addig is, amíg a döntés megszü­letik, ezerkétszáz tengerészt he­lyeznek amerikai parancsnokság alá, hogy amerikai szállítóeszköz zökön teljesítsenek szolgálatot, Phenjani megfigyelők ezzel kap­csolatban rámutatnak, hogy a dél­koreai rendszer újabb nemzet­áruló lépése még időszerűbbé te­szi Kim ír Szén miniszterelnök nemrég publikált és a koreai kér­dést részletesen elemző levelét Ebben Kim ír Szén leszögezi, hogy a dél-koreai vezetők súlyos bűnöket követnek el a nép és a haza ellen és Washington szolgá­latába állítják Dél-Korea anyagi és emberi erőforrásait. (MTI) Egykori nyilas pártszolgálatosok a bíróság előtt A második világháború utolsó harmadrendű vádlott, Bükkös időszakában nyilaskeresztes párt­szolgálatosok által elkövetett há­borús bűntettek ügyében kezdő­dik csütörtökön tárgyalás a Fővá­rosi Bíróságon. Tizenkilencen ke­rülnek a vádlottak padjára, vala­mennyien a XIV. kerületi nyilas- keresztes fegyveres pártszolgálat­hoz tartoztak, s egytől egyig részt vettek emberek törvénytelen megkínzásában, kivégzésében. A nyomozás megállapításai szerint mintegy 230 ember meggyilkolá­sáért felelősek. A fegyveres pártszolgálatot a nytiaskeresztes párt budapesti fökerületének utasítására Szelep- csényl László kerületvezető szer­vezte meg Zuglóban. Fegyverrel látta el nemcsak a „Hungarista mozgalom” legvadabb képviselőit, hanem azokat a szadista hajlamú, fosztogatásban jártas bűnözőket is. akik a nyilaskeresztes pártba tömegesen jelentkezve rablással kívánták megalapozni jövőjüket. Szelepcsényi 1944 végén Nyugat­ra szökött, s jelenleg Nyugat-Né- metországban él. Az elsőrendű vádlott, KröszI Vilmos — jelenleg 56 éves, s utoljára kazántisztítóként dolgo­zott —- 1944 decemberében kerü­letvezető volt Zuglóban. Ebben a beosztásban tevékenykedett a Wilson Római lián A Chigi palotában tárgyal \Uo Moro miniszterelnök az olaszországi látogatásra érkezett Wilson angol miniszterelnökkel és Georg Brown külügyminiszterrel. (Telefotó —• MTI Külföldi Képszolgálat) György is, aki megelőzően propa­gandavezető volt. Amikor ő lett a kerületvezető, KröszI a helyet­teseként folytatta korábbi brutá­lis cselekedeteit. Németh Lajos másodrendű vádlott pártszolgá­latvezető, Hollay József negyed­rendű vádlott irodavezető, Szőke Antal ötödrendű vádlott ifjúság­vezető volt a XIV. kerületben. A többi vádlott: Baráth Kálmán, Kálmán László, Füredi Pál, Her­nádi Jenő, Erős János, Mészáros László, Monostory Gyula, Ko­vács János, Sándor Alajos, Pataki Ferenc, Kraut Gyula, Kraut Jó­zsef, Kovács István, Baráth Já­nos mintegy 40—50 társukkal együtt fegyveres pártszolgálatos- ként működtek közre a nyilas terroruralom biztosításában, kom­munista és haladó gondolkodású személyek, a sárga csillag visele­tére kötelezettek, s katonaszöke­vények felkutatásában, kifosztá­sában és meggyilkolásában. Leg­többször önkényesen jártak el. A vádirat szerint a XIV. ke­rületi pártszolgálatosok 1944 ok­tóberében több mint 300 üldözöt­tet gyűjtöttek össze a Thököly út 80. számú pártház udvarán. A szelektálás során visszatar­tott személyeket, s a pártházba hurcolt hazafiakat a pincében kínvallatásnak vetették alá. Gu­micsővel, bikacsökkel, fegyverrel és ököllel verték a foglyokat, ar­cukat cigarettával égették, láb­ujjaik közé papírt helyeztek, s meggy új‘.ották. Fogva tartott fia­tal nőkön erőszakot követtek el. A szellemileg, testileg és erköl­csileg meggyötört áldozatokat azután brutális módon életüktől is megfosztották. Egy alkalom­mal húsz személyi végeztek ki a pártház pincéjében. November 12-én délután rajta­ütöttek a Zsálya utca 24. számú házban bujkáló személyeken, a pártházba hurcolták, a pincében brutálisan bántalmazták, majd éjszaka a Rákos patak közelébe kísérték és tarkón lőtték őket. Más elfogottaknak ugyanezen az éjszakán hasonló módon oltották ki az életét. Egy másik alkalom­mal a pártház mosókonyhájában lőttek agyon embereket. Mihalik Gyula, aki a nevét azóla Mo­nostorira változtatta, egymaga négyet gyilkolt meg — majd tíz holttestet a szemközti ház kerí­tésére akasztottak fel. A bíróság mintegy 150 tanút hallgat ki, köztük egy olyan sze­mélyt, aki egy csoportos kivég­zés után nem halt meg, s nyolc golyóval a testébe i sikerült el­menekülnie. A tárgyalás előre­láthatólag több hétig tart. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents