Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-18 / 15. szám
Világ proletárjai,, egyesüljetek t 1961. JANUÁR 18., SZERDA Ára: 6« fillér XXII. ÉVFOLYAM, 15. 8ZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÍS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Üzemi tanácskozások előtt Az Idei munkára és eredményességére nézve fontos tanácskozások kezdődnek rövidesen a •vállalatoknál, a gyárakban és üzemekben. A műszaki konferenciák, majd az azokat követő munkahelyi termelési tanácskozások jelentősége és szerepe szinte évről évre növekszik. S ez nem csupán a mindinkább bővülő üzemi demokrácia szükségszerű eredménye, hanem a vállalatok egyre nagyobb önállósága miatt is így van. Ha mindehhez még azt is figyelembe vesszük, hogy az idei esztendő az áj gazdaságirányítási rendszer alkalmazásának felkészülési éve, akikor meg különösképpen megnövekszik a mostani műszaki konferenciák és termelési tanácskozások jelentősége, hiszen nemcsak arról vitatkoznak majd a részvevők, miként dolgoztak tavaly, arról is, hogyan szükséges as idén. Ez pedig igen megnöveli a párt- és szakszervezetek, nem utolsósorban a vállalatok gazdasági és műszaki vezetőinek felelősségét. Ha valamikor, akkor most nagyon is időszerű az a közmondás, hogy ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát. De úgy is módosíthatnánk ennek az értelmét és időszerűségét, hogy ki mint dolgozik, úgy élvezi majd munkájának gyümölcsét. Mert erről van szó. Az idei feladatok teljesítésének hogyanját mindenütt a tervre és a kezdeményezésekre alapozott, megfontolt intézkedési tervek képezik. Az eddigi esztendők tapasztalatai azt igazolják, hogy általában ott haladtak jól a dolgok, ahol a műszaki konferenciák tartalma nem csupán a számok ismertetésében fulladt ki vagy maradt, hanem ahol elsősorban a hogyan került az értekezlet középpontjába. A terv, a számok ismerete jó alapot ad ehhez most is. Azért is hangsúlyozzuk ezt, mert nemegyszer a műszaki konferencia résztvevői szinte mindenről beszélnek, de csak elvétve arról, hogy ki-ki a saját munkaterületén miként szeretné és akarja a reá háruló feladatokat végrehajtani, s ahhoz milyen kezdeményezések és elgondolások , érlelődtek meg benne. Pedig enélkül, legyen bármilyen jó is a terv, kevés a megvalósítására, főként pedig a gazdaságos termelésre a biztosíték. Aki csak a rutinban bízik, meg abban a gondolkodást háttérbe szorító életszemléletben, hogy majd csak lesz valahogy, az aligha jut egyről a kettőre. Márpedig az új gazdaságirányítási rendszerre való felkészülés (nem beszélve majd alkalmazásáról) alfája és ómegája mindenekelőtt az, hogy a szemlélet reformját is sürgeti és igényli. Aki továbbra is úgy szemléli a dolgokat, ahogy eddig, annak bi- aony egy év múlva, de már jóval előbb meggyűlik a baja a munka során. Aki örökösen csak anyagellátási zavarokra, ilyen rrfeg amolyan objektív okokra hivatkozik, de közben alig tesz Mtbmit is azért, hogy változtasson munka- és vezetési stílusán, az elöbb-utóbb az élet sodrával, a többet keresni akaró munkásokkal kerül szembe, akik nem okokat, hanem anyagot, munka- területet és javuló termelési feltételeket várnak. S ezzel akaratlanul is a termelési tanácskozásokhoz jutottunk él. A termelési tanácskozásokon sem pusztán azt várják a munkások az előadótól, hogy az adott terület terveit, számait ismertesse, legalább ennyire kíváncsiak arra is, hogy miként lehet mindezt végrehajtani. Vagyis a különböző munkahelyek dolgozóinak igénye növekszik, s egyre kevésbé elégednek meg a számokkal teletűzdelt száraz feladat-felsorolással. Ahhoz, hogy a maguk munkáját a tervhez igazítsák, legalább olyan fontos, hogy tudják hol és hogyan kell változtatni munkájukon, mit miért szükséges tenni. Az érdemi vita alapja tehát csak az olyan tervismertető lehet, amely gondolatokat kelt a feladatok végrehajtóiban s egyúttal kibontakoztatja kezdeményezésüket és javaslatokra ösztönöz. Ezt azonban csak ott várhatják, ahol tiszteletben tartják és felhasználják az alkotó kezdeményezéseket. Ahol a javaslatokat ugyan meghallgatják, de valahogy mindig elfelejtik azokat a törvényben meghatározott formában és időben megválaszolni, netán az intézkedéseket megtenni, ott bizony az üzemi demokráciának ezek a lényeges kifejezői élőbb-utóbbi elmaradoznak. Nem érdemes itt javasolni — mondják ilyen helyen a munkások —-, mert még válaszra sem méltatnak. Nem általános ez, de előfordult, mint ahogyan az is, hogy a termelési tanácskozásokat itt-ott kutyafuttában tartották meg. Nem lehet csodálkozni azután azon, hogy az ilyen munkahelyeken ezekre a fontos tanácskozásokra ráunnak az emberek, mi több, valamiféle szükséges rossznak tekintik. Mindez elkerülhető. Csupán az kell hozzá, hogy a műszaki konferenciáknak is, a termelési tanácskozásoknak is meglegyen a maguk teltin télye, s ami legalább ennyire fontos, értelme és a féladatok jobb megoldására buzdító szelleme. Az emberek szeretnek vitatkozni. Néha még azon is, amin nem kellene. Hát miért ne vitatkoznának azon, amiből végső soron élnek, munkán? Ehhez viszont a legjobb fórumok a jól előkészített és az üzemi demokrácia gazdagodását valóban kifejező műszaki konferenciák és termelési tanácskozások, ahol mindenkinek joga van beleszólni a vállalat, a gyár és saját munkahelyének vezetésébe. Csak élni kell vele j mindenütt, mert sohasem volt erre olyan szükség, mint manap- ] ság, az új gazdasági mechanizmus alkalmazásának előestéjén. I Podina Péter ülést tarfon ?z országgyűlés mezőgazdasági bizottsága Az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága kedden Erdei Ferenc elnökletével ülést tartott, amelyen részt vett Pólyák János, az országgyűlés alelnöke is. A bizottság megtárgyalta a Földművelésügyi Minisztérium és az Élelmezésügyi Minisztérium 1967. évi költségvetését. A tanácskozáson Klenczner András földművelésügyi miniszterhelyettes ismertette a kéoviselőkkel a mezőgazdaság 1966. évi eredményeit, valamint az idei költségvetés legfontosabb előirányzatait és feladatait. Vergáes Ferenc élelmezésügyi miniszterhelyettes az élelmiszeripar, valamint a SZÖ- VOSZ múlt évi eredményeinek összefoglalása után az idei tervekről adott tá’é’rnTtatot. A 1' jékoztatókat vita követte. (MTI) Készül a munkásmozgalmi lexikon Ez érben ffz jelentés munkásmozgalmi kiadvány lét napvilágot 1967-ben a tervek szerint tíz jelentős munkásmozgalmi kiadvány lát hapvilágot a Párttörténeti Intézet gondozásában. Többek között elkészül „A magyar forradalmi munkásmozgalom története” második kötete, amely 1919 augusztusától 1945 áprilisáig kíséri figyelemmel az illegalitásban dolgozó kommunista párt vezette haladó erők tevékenységét A Nagy Októberi Szocialista Forradalom félévszázados évfordulójára elhagyja a nyomJelentős exporttevékenységet bonyolított le a Békéscsabai Kötöttárugyár Sikeresen teljesítették múlt évi tervüket A Békéscsabai Kötöttárugyárban mintegy 440 különféle terméket — különböző kötött anyagokat, ingeket, blúzokat, gyermekholmikat — gyártottak a múlt esztendőben. Teljés termelési tervüket (tonnában kifejezett mennyiség szerint) sikeresen teljesítették. Értékben 154 millión felül termeltek, ami 107,4 százalékos teljesítményt jelent. Annak ellenére, hogy 250 új dolgozót tanítottak be, jelentősen növelték a termelés volumenét, az üzem termelékenysége 1,2 százalékkal volt jobb a megelőző esztendő eredményeinél. Az 1965-ös évhez képest a múlt esztendőben darabszám szerint 14,8 százalékkal gyártottak többet, 11,5 százalékkal nőtt termelésük értéke és 22,5 százalékkal több volt a normaóra-felhasználás, azaz a termelés munkaráfordítása. Az elmúlt évben dóból. ^VWWWW'VWWVWWWwVSA/WV' SAAAAAAA/VSAÄ I 344 tonna különféle terméket készítettek exportmegrendelésre, szemben az előző évi 277 tonnával. A köíöttárugyár dolgozói, műszaki gárdája és vezetői' a munka megjavításának, új módszerek kutatásának révén, a korszerű gyártásszervezésre való törekvés jegyében érték el 1966. évi eredményeiket. Hetvenezer forint az együttes értéke azoknak a festményeknek, szobroknak, amelyeknek árát a szentendrei művésztelepen élő alkotók ajánlották fel a harcoló vietnami nép megsegítésére. Ezenkívül a képzőművészek közössége 130 ezer forintos támogatással vállalt részt az „egy iskola, egy kórház” akdát a Hadtörténeti Intézettel, as Országos Levéltárral és az illetékes szovjet intézményekkel közösen összeállított kötet „Magyar internacionalisták a Nagy Októberi Szocialista Forradalombán és Szovjet-Oroszország polgárháborújában” címmel. Az 50. jubileumra készítették „A Nagy Októberi Szocialista Forradalom és Magyarország” című kiadványt is. Az intézet forráspublikációi sorában figyelemre tarthat számot a munkáspártok 1944— 1948 között kelt határozatainak gyűjteménye. Monográfia készül a magyar kommunisták harcáról is, amelyet 1941-től 1944-ig a Hitler- ellenes nemzeti egység megteremtéséért folytattak. 1967-ben számos készülő mű kéziratát adják át a kiadónak; köztük a magyar szakszervezeti mozgalom százéves történetének különböző kérdéseivel foglalkozó tanulmánygyűjteményt és a Kommunistá Ifjúmunkások Magyarországi Szövetségének népszerű tudományos formában feldolgozott történetét. Nagyszabású monográfia készül a magyar mezőgazdaság szocialista átszervezéséről, s az intézet tudományos munkatársai összeállították a magyar népi demokrácia történetének részletes kronológiáját. Még az idén befejezik egy munkásmozgalmi történeti lexikon összeállítását, amely 3000 címszavában átfogja a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom legfontosabb eseményeit, kiemelkedő szereplőinek életútját, elméleti, történeti fogalmait. (MTI) Ideiglenes elérusifőhelyen a „Csemege után Megkezdődött Békéscsabán a Szent István téri csemegcüzlet korszerűsítése.^ A felújítás megnagyobbított, minden igényt kielégítő önkiszolgáló rendszerű csemcgeuzlctet kap a varos. A munkálatok előreláthatólag 6 hónapot vesznek majd igénybe. A lakosság igényeinek 1“e •*** tése érdekében a bolt dolgozói vállalták, hogy ideiglenes elarus; ohelyeken az VnM is nyitva tartanak. Képünk n Szent István téri ideiglenes pavilonsort ábrázolja.
