Békés Megyei Népújság, 1967. január (22. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-14 / 12. szám

IW», jantaär 14. 6 Szombat Pályaválasztás Kötött... kötött... kötött Op-Ari minták Háromrészes együttesek Ahol felkel a Nap Ott, ahol a Greenwichtől nyu­gatra fekvő 170. délkör az ázsiai szárazföld csücskét érinti, alig észrevehető pontocskát látunk „Uelen” felirattal. Ez a Szovjet­unió legtávolabb fekvő északke­leti lakótelepe. Mintegy 100 föld­szintes ház fekszik a keskeny földnyelven, amelyet két tenger mos a két oldalárál: jobbról a Behring-tenger, balról a Csukot- kai-tenger. Ha kelet felé hala­dunk, 18 kilométerrel odébb el­jutunk a Behring-szoroshoz. Hajdanában itt eszkimók éltek, de amikor eldőlt, hogy lakótele­püket kiszélesítik és átépítik, az emberek útjába álltak a sziklák. Az eszkimók átköltöztek a fél­sziget távolabb fekvő részére, de maradtak emberek a szoros kö­zelében is: a rádióállomás mun­katársai élükön Ivanovval. In­nen ered a mondás: „A Szovjet­unió Ivanovval kezdődik”. Ezek az emberek Oroszország­ban elsőnek találkoznak a haj­nallal, s elsőnek élik végig a napot. Zordon vidéken laknak. Még a nyár derekán is, amikor a tundra leveti téli díszét, a he­gyek napsütötte lejtői lilák az ibolyáktól, s a partmenti szik­lákon szüntelenül csivitelnek a madarak — nem ritkaság a hó­vihar. Az ott élő emberek nagy messziségben élnek, két világ határán. De senki sem érzi ma­gát elhagyatottnak. Rendszere­sen jár a posta, s a sarkvidék TctVdlY tanítványom volt Karcsi. Szeretett sportolni és fúrni, faragni. Megkérdeztem tő­le: — Továbbtanulsz? — Igen — hangzott a kurta válasz. — És hol? — Gimnáziumban. Nagyot néztem. — Hiszen te jobban szereted a gyakorlati dolgokat. — Én igen, de apu nem. Sze- * rinte még ma is a gimnázium a legjobb középiskola. Innen me­hetek akárhová. — És a nyelveket szereted? A fiú vállat vont — Éppen hogy átcsúszom be­lőlük... A tragédia a gimnázium első félévében bekövetkezett... Kettőből bukott, az egyik nyelv volt Otthagyta a gimnáziumot, s elment ipari tanulónak. Az életpályát a szülő befolyá­solhatja, irányíthatja a gyer­mekét, de számolnia kell annak képességeivel, hajlamaival Ehhez hasonló eset történt Ka­tival, egyik falusi ismerősöm kislányával Apja, anyja művészi hajlamú emberek voltak, és nem nyílt lehetőség tehetségük kifejtésére. Otthon, a falusi műkedvelő cso­portban kárpótolták magukat: játszottak, táncoltak, énekel­tek... Kislányukat azonban zenei pályára szánták, noha csupán nyolcadikos lett, mindent elkö­vettek, hogy Katit felvegyék a zenei gimnáziumba... A törekvés sikerült, de a kis­lány alig pár hónapot tanult, s végleg lemaradt a nála sokkal tehetségesebbek versenyében. A szülők elfeledkeztek arról, hogy művészi pályára csak rendkívüli tehetséggel meg­áldott gyermeknek érdemes je­lentkeznie. Ebben a két kis történetben szereplő szülők — sajnos — nem számoltak a reális helyzet­tel. Egyrészt nem vették tudo­másul gyermekeik hajlamait, képességeit, másrészt azt szeret­ték volna, ha gyermekük eléri azt, ami nekik nem sikerült... Mindez azonban a tanulók ká­rára történt. A pályaválasztás igen körül­tekintő, gondos munkát igényel. Valójában nem a nyolcadik osz­tály első fél évében kell elkez­deni, hanem már jóval előbb. Miután a szülő ismeri a legjob­ban gyermekét, legtöbbet tud róla, figyelemmel kell kísérnie már ötödik osztálytól kezdve, milyen képességekkel, adottsá­gokkal, hajlamokkal rendelke­zik. Mindez azonban nem csupán az ő feladata, s e fontos dolog­ban nem is marad magára. A pályaválasztásban döntő szerepe van az iskolának, a tanároknak, elsősorban pedig az osztályfő­nöknek. Miután az utóbbi sok gyereket ismer és tanít, össze­hasonlítást tud tenni egyik és a Mi a divat kötöttben? — kér­deztük dr. Macke Károlynét, a Budapesti Kötő Ktsz tervezőjét. — Évekkel ezelőtt a kardigán, a pulóver, s a szett volt a leg­kedveltebb kötött holmi. Ebben a szezonban előtérbe került a háromrészes kötött kosztüm di­vatja. Szövetkezetünk ezekkel aratta a legnagyobb sikert az — Változott-e a pulóverdivat? — A vastag, puha meleg pu­lóverek évek óta kedveltek. Mégis van változás, mert a pu­eddigi bemutatóinkon. Fehér alapon fekete festett pöttyökkel és csíkkal díszített kétrészes ru­ha: siker volt. Egy bézsszínű barna pöttyös kosztüm is sok tapsot kapott. Esti alkalomra fehér csipkeszoknyát, fekete csipkepulóvert készítettünk, e hozzá fehér horgolt virágokkal díszített csipkekabátot. 1 lóverek mintásak. Itt is hódit az Op-Art és a mértani minta. Kötésben pedig a rusztikus, mintás kötés az újdonság. lakóit szép időben meg-megláto- gat ják iskolás gyerekek, vadászok és ueleni lakosok. közepes tehetsége volt. Sok-sok pénzt áldoztak zenei taníttatá­sára. Amikor pedig kislányuk Bit egyszer egy mókuska a magas fenyő legfelső üregé­ben. A fenyő alatt pedig egy hófehér ■nyulacskának volt puha fészke. Ha jó idő volt, hosszan be­szélgettek. Egyszóval, békés szomszédok, sót jó barátok vol­tak Január elején ha­talmas hóvihar tört ki. Süvített a szél, csavarta a fákat, ka­varta a vastag hóta- karól. A fák ágai közt megbújtak a madarak. A szörnyű éjszakában nem tud­tak aludni az erdő lakói. Nem aludt a magas fenyő legfelső üregének lakója, a mókuska sem. Ki-ki- dugta fejét és félt. Egyszerre csak mi történt? Ahogy ki­kandikált házacská­jából, érezte, hogy zuhan lefelé. Az esés­től még a lélegzete is eWU, a szíve a tor­kában dobogott. S pillanat múlva a Barátság feje búbjáig a hóba süppedt. Alig tudott a ledőlt fenyőfa odú­jába visszamászni. Reggelre elült a vihar. A mókuska nem ismert az erdő­re. Ahol eddig a magas fenyő állt, most csak egy csonk maradt. — Hát veled mi történt? — kiáltott rá a nyulacska. — 2tí a tél és ne­kem nincs otthonom. Még jó, hogy neked megmaradt a laká­sod. De nézd az enyé­met. Hová zuhant szegély! Jaj, jaj, mi lesz velem! A nyulacska na­gyot kiáltott. — Remek ötletem van! — Mondd gyorsan! A nyulacska azon­ban szót sem szólva eltűnt. A mókuska man­csait dörzsölte. — De hideg van! T.egalább valami rág­csálnivaló akadna! Felfutott a közeli fára, és ormon to­vábbugrott az egyik ágról a másikra. Messzire távolodott a nyulacska otthonától, de semmi harapni- valól nem talált. Amikor visszatért, elállt a lélegzete a csodálkozástól. A magas fenyő csonkja mellett ágakkal, tol­lal, levelekkel meg­rakodva hófehér nyulacskák álltak. — Gyere, segítsél, csinálunk új lakást! És... akár hiszitek, akár nem, rövid idő alatt elkészült a me­leg fészek a nyu­lacska szomszédságá­ban. — Milyen jó úgy élni. ha jó barátja van az embernek — hálálkodott a mó- k.uska. Azt is mesélik, hogy a mókuska az­óta is, ahol kell, se­gít az erdő többi la­kójának, mert tudja, milyen jó érzés, ha segítenek valakinek. Kazimüa Poljakova másik gyermek között. Tanácsát kikérni nemcsak ajánlatos, ha­nem elengedhetetlenül szüksé­ges. Nélkülözhetetlenül fontos, hogy a pályaválasztás során figyelembe vegyük: mit igényel a társadalom? Többek között a mezőgazdasági szakmákban évente 10—11 ezer fiatal fel­vétele vált szükségessé. Ma már sok-sok gép segíti a munka könnyebbé tételét, s a fiatalokon is múlik, hogy ezután még könnyebb legyen ez a munka. Minőezek Után azonban fontos tényező a gyermek vágya és kedve. Életünk egyharmad része a munkában telik el. Ma­gunk is tapasztaljuk, hogy szí­vesen és jókedvvel dolgozunk-e, vagy csupán megszokásból, kényszerűségből. Nem mindegy tehát, hogy milyen pályára in­dul gyermekünk! Balogh Béni H Ó E M Hóember szedd össze. jégingben, Szedd össze, reszket kék hadd legyen hidegben. cs'llag a Tíz ujja kezeden. fűz ága. letörött, ki látta? Hóbabák dérváUa cinkéknek Hóember kispárna. kis könnye Cön eön~cön, pergő gyöngy, rákezdik. BÉR csivognak mély estig. Hóember hajából kibújt a karácsé ny. Szép csend cseng, hallgasd csak, kántálók ballagnak. Bényei József — Kötött holmiban a semleges színek — a drapp, a szürke, a bézs, a fekete és a sötétkék — fehérrel mindig érvényesülnek. A magyar nők például a zöld minden árnyalatát keresik, ked­velik. Most pedig Olaszországból a coral-, a ciklámen- és meggy­szín indul világhódító útra... A mi pulóverszíneink merészek; az első fekete-fehér, a második zöld-lila, a harmadik pedig cik­lámen-fekete színösszeállításbán készült. K. M.

Next

/
Thumbnails
Contents