Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-13 / 293. szám

Világ proletárját egyesüljetek ­A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÍS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1966. DECEMBER 13., KEDD Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 393. SZÁM A haladás kulcsa Új vonásokkal színesedik a tsz-ek ez évi zárszámadása Tegnap négy járásban kezdődött meg a Isz-főkönyvelék két-háromnapos értekezlete Az MSZMP IX. kongresszusát megelőző eszmecseréken, majd pedig a kongresszus visszhang­jaként országszerte sokan han­goztatták: azt szeretnék, ha erő­södne a párt vezető szerepe. A tanácskozást figyelve mindenki elégedetten tapasztalta, hogy a kongresszus megkülönböztetett figyelmet szentelt ennek. Kádár János elvtárs a Központi Bizott­ság beszámolójában megállapí­totta, hogy a párt vezető szere­pének érvényesítése és további fejlesztése egyik legfontosabb feladatunk lesz az elkövetkező években, mert ez haladásunk meggyorsításának kulcskérdése. Milyen tapasztalat és megfon­tolás indítja a dolgozó tömege­ket arra, hogy a párt vezető szerepének erősítését kívánják? Ebben elsősorban az jut kifeje­zésre, hogy népünk helyesli a párt politikáját, egyetért annak céljaival, és saját törekvéseire ismer benne. Másrészt általános a dolgozó emberek tapasztalata: ott és akkor mennek jól a dol­gok, ha az élet valamennyi terü­letén a párt politikájának meg­felelően hozzák meg a döntése­ket, az intézkedéseket, viszont ott és akkor keletkezik feszült­ség és rossz érzés, amikor eltér­nek a párt politikájától. A párt vezető szerepe tehát akkor érvé­nyesül, ha mindenütt és minden­ben megvalósul a párt politiká­ja. A párt vezető szerepének ér­vényesülése nem arányszámok kérdése, nem attól függ, hogy valamely vezető munkakörben párttag dolgozik-e vagy pár- tonkívüli. Szocialista rendsze­rünkben minden vezetőnek a párt politikáját kell képviselnie és végrehajtania, akár tagja a pártnak, akár nem. Hová is jut­nánk, ha úgy oszlanának meg a dolgok, hogy a párt tagjai a párt politikáját, a pártonkívü- liek pedig valami más politikát követnének? Nálunk — párt­funkció kivételével — pártonkí- vüliek is betölthetnek bármilyen közéleti vezető tisztséget. De ter­mészetes, hogy munkájuk alapja, zsinórmértéke csakis a párt po­litikája lehet Mindenekelőtt a párt a felelős a szocialista építés menetéért, a haladás tempójáért társadal­munk viszonyainak alakulásá­ért a munkásosztály, az egész dolgozó nép előtt. A párt vállal­ja ezt a felelősséget. A kong­resszus előtt és azóta is kicsen­dül a közvélemény hangjából az a kívánság, hogy a párt ne le­gyen elnéző, akármilyen irány­ban is próbálnák politikáját el­torzítani, vagy ha egyszerűen csak hanyagul, ímmel-ámmal hajtják végre. Hogyan formálódik ki a párt politikája? A párt a leghaladóbb tudomány: a marxizmus—leni- nizmus fényében méri fel a kor követelményeit, a társadalmi fejlődés szükségleteit és jelöli meg haladásunk, lépteink irá­nyát. Ugyané tudományos mód­szerekkel méri fel haladásunk konkrét feltételeit és lehetősége­it, az ország és a nép szükségle­teit, törekvéseit, igényeit. A párt politikájában mindezek ke­rek egésszé ötvöződnek. Ennek eredménye az, hogy aiki józan ésszel végiggondolja a párt po­litikájának tartalmi kérdéseit, helyeslőén ezt mondja: saját tö­rekvéseimre ismerek, én is így csinálnám. Vessünk például egy pillantást azokra a határoza­tokra, amelyeket a IX. párt- kongresszus elfogadott: a dolgo­zók munkaidejére, a szociális el­látás kiterjesztésére, a nők helyzetének lényeges javítására, és még sok-sok más hasonló kérdésre vonatkozóan hozott intézkedésekben a közvélemény igényei és törekvései öltenek testet. Ez is jelzi, hogy maguk a dolgozó tömegek fő szere­pet töltenek be a párt politi­kájának meghatározásánál. Vi­szont ez is megerősíti valameny- nyiünk kötelességét, hogy he­lyeslő egyetértésünkön túl a ma­gunk erejéből, a magunk poszt­ján is mindent kövessünk el en­nek a politikának megalapozásá­ért és végrehajtásáért. A párt politikájának, a párt vezető szerepének érvényesülése azt is jelenti, hogy mindnyájan egy irányba húzunk. Szocialista haladásunk egyik fő erőforrása az, hogy a párt egyetlen közös mederbe tereli az egész dolgozó nép alkotó erejét, egyesíti ezt az erőt, és úgy szervezi meg a tár­sadalom munkáját, hogy mind­nyájan ugyanazokért a követen­dő célokért dolgozunk. A párt politikája mindnyájunk szerepét és feladatait kijelöli. Közös cse­lekvésünk fő összetartó ereje pedig az, hogy egyéni munkánk­ban is a párt politikája az út­mutatónk. A párt vezető szerepe nem azt jelenti, hogy az élet adta minden kérdésben minden al­kalommal a pártnak kell dönte­nie. Az állami és a tanácsi szerveknél, a vállalatoknál, a tö­megszervezetekben felelős em­berek kezében van az elhatáro­zás és az intézkedés joga. Hogy esetenként hogyan foglalnak ál­lást, ezt meghatározzák a párt elvi jelentőségű politikai dönté­sei, útmutatásai, az állam törvé­nyei és törvényes rendeletéi. Természetesen minden kisebb- nagyobb helyi intézkedésben ezek szellemében kell érvényre jutnia. A párt feladatát pedig a IX. kongresszus abban jelölte meg, hogy minden fokon a fő tennivalókkal foglalkozzék. Vagyis a párt vezető szervei a párttagsággal és a dolgozó em­berekkel tanácskozva elemzik az élet adta tapasztalatokat, fel­tárják az ellentmondásokat, ki­dolgozzák a megoldás módját, ehhez kiválasztják és nevelik a megfelelő embereket, majd vé­gül ellenőrzik a következetes végrehajtást. Így biztosítják a párt vezető szerepének még tel­jesebb érvényesülését. Most már mind gyorsabb ütemben látnak hozzá megyénk termelőszövetkezetei az ez évi gazdálkodás eredményeinek fel­méréséhez. Jó. részükben már megkezdték a vagyontárgyak felleltározását. Kellemes tudat az, hogy a megye 160 termelő- szövetkezete és 10 termelőszö­vetkezeti csoportja mellett most már 10 szövetkezeti közös vál­lalkozás is készít zárszámadást. Mi több, a gyulai járásban ala­kulóban van a 11. közös vál­lalkozás. Tavaly ilyenkor mind­össze négy működött még a me­gyében. A megyed tanács mezőgazda­sági osztálya december 5-én és 6-án beszélte meg a járási és városi tanácsok mezőgazdasági osztályainak főkönyvelőivel és revizoraival az ez évi zárszám­adás elkészítésének módját. En­számadását erősiti majd meg az e célra létrehozandó bizottság. Az erősebb termelőszövetkeze­tek zárszámadását csak ellenőr­zik majd a tanácsok, abból a szempontból, hogy megfelelően használják-e fel a jövedelmet, és hogy erejüknek megfelelően tartalékolnak-e a jövő évi gaz­dálkodás zökkenőmentessé téte­léhez. Mivel az erősebb szövet­kezetekben nem lesz sem felül­vizsgálat, sem megerősítés, az a feladat hárul a termelőszövetke­zetek leltározó bizottságaira, és könyvelőapparátusára, hogy az eddigieknél is lelkiismereteseb­ben, pontosabban és felelősség­teljesebben készítsék el a zár­számadást. A szükséges nyomtatványok rendelkezésre állnak, sőt jó né­hány szövetkezet már ki is vit­te azokat az ellátóból. A zár­számadás elkészítésének módját szabályozó központi utasítás is időben megjelent. Ezért nincs semmi akadálya annak, hogy c jövő év január 30-ig mindenütt rögzítsék a szövetkezet gazdál­kodási eredményét és a vagya nát, hogy aztán február 20-ig a közgyűlés meg is erősíthesse a zárszámadást. A határidő betar­tását nagyban elő tudják segíte­ni a közös vállalkozások azzal, ha mielőbb elkészítik zárszám­adásukat. Ugyanis tavaly előfor­dult, hogy egyes közös vállal­kozásban érdekelt szövetkezetek nem tudták időre elkészíteni számvetésüket a vállalkozás ké­sedelmessége miatt. Az utóbbi öt esztendőben országosan is igen jelentős eredményeket ért el megyénk a mezőgazdasági: 1 "'’ nek alapján valamennyi járási és városi tanács mezőgazdasági osztálya a hét folyamán két-há- romnapos megbeszélésre hívja össze a termelőszövetkezetek fő­könyvelőit. A gyulai, a mezőko­vácsházi, az orosházi és a szarvasi járásban tegnap, de­cember 12-én már megkezdődött ez a fontos tanácskozás. Mint az elmúlt években min­dig, most is jó néhány új vo­nás színesíti a zárszámadást. Az eddigi gyakorlattól eltérően pél­dául csak a gyenge termelőszö­vetkezetek zárszámadását vizs­gálják felül a járási és a váro­si tanácsok, s csak ezek zár­Az Építésügyi Minisztérium Építőipari Főigazgatóságának több mint húsz vállalata jelen­tette december elején, hogy a pártkongresszusi versenyben elért eredmények alapján már teljesítette ez évi tervét. A vállalatok jelentős munka­sikerei alapján december 10-re már az egész főigazgatóság, te­hát az ÉM építőipar teljesítette 1966. évi építés-szerelési tervét. December végéig még több mint 700 millió forint értékű építési munkával tetézik meg az idei előirányzatot. Ebben a hónapban Megyénk mezőgazdasági üzemei túlteljesítették éves búza vetési tervüket. A vetőmag döntő több­sége optimális időben és kiváló minőségben került földbe. Ennek köszönhető, hogy a hótakaró igen erős növényállományt, egyenlete­sen fejlett búzavetéseket talált megyénkben. Bár messze még az aratás, a búza egyöntetű kelése és szép fejlődése biztató. Megyeszer- te kötik a szerződéseket az 1967. évi új búza eladására. Eddig több Tegnap délelőtt a mezőgazda­sági szakmunkások képzésének, elhelyezkedésének, munkájának és megbecsülésének helyzetéről tanácskoztak a párt megyei bi­zottságának mezőgazdasági osz­tályán. Az értekezleten részt veit Zalai György elvtárs, a párt megyei bizottságának tit­kára, Supala Pál, a párt megyei bizottságának mezőgazdasági osztályvezetője, Dobos Zoltán, a többek között átadják a Gödöllői Agrártudományi Egyetem és a nyíregyházi mezőgazdasági tech­nikum új tanulmányi épületét, az orosházi és a salgótarjáni kórházat, a székesfehérvári hűtő­ház első részét, a hevesi művelő­dési házat, a Cserkúti Gépjaví­tó Állomást és egy sor más fontos építményt. Az ÉM építőipar ebben az év­ben kereken egymilliárd forint értékű munkával fokozta építési kapacitását, de a népgazdaság építési igényei jóval nagyobbak. (MTI) mint 8 ezer 600 vagon kenyémek- való eladására kötöttek szerződést az állammal. Élenjár ebben a te- j vékenységben a szarvasi járás és Szarvas város. De sok jó búzát ad 1967-ben is az államnak az újkí- gyósi Aranykalász, a mezőkovács­házi Új Alkotmány, a kétsopronyi Dózsa, a füzesgyarmati Vörös Csillag és még több olyan tsz, amely évről évre jelentősen hoz­zájárul a magyar nép kenyérrel j való ellátásához. Földművelésügyi Minisztérium megbízottja, Csomós István, a megyei tanács vb mezőgazdasá­gi osz:ályának vezetője, Molnár Lajosné szakreferens, Apró At­tila, a kétegyházi Mezőgazdasá­gi Szakmunkásképző Iskola igazgatója, Oláh György, a KISZ Békés megyéi Bizottságá­nak munkatársa. A megbeszélésre egy külön munkabizottság készített össze­foglaló jelentést, melyről Dobos Zol án a következőket mondot­ta: Ezekben az években olyan szinten, mint most is, a mező­gazdasági szakmunkásképzésről még nem tárgyaltak. Békés me­gyében országosan is igen je­lentős eredményt értek el a szakmunkásképzésben. örven­detes ezt a készséget tapasztal­ni. Ismeretes, hogy megyénk ve­zető szervei évek óta igen nagy gondot fordítanak a termelőszö­vetkezetekben folyó termelés korszerűsítésére. A modem ter­melés-technológiai eljárások al­kalmazása feltételezi a dolgu­kat sokoldalúan értő embereket. A megyében ezért szorgalmaz­ták már a korábbi években Két- egyházán, Békésen, Eleken és máshol is új szakmunkásképző iskolák építését, a tanítás meg­szervezését — az utóbbi hóna­pokban — Gyomán. A szövetkezetekben egyre na­gyobb jelentőséget tulajdoníta­nak a szakmunkás-törzsgárda kialakításának. A megye vezetőd szervei — említette Zalai György elvtárs — arra törek­szenek, hogy olyan iskolatípust alakítsanak ki, amelyik a ter­melésfejlesztéshez jól felkészíti az embereket. Az értekezleten beszéltek a betanított munkás és a szak­munkásképzés fontosságáról. Külön hangsúlyozták a felnőt­tek körében szervezendő szak­mai képzés jelentőségét, a fia­talok jól bevált bentlakásos ta­nulását. Teljesítette ez évi tervét az ÉHt építőipar Ebben a hónapban átadják az orosházi kórházat A szarvasi járás vezet a bűzaértékesítési szerződéskötésben % 023201310131010048

Next

/
Thumbnails
Contents