Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-11 / 292. szám
1966. december 11. 5 . Vasárnap Kötbér és kártérítés — Mikor bűntett a tyúklopás — Probléma egy tüzelőutalvány körül Dintött a bíróság Egy termelőszövetkezet 104 férőhelyes tehémstáliló és 96 férőhelyes borjúnevelő építésével bízta meg az egyik építővállalatot. Az építkezés ki'lenchónapi késedelemmel fejeződött be, t oldaná- foldani kellett az istállót, a megbízónak tetemes kára származott. Kötbér és kártérítés fizetéséért per indult az. építővállalat éllein, ugyanakkor másodrendű alperesként perbe vonta a tervező vállalatot is a helytelen tervezési miunka miatt. fiz építővállalat felelőssége Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a tervező a hibás tervezés miatt keletkezett károkért felelősséggel tartozik, mert a termelőszövetkezet az istállót nem tudta kellő időben hasznosítani s ezért a szakértői vélemény alapján 5576 forint kártérítést köteles fizetni. Ugyanakkor ji bíróság megállapította, hogy az építővállalat ellen jogtalan a kártérítési igény, miután tervezési hiba következtében keletkezett a termelőszövetkezet kára. A másodfokú bíróság ezt az ítéletet megváltoztatta: az épftővál- lalatot marasztalta el 42 801 forint kártérítésre, a tervezővel szemben támasztott kártérítési igényt pedig elutasította. Az indokolás szerint a százalékosan kiszámított késedelmi kötbér összege 16 218 forint. Az építtetőt a késedelmes munkateljesítésből eredően is kár érte, mert megfelelő hely miatt az üszőket nem tudta felnevelni, de elesett a 60 000 forint állami támogatástól is. A felperes is hibát követett el ugyanakkor, mert nem gondoskodott arról, hogy az épületnek szánt hely időben rendelkezésre álljon, s ezért a kár 10 százalékát neki kell vállalnia. A Legfelsőbb Bíróság elnöke óvást jelentett be mindkét ítélet ellen, mert törvénysértést állapított meg. A bíróság határozatában az építővállalatot tette felelőssé, s ennek alapján 59 019 forint kárösszeg megfizetésére kötelezte. A jogszabályok helyes értelmezése szerint a kötbért a kártérítés ösz- szegéből nem szabad levonni, de hozzáadni sem, hanem azt a kárösszegbe be kell számítani, vagyis a megállapított kártérítési összeg a kötbérigényt is magáiban foglalja — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. Behatolás történt Érdekes probléma merült fel egy egyszerű tyúklopása perben. Szomszédok kerültek szembe egymással. Az egyik feljelentést tett, hogy a másik tyúkokat lopott el az udvaráról. A járásbíróság megállapította, hogy „jogtalan behatolással elkövetett bűncselekményről” van szó. A megyei bíróság a járásbíróság ítéletével szemben kimondta, hogy csak kisebb jelentőségű lopásról lehet beszélni, mert — az indokolás szerint — jogtalan behatolás akkor történt volna, ha zárt helyiségből viszik el a csirkéket. Az udvar — a megyei bírósóig álláspontja szerint — nem tekinthető helyiségnek, különösen az adott esetben. Senki sem őrizte ott a baromfit, sem más vagyonértéket. „Zárt hely az a terület, amit kapu és zár véd a behatolástól”. A bekerített udvar önmagában nem fedi a „zárt” fogalmát i s ennek megfelelően kell mérlegelni a cselekményt — mondta ki a megyei bíróság s nem állapította meg a súlyosabb elbírálás alá eső „jogtalan behatolás” tényét. Az ügy törvényességi óvás alapján a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely megállapította, hogy a vádlott cselekménye „tulajdon elleni bűntett”, s ennek megfelelően kell ítélkezni. Az indokolás szerint a bíróság tanulmányozta az Értelmező Szótárt s idézte az idevonatkozó szöveget: „Az udvar, ha be van kerítve, nemcsak bekerített, hanem egyben zárt hely”. Ugyanekkor a megyei bíróság álláspontja nem felel meg a mindennapi élet követelményeinek sem. Faluhelyen, ahol gazdálkodnak, szinte megoldhatatlan, hogy a kaput vagy udvart állandóan zárva tartsák. fi munkaügyi döntőbizottságra tartozik Egy vállalat dolgozója idejében jelentkezett tüzelőutalványra. Minden hónapban levonták az esedékes részletet, de amikor itt volt az ideje, s kiosztották az utalványokat, ő kimaradt. Miután többszöri elutasítást követően megunta a szóbeli vitát, a járásbíróságihoz fordult jogorvoslatért. Kérte: fizetési meghagyással kötelezze a bíróság munkáltatóját vagy a részletekben levont 480 forint visszafizetésére, vagy a fűtési tüzelőszer-utalvány kiadására. A járásbíróság a kérelmet él- utasa'totta azzal az indokolással, hogy az ügy nem tartozik a hatáskörébe, ez munkaügyi kérdés. Forduljon az illetékes munkaügyi döntőbizottsághoz. A dolgozó fellebbezésére az ügy másodfokon a megyei bírósághoz került, amely ugyancsak elutasító határozatot hozott. Az indokolás részletesen kifejtette a bíróság álláspontját, idézve a Muraka Törvénykönyv ide . vonatkozó paragrafusát. Ezek szerint: a kedvezményes tüzelőszer- éllátásban csak munkaviszonyban álló dolgozók részesülhetnek, ezért az ebből eredő vita is munkaügyi vita, amelynek eldöntése a munkaügyi döntőbizottság hatáskörébe tartozik. csupán amiatt, hogy messzi külföldön az északi táj művészei közül máig egyedül ő tudott ismert szobrásszá lenni, hanem mert Detroitban töltött évtizedei során is megőrizte szívében hazáját, s később valamennyi javát Stockholmra, nemzetére hagyta. Igen. Carl Milles, akinek szobrai számos amerikai várost díszítenek Skandinávián kívül, már ott, a messzi, kevert ízű világban is arról álmodott, miként lehetne svéd földön Itália gazdag és elbűvölő mükertjeinek mintájára, s a szellem nemesítésére valami hasonlót teremteni. Tervéért akkor nem lelkesedtek itthon. így _ Lidingöben, Stockholm kedves, szigetre épült elővárosában, a tengerparton, saját pénzén vett meg 10 hold földet, hogy a maga, valamint olasz, francia, görög, német földön vásárolt régi mesterek alkotásaival benépesítse. Az évszázad első tizedére esik a Milles-kert hősi korszaka. Akkor rakja le alapjait, hogy nem sokkal később Amerikába költözzék. De ott, Detroitban is, hol közben tanít, iskolát alapít, minden erejét, jövedelmét e terve megvalósítására igyekszik fordítani. S vele tart ebben felesége, aki tehetséges rajzolóként indult, de saját érvényesülését feláldozta férje szolgálatának. Milles művészi sikereinek csúcspontját — volt mesterének, Rodin-nek hitét valóra váltva! — az 1925-ös párizsi világkiállítás jelenti. Első díjat kap nemesen tiszta és egyszerű alkotása, a „Zsuzsánna a fürdőben”, Ezt aztán megbízások tömege követi, közülük karakterisztikus, elmélyült vonalaival Beethoven, Greta Holmgren és Sven Hédin svéd világutazó portréja érdemel különös figyelmet. Hatása, népszerűsége miben rejlik? Soha nem kacérkodott absztrakt törekvésekkel. Naturalistaként indult, hogy végül egy sajátos, a statikai törvényeket elvető egyéni stílust alakítson ki. Példaként hadd említsem ilyen jellegű munkái közül az Ember és a Pegasus cimű alkotást, mely talán az efféle komponálástól idegenkedők szívéhez is legközelebb fér. A kétfigurás kompozíciót 1940-ben mintázta, s szabadosságát híven tükrözi egy mitológiai figura, a szárnyasló féloldalt úszó alakja, valamint a felette lebegő férfitest, mely lábujjaival érinti csupán a paripa egyik szárnyát. A kert másik exponált látványossága a „Fiatalság kútja”. Egy tégla alakú medence vizéből delfinek hátán emelkedik ki négy könnyed, megnyújtott, meztelen fiúalak. Mintázásuk klasszicista jegyeket hordoz ugyan, de e stíluson átlép a figurák játékos továbbfejlesztése. Harsonát, virágot tartanak, az egyik tenyeréről pedig kis paripa ágaskodik az égnek. S mindehhez vehetjük a kút vízsugarait, melyek a delfinek és a többi hal szájából törnek elő szivárvány-ragyogással. Százhúsz jórészt eredeti Milles-alkotás nyújt hasznos élményt, gyönyörködtető órákat Lidingö szigetén a látogatónak. S mintegy harmincra tehető a külföldi művészektől származó szobor, relief. Szemet szúr közöttük egy IV. századból fennmaradt „férfi torzó”, amelyet görög földön vásárolt a mester, aki életének utolsó szakaszát, feleségével együtt ismét Stockholmban töltötte 1955-ben bekövetkezett haláláig. És torzó maradt a nagy életmű, a kert is a művész halálával. Nem tudta befejezni építését, bár testvére a bővítés tervét is kidolgozta. Az álmot később örökösei se tudták egésszé varázsolni, mert vagyona, pénze sem maradt egy koronányi sem. Ekkor a svéd állam, a kert iránt egyre növekvő érdeklődés és a közvélemény nyomásának hatására, maga nyúlt zsebbe, hogy a hazájáért, népéért szinte egész élete munkásságát feláldozó művészember öröksége teljes pompában ragyoghassák. Milles gazdag életének jelentős részét a műkert épületében és parkjában töltötte. Itt volt műterme is, mely ma rajzokkal, vázlatokkal van megtöltve... S ő halálában sem vált meg e néki oly szíves helytől. Az árnyas kert egyik szögletében temették el. Álmaira markáns vonalú, sas tekintetű „indiánfej” vigyáz, mely legkedvesebb művéről, a Minnesota állambeli, 12 méter magas indiánemlékmű talapzatáról költözött ide. Moldvay Győző Megnyílt az Országos Képzőművészeti Bélyegkiállítás Békéscsabán Hosszú sorokban várakoztak a bélyeggyűjtők a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum előtt péntek délután, hogy bejussanak az országos bélyegkiállításra. Hazánkban első ízben adtak ki képzőművészeti tárgyú bélyegsorozatot, s az ebből az alkalomból rendezett kiállításon az érdeklődők megtekinthették a világ legkülönbözőbb országainak, a klasz- szikus és modem képzőművészet számtalan alkotását megörökítő bélyegeit. A megnyitón részt vett Zalai György, a megyei pártbizottság titkára, Such Janos, a városi pártbizottság első titkára, Uhljár Mihály, a városi tanács vb-elnöke, Kendra János, a Hazafias Népfront békéscsabai bizottságának titkára, valamint több közéleti személyiség, kulturális életünk képviselői. A helyszínen működő postahivatalban a bélyeggyűjtők nagy örömére a Barabás Miklós, Benczúr Gyula, Munkácsy Mihály és Szinyei Mer- se Pál műveit ábrázoló bélyegeket a kiállítás alkalmára készült első napi bélyegzővel látták el. Babák György tanácselnök-helyettes megnyitó szavai után dr. Steiner László, a MABÉOSZ főtitkára ünnepi beszédet mond. Már a déli órákban gyülekeztek az érdeklődők, de a sorok hosz- sza estig sem csökkent. Két traktort és Farmer-szárítót vásároltak A mezőberényi Aranykalász Termelőszövetkezet a jól gépesített gazdaságok közé tartozik. Ezt tanúsítja az is, hogy az 1966. évi gépamortizációs költségük elérte a 9C0 ezer forintot. A szövetkezet igénybe vette az amortizációs alapot. Két traktort és egy Farmer-szárítót vettek az AGROKER Békés megyei vállalatától. Ezeken kívül kisebb fel- szerelési tárgyaikat is vásároltak. A dél-magyarorszAgi RÖVID-ÉS KÖTÖTTÁRU NAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT BÉKÉSCSABAI LERAKATA ÉRTESÍTI KEDVES VEVŐIT, HOGY ÉV VÉGI LELTÁRÁT 1966. december 27-től 1967. január 6-ig tartja 106614
