Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-11 / 292. szám
Világ proletárjait A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG MEGYEI TANÁCS LAPJA 1966. DECEMBER 11., VASÁRNAP Ara: 80 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 292. SZÄM Fáradságos úton — közelebb a eél Egyik megyei üzemünk igazgatója gondterhelten ráncolta homlokát, mikor a gazdaságirányítás oly sokat hangoztatott új rendszerének esélyei kerültek szóba. „Lehetek őszinte? Amennyire örülök a várható szabadabb lehetőségeknek, annyira tartok tőle, hogy alaposan megnehezül majd a dolgunk. Más az: jól-rosszul teljesíteni az előírt tervmutatókat, és megint más teljesen önálló koncepcióval gazdálkodni, „kiszolgáltatva”, a piac változásainak, a kereslet ingadozásának.” Nevezetes kisipari szövetkezetünk főkönyvelője azt tette szóvá: eddig „monopolhelyzetben” voltak bizonyos fémtömegcikkek, háztartási eszközök gyártásában — eszi, nem eszi, a vevő nem kaphatott más fajtát —, a jövőben viszont alapos műszaki fejlesztéssel, korszerűsítéssel szükséges javítani gyártmányaikat, hiszen megjelenik majd a piacon a konkurreneia. Mindez bizony azt jelenti: az új mechanizmus egyáltalán nem valamiféle simán alkalmazható csodaszer, mely egy csapásra, s csekély erőfeszítéssel megoldja gazdaságunk gondjait. Inkább olyan orvosság, amely sokak számára „keserű pirula”, azaz (főképp a vezetőktől) szélesebb látókört, aktívabb kezdeményezőkészséget, nagyobb rátermettséget és előrelátóbb munkát követel. Van azonban olyan vélemény is, amely a központi irányítás hatékonyságának csökkenésétől fél, mondván: miképp érvényesül majd a párt és az állam meghatározó szerepe, irányító befolyása, ha szabadon engedjük hatni az értéktörvény vonzásait. Nem fogja-e a piac felborítani a tervet? Mennyire jogosak az efféle fenntartások, s ha ilyen gondokkal jár a gazdasági irányítás átszervezése, miért van mégis szükség rá? A IX. kongresszus határozata tömören így fogalmaz: „Társadalmi és gazdasági fejlődésünk adott fokán lehetővé és szükségszerűvé vált a tervgazdálkodás továbbfejlesztése.” A lehetőséget eddigi munkánk teremtette meg, az, hogy javult a termelés technikai felszereltsége, korszerűsége, nőtt az ország gazdasági ereje, mindjobban kibontakozott a szocialista árutermelés, létrejött és megerősödött a szocialista piac. A szükségesség onnan ered, hogy a legkörültekintőbb tervezés mellett is lehetséges eltérés, ellentmondás az előzetes program és az élet valóságos igényei között. Nem tudhatjuk előre, hogy milyen lesz az időjárás (ami ma még meghatározó tényező a mezőgazdaságban), hogyan alakulnak majd az árak a külföldi piacokon, s nem jósolhatjuk meg teljes biztonsággal a fogyasztók ízlésében bekövetkező változásokat sem. Így a terv és a piac ellentéte nem más, mint a tudatosan tervezett és a társadalom körülményei közt ösztönösen létrejött változások ellentmondása. Az új mechanizmus azzal, hogy dialektikusán számol az utóbbi hatásaival, érvényesülésével, voltaképpen a tervezést, az irányítást emeli magasabb szintre. A reform célja zöld utat nyitni a népgazdaság dinamikusabb fejlődésének. Úgy befolyásolni — a reális körülmények figyelembevételével — a termelés és a fogyasztás szerkezetét, hogy minél jobban megegyezzék a népgazdasági szükségletekkel. A kongresszusi határozatok szerint: „A jövőben a tervszerű központi irányítást nem az úgynevezett tervlebontás módszerével, hanem közgazdasági eszközökkel érvényesítjük, és a szocialista piac aktív szerepére építünk a tervgazdálkodás keretében, nagyobb szerepet juttatunk az áru- és pénzviszonyoknak.” A gazdasági irányítás reformja tehát együtt jár a párt irányító szerepének erősödésével és — ennek feltételeként — terveink tudományos megalapozottságának fokozásával. A kongresszus megadta az iránymutatást. Ennek birtokában a nagy tapasztalatokkal rendelkező szakemberek körének további munkájára és a dolgozó tömegek tevőleges támogatására van szükség a helyes elképzelések gyakorlati valóra- váltásához. A reform nem ígér könnyű megoldásokat, megvalósítása fáradságos út lesz, mely azonban mégis a legrövidebben vezet a célhoz: népünk kulturális és anyagi felemelkedésének további és minél gyorsabb kibontakozásához. Vajda János A belügyminiszter kitüntette az Állami Kereskedelmi Felügyelőség vezetőjét Tegnap délelőtt a megyei i**n- Kereskedelmi Felügyelőség me- dőrfőkapitányság vezetője, Hidas gyei vezetőjének. A Közbiztonsági Mihály ezredes elvtárs adta át a Érem arany fokozatának átadásán belügyminiszter kitüntetését Ró- részt vett a Belkereskedelmi Miss« Imre elvtársnak, az Állami nisztérium képviselője is. Két műszak bevezetésével növelik a termelést az endrődi cipészek Az Endrődi Cipész Ktsz-ben a cipőalj-összeszerelő szalagnál augusztusban kezdték meg — próbaképpen — a két műszakos termelést, ami igen kedvező eredményre vezetett. A munkaterem eddigi zsúfoltsága megszűnt, a gépeket jobban ki tudják használni és míg az első fél évben csak 69 ezer pár c>pő készült, a második fél évben, létszámemelés nélkül előreláthatólag 150 ezer párnál is többre lehet számítani. A termelési folyamat áttekinthetőbb, a minőség jobban ellenőrizhető. Ennek alapján 1967 januárjában a felsőrászgyártásnál is két műszakot vezetnek be, s így jövőre az 'dei 167 ezer pár cipő helyett 200 ezer pár előállítását tervezik. Ebből az első negyedévre 50 ezer párat már meg is rendelt a kereske- j delem. A szövetkezet az igényeknek megfelelően felkészül a kisszériás termelésre, a választék bővítésére és új gyártmányok készítésére. Építkezés, gazdaságfejlesztés a gerlai Magvető Tsz-ben Ebben az esztendőben egy fúróit kúttal gazdagodott a gerlai Magvető Tsz. Sok gondot fordítottak ebben a közösségben a jövő évi gazdálkodás előkészítésére. Százötven holdon is+állőmarha-istállójukat felújíttatják. A békési járás termelőszövetkezeteinek építő vállalkozásával a szerződést szintén megkötötték, i Hasznos kezdeményezés A szeghalmi járási nőtanács pedagógiai bizottsága hasznos kezdeményezéssel segíti a pálya- választást az iskolákban. A pedagógusok figyelembe véve a község mezőgazdasági jellegét és azt, hogy a fiatalokra a tsz-ek- ben nagy szükség van, arra törekszenek, hogy minél jobban megszerettessék a mezőgazdasági szakmákat. Az osztályfőnöki órákra olyan szülőket hívnak meg, akiknek gyermekei iskolások, és akik a mezőgazdaságban dolgoznak. Agronómus, állatgondozó, kertész beszélt már ezeken az órákon a gyermekeknek munkájukról, a korszerű nagyüzemi gazdálkodásról, a mezőgazdasági munka szépségéről. Meghívtak olyan szülőt is, akinek a gyermeke mezőgazdasági középiskolában tanul és elmondta, hogy fia vagy lánya hogyan érzi magát az iskolában, milyen gyakorlatokon vesz részt. Tartott már előadást az osztály- főnöki órán a Szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum tanára is. Az eredmény már most megmutatkozott: nő az érdeklődés a tanulók között a mezőgazdasági szakmák iránt. trágyát szórtak. Kitakarították a ■ belvízlevezető csatornákat, 300 | holdon 50 centiméter mélyen megforgatták a talajt. A kertészet nagyobb arányú fejlesztésére készülnek. A húsz hold zöldségtermesztő részt 80 hold burgonyatermő területtel toldják meg. Már a termelési szerződést is megkötötték. A szövetkezet 1967-ben több beruházással gazdagodik. Egy 106 férőhelyes szarvasmarhaistállót építenek. Ez magtárpad- lásos lesz. Az ÉM Békés megyei Építőipari Vállalatával már a kivitelezési szerződést is megkötötték. Meglevő növendékA lengyel építésügyi miniszterhelyettes látogatása Orosházán December 7-én és 8-án Orosházán tett látogatást a Lengyel Népköztársaság építésügyi minisztériumának küldöttsége Eduárd Curkov miniszterhelyettes vezetésével, akiket elkísért Szokup Lajos elvtárs, építésügyi miniszterhelyettes is. A lengyel vendégek először a városi pártbizottságot keresték fel, ahol beszélgetést folytattak a városról, a jövő feladatairól, s elsősorban a következő években sorra kerülő síküveggyár telepítéséről, amelybe előreláthatólag lengyel iparvállalatok is bekapcsolódnak. A magas rangú küldöttség csütörtökön megtekintette az üveggyárat, majd visz- szautazott Budapestre. A lengyel miniszterhelyettes elismeréssel szólt az üveggyárban látottakról. A város legszebb épülete A Szarvasi Óvónőképző Intézet új kollégiumában Képes riport a 7. oldalon. Fotó: Esztergály
