Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-10 / 291. szám

1966. december 10. 5 Szombat Kerékpárok, motorok, kátyúk a járdán Békéscsabán az Alsókös sor, amely a ligettel szem­ben van, az Úrszinyi A. utca sarkáig mindössze száz méter hosszú. Reggelenként mintegy 100 szülő közlekedik ezen a rö­vid kis járdácskán gyermekko­csival, — mert hiszen két böl­csőde is útba esik. Ugyanennyi szülő szállítja haza gyermekét este, most a téli hónapokban már sötétben. Ez így természetes is. De ezen a mintegy százméte­res utcácskán — nem tudni ki­nek a jóvoltából, hiszen az uszi'altjárda nem nagy múltra tekint vissza — két hatalmas kátyúbán kell zökkenjük a gyermekkocsiknak; esős idő ese­tén fröccsennie a latyaknak. Kikerülni a kátyúkat nem lehet, keskeny a járda. De nem lehet kikerülni azokat a kerékpároso­kat sem, akik szintén itt közle­kednek, s „udvariasan” ráesőn­kéinek a gyermekkocsit toló ma­mákra. Előfordul az is, hogy motorkerékpár pöfög, s valósá­gos közlekedési dugó keletkezik a — járdán. Ilyenkor „természe­tesen” a magasabb rendű jármű tulajdonosai néznek görbe szem­mel a gyermekkocsival evickélő szülőre. Megoldás egyelőre nemigen található, hiszen az úttest az igen szerény járda mellett nincs kikövezve, nyakig érő sár a „be­tonja”. Sok panasz érkezett be hozzánk meg kérelem is: leg­alább azt a két gödröt 'szüntet­nék meg. és egv kis aszfalttal kifoltoznák. (fer-ó) jobb német Ro&e Bemeiként pe­dig Käthe Dorsot emlegeti a múzeum vezetője. Kloster sok jeles embernek nyújtott szállást hosszabb-rövidebb idő­re az iró életében. Járt nála Thomas Mann egész családjá­val. Meglátogatta Fiedler pro­fesszor, aki az oxfordi egyetem dí&zdoktori levelét hozta el Segítik-e a kulturális megfelelően életet a tsz-ek? Két múzeum — 400 ezer látogató Az utóbbi öt esztendőben sok­oldalúan fejlődtek megyénk mú­A kérdés így annyira általános, hogy példák nélkül kielégítő vá­laszt nem lehet rá adni. Elöl­járójában azonban ezt mondhat­juk: vannak tsz-ek ilyenek is meg amolyanok is... Az tény, hogy ha az ember a megyében fölíeszi egy tsz-vezetönek az obiigát kér­dést: „Milyen a kulturális élet a szövetkezetben?" — legtöbbször ezt a választ kapja rá: „Voltunk a múltkor egy színházi előadá­son”, vagy „Volt itt egy TlT-elö- adó a napokban...” Az ilyen vá­laszok hallatán az ember egy ki­csit elszomorodik, hiszen ebből az derül ki, hogy alkalomszerűen, minden tervet nékülözően kerül­nek a kultúra közelébe a mező­gazdasági dolgozóik. Egységes, cél­tudatos terv alapján viruló kul­turális életről nagyon ritkán be­szélhetünk megyei vonatkozásban, mert tsz-vezetőinktől általában idegenek még a jól szervezett szaktanfolyamok, ismeretterjesztő előadássorozatok, az ízlésformáló műsorok is, amelyek pedig elvá­laszthatatlanok a kulturált me­zőgazdasági élettől. Napjainkban égető gond a kulturális élettől idegenkedő tsz-vezetők szemléle­tének megváltoztatása. Ilyen, kissé pesszimista beve­zető után örvendetes dolgokról is beszámolhatunk. Föltétien a fel­törekvő új jelzőjével lehet illet­ni azokat a kezdeményezéseket, amelyek egyelőre még csak pa­lántáknak nevezhetők, de rövide­sen szárba szökkennek, kiteljesed­nek. Arra az egyre jobban ki­forrott, letisztult kulturális kon­cepcióin gondolunk, amely Fü- zesgyarmíKon kelt életre. Lassan már országos híre van annak, ahogyan összefonódott a Vöi'ös '1931-ben. Alakját színpadra is vitte az író a „Naplemente előtt” Geiger professzorának szerepében. Egy másik kedves barátja, akivel délutánonként sokat sétálgatott a tengerpar­ton: Arnold Gustav evangélikus pap. Öt meg az „Üj Chris- tophorus” Pavel lelkészében is­merhetjük fel. Ugyanakkor vele élt, mellette tartózkodott mindig, feleségén kívül, Jungmann kisasszony. Gépírója és titkárnője egy sze­mélyben. Asztala a dolgozószo­ba kertre néző ablaika alatt állt, s míg ujjai a gép billen­tyűin pihentek, íutkosásra ké­szen, jegyzetfüzetével kezében mögötte sétált Hauptmann. Ez a séta néha fél óráiig eltartott, termékeny csendességgel, hogy aztán a lépteti halk neszét az író hangja váltsa fel. Sokszor olvasóállványa mel­lől diktált. Rajta — mos. már itt, a dolgozószobában, ahová továbbjutottunk — ugyanúgy nyugszik Luther Márton „Vom Geist” című munkája, ahogyan huszonegynéhány éve utoljára felütötte Hauptmann. Ügy áll kandallóján az „Olvasó barát” szobra, s asztalán a földgömb, melynek távol sarkaiba, messzi országaiba elhatolt , a német drámaíró szelleme. íróasztalával szemközt pedig legkedvesebb képe függ, a Für- dőzők! Barátjának, Ludvig Hoff-\ mannak a munkája, melyet sok­szor magával cipelt a ház más Csillag Termelőszövetkezet és a községi művelődési otthon. A szö­vetkezet kulturális alapját teljes egészében a művelődési otthon rendelkezésére bocsátotta. Ter­mészetesen nem „köszönöm szé­pe nért”. Azzal a feltétellel, hogy a szövetkezet .fiataljai és öregjei számára olyan szaktanfolyamokat, szakköröket, ismeretterjesztő elő­adásokat szervezzen, amelyek közvetlen vagy közvetett formá­ban a termelést elősegítik. Ezen­kívül olyan szórakoztató rendez­vényeket tartson, amelyeken a szövetkezet dolgozói felüdülnek,' ízlésüket formálják. Nem vélet­len az, hogy a Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet gazdaságilag is megyénk első szövetkezetei közé tartozik. Eleken hasonló ' szép kezdeményezést láthatunk. Ezek­nek a szövetkezeteknek a vezetői gondolkodó emberék, nyilván nin­csenek híjával a műveltségnek sem. Rájöttek arra az aranyigaz­ságra, hogy a szakmai műveltség és egyáltalán az emberek egyete­mes művelése/nélkül gazdaságilag sem lehet előbbre lépni. Ezeken a jó példákon látszik elindulni a zsadényi Búzakalász Termelőszövetkezet is, amely kulturális alapjának jelentős ré­szét juttatja a községi művelő­dési otthonnak — szintén cse­rébe. A békési járás termelőszö­vetkezeteit pedig külön dicséret illeti azért a nagy támogatásért, amit a körzetesítés során a bejá­ró iskolás tanulók számára adott: várakozóhelyiségeket épí­tettek közös erőből az autóbusz- megállóknál. Most a napokban kaptunk egy levelet, amelyben Puskás László művelődésügyi osz­tályvezető a következőket írja: helyiségeibe. Különösen borús, ‘V esős napok idején. Mondogatta ilyenkor, hogy a kép friss színei, a fürdőzők életvidám pőresége pótolja a természetet neki. „Ex corde lux" Igen. a szívből jő a fény! S ahogyan könyvbélyegzőjén, „ex libris”-én állanak e latin sza­vak, úgy is élt, úgy is alkotott ez a germán szellemi nagyság. Kinek filozófiáját korlátok közé terelhette idealista beállítottsá­ga, mély humanizmusa mégis nagyon sok kortárs-művész fölé emeli alakját. Gorkij írja ötvenedik szüle­tésnapján, 1912-ben: Hauptmann az az író, aki az élet tragikus mélységeire talált, mégis arról vall műveiben, hogy tisztán, méltósággal lehet kiemelkedni a buktatókból Ugyanekkor hajt előtte fejet Thomas Mann, Becher,- Kästner. Fontaine, Kerr, s az alkotók egész sora. Levelük, cikkeik fotókópiája mind elvonult előttünk a klos- teri villa vitrinjeiben. Az író 1930-ban vette meg ‘ezt a házat, s a nyári hónapo­kat mindig falai között töltötte egészen 1946-ban bekövetkezett haláláig. Utolsó kívánsága volt, hogy itt is temessék el. S ek- ' kor, nyolcvannégy éves, csőn- | tos, öreg testére — szintén kí­vánsága szerint — azt a fran- ciskánus csuhát húzták, melyet még 1920-ban kapott egy itá- 'iai útján. Moldvay Győző „Az utolsó hiányzó autöbuszvá- rakozó megépítését a békési Egyetértés Tsz elvállalta.” Ez is a kulturális élet igazi meggon­dolt, tervszerű támogatása; hiszen az iskolába járó új generáció za­vartalan tanulását segíti, azokért, akik majdan átveszik apáik örö­két. Nagy még a különbség — a kulturális élet szemszögéből vizs­gálva — szövetkezetek és szövet­kezetek között. Az új azonban és a jövő a füzesgyarmati, eleki, bé­kési példa követését sürgeti. Ternyák Ferenc FALUSI DOLGOKRÓL (kedd 18.50) . A tv-sorozat műsora ezút­tal is a mai falu arculatát villant­ja fel, a falusiak gondjairól, örö­meiről szól. Például arról, ho­gyan, milyen ötletekkel igyekez­nek a baksaiak még jövedelme­zőbbé, hasznosabbá tenni a ház­tájit, vagy: miért olyan drága a vágott baromfi a piacokon? S mint az eddigiekben, most is fel­hívják a tv-sek a figyelmet egy­két furcsaságra, még mindig sok helyen valóság: A „kerék” csak akkor forog, ha kenik... Az „ön- itató-ügy” sem érdektelen. Az egyik tsz saját erőből, pár százj forint költséggel létesített önita-! tót, míg a többieknek az AGRO- j KÉR csak háromezer forintért I vállalta el ugyanezt. Szó lesz még egy 56 éves állatorvos leveléről is. Az orvossal és kollégáival — sokan közülük nyugdíj előtt áll­nak — több mint százoldalas könyvet akarnak (vizsgakötele­zettséggel) megtaníttatni. A könyv kizárólag különféle közigazgatási ismereteket tartalmaz, melyeknek vajmi kevés közük van a2 állat­orvosi munkához. Csak egyet em­lítve a — egyébként kétségkívül hasznos — könyvből: hogyan kell lebonyolítania egy motorbeszer­zést — egy állatorvosnak! BELPHEGOR. AVAGY A LO­UVRE FANTOMJA I. (szerda 20.50) . Magyarul beszélő francia fimsorozat. (A második részt szombaton 20.25-kor, a harmadi­kat vasárnap 20.00-kor közvetí­tik.) Az ötvenes évek végén ját­szódó krimi magvát egy kutatás jelenti, amelyet egy egyetemista kezd meg a Louvre-ben. Belphe- gor isten szobránál. A cél Para­celsus fémének felkutatása. Ezt a fogaimat még az alkimisták tették közismertté, de a modern tudo­mány ugyancsak ismeri, ha nem is az alkimisták elképzeléseinek megfelelően. A kutatásban egy hipnotizált nő is nagy szerepet kap, aki kábulatában engedelme­sen hajtja végre a különféle uta­sításokat... A TV IRODALMI KLUBJA (csütörtök 20.45). Ezzel az adással zeumai. Jelenleg Békéscsabán. Gyulán, Orosházán, Szarvason és Békésen működik állandó múzeum. Békéscsabán „Békés megye népe a szabadságért című állandó kiállítás meg­nyitására kerül sor, amely a Dózsa-féle paraszthábo­rútól napjainkig mutatja be a Viharsarok agrárszocialista ha­gyományait. Gyulán vártörténeti kiállítás nyílt. A békéscsabai Munkácsy Mihály és a gyulai Erkel Ferenc Múzeumban öt év alatt 19 állandó, 108 időszaki kiállítást rendeztek, s összest: csaknem 400 ezer látogató in­dult meg. zárja idei „társulati üléseit” a tv közkedvelt műsora. Öt új klubtag megválasztására is sor kerül, s a jövő évben így kiegészülve foly­tatják tovább a sorozatot. A mos tani adást — a nagyváros fényei — témája a metropolisok nagy emberközösségeinek, s életüknek tükröződése az irodalomban. Egy- egy város sajátos színei sok írót ihlettek meg; Párizs, Budapest. Moszkva, New York, Róma arcu­lata, sajátos vonásai villannak fel egy-egy műben. ZELK ZOLTÁN: SIRÁLY (szombat 22.10). A költészet-soro- zatadása a költő 60. születésnapja tiszteletére. A Sirályt Zelk Zoltán elhunyt felesége emlékére írta 1959—60-ban. A mű tolmácsolójs. Csernus Mariann a vers zeneisé­gét, zárt kompozícióját és a meg­rendítő tartalmat példásan szigorú egyszerűséggel hordozó formáját emeli ki. Ma már — mondta — hálás feladat az előadóművész számára, ha hosszabb verssel lép fel több rövid helyett, a közönség már ezeket is értőn fogadja. Fel­emelő élmény volt számomra - vers előadása. VIDÁM VASÁRNAP (vasárnap 21.15). Palotai Boris írásaiból, öt év terméséből válogatták össze a műsort, a szatirikus fricskákat osztogató karcolatok, novellái, közül. A dramatizált rövidke tör­ténetek egy mentalitást, és ter­mészetesen képviselőiket pellen- gérezik ki; például a féltékeny asszonyt, aki a ruhaakasztó fel­varrásából von le eget-földet megrázó következtetéseket; a ta­karójuknál jóval tovább nyújtóz­kodó házaspárt, akik mániákusán törnek az egyetlen „érdemes” cél­ra: az autó megszerzésére, vagy az író özvegyét, aki férje emléké­nek kiárusításából tartja fenn ma­gát és azt az egyeztető bizottságot amely- éppen a lottóval van el­foglalva, amikor egy ember sor­sáról kellene döntenie. A műsort maga az írónő, Palotai Boris ve­zeti be önmagáról elmondott tör­ténettel. I gy­A BÉKÉS MEGYEI VENDÉGLATÖIPARI VÁLLALAT azonnali belépéssel több éves gyakorlattal rendelkező építésztechnikust keres. Jelentkezés a vállalat központjában a tervosztály vezetőjénél, Békéscsaba, Sallai, utca 40. szám alatt. 106725 A jövő hét a tv-ben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents