Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-09 / 290. szám
1966. DECEMBER 9., FENTEK Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 290. SZÁM Az ember te a mechanizmus A gazdasági mechanizmus reformjának sokrétű, bonyolult és izgalmas kérdésed köziül a legérdekesebbek emberi vonatkozásai. Hogyan hat majd életünkre, Hondo Ikodásunkra, közvéleményünkre, emberi kapcsolatainkra? Egy írás keretében — és hozzátehetjük, mai ismereteink mellett — persze aligha vállalkozhatunk a teljesség igényével e nagy kérdés megválaszolására. Kétségtelen, hogy a reform szelleme és majdani gyakorlata akkor válik tényleges anyagi eiővé, ha a bonyolult közgazda- sági kérdéseket mindennapi életünk emberi nyelvezetére fordítva értelmezzük és alkalmazzuk. Nem érthetünk egyet azzal az arisztokratikus állásponttal, mély a reform tényleg nem mindig egyszerű kérdéseinek megválaszolását, feladatainak megoldását szűk szakmai rétegre korlátozza. A gazdasági reform valamennyi jövőbeni eredménye csakis a néptömegek műve lehet, és nem valamiféle szűk közgazdász vezető rétegé. A közgazdászok és vezetők felelőssége persze nem lebecsülhető, hiszen fontos feladatuk a reform szellemének alkalmazása és konkretizálása az adott területre, a helyi kollektíva számára is érthető módon, hogy a dolgozók szív- véL-lélek!kel és kezdeményezőkészséggel tevékenykedhessenek a sok szempontból új és korszerű tennivalók végrehajtásán. Az új módszerek és eszközök fő célkitűzéseinket, a szocializmus teljes felépítését, a dolgozó milliók anyagi és munkakörülményeinek javítását, népünk boldogabb életét szolgálják. Ezek a változatlan alapelvek tartalmilag gazdagodnak, s megfoghatóbb módon, hatékonyabban érvényesülnek majd. Olyan ismert fogalmaink, mint például a verseny és a kezdeményezés, a piaci módszerek érvényesülésével eredményesebben szolgálhatják a dolgozó embert, a fogyasztó, a felhasználó szükségleteinek jobb kielégítését, a minőség javítását, a választék bővítését, a műszaki színvonal emelését. S az általános jélsaószerű kívánságon túl gazdasági ösztönzés, s mondhatnánk úgy is, gazdasági kényszer hat ebbe az irányba. Az eredményes kezdeményezést és versenyt a hazai, a külföldi fogyasztó, a piac anyagilag is méltányolja. Az a termelő vállalat, amely a szükségleteket magasabb színvonalán elégíti ki, több jövedelemhez jut, több munkabért és nyereségrészesedést fizethet, mint az, amelyik csupán mennyiségi látszateredményeket ér él. A vállalatokon belül az egyes műhelyek és osztályok dolgozóinak keresete között is növekednek a különbségek, elsősorban a jelenleg meglevő bérszínvonalon felüli jövedelem növekedése valósul meg ilyen módon, a tényleges eredményeknek megfelelően. A jól dolgozó vállalatok és munkások anyag helyzete és létbiztonsága tehát tovább javul, a fegyelmezetlen, nemtörődöm emberek, s az ésszerűtlenül dolgozó üzemek pedig jobb belátásira, eredményesebb, fegyelmezettebb munkára kényszerülnek. A reform módszerei és eszközei nemcsak célravezetőbbek és hatékonyabbak, de feltétlenül igazságosabbak, és szociálisaib- bak az eddigieknél. Megvalósításuk csupán a gazdasági élet demokratizálásával, a helyi önállóság és felelősség lényeges növelésével képzelhető él. Így aligha lehet majd a felettes szervek utasítására hivatkozva magyarázni az ésszerűtlen, a haszontalan munkát. Ez kétségtelenül segíti a ma még előforduló bürokratikus fonákságok, önállót- lanság, túlszabályozottság felszámolását. A kellő ismeretek birtokában hozott döntésekkel a személyi tévedések hatóköre is csökken. Vagyis a gazdasági alapokban végbemenő változások mélyen kihatnak majd gondolkodásunkra, emberi, társadalmi kapcsolatainkra, gyarapodik a szocialista tulajdon, s erősödik a tulajdonosi felelősségtudat, ha a reform szelleme minden szinten áthatja a dolgozók tevékenységét. A nagyobb helyi öná 11 ossággal és felelősséggel a kommunista alkotó munka új feltételei jönnek létre. Úgyis fogalmazhatunk, hogy a gazdasági érvek, az anyagi helyzet kényszerít majd vezetőt és vezetettet alkotó gondolkodásra. A gondolkodás nem szabályozható és írható elő munkaköri kötelezettségekben, technológiai utasításokban. De ha a vállalat lé- és jobbléte az egyes vezetők és munkások boldogulása nagymértékben függ majd a rutinná egyszerűsödő napi munka közben a mit, miért, hogy kérdéseitől és az ezekre adott válaszoktól, akkor bizonyára nem felejtünk majd el odafigyelni. A szüntelen gondolkodás és az alkotó cselekvés egyébként fárasztóbb, mint a mechanikus, lélektelen munka. De örömet, boldogulást, egyéni és társadalmi hasznot csak az ilyen szüntelen többre, jobbra törekvő igényes alkotó munkában találhat az ember. Most, hogy a bátor gondolkodáshoz, az alkotó munkában minden tekintetben kitárulkoznak a lehetőségek, az is nyilvánvalóvá válik: nem lesz könnyű hozzászokni az új módszerekhez, a felelősségteljes kezdeményezéshez. Az évek során kialakult sokféle helytelen, megkövesedett gyakorlaton kell változtatnunk a központi irányítás rendszerében csakúgy, mint saját magunkban. A reform friss szellemében érdemes tehát mindenkinek alapos önvizsgálatát tartania, hogy mind több váljék valósággá a mai lehetőségeinkből, hiszen csak így lehet okosabb és gondolkodóbb, felelősségteljesebb és örömtelibb mindenki számára a munka az új mechanizmusban. Kovács József Elfoglalták hivatalukat az új miniszterek Koszigin beszéde francia televízióban Csütörtökön délelőtt a Belkereskedelmi Minisztérium vezető munkatársainak összejövetelén Fock Jenő, a Minisztertanács elnökhelyettese búcsúztatta a jövőben más munkaterületen tevékenykedő Tausz Jánost, méltatta a minisztérium vezetésében végzett munkáját, s beiktatta tisztébe Szurdi István belkereskedelmi minisztert. Ugyancsak csütörtökön az Igazságügyminisztérium vezető beosztású dolgozói előtt Fehér Lajos, a Minisztertanács elnök- helyettese méltatta a nyugalomba vonuló dr. Nezvál Ferencnek a minisztérium vezetésében végzett munkáját, s beiktatta tisztébe dr. Korom Mihály igazságügyminisztert. (MTI) Párizs Koszigin, a szovjet Minisztertanács elnöke csütörtökön beszédet mondott a francia televízióban. A szovjet .kormányfő rámutatott: — Az ezekben a napokban szerzett benyomások megszilárdították bennünk azt a meggyőződést, hogy Franciaország és a Szovjetunió kapcsolatainak fejlesztése egyaránt szolgálja a szovjet és a francia nép érdekeit. Ezt bizonyítja a franciák magatartása országunk iránt, az a jóindulat és vendégszeretet, amellyel francia- országi kőrútunk során mindenütt találkoztunk. A Szovjetunió és Franciaország belső állami rendszere különböző, de ez nem akadályozza, hogy közöttünk széles körű együttműködés bontakozzék ki. Mi ebben a békés együttélés megvalósulását látjuk — országaink közeledése nem átmeneti jellegű, nem függ átmeneti szubjektív tényeOrszágos találkozóra készülnek a mezőgazdasági építés szakemberei zőktől — mondotta a továbbiakban Koszigin. Ma, amikor bizonyos körök ismét élezni próbálják az európai feszültséget — folytatta —, nekünk egyesült erőfeszítésekkel kell megakadályoznunk a háborút és biztosítanunk a békét. Nem lehet tartós béke Európában, ha a politikát olyan illuzórikus számításokra építik, mint a jelenlegi európai határok felülvizsgálata és Európa területének átszabása, ha nem veszik tudomásul a kontinensen végbement alapvető történelmi változásokat. Ilyen politika, különösen akkor* ha azt azzal akarják alátámasztani, hogy Nyugat-Németország számára hozzáférhetővé teszik a nukleáris fegyvereket, a béke ügyére nézve veszélyes következményekkel járhat. A szovjet kormányfő ezután a vietnami háborúról beszélt. Hangsúlyozta: — A Szovjetunió és Franciaország a vietnami eseményekből sok mindent egyformán értékel. Az Egyesült Államok Vietnam elleni agressziója a fő akadály a nemzetközi feszültség enyhítésének, az államok közötti tartós békés kapcsolatok kialakításának útjában. Megállapodtunk, hogy állásfoglalásunkat tovább mérlegeljük és a vietnami kérdésben kicseréljük nézeteinket. A Technika Házában csü-' törtökön saj tótáj ékoztatóan be-| jelentették, hogy december 13- tól 15-ig megrendezik a II. me- | zőgazdasági építési konferen-, ciát. A hozzávetőleges számítások alapján a legkorszerűbb elvek szerinti belterjes magyar mező- gazdaságnak mintegy 86 milliárd forint értékű különböző állóeszközzel, építménnyel kellene rendelkezni. Ebből 20—25 milliárd forintra tehető a jelenlegi állóeszközállomány, tehát még mintegy 60 milliárd forintnyi építési munkára lesz szükség. A II. mezőgazdasági építési konferencia elsősorban az állat- tenyésztés állóeszközeinek bővítéséről tanácskozik, s így ösz- szesen 15—20 milliárd forint értékű új nagyüzemi állattartó-telep építési munkájának műszaki fejlesztési, termelési és tervezési kérdéseit tárgyalja meg. A konferencia alkalmából a Elektromossági ankét Békéscsabán Az SZMT munkavédelmi csoTeehnika Házában kiállítás nyílik, amelyen az FM Mezőgazda- sági Tervező Vállalat és az ÉM Típustervező Intézet a tanácskozás témájának megfelelően naponta kicserélt teljesen új fényképanyagokkal mutatja be a korszerű mezőgazdasági épületeket. (MTI) Tökéletesen elégedettek vagyunk a tárgyalások menetével és az eredményekkel. Tovább juthatunk a sokoldalú együttműködés útján politikai, gazdasági és más síkon, még fokozottabban erősíthetjük a szovjet—francia kan cső- latokban levő bizalmat és kölcsönös megértést — mondotta végezetül Koszigin. (MTI) mékeket szállítottak, s megemelték a minőségi átvétel mércéjét* A szigorítás föltétlenül hozzájárult az üzem szakmai hírnevének 1 öregbítéséhez, még akkor is helyes törekvés, ha pillanatnyilag rontja a „statisztikát”. portja ma, december 9-én 9 órai kezdettel elektromossági ankétot rendez Békéscsabán, melyen az Általános Balesetelhárító és Egészségvédő Cvórendszabály végrehajtásának elektromos vonatkozásait beszélik meg, és ismertetik az új villamossági szabványokat. Az ankét tehát egyúttal szakmai továbbképzést is nyújt. Részt vesznek a meghívott vállalatok, üzemek főmérnökei, j művezetői és villanyszerelői. 1 Egymillió forint terven felül öt gyár versenyében második a békéscsabai forgácsoló A Szerszám- és Gépelemgyárak Békéscsabai Forgácsoló Szerszám- gyára a tervteljesítés, a termelékenység javítása, az önköltség- csökkentés, a program ütemességének betartása, a munkavédelem és a selejtcsökkentés terén tett felajánlásokat a kongresszusi munkaversenyben. A vállalat öt gyárának versenyében a békéscsabai üzem — a legutóbbi értékelés szerint — a második helyen áll. Befejezett termelési tervüket november végéig 103,6 százalékra teljesítették, ami csaknem 1 millió forint többletnek felel meg. Az egy munkásra eső termelékenység (október végéig) 101,4 százalék volt, s a tervezett költségszintnél 0,2 százalékkal többet értek el. Az idén történt először, hogy az üzem valamennyi dekád- tervét időre teljesítette, ami jelzi a termelés nagyfokú ütemességét. Egyedül a selejtcsökkentésnél vannak komoly gondok, ahol gyengébb eredményt értek el az előző évinél. Mi ennek az oka? Az idén NDK exportra — és más megrendelésekre is —r igen magas minőségi követelményű terDecember 22-én kezdődik a téli szünet A tanév rendjéről szóló miniszteri utasítás értelmében az általános és a középiskolákban, valamint a dolgozók iskoláiban december 22-től január 7-ig tart a téli szünet. A szünet utáni első tanítási nap 1967. január 9-e, hétfő. A szülőket ezen a napon értesítik — az ellenőrző könyv útján — arról, hogy a tanulók az oktatási év első felében melyik tárgyból milyen osztály2atot értek el. A téli szünet alatt is messzemenően gondoskodnak az iskolákban a napközis tanulókról, akiknek jól fűtött termeket biztosítanak, megszervezik felügyeletüket, ellátásukat ugyanúgy, mint a tanítási napokon. (MTI)
