Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-08 / 289. szám

IMS. december 8. 6 Csütörtök TUDOMÁNY - TECHNIKA Számítási energiánk fejlődése Az elektronikus agy telefonszolgálata Az egyik taggyűlésen az új gaz­dasági mechanizmussal kapcsola­tos vita során felmerült az elekt­ronikus számológépek alkalmazá­sának kérdése, illetve a gépek ka­pacitása, felhasználási lehetősége és a gépeket kezelő személyzet problémája. Elmondották, hogy az országban tulajdonképpen csak 20 elektro­nikus számológép található, ame­lyek közül nyolc nem működik, így tehát felesleges lenne újabb leapad tással bővíteni az ország gépparkját. Nézzük meg világviszonylatban, hogyan áll az elektronikus számo­lógépek kérdése, mi a fejlődés irá­lya, és miképpen szélesedik a fel­használás területe. Nyugaton az elektronikus agy munkaidejét akár óraszámra ki le­het bérelni. A jövőben bizonyára lkadnak majd találékony embe­rek, akik perceket „ellophatnak” mindaddig, míg a büntető tör­vénykönyv jogszabályt nem alkot v az elektronikus számolóautoma- ták munkaidejének jogtalan génybevétéléről”. Nem látszik utópiának az sem, hogy a jövő polgára ugyanolyan pontosan fog­ja fizetni az „információs számí­tások” szolgáltatások díját, mint ma a telefonszámlát. Tgen érdekes előadások ős javas­latok hangzottak el a Moszkvai 'technikai Főiskola tudományos ülésszakán a számoló automaták élenlegi felhasználásáról és a jö­vő kilátásairól az atomkorszak lején. Például minden telefon- és ' elex- (távíró) előfizető részére ajánlott lehetőség lesz mintegy ’2—14 résztvevővel egyidöben az lektronikus automata számológép anácsait igénybe venni. Az auto­mata türelmesen válaszol a „be- ■ zeiget» partnere” minden kérdé­sre, megoldja száméra a kompli­kált és terjedelmes számításokat, evezeti a logikai analízis kérdé­it anélkül, hogy észrevenné az Siető, hogy ugyanakkor az auto- uata még több előfizető részére is szolgálatot teljesít. A varázslatot az úgynevezett .időfelosztó” technika segítségé­vel idézik elő, amely a másodperc tört részei alatt az egyik feladat­tól a másik feladathoz vezeti azt. Az automata ily módon nem egy menetben oldja meg a feladatot, hanem annak csak egy kis részét dolgozza fel, azután „átmegy” a másik feladatra, és így tovább. A látszólag körülményes eljárásnak mégis több előnye van. Az emberek összehasonlíthatat­lanul lassabban gondolkodnak, mint az automaták, az elektromos agynak nem kell pihennie az em­berekkel folytatott „párbeszéd” elkerülhetetlen szünete alatt — ehelyett más problémákkal foglal­kozhat. Az „időfelosztó”, amelyet a mér­nökök, programozók a nyilvános­ság teljes kizárásával fejlesztettek lei, rövidesen korszakunk legna­gyobb találmányává növi ki ma­gát. Ez a technika teszi először lehetővé, hogy széles kiterjedésű felhasználó körök alkalmazzák az automatikát. Ma még sok millió orintot kell beruházni, hogy egy nagy elektromos számológépet I üzemeltessenek és kapacitását ki-! használják, ellenben a jövőben elég lesz egy telefonhívás és mér­sékelt díj ellenében igénybe lehet venni az automata szolgálatait. A kisebb üzemek számára is fontos Később még a közép- és kisüze­mek is alkalmazhatnak bizonyos mértékű automatizálásit, amely ma még csak a nagyüzemekben sikerült. A „számoló energia” most még olyan stádiumban áll, mint az elektromos energia alkal­mazása, amely röviddel a dinamó feltalálása után terjedt el. Az a körülmény, hogy minden háztar­tást elláttak bizonyos kis mennyi­ségű elektromossággal, amelyet óriási generátorok fejlesztenek — forradalmasította életünket. Nem­sokára talán már a „banándugó” segítségével juthatunk számoló- energiához is. Az ilyen irányú kísérletek már évek óta folyamatban vannak a Szovjetunióban, az Egyesült Álla­mokban. Cambridge-ben már egy alkalommal a telefonhálózaton ke­resztül engedélyeztek „beszélge­tésit” az elektromos számológép­pel. A jelen problémái között első az a kérdés, vajon a rendelkezésre álló számolóautomaták megfelél- nek-e, eléggé kifejlettek-e a fel­merülő követelmények megoldá­sára? Az ilyen közvetlen folyamat-el­lenőrzés azonban igen kritikus. A technika haladásának minden eredménye ellenére nem tudták egy robotgép gyermekbetegségeit leküzdeni. Ezek általában nagyon érzékenyek, és egyik percről a má­sikra bármikor beszüntethetik működésüket. Számológépek új számológépeket terveznek Megbízhatatlanság az elektro­nikus építőelem legjellegzetesebb sajátsága, amelyeket nem mint mechnanikai alkatrészeket foko­zatosan és kicserélhetően alkal­maznak, hanem amelyek bármi­kor hirtelen kieshetnek. Majdnem 100 százalékos üzembiztonságot csak az első tíz üzemórájában ' nyújt a jó számolóautomata, az- j után a hibalehetőségek száma igen magasra emelkedik. A nyugati szakértők óva intik a felhasználó cégeket olyan kataszt­rófától, ha egy automata, amely valamilyen komplikált termelési folyamatra ügyel (például egy hengersorra), hirtelen abbahagy­ja a munkát, és ezzel az egész üze­met leállítja. A probléma kedvező megoldáséit még nem találták meg. Ez egyik alapja annak, hogy a tulajdonképpeni termelés-automa­tizálás ez ideig olyan lassan haladt élőre. „Az ember nélküli gyár” néhány példája ne tévesszen meg bennünket. Jelenleg a legtöbb be­épített „computer” csak olyan szá­molási munkát vesz át, amely 4 Fiá les Évkönyve Csak átforgatva a Füles 1967. .vkönyvének 240 oldalát, máris vonzza az embert, hogy időzzön kicsit egy-egy oldalánál: vajon mi van itt? Megragadja külön a fi­gyelmet a mellékletként csatolt két óriási 20 ezer forintos rejt- vónypályázat, egyik a békéről, másik a szerelemről szól. Igen negkapóak a képregények, érde­kesek a tudósok, írók, művészek ! rejtvényei vagy a Rejtvényséta ' címen megjelent több városról szóló keresztrejtvények. Hasznos tudnivalókat tartalmaz a naptári résznél Tanár úr kérem címen közölt eseménynaptár. Az ízléses kötésben megjelent évkönyv méltóan reprezentálja azt is, hogy a Füles 1967. február elején ünnepli megjelenésének 10. j évfordulóját. csak közvetve kapcsolódik a ter­melési folyamathoz; inérési adato­kat dolgoznak fel vagy megterve­zik a termelési szakaszokat, illetve a határidőket. Igen fontos probléma, mely dön­tő lehet egy iparág versenyképes­ségére: a mérnökök konstrukciós és rajzmunkájának automatizálá­sa, amely egy termék kifejlesztési idejét jelentősen lerövidíti. A szovjet computeriparban egy új modell előállítása valamivel rövi- debb időt vesz igénybe, mint az Egyesült Államokban ugyanilyen profilú üzemben. Kettőt abból a három évből, amely szükséges a hagyományos módszer szerint egy új autómo- dell kifejlesztéséhez, az „auto­mata mérnökök”, az ún. com­puter—grafikai-rendszer segítsé­gével megtakaríthatnak. A com­puter-grafika egy computerből és egy rajzoló automatából áll, amely a computer utasításai alap­ján például elkészíti a karosszé­ria megfelelő perspektivikus rajz- vázlatát. A vázlatraijz számításainál a computer a mérnök kívánságai szerint igazodik el; fél óra alatt szállítja azt a rajzot, amely a ha­gyományos módszerek szerint több minit 24 óra alatt készülne el. Az eljárás eredetileg a repülőipar­ból indult ki, ahol több különböző fajtájú gépet szerkesztettek az au­tomata segítségévéi. Egy lényegesen komplikáltabb automata konstruktőr segít az IBM-ben az új elektronikus szá- molóautomata tervezésében. Meg­vesztegethetetlen kritikával vizs­gálja meg az eléje helyezett ter­veket és sohasem veszíti el átte­kintését a kapcsolókörök ezrei fe­lett. Kimutatja azok ellenkező irá­nyú befolyását, és a még nem mű­ködő, tervezés alatt levő új com­putert különféle próbáiknak veti alá. Tehát még mielőtt összeállí­tották volna az elektromos agyat, már elkészültek az első „tesztek”. Az ilyen különlegességekhez ál­lítják élő az „allround” konstruk­ciójú egyetemes kiképzésű auto­matikát, amelyeket a legkülönbö­zőbb fajtájú feladatoknál lehet alkalmazni. Ezek között elsőként az „automata rajzoló mémök”-öt említjük, amely készülék teljesen önállóan dolgozik. A normál ter­mékeket, motorokat, trafókat, tur­binákat, generátorokat érintő számításokat végzi a megrendelők különleges kívánságainak megfe­lelően. Az egész tervezői munka csak percekig tart, a technikai tervek mellett ugyanezen idő alatt megtervezi az összes kimutatáso­kat, jelentési formákat, amelyek nélkülözhetetlenek a termelési munka irányításához. A visszamaradt mezőgazdaság Miképpen áll az automatizálás helyzete a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban? Ez a kérdés különösen a nyugati országokban komoly gondokat okoz. Az élelmi­szertermelés, amely éHemtétben más ipari termeléssel, nem veszi figyelembe a technikai fejlődést, ma már meglepő mértékben gépe­sített és automatizált. A munka­erőhiány és az egyre növekvő hi­giéniai követelmények szorították rá a fejlődés útjára, amely egyre több jól kvalifikált mérnököt kö­vetel. A nyugati élelmiszeripar azonban ezt nem értette meg, és nem képezett utánpótlást a felada­tok végrehajtására. Nyugat-Németországban az ál­lattenyésztés automatizálása terén újabban nagy fejlődés mutatko­zik, mert a nagy konkurrencia ar­ra kényszeríti a gazdaságokat, „hogy az állatokat szentimentaliz- mus nélkül: termelőeszközöknek tekintsék.” Séwji Imre 3SfiGMDB A fáraó A fáraó című nagyszabású, kétrészes lengyel film Boleslaw Prus világhírű regénye nyomán készült. (Bemutatja a békés­csabai Brigád és Szabadság mozi december 8-tól 14-ig.) A Magyar Tv műsora DECEMBER 8-ÄN, fí.ilü iskolanfcv. Élővilág. (ált. isik. VII. os&t.) Az állatok testének fel­építése. I. rész. 9.0o Környezetisme­ret. (ált. isk. I—II. oszt.) Hogyan közlekedjünk helyesen? 10.40 Henry DECEMBER 8. Békési Bástya: Aranysárkány. Bé­késcsabai Brigád: A fáraó I., II bé­késcsabai Szabadság: A fáraó I.,II. Békéscsabai Terv: A nagy buli. Gyu­lai Petőfi: Van, aki forrón szereti. Mezőkovácsházi Vörös Október: Utá­nam, gazfickók. Orosházi Partizán: Apa. Sarkadi Petőfi: Nikki. Szavas! Táncsics: A Nagy Medve fiai. Szeg­halmi Ady: Nyugodj meg, kedves. m űs o ra December 8-ám, csütörtökön 20 óra­kor Békéscsabán: A BOHÓC (Móricz-bérlet) CSÜTÖRTÖKÖN Salvador 'énekel. Frairteia kisfitm. (asa»,i 11.10 Iskola-tv. 11.35 Angyal kaland­jai: Duellá. Magyarul beszélő amgoL film. (ism.) 14 éven felülieknek, 13.35 Iskola-tv. Élővilág, (ism.) 14.30 Kör­nyezetismeret. (ism.) 15.25 Magyar irodalom, (ism.) 16.20 Földrajz, (ism.) 17.03 Európa országútjain. Ütifilm- soroizat. n. rész: A hungaro-camiotninal Angliáiban. 17.25 Mezőgazdasági szak- filmsorozat. Korszerű szövetkezeti s ertésteny észtés. 17.55 Vasas—Intea­nazionale bajnokcsapatok EK labda­rúgó-mérkőzés közvetítése a Népsta­dionból. A szünetben: Hűek. 19.5D Esti mese. 20.00 Tv-híradó. 20.20 Az ember és a háború. Utórezgések. Ma­gyarul beszélő francia film. (16 éven felülieknek.) 21.20 Nicole Félix éne­kel. 21.50 A világ térképe előtt. 22.00 Juhász Ferenc: Az éjszaka képed. Televízió-költemény. 22.15 Tv-híradó — 2. kiadás. A román tv műsora CSÜTÖRTÖK 17.00 Gyermekeknek. Film: Füri lo­vacska. Úttörők stúdiója'. 17.50 A tv esti híradója. 18.00 Labdarúgás: Bu­dapesti Vasas—ínternazionale. A szü­netben képzőművészet. 10.50 Film: A kutak városa. 20.00 Nicoiae Herlea énekel. 20.30 Csehszlovák film: Me­rénylet. 22.10 A tv éjszakai híradó­ja. 22.20 Műsorzárás. Termelőszövetkezeteik és egyéni termelők, FIGYELEM ! Érdemes étkezési száraz babot termelni! A földművesszövetkezetek megkezdték 1967. évre étkezési száraz bab értékesítési szerződéskötését az alábbi kedvező árakon: spéciéi fehérbabfajták 1000,— Ft/q, szokvány fehérbabfajták 800,— Ft/q, egyszínű színesbabfajták 800,— Ft/q. A lekötött babmennyiségre 1 q megterme­léséhez 10 kg vetőmagot biztosít a szerző­dést kötő földművesszövetkezet. A szerződéskötésre vonatkozólag bővebb felvilágosítást adnak a helyi földművesszövetkezetek szabadfelvásárlói. 106613

Next

/
Thumbnails
Contents