Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-08 / 289. szám
±©66. december & 3 Csütörtök Munkások — a kongresszusról Nemcsak otthon, hanem a munkahelyeken is a szaktársak, a kollégák körében a legfontosabb, a legérdekesebb téma: a IX. kongresszus'. Hogyan vélekednek a kongresszuson elhangzottakról az üzemek dolgozói, mi a véleményük a munkásoknak, mit tartanak saját maguk számára a legfontosabbaknak pártunk határozataiból a hétköznapok emberei? Erre kerestük a választ, mikor meglátogattuk Békéscsaba három gyárát. A Szerszám- és Gépelemgyárak: békéscsabai üzemében Szűcs Ferenc párttitkár a kalauzunk. Ö maga azt tartja az egyik legfontosabb tanulságnak, hogy pártunk irányvonala világosan és töretlenül a Szovjetunió és a nemzetközi munkásmozgalom marxi—lenini eszméi mellett foglalt állást. — Ahogy Kádár elvtára mondotta meg az SZKP XXIII. kongresszusán: „szovjetellenes kom.- munizmus nincs’’. Különösen napjainkban, amikor a nemzetközi munkásmozgalomban vannak bizonyos egységbontó törekvések, Úgy gondolom nagyon fontos ez a nyílt és világos állásfoglalás. Nemcsak politikai szempontból, de a KGST-ben együttműködő országok további gazdasági fejlődésének perspektívájából is. Az őszinte hang tetszett Kertész Imre géplakatos a TMK-han dolgozik. Brigádtársai- val melegvíztóroló felszerelését vállalta kongresszusi felajánlásként. (Az üzem fürdőjének berendezéséhez volt ez szükséges.) Mivel szaktársa időközben megbetegedett, a víztárolót egyedül szerelte fel az elmúlt vasárnap. — Megmondom őszintén, én annak örülök, hogy eddigi munkánkban, termelésünk fejlesztésében eljutottunk odáig: lecsök- kenthetjük négy órával a heti munkaidőt. Óriási eredménynek tartom, olyannak, ami nagyban befolyásolja az iparban dolgozók életkörülményeit. Ugyanakkor az is nagyon jó, hogy parasztságunk, a mezőgazdaság dolgozói is mind nagyobb mértékben részesülnek a szociális juttatásokból. Ami a tsz-tagok nyugdíjának és társadalombiztosításának fejlesztésére vonatkozik, az az én családomat is érinti az anyósomék révén. Más családokban is nyilván hasonlóan van, s a szövetségi politika szempontjából mindez nem közömbös. A műszaki fejlesztési osztályon dolgozik Dobos György géplakatos. Neki ez a véleménye: — Leginkább az őszinte hang tetszett, ahogy Kádár elvtárs a Központi Bizottság beszámolójában, de a többi felszólalók is a maguk munkaterületéről vett példákkal elemezték helyzetünket, lehetőségeinket. Egyetértek azzal, hogy a mi társadalmunkban minél teljesebben érvényesülni kell annak az elvnek: minden embert a munkája szerint értékeljenek. Mi már megszoktuk, hogy így kell lenni, s a jövőben még inkább, ugyanakkor tudjuk: néhol előfordul, hogy olyanok jutnak különféle előnyökhöz, akik éppen nem érdemlik meg. A sógor-komaság helyett csakis a munka legyen a mérce! Szerintem ez a legfontosabb. Helyes dolog az igazságosabb lakásefosztás munkásoknak szerszám szükséges. A Békéscsabai Kötöttárugyál cím: Budapest V, Kossuth Lajos tár ban az úgynevezett bébi-blokkon 13—15, munkaerögazdáikodás. 568 48 asszony és lány dolgozik. A I a Békéscsabai Hütőház női segéd- i'ürgén zakatoló varrógépek mel- I munkásokat azonnali belépéssel alléit nemigen jut idő hosszabb j kaimaz, 563 eszmecserére, de a műszak végeztével vagy a munka egy-egy rövidebb szünetében élénken vitatták egymás között a nők a kongresszus eseményeit. Prisztanok Pálné — fiatal asszony, de már hétéves kislánya van — annak örül, hogy a gyermekgondozási segély révén (amit a kongresszus javasolt) könnyebbé válik a dolgozó édesanyák helyzete. — Nálunk is gond a bölcsődei férőhelyek hiánya. Hrabovsz- ki Györgyné például olyan kiváló dolgozó, hogy ISO százalékra teljesíti normáját, de a -gyermekét egyszerűen nem tudtuk elhelyezni. — Mennyit -mondott az elv társnő, százötven százalék, nem tévedés ez? — A kongresszusi munkaver- seny során volt olyan — Nagy Márta szaktársnőnk —, aki 170 százalékot ért el — mondja büszkén. Az asszonyok — hangos csivi- teléssel — már azt is megtárgyalták, hogyan lenlne legcélszerűbben beosztani a négyórás heti munkaidőcsökkenést. Remélik, a vállalat — ha majd sor kerül erre az ő iparágukban — hozzájárul javaslatukhoz: minden második héten szüntessék meg a szombat délutáni műszakot. Általános vélemény, hogy helyes volt felvetni az igazságosabb lakáselosztást. A szalagon három olyan asszony dolgozik, akik családjukkal albérletben laknak, holott férjükkel együtt nincs akkora jövedelmük, hogy akár szövetkezeti lakás építésére vállalkozhatnának. Valakinek az ragadta meg a figyelmét, hogy határozatba foglalták a tagjelöltség korábbi rendszerének megszüntetését. — Vannak fiatalok, akik évek óta itt dolgoznak közöttünk, szerepet vállaltak az ifjúsági szervezetben vagy a szakszervezetnél, jól ismerjük őket, fölösleges, hogy hosszadalmas „próbaidő- szaktól” tegyük függővé párttagságukat. A mennyiség helyett — minőség A Hajtómű-és Felvonógyár békéscsabai üzemében fiatal munkástól, Varga János elektroműszerésztől érdeklődünk. Alig egy hónapja szerelt le a honvédségnél, s most élvezi a civil életet, meg a munkát. — Higgye el, jólesik bent lenni a gyárban, dolgozni az emberek között. Szép ez a szakma és igazán jó a hangulat itt nálunk. Hogy mi tetszett leginkább a kongresszus anyagából? Amikor Kádár elvtárs azt mondta: bátran támaszkodjanak a fiatal szakemberekre. Meg az is, hogy államunk mindjobban igyekszik gondoskodni a fiatal házasokról, megkönnyíteni a családalapítást. Bár hozzáteszem, én egyenlőre még nem foglalkozom ilyen tervekkel... A darabokánűhelyhen álltunk meg néhány szóra beszélgetni Sajben György meóssal. — Ügy gondolom, hegy iparunk, gazdasági életünk fejlődésének (és közvetve életszínvonalunk emelkedésének) egyik legfontosabb tényezője a gazdasági irányítás új rendszerének bevezetése. A kommunisták dolgozták ezt ki és a kongresszus hagyta jóvá. A jövőben jobban fognak érvényesülni az értéktörvény, a kereslet és kínálat viszonyai, s ez feltétlenül egészségesebbé teszi gazdaságunk egész vérkeringését. Ebből fakad majd, hogy a vezetés munkája szükségszerűen javul, s a termelésben a meny- nyiségi szemléletet felváltja a minőségi munkára való törekvés. Mint minőségi ellenőr-, néha kénytelen vagyok azt mondani egy-egy szaktársammak, hogy ez vagy az a munka nem megfelelő. (Ha lyukas cipőt kínálnának a boltban, bizonyára nem örülne néki!) A mi gyártmányainkkal kapcsolatban is voltak minőségi problémák, s úgy gondolom, az a jövő útja, hogy igyekezzünk minél tökéletesebben dolgozni. Ennyit gyűjtöttünk össze az elhangzott sok-sok véleményből. Akik mondták azokat, kiváló brigádok, jól dolgozó közösségek tagjai. Nem a szó emberei, munkájukkal, teljesítményük tetteivel tanúskodtak amellett, hogy helyeslőén egyetértenek a párt IX. kongresszusénak célkitűzéseivel. Vajda János A termelés biztonságáért Néhány nappal ezelőtt igen fontos kormányhatározat jelent meg a termelőszövetkezetek hiteleinek rendezéséről. Az átszervezés óta a nagyüzemi termelés megalapozására évről évre igen jelentős állami támogatást kaptak a tsz-ek. Ezek ösz- szességükben nagymértékben járultak hozzá a gazdálkodás színvonalának növeléséhez, az árutex-melés fokozásához. Megyénkben a tsz-ek állóeszközeinek értéke eléri a két és fél milliárd forintot. Ennek egy részét hitel terheli. A legutóbbi felülvizsgálás alkalmával megállapították hogy több száz millió forint értékű hitel rendezése szükséges ahhoz, hogy a termelés biztonsága növekedhessék. Sajnos van mit tenniük a hitelrendezőknek, hiszen a gazdaságok többségében 100 ezer forint és millió forintos tételekben szerepel olyan korábban beruházott állami vagyon, melynek mai értelemben nincs meg a fedezete. Ilyen a szeghalmi. járás szövetkezeteiben a 35 millió forint körüli íalajjavítási hitel is. Ennek visszafizetése most már esedékessé vált. A kormány egy másik határozata — ez az utóbbi időben született — kimondja, hogy a jövőben az állam vissza nem térítendő dotációval támogatja a tsz-ek - ben folyó digózásos talajjavítást. Van a megyében több olyan gazdasági épület, berendezési tárgy, amely hitelből készült vagy került valamelyik közösség birtokába, de ezeket már lebontották, kiselejtezték vagy nem használják. A hitel visszafizetése és a kamat évről évre tehertételt jelent. Ilyen gondot okoz több öntözőtelep, melynek csatornáiból a víz elszökik. Így ezekkel új termelési értékei nem állíthattak elő. Más szóval a beruházott vagyon a közös gazdaság alapjainak képzését nem szolgálta, vagyis holt tőkévé vált. A gazdálkodás szervezése megköveteli, hogy időről időre a befektetett vagyon termelésre gyakorolt hatását az állam felülvizsgálja s azokat, melyek a termelésben nem váltak be, nem vesznek részt — kockázatvállalás a hitelpolitikában is van — valamilyen úton, áj lejárat megállapításával mérsékelje, esetleg törölje. Kétségtelen, egy-egy ilyen intézkedéssel nagyobb lendülethez jut a fölösleges terhétől megszabadított gazdálkodás. Szükséges ez a mostani intézkedés azért is, hogy a tsz-ek az 1967. évi gazdálkodásba tiszte lappal indulhassanak. így a hitelrendezéssel felszabadított eszközeiket. a termelés bővítésére, az amortizációs alap képzésére fordíthatják. Ez január 1-től kötelezően kiteljed az állóeszközök teljes körére. A hitelrendezés célja tehát a következő évek termelésszervezésének sokoldalú előkészítése, megalapozása, az anyagi lehetőségek számbavétele. Ez közvetlen az új termelési értékek előállítása révén szolgálja majd a szövetkezeti emberek jövedelmét. Dupsi Károly Látogatás egy kétszeres szocialista címet kiérdemelt traktorosbrígádnál Véletlenül nyitottunk be a Szarvasi Gépjavító Állomáson Adamik András 18 tagú szocialista trakltorosbrigádjánafc értekezletére. Az első és a legfontosabb napirendi pont a zöldkoszorús jelvények kiosztása volt, mivel a brigád immár másodízben nyerte el a szocialista címet. Természetesen a brigád vezetője, de a gépjavító állomás igazgatója is értékelte az év eltelt hónapjainak eredményeit és a még hátralevő feladatokat is megvitatták. Barta Imre igazgató nem győzte dicsérni a brigád korábbi s ez évi lendületes, jól szervezett munkáját és nagy teljesítményét. A tervezett 39 ezer normálhoid helyett 48 ezer 200 normál-holdat teljesített a brigád, ezzel az éves előirányzatot 22 százalékkal szárnyalta túl. Barta elvtárs elmondotta, hogy valamikor, nem is olyan régen, a feladatok nem ismerésével vádolták az egykori Kondorosi Gépállomást, amikor a Közületek munkaerőigénye Az ÉM 44. sz. AU. Építőipari Vállalat azonnal felvesz — budapesti munkahelyekre — fémcső-állványozókat, ácsokat, hidegburkolókat (gyakorlattal!), kőműveseket, kubikosokat és férfi segédmunkásokat. Családfenntartóknak havi 360,— Ft (napi 15,— Ft), nem családfenntartóknak bavi 240.— Ft tnapi 10,— Ft) különélés) dijat fizetünk, amennyiben vidéki lakásbejelentéssel rendelkeznek és állandó lakóhelyükre naponta nem térnek baza. Munkásszállást és napi kétszeri étkezést — térítés ellenében — biztosítunk. Tanácsigazolás és munkaruha, szakÉpítőipari szak- és férfi segédmunkásokat azonnal felveszünk. Munkásszállást, meleg étkeztetést öiztosl- tunk. Különélés! pótlékot fizetünk. Jelentkezés: Főv. 4. sz. Építőipari Vállalat, Budapest V., Zrínyi utca 16. 5032 A Bánkúti Állami Gazdaság tehenész telepvezetőt és brigádvezetőket vesz fel. Fizetés kollektív szerint. Felvétel esetén az útiköltséget téritjük. Jelentkezni lehet a gazdaság központjában, Bánkúti Állami Gazdaság, Bánkút, Bózsamajor, Békés megye. 684 A Felsőnyomási AU. Gazdaság Telekgerendás, azonnali belépésre hegesztőket és vízvezetékszerelőket keres illetményföld-juttatás, fejadag, egyéb törvényes juttatások mellett. Jelentkezés a gazdaság főmérnökénél 570 tervezett 45 ezer normálhoid helyett 48 ezer normálholdat akartak vállalni. A Szarvasi Gépjavító Állomáson hat brigád nevezett be a szocialista mozgalomba 15® taggal. Csaknem kivétel nélkül teljesítették, túlteljesítették vállalásaikat. Ennek köszönhető, hogy a gépjavító állomás 3 százalékkal már túlhaladta az éves tervet. Ezen belül nagyra értékelhető az, hogy a szocialista brigádok és a kongresszusi felajánlások teljesítésének eredményeként 60® ezer forint értékű megtakarítást értek el. Az érdemben szinte egyformán osztoznak. A gépjavító állomás 124 ezer normálholdas teljesítménye azonban főként a három traktoros szocialista brigádnak köszönhető. Adamik András bri gádjának tagjai különösen kitűntek. Az SZ—100-assal dolgozó Plentri Mihály és Sindely Imre a tervezett 415® normálhoid helyett 5900 normálholdat, Skorka György és Juhos János a tervezett 360® normálhold helyett 4550 normálholdat teljesített. Az univerzális traktorokkal dolgozók közül Juhos Pál, a DT-traktorok- kal dolgozók közül pedig Sonkoly János és Plentri Pál tűnt ki. Szarvas város és járás termelő- szövetkezetei elsőként fejezték be a vetést a megyében, de ezek közül is azok a szövetkezetek, amelyekben Adamik András brigádja dolgozott. A nyári munkákkal is idejében végzett a brigád, s jutalomként 3 napos Balaton körüli úton vett részt. Többen pedig — Plentri Mihály, Ur- bancsok Pál és Plentri Pál — külföldi üdülést érdemeltek ki. (Fotó: Malmos)
