Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-07 / 288. szám
19t«. december 7, 5 äzetäst Politikai vitakörök, előadássorozatok, filmankétok, középiskolások fóruma a szarvasi járásban A szarvasi járásiban minden évben népszerűek és látogatottak a KISZ különböző oktatási formái. Ez főleg a jó szervezésnek köszönhető és annak, hogy a KISZ vezetői mindig igyekeztek a fiatalok érdeklődési körének megfelelő témájú előadásokat tartani. Az előadók pedig gyakorlott, képzett emberek, akik már -több éve segítik a KISZ ilyen irányú munkáját, többek között pedagógusok, iskolaigazgatók, agronómu- sdk és vezető beosztású emberek. Összesen 25 előadó tart foglalkozásokat a szarvasi járásban a KISZ-oktatáson. A helyes irányítás, szel've zés és ellenőrzés segítésére a járási bizottság átszervezte a KISZ oktatási bizottságát. A kilenctagú kollektíva november közepén tartotta a nyitó konferenciát, melyen az oktatással kapcsolatos tennivalókat beszélték meg a résztvevők. Azt szeretnék az idén is elérni, hogy az ifjúság körében népszerűvé tegyék, ked- veltté tegyék a különböző foglalkozásokat. Az idén a járásban 1553-en jelentkeztek az előadásokra. Többek 'között kongresszusi kört, középiskolások fórumát, politikai vitaköröket és filmszemináriumot szerveztek a járásban. Az utóbbi igen érdékes, mivel a fiatalok meghatározott filmet tekintenek meg, erről egy bizonyos időpontban az összejövetelükön előadás hangzik el, amely után megvitatják: M hogyan látta a film tartalmát, mondanivalóját, a rendezést és a különböző technikai megoldásokat. Ebben a gyomai gimnázium KISZ -s zer veze te jeleskedik. A járásban összesen 23 helyen van kongresszusi kör, melyen többek között a KISZ központi kiadványát, a „Fáklyavivők” című könyvet tanulmányozzák. A kör résztvevői megismerhetik ebből a mozgalom fiatal mártírjainak, Kulách Gyulának. Sebes Györgynek, Szamuely Tibornak. Asztalos Jánosnak, Mező Imrének és másoknak az életét. Az oktatásban a legjobb eredményt az Endrödi Cipész Ktsz^ KISZ-szervezete érte el. Összesen 120-am vesznek részt a foglalkozásokon. Gyomén kilenc alapszervezet összevontan irat helyen tart előadásokat. Békésszentand- ráson a szőnyegszövő fiataljai mutatnak példát a szervezésben. A kongresszusi körük látogatott és élénk viták is lezajlanak. Ör- ménykúton, Csabacsűdön és a járás 'középiskoláiban is már megkezdődött és rendszeresén folyik az oktatás. Vannak viszont községek, munkahelyek, ahol lemaradtak ebben. Áltáléiban az egész járás területén késve kezdték meg az oktatást, mivel nehézséget okozott, hogy az ehhez szükséges anyagot, könyveket nem kapták meg időben, s így a szervezés sem volt folyamatos. Ezen úgy próbálnak segíteni, hogy ahol nagyobb fokú a lemaradás, ott az eredeti tervtől eltérően nem kéthetenként, hanem hetenként tartanak foglalkozást. Ez viszont kissé zsúfolttá teszi a programot, hiszen az oktatáson kívül klubesteket és egyéb rendezvényeket is szerveznek a KISZ -alapszer veze - tek. Helyes lenne, ha a KISZ központi propagandaosztálya, illetve, akire az anyag kiadása tartozik, a jövőben időben eljuttatná azt az alapszervezetekhez, s így még jobb eredményeket érhetnének £l az oktatásban. K. J. Jó betű és rossz betű Példakép: Traianus oszlopa — Beszélgetés a díjnyertes tervezővel — Ön, mint a nyomtatott betűk tudósa... — Bocsánat, csak szerény szolgája. így kezdődik beszélgetésünk Nagy Zoltánnal, az Első Magyar Betűöntöde főmérnökével. A Dos- sewffy utcai egyemeletes épületben, ahol 73 éve vésnek, öntenek betűt, mostanában gyakori a főmérnököt kereső látogató. Érdeklődők, gratulálok jelentkeznek személyesen és írásban, hogy köszöntsék a New York-i nemzetközi betűverseny pályadíjnyertesét. — Hányán indultak a mezőnyben? — Harmincöt országból 777 pályamű érkezett, ebből válogatta ki a zsűri a díjazott tizenötöt. — Mennyi idő kell egy betű- garnitúra megtervezéséhez? — Tekintve, hogy egy garnitúra száz jelből áll, legkevesebb két év. — A betűtervezés iparművészeli vagy műszaki feladat? — A kettő együtt. Én műszaki embernek tartom magam, — Miért nem maradhat meg egy betűtípus olyannak, amilyen mondjak száz éve volt, miért van szükség a nyomtatott betűk megújítására? — Mert a nyomtatott írás nemcsak az emberi érintkezés eszköze, hanem a kor technikájának és esztétikai igényének függvénye is. Ami nem jelenti azt, hogy a könyv, az újság betűje úgy változtatja formáját,1 mint a szoknyadivat.., A garmondnak nevezett, ma is használatos betűtípus például négyszáz éves. — Hány típfs létezik? — Forgalomban levő nagyjából húszezer. A többit már nem használják, csata múzeumokban láthatók. — Milyen az ideális nyomtatott betű? — Akkor az igazi, ha olvasás közben megfeledkezünk róla. Mert ha észrevesszük: a betű rossz. Ebben a vonatkozásban Traianus oszlopa a klasszikus példa: azok a betűk remekművek. — A magyar betűtervezésnek van napjainkban hagyománya, nemzetközi rangja? — Misztótfalusi Kis Miklós hazájában nem szabad ilyet kérdezni... Az ő betűit ma is használják a világon sok helyütt. — Egy nép betűkultúráját a nyomtatványok, vagy a kőbe vésett feliratok jellemzik jobban? — Gutenberg óta a nyomtatványok — szerencsére. Mert ha az utókor tudósa mondjuk a mai síremlékfeliratok után ítélné meg a mi betűíró készségünket, felkészültségünket, nagyon rossz véleménnyel lenne általános műveltségünkről... — A cégtáblától a névjegyig ma mindenütt a nyomtatott írást használják. A folyóírás nyomtatása nem divatos már? — Az írógép térhódítása kiszorítja a folyóírást. Magánleveleinket is szívesebben kopogjuk le gépen: jobban olvasható, átte- ’kinthetőbb. A kézírás lassan gesztus lesz csupán; a nagyrabecsülés, a megkülönböztetett udvariasság vagy az intimitás kifejezője. — A betűtervezőnek mi a leghőbb szakmai óhaja? — Az, hogy még a boltajtókra kitett „Rögtön jövök” cédula is pedáns, szép betűkkel íródjék. Mert amilyenek a betűk — olyan a társadalom kultúr&zintje, úgy ítél rólunk az utókor. — Azt árulja el még: dijnyer- | tes betűjét milyen névre keresz- ' telte? — Margit... Anyám is, feleségem is Margit, erre a jeligére küldtem be a pályázatot — legyen a betűnek is ez a neve. Nőtt Ilona Megvolt. A tiszthelyettes nézegette, forgatta a jegyet. — A lyukasztás azt mutatja, hogy maga távolságival jött... — Persze! Hát mégiscsak kitalálják! De ha agyonütnek se tudom megmondani, hogy hol jártam. Egy kricsmiben is voltam. Aztán meg hívtak derék fickók, szép kislány is volt velünk. Tudja a rendőrkartárs, olyan cuppanós szája volt... Tudja... — Jó, jó, de mégiscsak jobb volna, ha előbb kijózanodna. — Nem, nem fekszem le addig, míg a kabát, a mellény nem lesz meg. Tekintetes rendőrség! Kitalálja vagy nem találja ki, vagy adnak másikat, vágy tanácsot, hogy hol nyomozzak utána?... — Menjen a legközelebbi autóbuszhoz és ott mutassa meg a jegyét. A kalauz a jegyből megmondja, hol szállt fel maga a jeggyel, aztán jöjjön vissza, majd akkor meglátjuk... Arra talán kijózanodik — gondolta magában a tiszthelyettes, aki szinte megörült, amikor a részeg úr bizonytalan léptekkel ugyan, de mégis végre elment. Egy óra múlva nyílt az ajtó, s a mi részeg emberünk újra ott állt, s még nagyobbakat vigyorgott. — Idenézzenek! — szólt be- *y«kedve, kabát és mellény volt rajta. — Nagyszerű tanácsot tett szett adni, taxiba ültem és kihajtattam a legközelebbi autóbuszmegállóig. Jó messze volt, egy fél óráig, vagy talán tovább is kocsikáztam. — Ugyan, hisz’ itt van harminc méterre. Hja, vagy úgy — részeg utas, ravasz vezető... — Hanem mikor odaértünk, mégsem ültem fel a buszra, de minek is ültem volna, mikor van saját kocsim, de hol van, tessék kitalálni... Vártam, majd csak leszáll valamelyik kalauz és akkor szóba állok vele, épp a Csaba előtt voltam, gondoltam, hogy beme- gye, amikor utánam szól az előbbi taxis: „Hé, itt a kabátod”. — Te jó ég, ez meg a Bernát, a barátom, khm, a feleségem, meg az én kocsim... így elfelejtettem, hogy busszal vagy kocsival jöttem... Kösz... kösz... a tanácsot — s ezzel elrohant. A rendőrtiszthelyettes utánasietett... Amíg megkeresi, leadom a nyomdába szedetni írásom... Másnap egy utóiratot külön közöltünk az alábbi szöveggel: — Ojvastam a krimit, jó vojt, cak aputám ment neti a fának ajutóval, így ő jett a gyijios, ne, nem gyijtos, öngyíjtos jevorver néjküj... Erre fogtam a revolvert és főbe lőttem magam... Rocskár János — Bíráló vezércikk. — Átírni! Rossz a „stílus *. KÖZÉPKOR — Hírszolgálat. IfSÖMBBKOR Szerkesztő: „Már megint semmi szenzáció az újságban!”
