Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-07 / 288. szám
Mt. december 1. 8 S*e*éa ) Előkészületek a 66. Országos Mezőgazdasági Kiállításra és Vásárra A földművelésügyi miniszter utasítást adott ki az 1967. évi 66. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár megrendezésére. A kiállítás fő célkitűzése, hogy bemutassa a mezőgazdasági termelés népgazdasági szerepét, a termelőüzemek legújabb növénytermesztési, kertészeti és állattenyésztési eredményeit, termelési módszereit, tapasztalatait, a tudomány eredményeit, a mezőgazdaságnak más népgazdasági ágakkal való kapcsolatait, a harmadik ötéves terv fontosabb mezőgazdasági célkitűzéseit, valamint a gazdasági irányítás új módszereinek jelentőségét és alkalmazását. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár szervezői megkezdték az előkészületeket. Plakátot nyomtattak, tájékoztató füzetet tettek közzé a kiállítás gyakorlati lebonyolítására. A kiállításon részt vehetnek a mezőgazdaság bármely ágában kiváló eredményt elérő állami gazdaságok, gépjavító állomások, vállalatok és intézmények, mező- gazdasági termelőszövetkezeti csoportok, egyszerűbb mezőgazda- sági szövetkezetek, valamint ezek dolgozói, tagjai, egyéni termelők és tenyésztők. A kiállításra való jelentkezés határideje: 1967. január 31. A jelentkezési lapokat az állami gazdaságok és a gépjavító állomások felügyeleti szervüktől, a termelőszövetkezetek, tszcs-k, egyszerűbb szövetkezetek, a járási és a városi talnácsok mezőgazdasági osztályaitól, a háztáji gazdaságok és az egyéni termelők, tenyésztők a helyi tanácsoktól, a vállalatok, intézmények, intézetek, ipari üzemek és ezek dolgozói közvetlenül a mezőgazdasági kiállítási irodánál vehetik át. Hídépítési munkák miatt átszállással, vonatpótló autóbuszokkal bonyolítják le a forgalmat Kisújszállás és Ecsegíalva között A MÁV Debreceni Igazgatóságának tájékoztatása szerint 1966. december 8-án reggel 8 órától 1966. december 10-én délelőtt 10 óra 50 percig Kisújszállás—Ecsegfalva vasútállomások között folyó hídépítési miunkák miatt a személyszállító vonatok forgalmát Ecsegfalva állomáson átszállással, vonatpótló autóbuszokkal bonyolítják le. Az igazgatóság felkéri az utazóközönséget, hogy az átszállásos forgalom idején, amennyiben lehetséges, korlátozza utazását, valamint fokozott elővigyázattal segítse elő a balesetmentes közlekedést. Hat év újításai a 8-as AKÖV kiállításán Pontosabban nem is hat, hanem öt és fél esztendő immár alkalmazót* műszaki, forgalmi, adminisztratív és balesetvédelmi újításaiból rendezett kiállítást a 8. számú Autóközlekedési Vállalat Békéscsabán. Hétfőn délután tartották meg a MEDOSZ-szervezet nagytermében a kiállítás ünnepélyes megnyitóját, amelyen több érdeklődő mellett megjelent Lip- ták Pál, az SZMT titkára is. Szántó Sándor, a 8. számú AKÖV műszaki fejlesztési osztályvezetője beszédében áttekintést adott a vállalat újító- mozgalmának tapasztalatairól, eredményeiről. Öt ós fél óv alatt a benyújtott 769 újítási javaslatból 348-at valósítottak meg. S hogy milyen haszonnal járt ez, arról is hű képet adott a statisztika. A bevezetett újításokból kétmillió 251 ezer forint népgazdasági eredmény származott. Az újítók sem jártak rosszul, hiszen ennyi idő alatt csaknem 91 ezer forint újítási díjat fizettek ki részükre. Több újító, mint Bimbó Lajos, Pálvölgyi András, Hornyák Béla, Veszter György újítási előadó és mások nemcsak újításaikkal, hanem a kiállítás rendezésével is segítették vállalatukat. A kiállításon egyrészt természetes nagyságban és méretben, másrészt maketteken és fényképeken tárják az érdeklődők elé december 5-től 10-ig az újító emberek munkát köny- nyítő alkotásait, valamint azokat az adatokat, leírásokat, amelyek az újítómozgalom életképességét bizonyítják. P. P. Szántó Sándor műszaki fejlesztési osztályvezető megnyitja a kiállítást. Mellette (jobbról) Veszter György újítási előadó. Lipták Pál, az SZMT titkára (balról a második) a kiállítás látogatói között. A nép szó Igálatában Pártunk kongresszusai mindig igen fontos határkövet jelentettek a szocializmus felépítésének útján. Különösen kiemelkedik a december 3-án véget ért Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa; olyan időben tanácskoztak a párt legjobbjai, amikor az országon belül is döntő változások érlelődnek és már meg is indultak. Szenzációval, meglepetéssel azért nem szolgált a kongresz- szus, hiszen a párt már a fejlődés főbb vonalait megtanácskozta a kommunistákkal és általuk az országot építő néppel. De szolgált azzal a bizonysággal, hogy a párt töretlenül halad a megkezdett úton, amely az ország gazdasági felemelkedéséhez, a nép jólétének állandó fokozatos növekedéséhez vezet. A kongresszus magasztos dokumentumba, a határozat — melynek meghozatalában a mi megyénk dolgozóinak küldöttjei is részt vettek — magán viseli a gondos előrelátás jegyét. Elsősorban az, hogy készítői nem a vágyakból, kívánságokból, sokkal inkább a lehetőségekből indultak ki és messzemenően figyelembe vették a nép létérdekeit. A VIII. kongresszus .határozata megvalósításának tapasztalatai mércét adtak az ország teherbíró képességére, a nép erejére, alkotó készségére vonatkozóan. Ennek elemzésével, mérlegelésével készült e határozat, amely magában foglalja harmadik ötéves tervünk célkitűzéseit és annak megvalósítására útmutatást ad. Néhány számadatot ragadunk ki mindössze a határozatból, hiszen minden szava, minden sora nap mint nap cselekvőkészségünk buzdítója. „El kell érnünk az ipari termelés évi 6 százalékos növekedését, ennek 80 százalékát a termelékenység emelkedésére kell fedeznünk. A mezőgazdasági termelés, a megelőző 5 év átlagához képest 13—15 százalékkal emelkedjék. A beruházások összege öl év alatt érje el a 250—260 milliárd forintot. A dolgozók reáljövedelme 14—16 százalékkal legyen magasabb.” Nem marad ki azonban a számításból eddigi eredményeink, vívmányaink védelme, megóvása sem. A határozat tartalmazza védelmi képességünk növelésének feladatait. Mindemellett a mi békés szándékunk vitathatatlan. Ezt igazolja az. hogy az egyszerű emberek millióinak vágya tükröződik a jóváhagyott harmadik ötéves tervben, az életszínvonal emelésében, abban, hogy az eddiginél nagyobb szerep jut a reálbérek növekedésének. A gazdasági irányítás új rendszerében arra törekszünk, hogy az átlagosnál nagyobb mértékben emelkedjék a jól dolgozó, az átlagosnál többet nyújtó munkások és alkalmazottak keresete. Vállalatonként, üzemenként az eddigi teljesítményt és munkabért viszonyítva, 1968-tól kezdődően 1970 végéig fokozatosmi az összes ipari dolgozó munkaidejét átlagosan heti 44 órára kell csökkenteni — mondja ki á határozat. A termelőszövetkezeti tagok családi pótlékának emelése mellett 1967. január 1-ével új termelőszövetkezeti nyugdíjrendszert vezetünk ' be. A nyugdíjrendszer alapelvei a bérből élőkével azonosak. A nyugdíj összege a tagok tényleges, a közös gazdaságban végzett munka utáni jövedelméhez és nyugdíjévekhez igazodik. A határozat utal társadalmunk egyik legnagyobb politikai, gazdasági és jóléti problémájára, a lakáskérdésre. 1960- tól 1965-ig a népesség másfél százalékkal, a lakosállomány S százalékkal növekedett. A lebontásra került lakásokat korszerűbbekkel helyettesítettük. Csökkent a száz lakásra jutó lakók száma. Ez a fejlődés azonban még nem tudja kielégítem a társadalom változatlanul nyomasztó lakásigényét. Ennek enyhítésére a következő öt év alatt 300 ezer lalcá-st. építünk. A lakáshiány fokozatos enyhítéséhez és jövőbeni megszüntetéséhez mindenekelőtt az építőipar termelékenységének és kapacitásának növelésére van. szükség. Az új gazdaságirányítási rendszerben a termelő vállalatok — jövedelmezőségüktől függően — viszonylag jelentős összegeket használhatnak fel lakásépítésre. Ezek ésszerű felhasználása pótlólagos eszközöket szabadíthat fel a lakáskérdés megoldására. Lehet-e kétsége a józanul gondolkodó embernek a vágyaikat, szándékaikat illetően? Aligha. A szocializmus építésének a párt által kidolgozott, határozattá emelt programja teljes mértékben figyelembe veszi az ország nemzetközi és belső helyzetében bekövetkezett gyökeres változásokat. Az utóbbi években megvalósított politikai és gazdasági intézkedések még jobban megerősítették a szocialista rendszert, biztosították anyagi és technikai alapjának fejlődését, megszilárdították a munkásosztály és a parasztság szövetségét és új lendületet adtak az alkotó tevékenységnek. A törvények szigorú betartásáért és az államapparátus megjavításáért folyó harc még szemléltetőbben mutatja rendszerünk mélységesen népi jellegét, és a népek közötti barátságot hirdető lenini eszmék élő megtestesülését. A párt, élén a Központi Bizottsággal, Lenin tanításához híven az utóbbi években még jobban megerősítette sorainak egységét, növelte a harckészségét a főbb irányvonalért folytatott küzdelemben. Az elért eredmények mutálják a szocializmus erőinek növekedését. Adva van az ország kommunistáinak, párton kívüliéinek, egyszóval valamennyi dolgozójának jövőjét jelentő fő irányvonala. Ez azt jelenti, hogy a kongresszus határozata a további haladásra, a termelés jobb megszervezésére, az ország valamennyi dolgozójának összefogására hívja fel az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók figyelmét. Arra kell törekedni, hogy minimális eszközökkel biztosítsuk a munka termelékenységének maximális növekedését. Pártunk feltárta a nép élőit a szocializmusért folyó harc világos távlatait, s e határozat mozgósítja a dolgozókat a feladatok sikeres megoldására. A párt tevékenysége a nép odaadó szolgálatának, a haza felvirágoztatásának ragyogó példája. Pártunk telve alkotó erővel és energiával, a jövőre való nagy elgondolásokkal és a nép egyöntetű, hathatós támogatására támaszkodik. Kocskar János 4
