Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-07 / 288. szám

Mt. december 1. 8 S*e*éa ) Előkészületek a 66. Országos Mezőgazdasági Kiállításra és Vásárra A földművelésügyi miniszter utasítást adott ki az 1967. évi 66. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár megrendezésére. A ki­állítás fő célkitűzése, hogy bemu­tassa a mezőgazdasági termelés népgazdasági szerepét, a termelő­üzemek legújabb növénytermesz­tési, kertészeti és állattenyésztési eredményeit, termelési módszere­it, tapasztalatait, a tudomány eredményeit, a mezőgazdaságnak más népgazdasági ágakkal való kapcsolatait, a harmadik ötéves terv fontosabb mezőgazdasági célkitűzéseit, valamint a gazdasá­gi irányítás új módszereinek je­lentőségét és alkalmazását. Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár szervezői megkezdték az előkészületeket. Plakátot nyom­tattak, tájékoztató füzetet tettek közzé a kiállítás gyakorlati lebo­nyolítására. A kiállításon részt vehetnek a mezőgazdaság bármely ágában kiváló eredményt elérő állami gazdaságok, gépjavító állomások, vállalatok és intézmények, mező- gazdasági termelőszövetkezeti cso­portok, egyszerűbb mezőgazda- sági szövetkezetek, valamint ezek dolgozói, tagjai, egyéni termelők és tenyésztők. A kiállításra való jelentkezés határideje: 1967. január 31. A je­lentkezési lapokat az állami gaz­daságok és a gépjavító állomá­sok felügyeleti szervüktől, a ter­melőszövetkezetek, tszcs-k, egy­szerűbb szövetkezetek, a járási és a városi talnácsok mezőgazdasági osztályaitól, a háztáji gazdaságok és az egyéni termelők, tenyésztők a helyi tanácsoktól, a vállalatok, intézmények, intézetek, ipari üze­mek és ezek dolgozói közvetlenül a mezőgazdasági kiállítási irodá­nál vehetik át. Hídépítési munkák miatt átszállással, vonatpótló autóbuszokkal bonyolítják le a forgalmat Kisújszállás és Ecsegíalva között A MÁV Debreceni Igazgató­ságának tájékoztatása szerint 1966. december 8-án reggel 8 órától 1966. december 10-én dél­előtt 10 óra 50 percig Kisújszál­lás—Ecsegfalva vasútállomások között folyó hídépítési miunkák miatt a személyszállító vonatok forgalmát Ecsegfalva állomáson átszállással, vonatpótló autóbu­szokkal bonyolítják le. Az igaz­gatóság felkéri az utazóközön­séget, hogy az átszállásos for­galom idején, amennyiben le­hetséges, korlátozza utazását, valamint fokozott elővigyázattal segítse elő a balesetmentes köz­lekedést. Hat év újításai a 8-as AKÖV kiállításán Pontosabban nem is hat, ha­nem öt és fél esztendő immár alkalmazót* műszaki, forgalmi, adminisztratív és balesetvédel­mi újításaiból rendezett kiállí­tást a 8. számú Autóközleke­dési Vállalat Békéscsabán. Hétfőn délután tartották meg a MEDOSZ-szervezet nagyter­mében a kiállítás ünnepélyes megnyitóját, amelyen több ér­deklődő mellett megjelent Lip- ták Pál, az SZMT titkára is. Szántó Sándor, a 8. számú AKÖV műszaki fejlesztési osz­tályvezetője beszédében átte­kintést adott a vállalat újító- mozgalmának tapasztalatairól, eredményeiről. Öt ós fél óv alatt a benyújtott 769 újítási javas­latból 348-at valósítottak meg. S hogy milyen haszonnal járt ez, arról is hű képet adott a sta­tisztika. A bevezetett újítások­ból kétmillió 251 ezer forint népgazdasági eredmény szár­mazott. Az újítók sem jártak rosszul, hiszen ennyi idő alatt csaknem 91 ezer forint újítási díjat fizettek ki részükre. Több újító, mint Bimbó Lajos, Pálvölgyi András, Hornyák Béla, Veszter György újítási elő­adó és mások nemcsak újítá­saikkal, hanem a kiállítás ren­dezésével is segítették vállala­tukat. A kiállításon egyrészt természetes nagyságban és mé­retben, másrészt maketteken és fényképeken tárják az érdek­lődők elé december 5-től 10-ig az újító emberek munkát köny- nyítő alkotásait, valamint azo­kat az adatokat, leírásokat, ame­lyek az újítómozgalom életké­pességét bizonyítják. P. P. Szántó Sándor műszaki fejlesztési osztályvezető megnyitja a kiállítást. Mellette (jobbról) Veszter György újítási előadó. Lipták Pál, az SZMT titkára (balról a második) a kiállítás látogatói között. A nép szó Igálatában Pártunk kongresszusai mindig igen fontos határkövet jelentet­tek a szocializmus felépítésének útján. Különösen kiemelkedik a december 3-án véget ért Ma­gyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa; olyan időben ta­nácskoztak a párt legjobbjai, amikor az országon belül is döntő változások érlelődnek és már meg is indultak. Szenzációval, meglepetéssel azért nem szolgált a kongresz- szus, hiszen a párt már a fej­lődés főbb vonalait megtanács­kozta a kommunistákkal és ál­taluk az országot építő néppel. De szolgált azzal a bizonyság­gal, hogy a párt töretlenül ha­lad a megkezdett úton, amely az ország gazdasági felemelke­déséhez, a nép jólétének állan­dó fokozatos növekedéséhez ve­zet. A kongresszus magasztos dokumentumba, a határozat — melynek meghozatalában a mi megyénk dolgozóinak küldöttjei is részt vettek — magán viseli a gondos előrelátás jegyét. Első­sorban az, hogy készítői nem a vágyakból, kívánságokból, sok­kal inkább a lehetőségekből in­dultak ki és messzemenően fi­gyelembe vették a nép létér­dekeit. A VIII. kongresszus .határoza­ta megvalósításának tapasztala­tai mércét adtak az ország te­herbíró képességére, a nép ere­jére, alkotó készségére vonat­kozóan. Ennek elemzésével, mérlegelésével készült e határo­zat, amely magában foglalja harmadik ötéves tervünk célki­tűzéseit és annak megvalósítá­sára útmutatást ad. Néhány számadatot ragadunk ki mind­össze a határozatból, hiszen minden szava, minden sora nap mint nap cselekvőkészsé­günk buzdítója. „El kell érnünk az ipari termelés évi 6 százalé­kos növekedését, ennek 80 szá­zalékát a termelékenység emel­kedésére kell fedeznünk. A me­zőgazdasági termelés, a megelő­ző 5 év átlagához képest 13—15 százalékkal emelkedjék. A be­ruházások összege öl év alatt érje el a 250—260 milliárd fo­rintot. A dolgozók reáljövedel­me 14—16 százalékkal legyen magasabb.” Nem marad ki azonban a szá­mításból eddigi eredményeink, vívmányaink védelme, megóvá­sa sem. A határozat tartalmaz­za védelmi képességünk növe­lésének feladatait. Mindemel­lett a mi békés szándékunk vi­tathatatlan. Ezt igazolja az. hogy az egyszerű emberek mil­lióinak vágya tükröződik a jó­váhagyott harmadik ötéves tervben, az életszínvonal eme­lésében, abban, hogy az eddigi­nél nagyobb szerep jut a reál­bérek növekedésének. A gazda­sági irányítás új rendszerében arra törekszünk, hogy az átla­gosnál nagyobb mértékben emel­kedjék a jól dolgozó, az átla­gosnál többet nyújtó munkások és alkalmazottak keresete. Vállalatonként, üzemenként az eddigi teljesítményt és mun­kabért viszonyítva, 1968-tól kez­dődően 1970 végéig fokozatosmi az összes ipari dolgozó munka­idejét átlagosan heti 44 órára kell csökkenteni — mondja ki á határozat. A termelőszövetkezeti tagok családi pótlékának emelése mel­lett 1967. január 1-ével új ter­melőszövetkezeti nyugdíjrend­szert vezetünk ' be. A nyugdíj­rendszer alapelvei a bérből élőkével azonosak. A nyugdíj összege a tagok tényleges, a közös gazdaságban végzett munka utáni jövedelméhez és nyugdíjévekhez igazodik. A határozat utal társadal­munk egyik legnagyobb politi­kai, gazdasági és jóléti problé­májára, a lakáskérdésre. 1960- tól 1965-ig a népesség másfél százalékkal, a lakosállomány S százalékkal növekedett. A le­bontásra került lakásokat kor­szerűbbekkel helyettesítettük. Csökkent a száz lakásra jutó lakók száma. Ez a fejlődés azonban még nem tudja kielé­gítem a társadalom változatla­nul nyomasztó lakásigényét. En­nek enyhítésére a következő öt év alatt 300 ezer lalcá-st. épí­tünk. A lakáshiány fokozatos eny­hítéséhez és jövőbeni megszün­tetéséhez mindenekelőtt az épí­tőipar termelékenységének és kapacitásának növelésére van. szükség. Az új gazdaságirányí­tási rendszerben a termelő vál­lalatok — jövedelmezőségüktől függően — viszonylag jelentős összegeket használhatnak fel la­kásépítésre. Ezek ésszerű felhasz­nálása pótlólagos eszközöket szabadíthat fel a lakáskérdés megoldására. Lehet-e kétsége a józanul gondolkodó embernek a vágyaikat, szándékaikat illető­en? Aligha. A szocializmus építésének a párt által kidolgozott, határo­zattá emelt programja teljes mértékben figyelembe veszi az ország nemzetközi és belső helyzetében bekövetkezett gyö­keres változásokat. Az utóbbi években megvalósított politikai és gazdasági intézkedések még jobban megerősítették a szocia­lista rendszert, biztosították anyagi és technikai alapjának fejlődését, megszilárdították a munkásosztály és a parasztság szövetségét és új lendületet ad­tak az alkotó tevékenységnek. A törvények szigorú betartá­sáért és az államapparátus meg­javításáért folyó harc még szemléltetőbben mutatja rend­szerünk mélységesen népi jel­legét, és a népek közötti ba­rátságot hirdető lenini eszmék élő megtestesülését. A párt, élén a Központi Bi­zottsággal, Lenin tanításához híven az utóbbi években még jobban megerősítette sorainak egységét, növelte a harckész­ségét a főbb irányvonalért foly­tatott küzdelemben. Az elért eredmények mutál­ják a szocializmus erőinek nö­vekedését. Adva van az ország kommunistáinak, párton kívülié­inek, egyszóval valamennyi dol­gozójának jövőjét jelentő fő irányvonala. Ez azt jelenti, hogy a kongresszus határozata a to­vábbi haladásra, a termelés jobb megszervezésére, az ország va­lamennyi dolgozójának összefo­gására hívja fel az iparban és a mezőgazdaságban dolgozók fi­gyelmét. Arra kell törekedni, hogy minimális eszközökkel biztosítsuk a munka termelé­kenységének maximális növeke­dését. Pártunk feltárta a nép élőit a szocializmusért folyó harc vi­lágos távlatait, s e határozat mozgósítja a dolgozókat a fel­adatok sikeres megoldására. A párt tevékenysége a nép odaadó szolgálatának, a haza felvirá­goztatásának ragyogó példája. Pártunk telve alkotó erővel és energiával, a jövőre való nagy elgondolásokkal és a nép egy­öntetű, hathatós támogatására támaszkodik. Kocskar János 4

Next

/
Thumbnails
Contents