Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-07 / 288. szám
1966. DECEMBER 7., SZERDA Ara: 6« filter XXI. ÉVFOLYAM, 288. SZÁM Reklám és piac Ösztönözzék a tsz-vezetők a fiatalokat Jóstehetség nélkül is előrelátható, hogy a kereskedelmi reklám, az árupropaganda a jövőben nékülözhetetlen gazdasági tevékenység lesz. A piaci kapcsolatok jelentőségének növekedése, a verseny előtérbe kerülése és különösképpen az a tényező, hogy a vevők versenyét felváltja az eladók versenye, együtt jár majd a reklámtevékenység élénkülésével. A vállalati önállóság, valamint a vállalati érdekeltség fokozódásától ugyancsak a reklám fontosságának növekedése várható. Milyen legyen az új követelményeknek megfelelő reklám? Mit hogyan reklámozzon az ipar és milyen mértékben, mit a kereskedelem? Ezeket a kérdéseket ma még nem lehet egyértelműen eldönteni. A közönséget mindebből csupán az érdekli, hogy a jövőben a reklám menynyire tölti be feladatát: a gyors, széles skálájú tájékoztatást. Valamit hatásosan reklámozni, egy-egy új cikket gyorsan megismertetni és népszerűvé tenni (más szóval bevezetni), csak látszólag könnyű feladat. A fejlett reklámkultúrával rendelkező nyugati országokban a reklám- vállalatok tudományosan képzett és tapasztalt szakemberei napokig, olykor hetekig is gondolkoznak egy jó, találó jelszór vagy mondaton. Egy frappáns elnevezés, egy ügyes csomago’ás, egy jól kiválasztott szín, meghökkentő fotó, néhány alaposan megfontolt, bizalmat ébresztő mondat, megfelelő időben sugárzott tv-reklámfilm, jól szerkesztett sajtó- vagy rádióhirdetés milliókban mérhető sikerét jelentheti egy-egy új gyártmánynak. Márpedig az értékesítés sikere a jövőben nálunk sem lehet ■közömbös a kereskedelem és az ipar számira. A reklámtevékenység várható jelentős fokozódása és színesedése abból is adódik majd, hogy az ipari vállalatok — a kellő érdekeltség hiánya miatt — eddig csak kis részt vagy semmit sem vállaltak gyártmányaik reklámozásából, ezután majd a nyereségük növelésére — széles körű piackutatás alapján — kénytelenek lesznek hatásos reklámtevékenységet kifejteni. Ennek az igénynek tudható be, hogy a Magyar Hirdető reklámtanfolyamára például már idén is olyan nagy számmal jelentkeztek, amelyre korábban még nem volt példa. A reklámtevékenység, a kereskedelmi propagandamunka ugyanis sokoldalú speciális fel- készültséget, kiterjedt szakmai ismereteket, tapasztalatokat kíván. Előreláthatóan új színfolt lesz a oégreklám nagyobb arányú megjelenése, amellyel eddig belföldön csak szórványosan találkozhattunk. A cégreklámhoz persze jó elnevezéseikre, márkanevekre, védjegyeikre van szükség A jól megválasztott márkanevek és védjegyek a hatásos reklámok alapjául szolgálhatnak. Sokan emlékeznek még a Frank kávéra. Az „Orion”, a „Hypó”, a „Tungsram’* védjegyekkel úgy szói van mindenki találkozott már. A jövőben — a meglévők mellé — szükségszerűen új márkanevek, védjegyek születnek, hiszen lényegesen könnyebb és hatásosabb valamit márkanévvel reklámozni, mint általában. A nevet és a hozzá tartozó árut a közönség hamar megszokja, megkedveli és jó reklámozás esetén csak azt keresi. A szocialista reklámtevékenység természetesen nem mindenben hasonlít a nyugati reklámokhoz. Az állami tulajdonban levő vállalatok egymás közötti versenyében nem az egymásra .licitálás a döntő fontosságú, hanem a jó, alapos és gyors tájékoztatás. A jó ízlés és a kereskedelmi etika határain belül persze nálunk is elképzelhető versengés a reklám területén is. Ez azonban mindenképpen a közönség érdekeit szolgálja majd, színesíti a városképet, az újságokat, a tv- és reklámműsorokat. A kereskedelemben és az iparban várható fordulat, hogy: „mindent a vevőért”, bizonyára kellemessé változtatja a vásárlók és eladók eddigi kapcsolatát. Ugyanakkor jelentkezik egy nem elhanyagolható probléma is. Mégpedig: milyen legyen a reklám, ha ellentétes érdekek ütköznek. Az egészségügyi propaganda óvja a gyermekeket és a felnőtteket a cukorka fagyasztásától, a kereskedelemnek ugyanakkor az az érdeke, hogy reklámtevékenységével serkentse a cukorka, az édesség fogyasztását. Vagy: az OTP nagy reklámtevékenységet fejt ki a takarékosság érdekében, a kereskedelemnek viszont az az érdeke, hogy — megfelelő árukészletek esetén — minél többen minél nagyobb összegért vásároljanak. Az alkoholellenes propagandával is szembekerül a vendéglátóipar reklámtevékenysége. A fokozottabb és hatásosabb reklámtevékenységgél párhuzamosan olyan módszerek is helyet kapnak, mint például a pszichológia. A kereskedelmd értékesítésben ugyanis nagy fontosságú egy-egy árucikk külső megjelenése, csomagolása, annak színe, alakja, mérete. Ilyenek kialakításánál lélektani kutatásokat is folytatni kell, hogy megvizsgálják azokat a tényezőket, amelyek kedvezően befolyásolják a közönség vásárlókedvét. A fejlődő termelési viszonyok között a reklám is élénkebb, sokrétűbb, színesebb és módszeresebb lesz, hogy szervesen illeszkedjen az új gazdaságirányítás követelményei hez. Halasi Árpád iskoláik elvégzésére — Ütést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap délelőtt a megyei tanács végrehajtó bizottsága ülést tartott. Az első napirendi pontban a megyei tanács mezőgazdasági osztályának ügyrendben előírt tevékenysége szerepelt. A feltett kérdésekre adott válaszokban, valamint a vita során a többi között hangsúlyozták, hogy bár Békés megye a kenyérgabona és az állati termékek vonatkozásában egyik legjelentősebbje országunknak, mégis a gépesítése az országos átlag alatt van. A legnagyobb hiány a szántógépekben tapasztalható. A Szovjetunióból rövidesen 100 darab új típusú traktort kap a megye, s a jövőben az elosztás nem adminisztrációs, hanem kereskedelmi jelleggel történik a mezőgazdasági gépek vonatkozásában. Szó esett arról is, hogy a jövőben az abraktakarmány-termosztést kell fokozni, hiszen megyénk állattenyésztésének fő profilja a sertés és a baromfi. A kukoricatermelés területét kell növelni s igen fontos a fajlagos takarmány felhasználásának ésszerűbbé tétele is. Számtalan hozzászólás hangzott el arról, hogy még mindig nem kielégítő a mezőgazdasági üzemekben dolgozó gépek minél gyorsabb és zökkenőmentesebb kijavítása. Ezzel kapcsolatosan megállapította az ülés, hogy a szövetkezetek spontán koordinációja sokat segít ebben, mint például Kondoroson, ahol a község termelőszövetkezetei társultak a megrongálódott gépek javítására. Az első napirendi pont lezárásánál Csatári Béla elvtárs, elnökhelyettes hangsúlyozta, hogy az intézkedési tervek elkészítésénél döntően figyelembe kell venni a párt IX. kongresszusán elhangzott, a mezőgazdaságra vonatkozó irányelveket. A második napirendi pont a termelőszövetkezeti fiatalok kulturális helyzetével foglalkozott. Kérdés nem hangzott el, csupán élónk vita. Az ülés résztvevői egyöntetűen megállapodtak abban, hogy bár nincs már ellentét általában a termelőszövetkezeti elnökök felfogása és a kulturális szükséglet fokozásának elve között. mégis elenyészően kevés azoknak a gazdasási vezetőknek a száma megyénkben, akik már anyagilag is ösztönöznék a termeI“ Kilencszáznyolcvanöftttillió liter tej, egymillió tonna gyümllcs, 36000 vagon sertés Kiváló eredmények a mezőgazdasági termelésben Mezőgazdaságunk az idén érte, illetve éri el eddigi legnagyobb termelési értékét. Egyetlen esztendőben sem adott még annyi növényi és állati terméket, mint 1966-ban. öt-hat százalékkal nagyobb termelési értéket állított elő, mint tavaly. A lakosság fogyasztását közvetlenül érintő növények közül ki kell emelni a burgonyát. Az idei átlagtermés — az utóbbi öt év 40 mázsájával szembén — eléri a 65 mázsát. Mindez már közismert, a zöldségtermesztés — ellátási is kedvezőbb volt a tavalyinál — a múlt évi 53 400 vagon helyett az idén több mint 60 OOO vagon friss zöldárut vásá- £ * roltak fel hazai és külföldi ér- 5 tőkésítésre. A gyümölcs a tavalyinál 14 százalékkal több, összesen egymillió tonna gyümölcsöt szüreteltek. Szőlőtermésünkből a tervezettnél lényegesen kevesebb, de jó minőségű bor lesz. Az állattenyésztésben a hízó marhák átlagsúlya egy év alatt 480 kilogrammról §06 kilogrammra nőtt, s a sertéshústermelési tervet a gazdaságok valamivel túlteljesítették. Számolnunk kell viszont a tehén- és kocaállomány ez évi csökkenésének átmenetileg jelentkező kedvezőtlen hatásával. Az állami és szövetkezeti vállalatok az idén. mintegy 3,5 százalékkal több mezőgazdasági terméket vásároltak, illetve vásárolnak fel, mint 1965-ben. A iojás, a bor és néhány más termék kivételével az előirányzatot a főbb cikkekből általában elérték, illetve az év végéig elérik, sőt, egyesekből túl is teljesítik. Vágósertésből a tervezett 35 500 vagon helyett 36 400 vagonnal vásárolnak fel, tejből pedig 950 millió helyett 985 millió litert — ez utóbbi több mint százmillió literrel haladja meg a tavaly felvásárolt meny- ny iséget. A mezőgazdaság a lakosság élelmiszerellátása mellett az idén is jelentős export-bevételi többlettel járul hozzá a külkereskedelem és ezáltal az egész népgazdaság egyensúlyához. A mezőgazdaság idei export-import aktív egyenlege nagyobb a tavalyinál és előreláthatólag meghaladja a 2,5 milliárd devizaforintot. «•MMHHmMHM lőszövetkezoti fiatalokat mezőgazdasági szakiskolák, szak- tanfolyamok és helyenként még az általános iskola elvégzésére. A vita során örvendetes példákat is felhoztak a hozzászólók: ■ Füzesgyarmaton és Eleken a termelőszövetkezeti elnökök egyetér- ; tésben a község és a kultúrház vezetőivel közös költségvetést és programot dolgoztak ki a tsz-fia- talok és egyáltalán a tsz-tagok szakmai továbbképzésére, értékes szórakoztatására. E követendő példákat akár tapasztalatcserék folytán is kell népszerűsíteni. A tsz-vezetők szemléletét továbbra is a helyes irányban szükséges ! befolyásolni, hiszen kulturális lapjukból megfelelő anyagi támogatást adhatnak a fiatalok továbbképzésére, ízlésének nevelésére az anyagiak célszerű és tervszerű felhasználásával. A termelőszövetkezeti fiatalok túlnyomó többsége községben vagy városban lakik, elsőrendű feladat tehát az, hogy a községi* illetőleg városi kultúrházak a tervükben külön foglalkozzanak a fiatalság nevelésének problémájával, a velük való foglalkozassak Fel kell mérni (ez a járások feladata) tsz-enként a fiatalok helyzetét, s ezek után igényüknek, iskolai végzettségüknek megfelelő szakmai, kulturális nevelésben részesíteni őket. Nem szabad elhanyagolni azonban azokat a fiatalokat sem, akik a településektől távol élnek, ezeknek a számára megfelelő berendezéssel tsz-klubokat kell kialakítani, s meg kell oldani a klubvezetésben mutatkozó személyi hiányosságokat is. Dr. Kertész Márton, a napirendi pont előadója zárszavában még egyszer hangsúlyozta, hogy a tsz- vezetők szemléletét kell megváltoztatni s megjegyezte, hogy nem véletlen: azokban a termelőszövetkezetekben folyik jó kulturális munka, amelyek gazdaságilag is az elsők megyénkben; vagyis a mezőgazdasági üzemek anyagi felemelkedése elválaszthatatlan a kulturális munkától. T. F. Hat év újításai a 8-as AKÖV kiállításán Bőven van látnivaló a kiállításon (Képes riport a 3. oldalon.) Fotó: Demény Gyala
