Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-04 / 286. szám
IX. kongresszusának határozata fenséges ' törekvéseknek, viszont kirekeszti ük kulturális életünkből a politikailag ellenséges, antihumanista vagy a közerkölcsöt sértő megnyilvánulásokat A pedagógusok és népművelők, tudósok, írók és művészek, az egész értelmiség előtt az a feladat áll, hogy szocialista szellemben neveljék népünket erősítsék eszmei, és erkölcsi egységét a marxista világnézet hatékony terjesztésével, a szocialista erkölcs normáinak népszerűsítésével. Értelmiségünk — alkotó, termelőmunkája mellett — elsősorban népnevelő feladatának teljesítésével járulhat hozzá a szocializmus teljes felépítéséhez. nevezésnél, mind a leváltásnál az illetékes pártszerv jóváhagyását illetve véleményét kell kérni. A vállalatok önállóságának és felelősségének növelése szükségképpen együtt jár a pártszervezetek önállóságának és felelősségének növekedésével. Az új gazdasági mechanizmus kedvező feltételeket teremt a szocialista demokrácia érvényesüléséhez az üzemekben, s ily módon szélesebb teret nyit a pártszervezetek politikai tevékenységének. A VIII. kongresszus óta fejlő- ■ dött a párt ideológiai munkája, segítette a szocializmus építésében a párt előtt álló feladatok megoldását, a szocialista tudatformálást. VI. A párt vezető szerepének további erősítése Pártunk forradalmi hivatásának ■ megfelelően vezeti és szervezi hazánkban a szocializmus építését Eszmeileg, politikailag egységes, töretlenül érvényesíti azt a politikai irányvonalat, amélyet a legutóbbi évtizedben a jobboldali opportunizmus, a revizionizmus és a dogmatizmus, a szektariamizmus elleni kétfrontos harcban kovácsolt ki. A két kongresszus között a politikai, gazdasági és kulturális téren elért eredmények meggyőzően bizonyítják, hogy pártunk a munkásosztály akaratát kifejező, hazánk és népünk érdekeit szolgáló politikát folytat Ez a marxista—leninista alapokon nyugvó politika összhangban van a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom, a haladó világ érdekeivel* A szocializmus építésének je- ■ lemlegi időszakában a gazdasági és kulturális építőmunka egyre nagyobb tudatosságot, következetességet és szer- vezetttséget igényeL A következő év egyik legfontosabb feladata, előrehaladásunk gyorsításának kulcskérdése a párt vezető szerepének továbbfejlesztése, a pártvezetés módszereinek, formáinak a társadalmi fejlődéssel összhangban álló tökéletesítése. Ennek biztosítására le kell küzdeni azokat a helytelen nézeteket és gyakorlatot, amelyek torzítják a párt vezető szerepét A párt vezető szerepe úgy érvényesül, hogy a párt a marxizmus—leninizmus eszméi alapján a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit szolgáló politikát folytat és e politika megvalósítását biztosítja. A párt legfontosabb feladata, hogy vezető szervei a párttagság és a dolgozó tömegek bevonásával kidolgozzák a politikai, gazdasági és kultrális élet fő célkitűzéseit. A párt figyelmét a tudományos elemzésre, az elvi, politikai irányítás erősítésére és arra kell fordítani, hogy a helyesen kidolgozott politika megvalósítására szervezze és mozgósítsa a tömegeket A párt munkájában minden szinten kapjon erőteljesebb szerepet a politika végrehajtásának biztosítása és ellenőrzése. Határozott igény, hogy növekedjék az állami szervek és a tömegszervezetek szerepe, felelőssége a gyakorlati döntésekben és azok végrehajtásában. A legutóbbi években erősödtek az államhatalom és az államigazgatás szervei, s ezek mentesíteni tudják a pártot olyan operatív jellegű gazdasági, kulturális és egyéb feladatoktól, amelyek a háború, az ellenforradalom utáni időkben szükségszerűek voltak, de elvonták ereje egy részét a tudományos elemző, elvi, politikai irányító munkától. Időszerű változtatni azon a gyakorlaton, hogv azonos gazdasági és kulturális kérdésekkel párhuzamosan és lényegében azonos módon foglalkozzanak a párt- és az állami, szakigazgatási szervek. A feladatok helyes megosztása erősíti a párt irányító tevékenységét, növeli az állam- hatalmi és államigazgatási szervek önállóságát és felelősségét. Küzdeni kell a tömegek igényeivel szembeni közönyből, a 1 éléktelenségbő 1, és a rossz szervezésből származó bürokrácia ellen. Pártunk a szocializmus felépíté- a sét az egész társadalom ügyének tekinti. Társadalmi fejlődésünk, a szocialista építés mindennapi feladatainak végrehajtása fokozott mértékben igényli a dolgozó tömegek sokoldalú, aktív közösségi tevékenységét. Ezért a párt nagy figyelmet fordít a dolgozó tömegeket tömörítő szervezetek és mozgalmak, különösen a szakszervezetek es a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront, a nőmozgalom munkájára, és úgy véli, hogy növelni kell a tömegszervezetek és mozgalmak önállóságát is. A tömegszervezetek magasabb fokú önállósága azt is jelenti, hogy ebben a viszonylatban is megszűnik a pártszervezetek mindennapos operatív gyámkodása és a párhuzamosság. A szakszervezetek, mint a demokrácia fontos szervei alkalmasak arra, hogy széles dolgozó tömegeket vonjanak be az őket érintő legfontosabb döntések meghozatalába. A bérből és fizetésből élők azt várják a szakszervezetektől, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket igényeik kielégítésére és őrizzék törvényben biztosított jogaikat A tömegszervezeteknek és mozgalmaknak a szocialista építőmunka feladatainak megoldásában önállóbban, bátrabban kell kezdeményezniük. Segítsék a pártot a társadalmi, gazdasági és kulturális életünkben keletkezett ellentmondások feltárásában és feloldásában, vegyenek részt a párt politikájának alakításában a dolgozók körében összegyűjtött tapasztalatok és igények tolmácsolásával és azok helyes képviseletével. A tömegszervezetek szervezeti önállóságát elősegíti annak az elvnek a következetes valóra váltása, hogy a párthatározatok csak a párttagságra és a KISZ szervezeteire vonatkoznak. A párt a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták útján is erősíti kapcsolatait a tömegekkel. Ezért szorgalmazni kell, hogy minél több párttag folytasson aktív tevékenységet a tömegszervezetekben és mozgalmakban. A párttagoknak ezt a tevékenységét a párt a pártmunka szerves részének, más pártmunkával egyenlő értékűnek ismeri el. Az itt dolgozó kommunisták, különösen a vezető beosztásúak, felelősek azért, hogy szervezetük tagjai a párt politikájának szellemében, annak megvalósításban munkálkodjanak. A népgazdaságban elért ered- ■ ményeink a pártszervek és a pártszervezetek tevékeny közreműködésével születtek. A párt vezető szerepe a gazdaság területén a politikai irányításban, a koordinálásban, az erők összefogásában, mozgósításában és az ellenőrzésben nyilvánul meg. A központi vezető szervek feladata elsősorban a gazdaságpolitikai irányelvek és célkitűzések kidolgozása és megvalósításának biztosítása. Az alsóbb pártszervezetek munkájának súlypontja a központi irányelvek megvalósulásának, a helyi problémák megoldásának elősegítése, anélkül azonban, hogy átvennék a gazdasági szervek közvetlen vezetését. A pártszervek és a pártszervezetek ellenőrző tevékenysége elsősorban a gazdasági egység összmunkájának vizsgálatára irányul. Nagy gondot kell fordítanunk a dolgozók véleményének, javaslatainak összegyűjtésére és elemzésére. A pártmunka erősítése a gazdasági vezetés önállóságát, egyszemélyi felelősségét, mellőzze az aprólékos beavatkozást a gazdaság gyakorlati irányításába. A párt gazdaságpolitikai céljainak megvalósítása nagymértékben függ a gazdasági vezetők, káderek munkájától. A pártszerveknek és. pártszervezeteknek aktív, kezdeményező szerepet kell vállalniuk a gazdasági vezetők kiválasztásában, nevelésében, munkájuk segítésében, szükség esetén a gyengének mutatkozók lecserélésében. Következetesen érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy a funkciók bizonyos körében mind a kiA Központi Bizottság által elfogadott ideológiai irányelvek hosszabb időre megszabták a párt ideológiai tevékenységének irányát. Hatásuk már érezhető: ráirányítottál! a figyelmet a politikai- eszmei munkára, segítették leküzdeni a gazdasági szervező feladatok elválasztását a politikai munkától, azt a prakti- cista szemléletet, amely helyenként a pártélet és a párttagság aktivitásának csökkenésére vezetett. Ideológiai munkánk fejlődése mégsem mondható kielégítőnek. A párt gyakorlati tapasztalatainak elemzése és általánosítása az elméleti munkának még eddig eléggé ki nem használt nagy erőforrása és ösztönzője. Az elmúlt években széles körben folytak alkotó viták a párt politikájának talaján. Ezek nagy segítséget adtak a helyes álláspont kialakításához, az eszmei egység erősítéséhez. A viták és a nézetek kifejtésének szabad légköre a párt egészséges belső életének, a pártegység további szilárdításának fontos követelménye. Az élet által felvetett kérdésekre adott helyes válasz hatékony fegyvert ad a különböző ellenséges, an- timarxista nézetek elleni harchoz, a harcosabb propagandamunkához. A nemzetközi kommunista mozgalom vitái, a világpolitika feszültségei és a gazdasági építőmunkánkban időnként elkerülhetetlenül jelentkező nehézségek újra meg újra aktivizálják a párt politikai irányvonalától eltérő jobboldali, revizionista, szektás, dogmatikus nézetek képviselőit is. A legutóbbi 10 év tapasztalata tanúsítja: az elhajlások és torzítások leküzdése a párt eszmei és cselekvési egységének, a párt politikája hatékonyabb érvényesülésének, az eredményes építőmunkának elengedhetetlen feltétele. Határozottabb fellépés szükséges a párton belül — s egész társadalmi életünkben — a kispolgári erkölcs, szemlélet, életmód megnyilvánulása, a szerénytelenség, az anyagiasság, a jogtalan előnyök kijárása és elfogadása, az erkölcstelen életmód ellen. A párt és a kommunisták erkölcsi tisztaságának védelme minden párttag kötelessége. A következő időszakban fokozott szerepet kap az a követelmény, hogy a különböző beosztásban dolgozó gazdasági vezetők a magas fokú politikai fejlettséggel együtt megfelelő közgazda- sági ismereteket is sajátítsanak el. Széles körű és eleven gazdaságpolitikai propagandamunkára van szükség, amely kellő információt nyújt a gazdasági élet menetéről, a jelenségek mélyebb összefüggéseiről, fontos és közérdekű kérdésekről. A legutóbbi négy esztendőben sokat fejlődött a pártszervezetek propaganda- és agitáció® tevékenysége, a sajtó, a televízió és a rádió munkája. A jelenlegi bonyolult helyzet a pártszervezetektől és a kommunistáktól több politizálást, erőteljesebb politikai tevékenységet követel meg. Ezt mozdítsa elő a pártpropaganda azzal, hogy hatékonyabban segíti a párt előtt álló politikai feladatok megértését. Az agitáció és a sajtó legyen meggyőzőbb, elevenebb, ötletesebb eszméink és politikánk hirdetésében, aktívabb az imperialista fellazítási propaganda visz- szaverésében. Minden kommunistától meg kell követeim, hogy képviselje és hirdesse a párt (politikáját a tömegek között, vegye ki részét az agitációs fel- világosító tevékenységből. A sajtó, a rádió és a televízió világné7pt.ilfto tisatoiltahih. lőtt ooUUJcai. állásfoglalása egyértelműbb. Ennek ellenére időnként találkozunk ideológiai bizonytalansággal, a polgári és kispolgári életfelfogásnak, erkölcsnek, ízlésnek tett engedményekkel, a kapitalista társadalommal szembeni kritikátlansággal is. Ezért az e területen dolgozó kommunisták törekedjenek arra, hogy a sajtó világnézeti és politikai állásfoglalása még tisztább és egyértelműbb le-, gyen, kerüljön még közelebb a dolgozó tömegek életéhez, problémáihoz. O 7 A káderek kiválasztásának és Van nevelésének a VIII. kongresz- szuson megerősített alapelvei helyesnek bizonyultak. Ennek tudható be, hogy az azóta vezető beosztásba került káderek nagy többsége megállta a helyét. Nőtt a káderek elméleti felkészültsége, vezetői képessége, a tömegek iránti figyelmessége. A káderek megítélésének alapja továbbra is a politikai megbízhatóság, a képzettség, a szakmai felkészültség, a végzett munka és magatartás legyen. Helytelen mechanikusan szembeállítani a politikai rátermettséget és a szakmai felkészültséget. Következetesebben kell fellépni a kádermunka elveit sértő szemlélettel és gyakorlattal szemben, amely gyakran a politikai felkészültség lebecsülésében, a szakmai hozzáértés és az iskolai végzettség egyoldalú előtérbe helyezésében fejeződik ki, de helyenként ennek ellenkezőjét is tapasztaljuk. Bár némi haladást értünk el, továbbra is törekednünk kell arra, hogy az egész társadalom életében növekedjék a nők és az ifjúság szerepe. Fordítsunk nagyobb gondot a nők funkcióba állítására. A tapasztalt káderek mellett bátrabban léptessük elő a szocialista szemléletű, felkészült, a párt politikáját értő, s annak megvalósításáért küzdeni kész fiatalokat. M A VIII. kongresszus óta újabb ■ tagokkal gyarapodott a párt* növekedett a tagság eszmei-politikai fel- készültsége. Rendszeresebbé vált a szervezeti, élet, érvényesülnek a pártélet lenini normái. Továbbra is törekednünk kell arra, hogy a pártéletből kiküszöböljük a formális elemeket, az ^üresjáratokat”. A párttagság létszáma a VIII. kongresszus óta 73 OOO-rel nőtt. A párt ereje nemcsak tagjai számától, hanem politikájának hatékonyságától, a kommunisták öntudatának fokától és munkájuktól függ. Ezért a jövőben sem törekszünk a párt taglétszámának gyors növelésére. Az elméleti tevékenységben és a gyakorlati pártmunkában egyaránt xutatni kell a pártdemokrácia fejlesztésének útjait, és a centralizmus jobb érvényesülésének módiát. A párton belüli demokrácia fejlődését, különösen a hiányosságok kiküszöbölésére irányuló építő bírálat kifejtését sokszor fékezi a párttagok vagy funkcionáriusok egzisztenciális függősége. Meg kell teremtenünk annak a biztosítékait, hogy kritikai fellépés, munkával kapcsolatos nézeteltérés, egyes kérdések másfajta megítélése miatt ne lehessen senkit hátrányosabb helyzetbe hozni. A pártunkban érvényesül a kollektív vezetés elve. A pártmunka hatékonyságát azonban csökkentette az, hogy gyakran elsikkadt az egyszemélyi felelősség. A kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség a pártmunkának egymást kiegészítő elemei. Ezért a kollektív vezetés elvének további tiszteletben tartása mellett a jövőben — különösen a mindennapi pártmunkában a határozatok végrehajtása során — erősíteni kell a személyi felelősség elvé: ;s. A pártban ébren kell tartani a kritikai szellemet. Fokozni kell a küzdelmet a gondolati restség, az önteltség ellen. Erősíteni kell — különösen a vezetőknél — a tettekben kifejezésre jutó készséget a jogos bírálat elfogadására, az önbírálatra. A párttagság véleménynyilvánítása és bírálata a párt egészséges belső életének elengedhetetlen feltétele. M Figyelembe véve a pártban és a ■ társadalomban végbement fejlődést, valamint a jövő követelményeit, a kongresszus jóváhagyta a szervezet:
