Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-04 / 286. szám
Az MSZMP IX. kongresszusának határozata A Magyar Szocialista Munkáspárt 1966. november 28 és december 3 között megtartott IX. kongresszusa felmérte az ország négyéves fejlődését, megvizsgálta, miben értünk célt, miiben maradtunk el, elemezte párttagságunk, a dolgozó tömegek munkában, harcban szerzett tapasztalatait. A IX, kongresszus a helyzet reális felmérése alakján meghatározta a következő évek legfontosabb politikai, társadalmi, gazdasági és ideológiai feladataik A kongresszus a Központi Bizottság beszámolóját jóváhagyta és megállapította: Visszatekintve az elmúlt évekre, a kongresszus azt a fő következtetést vonta le, hogy a pórt és az ország a Vili. kongresszuson megjelölt úton haladt, politikánk eredményesnek bizonyult. A Magyar Szocialista Munkáspárt politikai irányító tevékenysége, a kommunisták és pártorakívüliek összefogása, a munkások, a parasztok és az értelmiségiek hazaszeretete, küzdelmes munkája, tudása és lelkesedése, szorgalma és alkotó energiája nagy eredményeiket hozott. A legutóbbi négy év alatt világméretekben növekedtek a szocializmus, a nemzeti függetlenség, a demokrácia és a béke erői. Az imperialisták — mindenekelőtt az Egyesült Államok — kétségbeesett erőfeszítéssel, fegyveres fellépésekben is megnyilvánuló növekvő agresszivitással igyekeznek feltartóztatni a szocializmus és a haladás erőinek történelmileg szükségszerű előrenyomulását. Ez kiélezte és bonyolultabbá tette a nemzetközi helyzeteit. 1 Korunk legfőbb forradalmi ere- ■ je a szocialista világrendszer, Minden forradalmi és haladó erő, a kommunista és munkáspártok, a haladó és demokratikus mozgalmak, a nemzeti függetlenségükért harcoló nemzetek, az egész emberiség békéje számára elsőrendű érdek a szocialista .világrendszer léte és erősödése. A szocialista országok ipari termelése eléri a .világtermelés 38 százalékát. A Szovjetunió és a szocialista országok katonai erfeje a világbéke fenntartásának, a szocialista országok védelmének, nemzeti függetlenségének biztos támasza. A szélesedő és formáiban is gazdagodó politikai, kulturális, gazdasági és katonai együttműködés fokozza a szocialista világrendszer erejét és befolyását. Az egyes szocialista országok között keletkezett átmeneti ellentmondások & nézeteltérések alapvetően nem változtatnak a nemzetközi erőviszonyok alakulásán, de nehezítik az imperializmus agressziójával szembeni egységes fellépést. A szocialista világ mind nagyobb befolyást gyakorol az emberi társadalom fejlődésére és a világesemények menetére. 2 A szocialista országok nagytör- ■ íénelmi feladata a béke védelme. Ebben fontos szerepet játszik a Varsói Szerződés politikai ereje és katonai szervezete. Napjainkban az Amerikai Egyesült Államok irányításával több agresszív katonai szövetség és csoportosulás működik, közülük legfontosabb a NATO. Amíg az imperialisták támadó jellegű katonai tömbjei fennállnak, a Varsói Szerződés katonai szervezetének fenntartása és erősítése mellett vagyunk. A Magyar Néphadsereg szoros fegyverbarátságban és elvtársi szövetségben. működik együtt a szovjet hadsereggel és más szocialista országok hadseregeivel, biztosítja hazánk védelmét, békés építőmunkánkat. 3 A szocialista országok közötti ■ szélesedő gazdasági együttműködés alapja a szocialista nemzetköziség, a termelési viszonyok, a társadalmi célok A két kongresszus közötti időszakban tovább erősödött szocialista rendszerünk, államhatalmunk, a proletárdiktatúra állatna. Az ország gazdasága gyarapodott, az emberek életviszonyai javultak. Dolgozó népünk eredményei, el vi engedmények nélküli, következetesen szocialista kül- és belpolitikánk növelte hazánk tekintélyét a világban. A bonyolult nemzetközi viszonyok között pártunk érvényesítette a Vili. kongresszuson elfogadott irányvonalat, védte és fejlesztette a nép szocialista vívmányait, támogatta a szocializmus és a béke nemzetközi erőit. Ebben a sok irányú harcban, alkotó munkában megerősödött, edzettebb és egységesebb lett pártunk is. A párt Vili. kongresszusa megállapította, hogy hazánkban leraktuk a szocializmus alapjait és célul tűzte ki a szocialista társadalom teljes felépítését. Az azóta eltelt időszakban előreléptünk ennek megvalósításában.. A legközelebbi négy esztendőben is a szocializmus teljes felépítése marad pártunk és népünk történelmi feladata. és az alapvető gazdasági érdekek azonossága. A Magyar Szocialista Munkáspárt elvi álláspontja, hogy az egyes szocialista országók érdekeit összhangba lehet és kell hozni az egész szocialista világrendszer közös érdekeivel. A gazdasági együttműködés gyorsabb ütemű fejlesztése a kölcsönös előnyök és kölcsönös segít,ség elvei alapján, a KGST-ben folyó, illetve a két vagy több ország közötti együttműködés kiszélesítése és az ennek útjában álló nehézségek leküzdése az egész szocialista világközösségnek és valamennyi szocialista országnak külön- külön is érdeke. Az utóbbi években új jelek mu- ■ tátják, hogy tovább súlyosbodik az imperialista világ általános válsága. A fejlett tőkés országokban hatalmas sztrájkok és politikai harcok bizonyítják, hogy éleződik a tőkés világ legfőbb belső ellentéte, a munka és a tőiké közötti ellentét. A harcok béremelésekért, s mind gyakrabban, átfogó gazdasági és politikai követelések teljesítéséért folynak. Hatalmas megmozdulások zajlanak le a béke védelmében, az imperialisták háborús kalandjai ellen. A tőkés gazdaság egyenlőtlen fejlődése következtében kiéleződtek egyes kapitalista hatalmak ellentétei. Ennek egyik legfőbb jele a NATO válsága. Az európai tőkés államok a második világiháború után különböző mértékben amerikai függőségbe kerültek. Az ötvenes években azonban ismét erőre kaptak, növekedett súlyuk a tőkés világgazdaságban. Ennek nyomán egyre inkább felszínre kerültek a nemzeti, függetlenségi törekvések az USA monopoltőkés befolyásával szemben. Az imperialisták a növekvő válságból agresszivitásuk fokozásával keresnek kiutat. Erőszakot alkalmaznak a világ különböző térségeiben feltörő forradalmi mozgalmakkal szemben, kalandor módon ■ provokálják a szocialista országokat, felújítják fenyegetéseiket a szocialista Kuba ellen. A fokozódó agresszivitásnak legdurvább megnyilvánulása az amerikai kormány szennyes gyarmati háborúja Dél- Vietnamban. Az Amerikai Egyesült Államok a nemzetközi jogot megsértve sorozatos durva agressziót követ el a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Ez nemcsak Dél'kelet-Azsia, hanem az egész világ békéjét veszélyezteti. Elsősorban a Szovejunió és a szocialista országok, köztük a Magyar Népköz- társaság is, segítséget nyújtanak a hősiesen harcoló vietnami népnek. A segítség hatékonysága az összes szocialista ország közös összehangolt fellépésével növekedne. Ezért a szocialista országok akcióegységének létrehozására törekszünk. Európa békéjét és biztonságát fenyegeti a njugat-németországi imperialisták politikája. A szocializmus és a béke erőinek fokozott éberségét követeli a sajátos kétoldalú katonai szövetség az Egyesült Államok és a Német Szövetségi Köztársaság vezető körei között. Az amerikai és a német monopoltőke Nyu- gat-Németországot a Szovjetunió, a szocialista országok, Európa minden népe békéjét, biztonságát veszélyeztető támaszponttá építi ki. A bonni állam nem iiajlandó számolni azzal a nyilvánvaló realitással, hogy létezik a szocializmust sikeresen építő, bél; esze re tő Német Demokratikus Köztársaság. Az európai biztonság megköveteli Európa összes haladó erőinek összefogását, a nyugatnémet monopóliumok revanstörekvéseinek, atomfegyver-igényeinek visszautasítását. A jelenlegi helyzetben az európai béke és biztonság megőrzése Európa minden népétől, minden békeszerető erőtől még nagyobb eltökéltséget és aktivitást kíván. 5 A nemzeti felszabadító mozga- • lom feltartóztathatatlanul halad előre. A még jneglevő gyarmatok népei elkeseredett harcót folytatnak jogaikért. Egyes felszabadult országok az igazi nemzeti függetlenség kivívásáért a társadalmi haladás, a nem kapitalista fejlődés útjára léptek. Társadalmi reformokat hajtanak végre, imperialistaellenes külpolitikát folytatnak. Az imperialisták nem tudják régi formájában visszaállítani az összeomlott gyarmati rendszert. Ezért az újonnan függetlenné vált országokat igyekeznek a kapitalista fejlődés útjára terelni és az ottani reakciós erőkkel összefonódva próbálják megvalósítani az újgyarmato- sftást, erőszakos beavatkozással, katonai puccsokkal, diverzióval. a belső reakciós erőket támogatva igyekeznek a haladó kormányokat megdönteni, amint ezt Indonézia, Ghana, Dominika és más országok példája mutatja. A szocialista országok, közöttük a Magyar Népköztársaság, szolidárisak a függetlenné vált és az imperializmus' ellen harcoló országokkal, megadnak nekik minden tőlük telhető erkölcsi, politikai, gazdasági segítséget egészen a fegyveres harc támogatásáig. A szocialista országok és a fejlődő országok között új típusú kapcsolatok alakultak ki, amelyek a teljes szuverenitáson, az érdekek kölcsönös figyelembevételén és a baráti segítségen alapulnak. A Magyar Népköztársaság kül- ■ politikája a magyar dolgozó népet, a szocializmust, valamennyi nép békéjét és függetlenségét szolgálja. A Magyar Népköztársaság külpolitikája az elmúlt években aktívabb, kezdeményező 8 Pártunk Vili. kongresszusa 1962- ■ ben teljes joggal állapította meg, hogy a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a szocializmus alapjainak lerakása dolgozó népünk történelmi jelentőségű győzelme volt, amely kihatott egész politikai, társadalmi és gazdasági életünkre. Az elmúlt négy évben már a szocializmus teljes felépítésén dolgoztunk. A munka eredményeként szocialista vívmányaink megszilárdultak, politikai, társadalmi, gazdasági, kulturális életünk tovább fejlődött. Az előttünk álló években feladatunk a szocializmus teljes felépítésének erőteljes folytatása. A beszámolási időszakban tovább nőtt a munkásosztály társadalmi és politikai befolyása, megkezdődött az egységes paraszti osztály kialakulása. Értelmiségünk magáévá tette és munkájával segítette a és eredményes volt. Harcolunk az imperializmus agresszív erői ellen, a világháború megakadályozásáért. Nemzetközi kapcsolatainkban elsőrendű célunk az* hogy erősítsük a szocialista világrend- szer országainak egységét és összeforrott- ságát, növeljük politikai, gazdasági és katonai súlyát. Szolidárisak vagyunk a tőkés országokban élő, harcoló osztálytestvéreinkkel, támogatjuk a kapitalista országok munkásosztályának a demokratikus jogokért, a békéért, a kizsákmányolás ellen, a szocializmusért vívott harcát. Segítjük a nemzeti felszabadító mozgalmakat: fejlesztjük az együttműködést és a szolidaritást Ázsia, Afrika és Latin- Amerika független országaival; törekszünk a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének megvalósítására. Az elmúlt években még szorosabbra fűztük kapcsolatainkat a szocialista világrendszer országaival. A párt- és kormányküldöttségek cseréje, a több szocialista országgal folytatott két- és többoldalú tanácskozás, új megállapodások és egyezmények megkötése elmélyítette a barátságot és szorosabbra fűzte az internacionalista együttműködést. Évről évre erősödnek és mind bensőségesebbé, barátibbá válnak a Magyar .Népköztársaság és a Szovjetunió kapcsolatai. Országaink és pártjaink teljesen egyetértenek mind a nemzetközi helyzet, mind a nemzetközi kommunista mozgalom kérdéseinek megítélésében. Pártunk elvi álláspontja, hogy az internacionalizmusnak napjainkban is próbaköve a világ első és leghatalmasabb szocialista országához, a Szovjetunióhoz fűződő viszony. Több magas szintű kölcsönös látogatás, több új egyezmény és az országunk által nyújtott támogatás különböző formái javították és szorosabbra fűzték a Magyar Népköztársaság kapcsolatait a harmadik világ országaival. 7 Valljuk, hogy korunkban a há- * bőrű nem végzetszerűen elkerülhetetlen. Ezért az imperialista agresz- szió ellenére és az ellen harcolva továbbra is időszerű történelmi feladatnak tartjuk a küzdelmet a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért. Meggyőződésünk, hogy a békés gazdasági versenyben legyőzzük a kapitalizmust. Célunk, hogy a békés egymás mellett élés ne egyszerűen háború nélküli állapot legyen. Hívei vagyunk a különböző rendszerű államok kölcsönösen előnyös gazdasági és tudományos együttműködésének, a népek barátságát szolgáló kulturális cserének és személyi forgalomnak. A békés egymás mellett élés feltételezi és megköveteli az agresszió elleni elszánt harcot a világ minden térségében. munkásosztály politikáját, a szocializmus építését. Erősödött a munkás-paraszt szövetség, amely népi államunknak, mind homogénebbé váló társadalmunknak, népünk kialakulóban levő szocialista nemzeti egységének legfőbb politikai alapja. 9 Társadalmunk legnagyobb, leg- ■ szervezettebb és politikailag leg- öntudatosabb osztálya a munkásosztály. Társadalmi életünk minden fontos területén érvényesül a munkásosztály vezető szerepe. Ez abban nyilvánul meg, hogy a munkásosztály forradalmi, marxista—leninista pártja vezeti és irányítja egész társadalmi életünket, erősödik a munkásosztály hatalmát gyakorló és megtestesítő állam, megvalósul a munkásosztály nagy forradalmi célja: épül a szocializmus. Állami és társadalmi éleI Á nemzetközi helyzet és külpolitikánk 11. Belpolitikai és társadalmi viszonyaink
