Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-31 / 308. szám

1956. december 31. Szombat Ä megye valamennyi mezőgazdasági üzeméhez Késik a keltető üzembe helyezése FELHÍVÁSSAL fordulunk a „Szakma Ifjú Mestere” mozgalom megszer­vezése és elterjesztése érdeké­ben. Állomásunknál mi is meg­hirdettük a KISZ Központi Bizottsága, a MEDOSZ Orszá­gos Elnöksége és a földműve­lésügyi miniszter határozatá­nak megfelelően a' „Szakma Ifjú Mestere” mozgalmat. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése után a termelőszövetkezetek megszilárdulásával új felada­tokat kell megoldani, melyhez szakmáját jól ismerő és sze­rető szakmunkásokra van szükség. A mozgalom megszer­vezésével is segíteni kívántuk a fiatal szakmunkások tovább­képzését, a fiatalok erkölcsi, politikai tudatának fejleszté­sét. Mindezek birtokában kí­vánjuk elérni, hogy növeked­jék a munka termelékenysége, csökkenjen az önköltség. Felhívjuk a megye vala­mennyi termelőszövetkezeti, állami gazdasági és gépjavító állomási KISZ-szervezctét, hogy munkahelyükön szervez­zek meg a mozgalmat és csat­lakozzanak a kezdeményezé­sünkhöz. A SZARVASI GÉPJAVÍTÓ ÁLLOMÁS pártszervezete, gazdaságvezetése, szakszervezete és KISZ-szervezete Ez év áprilisában alakult meg Békésein négy .ermelőszovetkezet közös baromfikeltető vállalkozá­sa. Terv szerint december köze­pén már meg kellett volna rak­ják tojással a hat darab 10 ezres keltetőgépet. A tenyésztojásra jó előre le is szerződtek s igye­keztek mindent megtenni, ne­hogy „késlekedő akaxnokok”- nak nevezzek őket. Igen ám, de nem volt egykönnyű hozzájutni a keltetőgépeikhez. Ennél azon­ban sokkalta nehezebb volt ki­vitelezőket találni. ' A közös vállalkozás igazgató­sága Budapesten akadt rá egy úgynevezett élelmiszeripari gép­szerelő vállalatra, ott azonban azt mondották, hogy elfoglalt­ság és kapacitáshiány miatt csak 1967 márciusára vállalják a munkát Ezt a kijelentést alku követte, amikor is a vállalat egyik vezető embere azt mondia, j tudnak adni egy szakembert, aki még ez év decemberében besze- i réli a keltetőgépet. Ezt a kijelen- | tést örömmel fogadták a társulás vezetői, de aztán elszomorodtak, mert az illető szakember a kö­rülbelül két hétig tar.ó szerelé­sért kerek 20 ezer forint össze­get kért. A „szükség törvényt bont” közmondás alapján bele­egyeztek ebbe a hallatlan, napj ezer-ezerkétszáz forintos munka­bérbe. Azért, hogy ne növeljék a máris jelentkező több mint egyhónapos késést. A január kö­zepére igényelt naposcsibéket így is úgy tudják biztosítani a társszövetkezeteknek és azoknak a tsz-eknek, amelyek tenyészto- jást adnak, hogy Gyulán keltetik ki az esedékes mennyiséget. Korunk kérdései — könyvekben — Filozófiai, történelmi és gazdasági művek — Érdekes útleírások, kalandregények — Hasznos kézikönyvek, sorozatok a Kossuth Könyvkiadó 1967-es tervében — kenység hatásosságát. Többek kö-j országgal, Franciaországgal és zött az üzemi demokráciáról, a ! Görögországgal ismertetik meg az , A könyvek témáit tekintve a egsokróiűbb választékot kínáló kiadó hű marad hagyományaihoz: korunk sok fontos kérdése helyet kap az olvasók elé bocsátandó művek tematikai tervében, s a több mint 230 mű közea hat és fél milliós pdidányszáma egyben a várható érdeklődés jelzője is. A kiadói tervben jelentős helyet foglalnak él a marxizmus küasz- szikusainak művei. 1967-ben a lobbi között a Marx és Engels művei sorozat 15. és 23. kötete, valamint Lenin összes műved 14., 1.5. és 34. kötete jelenik meg. A filozófiai kiadványok között ma­gyar szerzők művei mdHett több, külföldön már nagy sikert aratott könyvet is kézhez kap az olvasó: Adam Schaff: A marxizirrtus és az egyén, Rubinstein: Lót és tudat, valamint Kon: Pozitivizmus és szociológia című munkáját említ­munkásoszfcály problémáiról, a társadalombiztosításról olvasha­tunk majd e kiadványokban, s természetszerűen kiadásra kerül­nek a pártoktatáshoz szükséges füzetek is. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 50. évforduló­ja alkalmából olvasmányos, gaz­dagon illusztrált kiadvány jelenik meg A Szovjetunió ma címmel, s rangos szerzők kalauzolásával, mint például W. Burchett, olyan problémákkal ismerkedhetünk meg életközriLből, mint a vietnami háború 1966-os eseményei, a bé­kés egymás mellett élés vitatott kérdései vagy a 20 millió ameri­kai néger sorsa, élete. olvasót, míg a Tarka Könyvek) között olyan érdekfeszítő írások ■ kerülnek kiadásra, mint A rezi- j dens utolsó tévedése című kém- regény, s az amerikai „szuper­kém”, James Bond bukását tár­gyaló, napok alatt világhírre szert tett mű, a Leszámolás a Déli-sar­kon. Ugyancsak a szórakoztató kiadványok számát gyarapítja több rajzos-szövegies szatíraikötet is. A tervben szereplő 238 mű nap­jaink valóságának teljes kereszt­metszetét adja, s az olvasók foko­zódó érdeklődését jól bizonyítja, hogy az évi tervben több, koráb­ban kiadott mű második, illetve Az útleírások, földrajzi kiadvá­nyok a többi között az NDK-val, harmadik kiadása is szerepel, és az NSZK-val, Koreával, Svéd-1 (m) Nem részletezzük, milyen sok utánjárással sikerült a keltető­üzem vezetőjének megnyerni a mintegy 12 évi gyakorlattal ren­delkező Szarvaczki Jánost. Előre kiválogatták az üzem négy maj­dani dolgozóját is, akik egy tel­jes hónapot töltöttek a megyei keltető vállalat békéscsabai üzemegységében gyakorlaton. Gondoskodtak a békési Kossuth Tsz egykori garázsépületének át­alakításához szükséges anyagok­ról is. Az előrelátás ellenére is legfeljebb január második felé­ben kezdheti működését a négy békési termelőszövetkezet kelte­tője. Ugyanis még hátravan egy sor villany- és vízvezetékszerelé­si munka, továbbá néhány fontos mellékhelyiség kialakítása. A közös vállalkozás 485 ezer csibe keltetését ütemezte be a jövő évre. A kezdetre való tekin­tettel libát, pulykát és kacsát nem keltetnek. A kikeltetett csi­be 30—35 százalékára a közös vállalkozást létrehozó termelő­szövetkezetek tartanak igényt, a többire pedig azok a szövetkeze­tek, amelyek a tenyésztojást biz­tosítják, vagyis a békési Egyet­értés és Viharsarok, továbbá a kamuti Béke és a bélmegyeri Űj Barázda Tsz. jük példáiként. A kiadó tovább folytatja, bő­víti nagy sikerű sorozatait, így új művekkel gazdagodik a Ko­runk világnézeti kérdései, vala­mint az Esztétikai Kiskönyvtár sorozat is. A történelmi témájú munkák talán még egyetlen év­ben sem ígértek annyi érdekes olvasnivalót, mint most. A doku- mentunnkötetek és határozat­gyűjtemények mellett például ki­adásra kerül Páter Zadravec Ist­ván naplója, az 1956-os ellenfor­radalmi lázadás kulisszatitkait leleplező munka — Hollós Ervin •a szerzője —, Nyekrics: 1941. jú­nius 22 című könyve, valamint több, nagy forradalmárok életút­ját felrajzoló mű. Érthetően fontos helyet foglal­nak él a kiadó 1967-es tervében a gazdasági kérdéseket tárgyaló művek, s közöttük is elsősorban azok, amelyek a népgazdaság új irányítási rendszeréhez kapcso­lódnak. Dr. Csizmadia Ernő: A gazdasági mechanizmus reformja ’és a mezőgazdaság, K. Nagy Sán­dor: A termelőszövetkezeti gaz­daságok ésszerű nagysága, dr. Já- vorka Edit: A fogyasztód árak és a dotációk, Vilmos József: Áru, érték, pénz, Berényi József: Mun- lcaerögazdálkodás és életszínvo­nal című műve csak ízelítő a ki­adásra kerülő könyvek sokaságá­ból. Űj kötetekkel bővül ezenkí­vül a Gazdasági életünk kis­könyvtára, valamint a Tsz-tagok kiskönyvtára sorozat is. Hasznos kézikönyvek, tényeket, adatokat összefoglaló munkák megjelent^'*Asével segíti a kiadó az agitáció, a felvilágosító tevé­in. Egy szűkre szabott beszámoló­ban nem is lehet helyet szorítani sem a látványnak, sem a dóm, a csodálatos bronzkapuk művészi értékelésének. A firenzei dómot, a Battistero csodálatos kapuit lát­ni érdemes, látni kell. A Dóm térről szűk sikátorokon át jut el a vendég a város másik nevezetességéhez, a Palazzo Ve- cchióhoz. Képről már sokszor lát­tuk, de a valóságban egészen más­ként hat ez a monumentális al­kotás. Az építmény tetejét fel­osztó kőcsipkék közül baloldalt emelkedik a hatalmas torony, amelynek asszimmetrikus elhe­lyezkedése ellenére is egységes hatást kelt a palota. A XIII. szá­zad végén kezdték el építeni, és a XXV. század elején készült el. Dante még a város vezetője volt, amikor hozzáfogtak. És most ne haragudjanak meg, ha ehhez a történelmi képhez a ma emberét idézzük. — Tudod, miért olyan meredek a Palazzo Vecchio lépcsősora? _ ? ? ? — Azért, hogy az adófizető pol­gár ezerszer is meggondolja, hogy felkapaszkodjék tiltakozni a ma­gas adó miatt. A palota tomva kilencvennégy méter magas. Tetején hatalmas nvitott loesia díszük. A főbejárat előtt állt Michelangelo Dávidja, amelvet ma az Akadémiában őriz­nek. Itt a mását láttuk a beiárat előtt. A Pik^o Vecchio belső ter­mei rendkívül érdekesek, a ta­nácsterem falait díszítő festmények káprázatosak. A hatalmas tanács­teremben 1500 tanácstag foglal heb’et. A nnlotq előtti tér, valamint a főbo’évgttól jobbra elhaivazkedö "étikus csarnok arra ió. boffv az Persze a Palazzo Vecchio előtti Pintér István—Szabó Zsigmond: Vendégség a csizmaszárban Olaszországi útijegyzet tér galambjai úgy hozzátartoznak az olasz valósághoz, mint az asz- szimmetrikus torony tetején a cso­dálatos loggia. Itt szórakozásra is van lehető­ség. Sokáig emlékezetes marad ne­künk az a derék olasz, aki olyan pózban állta a fényképészek per­gőtüzét, hogy szájába tette a ku­koricaszemeket, és a galambok onnan csipegették ki. A Palazzo Vecchio előtti téren nem zsúfolódik annyi autóbusz, mint másutt Firenzében, így há­borítatlanul élvezhettük a tér ola­szos nyüzsgését, a japán, német, angol beszédbábelt, azt, hogy min­denki haza akart vinni egy olyan emlékképet, amikor a szelíd ga­lambok a kezére szállnak és a te­nyeréből esznek. Megkérdeztük a galambetető olaszt, aki Giorgo Bacella néven mutatkozott be: — Hivatásszerűen űzi ezt a fog­lalkozást? — Ügy is, meg kedvtelésből. Már idős vagyok ahhoz, hogy bár­hol dolgozzam. Az viszont nagyon szórakoztat, hogy megfigyeljem az ide érkező idegeneket. — Bizonyára van néhány érde- kes eset a tarsolyában? — A leghumorosabbat elmon­dom. Közismert, a skótok zsugo­riak. Egv skótszoknyás vendégünk amikor lefényképezett, tőlem kért még száz lírát. — Adott neki? — Dehogy, annyira én is skót v ti vök. Űtban a firenzei „Budára”, ér­dekes látványban volt részünk. Az utat szegélyező fákon nemzeti­színű zászlók lengtek. — Mi van itt? — Nemzetközi madárkiállítás. — Álljunk meg pár percre. Elvegyültünk a színes forgatag­ban. A világ minden tájáról se­reglettek össze ide a díszmadár­árusok, tulajdonosok. A kolibritől a feketerigóig a különleges szép­ségű madarak sokaságában gyö­nyörködhettünk. A körülbelül öt­száz méteres útvonalon az úttest két oldalán sűrűn álltak egymás mellett a kalitkák. A bátrabb ki­állítók kivették madarukat börtö­néből, úgy mutogatták az érdek­lődőknek. Eddig csak elbeszélésekből, ér­dekes történetek csattanójaként hallottunk az „édes semmittevés­ről”. A Michelangelo téren ennek egy egész modern változatával ta­lálkoztunk. A tágas, formásán kiképzett tér fő dísze a Dávid-szobor másodpél­dánya. Mögötte hatalmas risto- rant büszkélkedik, ízlésesen ren­dezett teraszával csalogatja a vendégeket. A szobortól jobbra Firenze ősi várfalai piroslanak a zöld dísznövények közül. És a szobor előtt az édes semmittevők. Borotválatlan, hosszú hajú fér­fiak ezernyi szegeccsel megsze- gelt nadrágban, koszos, zsíros, gyűrött ingben, saruval a lábukon nézik a semmit. Aztán amikor már szép számmal sokasodik a nézősereg, a kirándulók, turisták, munkához látnak. Színes kréták Ilétfon tanácskozik a népfront megyei elnöksége A Hazafias Népfront megyei elnöksége 1967. január 2-án dél­előtt 9 órakor tartja az év első ülését Békéscsabán. Ezen a ta­nácskozáson a közelgő válasz­tások előkészítésével kapcsolatos tennivalókról, a munka sorrend­jéről Nagy Ferenc, a népfront megyei titkára ad tájékoztatót. Megalakult a Magvar Vásár-és Kiállításrendező Iroda 1967. január 1-től hivatalosan is megkezdi működését a Ma­gyar Vásár- és Kiállításrendező Iroda. A Külkereskedelmi Miniszté- rimunak ez az új vállalata lénye­gében a Budapesti Nemzetközi Vásárt szervező irodának és a Magyar Kereskedelmi Kamara kiállítási főosztályának munká­ját folytatja tovább, illetve e két részleg tevékenységét új, önálló szervként hangolja össze. Az irodához tartozik tehát a Buda­pesti Nemzetközi Vásár szerve­zése, amely az idén azért is ígér­kezik különösen nagyszabású eseménynek, mert jubileumhoz kapcsolódik. A magyar főváros­ban Kossuth Lajos 1842-ben, ép- p^h 125 évvel ezelőtt rendezte meg az első magyar iporműkS- állítást. A most megalakult Magyar Vásár- és Kiállításrendező Iroda feladata, hogy összekötő kapocs legyen az ipar és a külkereske­delem, illetve a külföldi keres­kedelmi partnerek között, se­gítséget nyújtson az új export­import piacok felkutatásában, az iroda szervezi Magyarország részvételét a külföldi kiállításo­kon, nemzetközi vásárokon is. (MTI) kerülnek elő. egy színes levelező­lap, az azon levő képet rajzolják le nagyítva az aszfaltra. Munka ez? Művészet? Ki-ki vérmérséklete, ízlése és természe­te alapján sorolta a készülő „re­mekműveket” valahová. Csak az a turista járta meg nagyon, aki ezt az alkalmat is lencsevégre kapta. Valósággal a föld alól eíő- termett egy szőke hajú, mosdat- lan lány, és nagy taglejtéssel pénzt követelt a „művészek” meg­örökítéséért. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents