Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-25 / 304. szám
19M. december 25. 5 Vasárnap év alatt 411 erőgépet vásárolták megyénk mezőgazdasági üzemei — Árubőség volt az AGROKER békéscsabai telepén — Csaknem IS holdnyi területen fekszik az AGROKER békéscsabai telepe. Több éves beruházást fejeztek be 1968-ban. Az AGROKER békéscsabai telepének fejlesztésére 10 millió forintnál nagyobb beruházást szánt államunk. A külsőségekben is megszépült telepen egyébként fennállása óta a leggazdagabb árubőség volt 1966-ban. A hiánycikkek listája a minimálisra csökkent. Csupán a nagy teljesítményű markológépekből, a bálázókból, a speciális magtisztító berendezésekből és az MTZ- traktorok hátsó kerekeire való gumiabroncsokból nem érkezett a kívánság szerinti mennyiség. Megyénk mezőgazdasági üzemei éltek az árubőség nyújtotta lehetőségekkel. Csupán a különböző típusú erőgépekből 411-et vásároltak. Lánctalpas traktort például 97-et vettek. Az év végi számvetés azt mutatja, hogy műtrágyából is többet szállítottak a megye minden tájára, mint a korábbi években. Nitrogénből, szuperfoszfátból és kálisóból 136 ezer tonnát vásárolt a nagyüzemi mezőgazdaság megyénkben. A növényvédőszerekből, rovarirtókból, talajfertőtlenítőből szintén nagy mennyiség került eladásra és felhasználásra. Csupán a talaj- fertőtlenítőből 20 500 mázsát használták fel, rovarirtószerekből pedig 16 ezer mázsánál többet. Gyomirtó vegyszer, goimba- ölő-és csávázószer szintén korlátlan mennyiségben volt a réz- gálic kivételével. Az új esztendő meglepetéseket hoz az AG- ROKER-nél is: régi kívánsága teljesül a falusi és városi lakosságnak. A háztáji gyümölcsösök, kiskertek ápolására, a ikártevők elleni védekezésre, a tápanyag pótlására kis mennyiségű műtrágya, illetve védekezőszer áll majd rendelkezésre néhány kilós kis csomagokban. A gépek ellátásában is lesz újdonság: jön a DT—75 lánctalpas traktor, cukorrépaszedők, fejelőgépek és egyéb masinák gyarapítják a mezőgazdasági üzemek gépparkját. A. R. Gondoskodnak-e majd rólunk többet a jövőben? mozgalmas, színes élei Alig volt 12 éves, amikor nunkára jelentkezett az uraság- iál. Felvették. Miért ne, olcsóbb volt a gyermekmunkaerő min-1 den másnál. Kezdetben a varjúkat hessegettette vele a béres-1 gazda. Aztán a juhokat, később a teheneket terelgette, mígnem 18 éves korában segédlovász beosz- : tásba emelkedett a nincstelenek keserves ranglistáján. Az emlékek szinte rajzanak most Rapajkó László fejében. Hosszú, sok kínlódással tele, színes és mozgalmas élet egy szakaszának lezárására készül. Vagyis rövidesen nyugdíjaztatja magát. Közvetlen munkatársai hitetlen- kedve csóválják a fejüket. Azt mondják, dehogy is megy nyugdíjba, nem bírná a tétlenséget, hiszen mindig ott volt, ahol küszködni, dolgozni kellett. Küzdelmes volt a cselédsors és később a kubikosélet az ország távolabbi részén. Az űzte mesz- szire családjától, hogy míg itthon volt, nem hagytak neki nyugtot. 1938-ban még a szociáldemokrata pártot is betiltották Békésen, s aztán őt hol az Internacionálé énekléséért, hol a csabai szövőmunkásokkal való együtt ünneplésért zárták be. I felszabadulás ideien, pontosabban 1945. március 9-én jött haza Dunántúlról. Második vagy harmadik nap már belépett a kommunista pártba. Egy évvel később, amikor szóba került a békési nincstelenek áttelepítése Elekre, őt nevezték ki az ezt lebonyolító bizottság elnökévé. Segített elosztani a földet, s ő lett a megalakított UFOSZ-szervezet jegyzője. Ilyen és hasonló társadalmi munkák közben volt ideje arra is, hogy segítsen 1947-ben az Eleki Földművesszövetkezet megalakításában. Nagyon örült a kapott 11 hold földnek, hiszen nyolc gyermeke volt. Mégis ösz- szeállt ötödmagával s két hét leforgása alatt megalakították 25 taggal az eleki Villám Termelőszövetkezetet. A földművesszövetkezet igényt tartott munkájára. Eleinte mint igazgatósági tag dolgozott, 1950- ben őt választották meg ügyvezető elnöknek. Aztán elküldték vezetőképző iskolára. Mikor elvégezte, azt mondták neki, hogy az Rapszodíkus esztendő zárására készülnek megyénk tsz-ei Zárszámadásra készül megyénk 160 termelőszövetkezete, 10 termelőszövetkezeti csoportja és tíz közös vállalkozás. A szövetkezeti mozgalom fennállása óta a leg- rapszodikusabb esztendő mérlege készül. Árvíz, belvíz sújtotta a megyét, de az időjárás is annyira szeszélyes volt, hogy egyik helyen sokat hozott, a másik helyen pedig vitt. A rendkívüli körülményekből adódik, hogy igen változó az eredmény is. Belvízkár például 84 millió forint volt megyénk termelő- szövetkezeteiben s ebből mindösz- sze 17 millió forint kártérítést kaptak. A többit saját maguknak kellett valamilyen formában pótolni. A termelőszövetkezetek az adott körülmények között mindent elkövettek, hogy pótolják a hiányt. Az állattenyésztés például terven felül 50 millió forinttal emeli a bevételi mérleget megyei szinten. A nehézségek ellenére a várható eredmény az előzetes felmérés alapján nem mondható rossznak. A hitelek rendezése 135 termelőszövetkezetet érint megyénkben. Ez az intézkedés alkalmat ad arra, hogy a termelőszövetkezetek már az elkövetkező évben az épület- és ültetvényamortizációs befizetési kötelezettségüknek eleget tehessenek, ami nem kevesebb, mint 36 millió forint. Eleki Földművesszövetkezet élből- j dogul, álljón olyan földművesszö- vetkezet élére, ahol még döcög a szervezés, a munka. Így került először Dombegyházára, majd onnan 1951-ben Magyarbánhegyes- re. Nem sok szívderítő minden fo- i gadta. A földművesszövetkezet veszteséggel zárta az addigi éve- j két. A tagok létszáma mindössze ; ötszáz volt, s nagyon elhanyagolt j a két vegyes- és a két italbolt. I Rapajkó László vezetésével azóta egy korszerű nagy vegyesbolt, egy búsbolt, négy fűszerbolt és egy cukrászda nyílt, mitöbb, még cukrászüzemet is létesítettek. A földművesszövetkezeti tagok száma' 1880-ra emelkedett, s a földművesszövetkezet minden évet rendre nyereséggel zárt. A helyi takarékszövetkezetet is rövid idő alatt alakították meg 300 taggal, s azóta 800-ra növekedett a számuk. A sok-sok tett és eredmény láttán nem akarják elhinni, hogy Rapajkó László pihenni tér. Nincs is ilyen szándéka. Amikor otthon Eleken újságolta, hogy rövidesen nyugdíjaztatja magát, azt mondták neki a földművesszövetkezetiek: gyere csak mielőbb, Ra- . pajkó elvtárs, szükségünk van egy tapasztalt felügyelő bizottsági tagra. A fél életét ezután is a mozgalomnak: a pártnak, a földművesszövetkezetnek és a munkásőrségnek adja. A másik felét a családi fészekből még ki nem repült gyermekeinek és tíz unokájának. Búcsúzóul még megkérdezzük tőle: mit tartott legszomorúbbnak életében? — Azt, hogy kétéves koromtól félárván hol ennél, hol annál a rokonnál növekedtem. Aztán meg a bolettás világot, amikor már hat volt gyermekeimnek a száma, s még 80 filléres napszám se akadt. — És mire emlékszik vissza legszívesebben? — A felszabadulásra, és az aztán eltelt évek mindegyikére. Azóta van értelme az életemnek. K. L Nagyobb önállóság,, több felelősség Ahol az új gazdasági reform elvei alapján terveznek — Jó lenne gondolkodni, hogy hogyan lehetne alaposabb szervezéssel magasabb terméseredményeket elérni — vetették fel a novemberi párttaggyűlésen a zsa- dányi Búzakalász Tsz kommunistái. Ez a taggyűlés emlékezetes marad sokáig, mert azóta, hasznosítva a IX. pártkongresszuson elhangzottakat is, minden tsz-tag alaposan vitatja a lehetőségeket. — A taggyűlésen határozatot hoztunk, melyben a kommunisták javasolják a tsz-vezetésnek és tagságnak, az új szervezésre való áttérést, a pénzfizetés garantálását és a teljesítménybér bevezetését — mondja Tarsoly Imre, a párttitkár. Hogy tulajdonképpen hogyan is fog ez kialakulni, arról csak elképzelések voltak. Azt azonban nagyon helyesen látták a tsz vezetői, hogy a kommunisták jól meggondolt javaslatát meg kell szívlelni. Így is tettek. Az elképzelések a kollektív vita alapján formát öltöttek, és decemberben már a tagsággal beszélik meg azt különböző gyűléseken. Mi is egy küldött brigádérteGyenes András tsz-elnök ismerteti az elképzeléseket. kezletre toppantunk be, ahol a tagság, meghallgatva a tájékoztatót, nyugodtan és magabiztosan foglalt állást az új mellett — Teljesen átszervezzük az egész tsz-vezetést, a gazdaságosság és a célszerűség legmesszebbmenő figyelembevételével — mondja Gyenes András tsz-elnök. — Az 1967-es évben, ami egyúttal a mi kísérleti esztendőnk lesz, bevezetjük a garantált pénzbeli munkadíjazást. Mindent pénzesítünk és 40 forintos alapot biztosítunk. A jövedelem egy részét — a 40 forinton felülit — a végzett minőségi munka arányában osztjuk el. Érvényesíteni fogjuk a jobb munkáért több bér elvét Egyúttal növelik a vezetők önállóságát, felelősségét, és az elért eredményektől függően biztosit— Mindenki jobban vegye ki a részét a termelésből — mondja Kiss István főkertész. ják a jövedelmüket. Az új teljesítménynormák kialakítása nehéz feladat. Az idő sürget, mert közeledik az új gazdasági év kezdete. Azonban már most látják, hogy például az erőgépeknél 150 ezer forintot tudnak megtakarítani, ha éjszakai karbantartó műszakot szerveznek. Az állattenyésztésben jelenleg egyik favorit a Vágócsirke. Jövőre két angol és egy magyar bronzpulyka-faj tával kísérleteznek, ha beválik — amire minden reményük megvan —, teljesen áttérnek a pulykatenyésztésre. A sok elképzelésből, vitából és tennivalóból a pártszervezet tevékenyen veszi1 ki részét. Most. fő feladatuknak tartják, hogy a még eredményesebb gazdálkodás fel- 1 ételeit elősegítsék. Szöveg: r’ankotai Fotó: Esztergály A vezetés javaslata ben nflnket is nagyon crdelük,
