Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-24 / 303. szám

1866. december 24. 4 Szombat Bizalommal ■— Emberek hivatalos segítése bürokratikus ridegség nélkül — A szakszervezetek társadalom-' biztosítása és egészségügyi tevé­kenységéről szóló idei Békés me­gyei jelentésben bukkantunk a következő sorokra: A társadalom- biztosítás fejlődésének üteme kü­lönösen 1950-től gyorsult, amikor is az Elnöki Tanács a,társadalom- biztosítás ellátását a szakszerveze- 1 tekre bízta... A Társadalombiz­tosítási Bizottság tagjairól csak a legnagyobb elismerés hangján szólhatunk, mert munkájukat oda­adással, lelkiismeretesen, a dol-j gozók érdekeinek és a törvényes­ségnek mindenkori szem előtt tar- tásával látják el... Ügy gondoltuk, nem ártana, ha! a nyilvánosság ennek a bizottság- j nak a tevékenységéről részle’eseb- [ ben tájékozódik. Békéscsabán, a Tanácsköztársaság úfián, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa szék­házában felkerestük Kára Meny- hértné elv-társnőt, az SZMT mel­lett működő Társadalombiztosítási Munkabizottság vezetőjét. Bryrvm egy magas, sovánv. ötvenen felüli j férfi távozott a helyioérfből. T át- ; szott a tekvn+e+éből, hogy olyan helyen kopogtatott, ahol az ügyfelet megbecsülik. Káráné élvtársnő készséggel tá­jékoztatott bennünket munkájuk­ról. A 25 tagú bizottság a ruhá­zati és az építőipar, a termelő­szövetkezeti tanács, a KISZÖV, SDOSZ, AKÖV, a földművessző-1 vetkezet, a kiskereskedelem me­gyei szervezete, a közlekedés, a posta, a vasdpar, az SzTK, az ügy­védi munkaközösség és más szer­vek, közösségek egy-egy képvise­lőjéből áll. Célja a munka- és szo­ciális jogaik érvényesítésében aemigen járatos dolgozók felvi­lágosítása, eligazítása, megsegíté­se. Félévenként részletesen meg­tárgyalják a megye legidőszerűbb társadalombiztosítási és egészség- ügyi problémáit s erre az időszak- ra munkatervet dolgoznak ki. Mint érdekes és a munkájukat sok iránvban segítő jellemzőket, kísé­rik figyelemmel a megye tápnénz- százalékának és gyógyszerszükség­letének alakulását. i i anyák, hogy a szakszervezet nyújt­son beteg gyermekeik gyógyulásá­hoz szervezeti segítséget. Táppénz- jogosultság megszűnése, munka­viszonybeli problémák, keresőkép­telenség, állami ellátásban része­sülés kérése, rokkantsági nyugdíj, terhességi, gyermekágyi, anyasági segély iránti kérelmek, mikor is a jogszerű feltételek hiányosak, költséges külföldi gyógyszer igénylése, mikor valaki feltétlenül rászorul, de azt anyagilag vállalni nem tudja s a gyógyulás elősegí­tése céljából a bizottság ad támo­gatást és miág sok egyéb esetben. Egyetlen feltétel, hogy munkavi­szonyban álló dolgozóról, illetve családtagiadról legyen szó/ A munka sokrétűsége az abban részt vevőktől alapos szakismeretet, jogi, tárgyi tudást kíván. Ennek érdekében az SZMT a megyebi- zottságokkal közösen gondoskodik a szakszervezeti aktivisták rend­szeres alap- és középszintű okta­tásáról. Megyénkben eddig nem kevesebb, mint 120 társadalombiz­tosítási tanácselnök vett részt a csabai KISZ-táborban és a sze­gedi központi iskolában tartott két-, három- és négyhetes beuta- lásos iskolán. Ennyit tudtunk meg és a beszéü- ! getést Káráné elvtársnő a követ­kező szavakkal zárta: I — Őszinte emberszere tetet igénylő, nagyon szép munka a mi­énk. Nekünk, akik ezen a terüle­ten dolgozunk, a szívünket kell beleadnunk, ha azt akarjuk, hogy embertársunk, aki betegen, el­esetten jóval érzékenyebb, mint egyébkor, ne azt érezze, hogy va­lamiféle kegyet gyakorolunk vele szemben, hánem ha ő lenne a he­lyünkben, ugyanígy cselekedne... Behúzva magunk után az ajtót, arra gondolunk, hogy a IX. kong- gresszus által meghatározott s Kádár elvtárs referátumában oly kívánatosán megfogalmazott új feladatok végrehajtása során a szakszervezeti mozgalom vezetői és aktivistái is bőven el lesznek látva munkával, s ebből méltán kiveszik részüket a meeye társa­dalombiztosítási munkabizottságá­nak szorgos tagjai is. Huszár Rezső Karácsonyi ajándék az idős kisiparosoknak Alig egy éve alakult meg Bé- j késcsabán a KIOSZ keretén belül a nőbizottság s e rövid idő alatt , számos rendezvény és esemény 1 megszervezése dicséri munkáját. Többek között a nőbizottság tag­jai felkutatták azokat az idős, magukra maradt kisiparosokat, akik támogatásra, gyámolításra szorulnak. A KIOSZ városi veze- I tősége ennek nyomán sok bajba, jutott ember gondjain tudott már I eddig is segíteni. A nőbizottság I figyelme olyan apróságra is ki­terjedt, mint például a karácso­nyi ajándék az egyedülálló öre­geknek. ! Már a korábban megrendezett összejövetelek bevételéből bizo­nyos összeget félretett erre a cél­ra, december 22-én délután pedig ! családias ünnepélyre hívta meg ja KIOSZ vezetősége és nőbizott- ' sága az idős kisiparosokat Az Érdemi választ kell kapniuk Delegált szerv lévén, feladatu­kat sok esetben csak közvetve, át­tételes módon végezhetik. Ezért működik minden százfős létszá­mon felüli vállalatnál társadalom­biztosítási tanács is. Ezek taglét­száma általában 5—7 között vál­takozik, akik, mivél nem lehet­nek üzemükben mindenütt jelen, evékenységük szélesítése érdeké­ben albizottságot szerveznek. Me­gyénkben jelenleg több társada­lombiztosítási tanács működik, számuk 130—140 között van. Mindegyiknél rendszerint a kö­vetkező albizottságok tevékeny­kednek : kifizetőhélyeket ellenőr­ző, nyugdíj, egészségügyi, segélye­zési, üdülési albizottságok. A se­gélyezési például környezettanul­mányt végez és javaslatot tesz a döntés jogával rendelkező vállala­ti igazgató felé. Mindezek a bi­zottságok, mintegy felnagyított tü­körképként megtalálhatók a párt­ós tanácsi megyebizottságokban, ahol az SZMT-vel egybehangoltan dolgoznak. Ezek képviselőiből áll tulajdonképpen az itt ismertetett társadalombiztosítási munkabi­zottság. Káráné elvtársnő örömmel köz­li: mind többen tudják a dolgozók közül, hogy létezik ez a megyei szerv, mely indokolt esetben sze­mélyenként is foglalkozik a prob­lémákkal. Noha a kéthetenként sorra kerülő bizottsági ülések kö­zött az ügyek intézése a vezetőre, Kára Menyhértnére hárul, vég­eredményben. nemcsak egyetlen személy, hanem mind a 25 bizott­sági tag, tehát a szakmák egész sorának a képviselőd munkálkod­nak azon, hogy a panaszok, kérel­mek a legigazságosabban intéződ­jenek el. Hogy milyenek ezek az ügyek? Naponta jönnek édes­A vezetőségválaszíő taggyűlé­sek, majd az ezeket követő párt­értekezletek felélénkítették a párttagok érdeklődését a külön­böző politikai kérdések iránt, s szinte valamennyien aktívan be­kapcsolódtak a IX. pártkong­resszust előkészítő munkába. A fő figyelmet most elsősorban a kongresszusi beszámolók és a ha­tározat tanulmányozására fordít­ják. Ezekből választ kapnak több olyan kérdésre, melyet a taggyű­léseken, pártértekezleteken vetet­tek fel, de maradnak olyan konk­rét problémák, javaslatok is, amelyekkel helyileg, községi, já­rási, esetleg megyei szinten ér­demes és kell is foglalkozni. A válasz természetesen ezekre sem maradhat el, hiszen az MSZMP Szervezeti Szabályzata előírja: „A párttag joga, hogy pártfóru­mokon pártszerűen bírálhatja a párt bármely tagjának, vagy szer­vének a munkáját. Kéréssel, ja­vaslattal, beadvánnyal fordulhat a felsőbb pártszervekhez, egészen a kongresszusig; észrevételeire, beadványaira érdemi választ kell kapnia”. A szeghalmi járási pártbizott­ság már az előző hetekben három bizottságot hozott létre, amelyek az alapszervezeti taggyűléseken, a községi pártértekezleteken és az összevont taggyűléseken fel­vett mintegy 180 jegyzőkönyvet áttanulmányozták. A bizottságok, külqn-külön dolgozták ki a gaz­dasági feladatokkal, asz ideológiai, népművelési és kulturális prob­lémákkal, valamint a pártoktatás­sal, végül pedig a párt belső helyzetével és a tömegszerveze­tekkel kapcsolatos kérdéseket. En­nek alapján határozták meg, hogy milyen szinten kell azokra intéz­kedni és választ adni. A munka részben a községi pártbizottságok­ra, részben pedig a járási pártbi­zottság apparátusára hárul. Lé­nyeges, hogy akik ezzel foglal­koznak — ha szükséges —, a helyszínen az érdekeltektől kér­jenek részletesebb tájékoztatást is. így az egyes elvi kérdések meg­vitathatok, ami növeli a tisztán látást és az önbizalmat is, s ez a közös ügyek iránti érdeklődés fo­kozódásához vezet. Olyan 6S6t6Vb6n, amikor célsze­rűnek mutatkozik, hogy a párt- bizottság megbízottjai másokkal is beszéljenek, elmondják az elkép­zelésüket, miképp akarnak az ügy végére járni. Egy-egy jelen­tősebb, többeket érintő kérdés­ben pártcsoportértekezleten, tag­gyűlésen vagy titkári értekezleten kell egységes állásfoglalást kiala­kítani. Csak ami nem oldható meg a járáson belül, azt továb­bítják a megyed pártbizottság­hoz vagy esetleg más szervhez. Milyen kérdések, javaslatok ve­tődtek fel a taggyűléseken? Tóth Sándor, a járási pártbizottság munkatársa, aki ennek a feladat­nak a végrehajtását átfogóan irá­nyítja, néhány példát említ. Ilyen többek között: egyes esetekben a gazdasági vezetők a párttaggyű­lés idejére nem mentesítik a kommunistákat a munka alól, pedig csak szervezés kérdése len­ne. A járási pártbizottság már előbb tanácskozott erről a gazda­ságok, üzemek, intézmények ve­zetőivel, s most újra napirendre kerül majd a probléma. Több helyen kifogásolták, hogy egyik-másik vezető nem csupán a munka és a magatartás alapján bírálja el az embereket. Olyan szubjektív hatások is érvényesül­nek, melyek rombolólag hatnak az egész kollektívára, mint a ro­koni, baráti kapcsolatok, a talp­nyalás, hízelgés. Az erkölcsi nor­mák betartása természetesen el­sősorban a páríalapszervezetek feladata. Mit mond erre vonat­kozóan a IX. kongresszus hatá­rozata? „Határozottabb fellépés szükséges a párton belül — s egész társadalmi életünkben — a kispolgári erkölcs, szemlélet/ életmód megnyilvánulása, a sze­rénytelenség, az anyagiasság, a jogtalan előnyök kijárása és elfo­gadása, az erkölcstelen életmód ellen. A párt és a kommunisták erkölcsi tisztaságának védelme minden párttag kötelessége.” Szóvá tették a kommunisták, hogy nem fordítanak mindenütt kellő gondot az ifjúság nevelésé­re. Ennek következménye, hogy viszonylag még sokan bérmálkoz- Wk és köztük párttag szülők gyermekei is megtalálhatók. Nem­csak Dévaványán, Vésztőn, de más községekben is tapasztalható’ ilyen jelenség. A járási pártbi­zottság természetesen külön is foglalkozik majd ezzel a kérdés­sel. Sok más felvetett kérdés, ja­vaslat vár még megvitatásra. A járási pártbizottság megbízottai legkésőbb január végéig találkoz­nak az érintettekkel, akik a kö­vetkező hónapok taggyűlésein kapnak választ. Azért is célsze­rű így — nem pedig írásban —, hogy többen hallják és kellő vé­leményt tudjanak kialakítani ma­gukban. S az esetleges vita a köz­ségi és a járási pártbizottság munkájának megjavításához is hasznos segítséget nyújthat. Befejezés előtt hadd idézzük még Kádár elvtárs kongresszusi vitazáró beszédének egyik mon­datát, hogy „csak a döntés előtt van helye a vitának, a konzultá­ciónak, méghozzá a párthelyiség­ben, a taggyűlésen meg a bi­zottsági ülésen, de a döntés után a határozat mindenkire kötelező és végre kell hajtani annak is, aki azzal nem ért egyet.” Pásztor Béla ünnepségen 25-en ülték körül az asztalokat, ahol illatos kávé és friss kalács várta a vendégeket. Akik eljöttek, általában mind túl vannak a hetedik X-en és többsé­gük egyedül, magára hagyatva él. Bizonyára ezért fogadták oly meghatottan azt a szerető gon­doskodást, amellyel a nőbizottság tagjai és a KIOSZ vezetősége fogadta őket és megrendezte tisz­teletükre a karácsonyi ünnepélyt. Arról sem feledkeztek meg, hogy a teremben szépen díszített kará­csonyfa emelje az ünnepség han­gulatát Az 1. számú általános is­kola kisdobosainak kedves műsora I után Farkas János, a KIOSZ vá- ■ rosi titkára és Plentner Lajos megyei titkár üdvözölte a részt- j vevőket, majd a kisdobosok ! édességcsomagokat adtak át a I vendégeknek. A KIOSZ vezetősé­ge és nőbizottsága a rendezvények bevételéből személyenként 290— 290 forintot adott át karácsonyi ajándékként az idős kisiparosok­nak. Huszonöt év után ismét testvérei körében Száva János — eredeti nevén Ivan Andrejevics Szavics — Uk­rajnában született. 1941-ben gyer­mekként német katonák hurcol­ták el, akiktől megszökött. Ma­gyar katonák vették pártfogásba, majd egy tiszavasvári család ne­velte fel. Magyarországon megnő­sült. Testvéreiről csak halvány emlékei maradtak. Ez év őszén a magyar—szovjet baráti városok, valamint a szov­jet hatóságok közreműködésével Kasperovka községben és környé­kén megtalálták Száva János testvéreit: a szülők időközben meghaltak. Az Ukrainálv>n és Ma­gyarországon élő testvérek kará- I csonykor — 25 év elteltével — I személyesen is találkoznak. Te­kintve, hogy a Szovjetunióban á karácsonyt új év első napján tartják, Száva János és felesége december 28-án indul el Nyír­egyházáról. (MTI) Eredményes tanulmányi verseny a Békéscsabai Kulich Gyula Fiúkollégiumban A IX. pártkongresszus tiszte­letére szerte az országban mun­kaversenyt kezdeményezett az ifjúság is. A Békéscsabai Kulich Gyula Fiúkollégium tanulói több fordulós tanulmányi és kö­zösségi versenyt szerveztek még a kongresszus előtt, amelybe mindenki bekapcsolódott. A di­áktanács még a karácsonyi szü­net előtt értékelte először az eredményt, melynek alapján a tanulmányi versenyt a IV. évfo­lyam tanulói nyerték 4,6-es át­laggal, míg a közösségi munká­ban a II. évfolyam jeleskedett. A két tanulócsoport jutalma egy kongresszusi zászló, ezenkívül minden diák szüleit és iskoláját levélben értesítik az eredmény­ről. A kollégium irodalmi színpada a verseny keretében nemrég műsorral kedveskedett a békés­csabai szociális otthon lakóinak, amely egyike annak a Tíz év, tíz nemes cselekedetnek, amit a KISZ megalakulása 10. évfordu­lója alkalmából hirdettek meg. Tóth József III. c oszt. Cikkünk nyomán Széljegyezetben bíráltuk azo­kat az állapotokat, amelyek megnehezítették, sőt veszélyessé tették Békéscsabán a Lázár ut­cai iskolába járó tanulók hely­zetét. Köztudott, hogy csatorná­zási munkálatok folynak az em­lített utcában, s a gyermekek előtt két választás állt: vagy az úttesten közelítik meg az isko­lát, vagy — enyhe túlzással — nyakig érő sárban, A napokban lezajlott szülői értekezleten örömmel vették tudomásul az eddig aggódó szülők, hogy az iskolaépület oldalán a járdát kibetonozzák. Mire januárban, a téli szünet letelte után isko­lába mennek a gyermekek, száraz lábbal léphetnek be a tanterembe.

Next

/
Thumbnails
Contents