Békés Megyei Népújság, 1966. december (21. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-23 / 302. szám

3966. december 2S. 3 Péntek Épül a megye 26. törpevízműve A következő tiz évben még 19 községben oldódik meg a vízellátás Számadás a mezőgazdaságról írta i dr. IMinény Imre Évekkel ezelőtt kezdődött meg a korszerű ivóvízellátás nagy programja megyénkben azzal a céllal, hogy az ásott kutakat fúrott kutak és víz- 'vezetékhálózat váltsa fel. E program megvalósítását ma­guk a községek lakói siet­tethetik azzal, hogy belépnek a törpevízmű-társulásba és családonként évi 250 forint hozzájárulással megteremtik a vízmű felépítésének és a vízvezetékhálózat kialakításá­nak anyagi feltételeit Ilyen A jövő évi terv 200 markológép Mielőtt még rátérnénk az új gyártmányokra, azt is elmondjuk, hogy a gépjavító állomás ez évi 26 millió forint termelési értékéiből csak 2 millió forintot jelent az új gyártmány. Mit is gyártanak tulajdonkép­pen? Először is markoló-rakodó gépeket. Mint mindennek, ennek is megvan a maga története. Két évvel ezelőtt azzal kereste fel Ke- vevári Dávid, a kétegyházi Béke Tsz gépcsoportjának vezetője a ja­vítóállomást, hogy kidolgozta egy markoló-rakodó gép terveit, s vé­leménye szerint ennek— bár egy­alapon megyénkben eddig 25 törpevízmű épült, s most épül a 26. Újkígyóson. Hatalmas, mintegy másfél, két évig tartó munkát ad egy község korszerű vízellátásá­nak kialakítása. Pauló Pál munkavezető irányításával tavaly szeptemberben kezd­ték meg Újkígyós vízellátásá­nak megoldását. Addig csak egy kis házi vízmű szolgálta­tott jó ivóvizet mintegy 150 házba. Az új vízmű lehetővé teszi, hogy Újkígyóson min­Egy másik új gyártmánynak, a vibrátoros libatömő gépnek most készül három változatban egy-egy prototípusa. Azért készül három változatban, mert az újító, File János mérnök gondolt a nagyüze­mi és a kisüzemi libatömők mel­lett azokra is, akik tanyán élnek, s így még nem jutott el hozzájuk a villanyáram. File János egyéb­ként Budapesten dolgozik. Isme­retsége a gépjavító állomással on­nan ered, hogy Kétegyházáról nő­sült, s úgy látszik, bízik a javító állomás dolgozóinak hozzáértésé­ben. Amennyiben a KERMI elfo­gadja a szabadalomként beterjesz­tett konstrukciót, úgy a SZÖVOSZ den udvarba bekerüljön a vízvezeték. Mi több, a laká­sokba is. Újkígyós egyike azoknak a községeknek, ame­lyekben az utóbbi években a legtöbb fürdőszobával is ellá­tott új lakás épült. Egy évvel ezelőtt minden utcára elké­szítették a vízvezetékhálózat tervét, azóta azonban három új utca nőtt ki a földből. A vízmű építkezése mellett is még szántóföld volt egy évvel ezelőtt, azóta itt is új házsor keletkezett. a már előre megkötött elvi megál­lapodás szerint 10 ezret rendéi belőle a gépjavító állomástól. A kétegyházdak eddig 1000 MTZ- ülést is gyártottak, részben a ME' I'jV megrendelésére, résziben pedig az általuk kijavított gépek­re. Eddig nem rendezkedtek be ebből a sorozat gyártására ha­zánkban. Az volt a gyakorlat, hogy ha elnyűtt az MTZ-traktor ülése, akkor ki-ki barkácsolt he­lyette a maga módján olyat, ami­lyet éppen tudott. Jövőre már a megye és az ország termelőszövet­kezeteinek is tudnak gyártani megrendelésre üléseket a kétegy­házi ak. Az új gyártmányok sorát színe­sítette és tarkította ebben az év-' ben az is, hogy az AKÖV is és a malomipar is rendelt Kétegyhá- *án különböző szállítási és malmi berendezéseket. Tizenegy újítást vezettek be Az utóbbi években az idén bu­zogott legjobban a Kétegyházi Gépjavító Állomás dolgozóinak ötletgazdagsága. Eddig 15 újítást nyújtottak by, ezek közül 11-et fo­gadott el, vezetett be a gépjavító állomás. Nincs helyünk, hogy va­lamennyivel foglalkozzunk, ezért csak a jelentősebbeket említjük meg. Többek között Vida Mihály mérnök talált újítanivalót az ez évben gyártani kezdett markoló­gépen, Újításával meg lehet taka­rítani egy 3 ezer forint körüli ér­tékű munkagéphengert. A követ­kező jelentős újítás Brindás Já­nos, Brindás György, Tornán Mi­hály és Tóth György rugókészítő gépje. Ennek az MTZ-ülés gyártá­sánál veszik nagy hasznát. Az üléshez szükséges rugó ugyanis importcikk volt eddig, s nehezen vagy egyáltalán nem jutottak hoz­zá. Az újítással le tudják gyárta­ni a teljes szükségletet. Újdonságnak számít a Kétegy­házi Gépjavító Állomáson a ku- koricaszárvágó és kötöző szerke­zet, ami Marsi Ferenc igazgató és Nidermayer Ernő művezető újítá­sa alapján készült. Újkígyóson próbálták ki a szerkezetet és mű­szakonként 5—8 hold teljesít­ményt értek el vele. A szerkezet dicsérete az, hogy az újkígyósa Aranykalász hármat, a sarkadi tsz-ek négyet, s még több szövet­kezet is rendelt belőle. Ha jobban megismerik ezt a szerkezetet, jö­vő őszig- bizonyára elhalmozzák megrendelésekkel a gépjavító ál­lomást. Az idén gyártottak a két- egyháziak kétféle kivitelben egy •ombinált szerves trágya és kuko­ricavető gépet is. Ennek a kipró­bálását is az újkígyósa Aranyka­lász Tsz vállalta, s bizonyára jók lesznek róla a papírra vetett vé­lemények, K. I. Mezőgazdaságunk tevékenysé­gének fő irányát 1966-ban is lé­nyegéiben a Központi Bizottság 1964 decemberi határozata je­lölte meg. A határozatnak meg­felelően ebben az esztendőben a mezőgazdaságban is az eddiginél nagyobb hangsúlyt kapott a gaz­dálkodás tervszerűsége, a haté­konyság fokozása, a meglévő esz­közök, anyagok, egyéb lehetősé­gek jobb, céltudatosabb haszno­sítása. A mezőgazdaság 1966. évi termelése 2—3 százalékkal meg­haladta a tervezettet és a felvá­sárlási célkitűzés is teljesült. A termelés teljes mennyisége 1966- bam 5—6 százalékkal, az állam számára felvásárolt áruk meny- nyisége pedig 3,5 százalékkal ha­ladta meg az 1965. évit. A termelés és felvásárlás ösz- szetételét tekdnitve, lényegében teljesültek azok a fő termelés­politikai célkitűzések, amelyek meghatározták a mezőgazdaság 1965. évi legfontosabb feladatait. Ennek megfelelően mezőgazda­ságunk ebben az esztendőben is eleget tett azon fontos kívána­lomnak, hogy saját termésből biztosítsa az ország kenyérgabo- na-szüksésletét. A bú^a tér "ás- átlaga 12,4 mázsa volt holdan­ként és mindössze egytízed má­zsával maradt el holdanként az eddigi, 1965-ben elért 1 ^maga­sabb termésátlagtól. Ebben az évben rekordtermés volt kuko­ricából és cukorrépából. A ku­korica termésátlaga kát. holdan­ként meghaladta a 17 mázsát, míg a cukorrépáé megközelítette a 185 mázsát. Ezek a mutatók már közel azonosak a legfejlet­tebb országok eredményeivel. Az idei burgonyatermésátlag hol­danként eléri a 65 mázsát, ami lényegesen jobb az utóbbi évek eredményeinél. A zöldségfélék össztermése is magasabb a ter­vezettnél. Mindezek következ­ményeként mind a burgonya-, mind pedig a zöldségfélékben a lakosság ellátása lényegesen ja­vult az 1965. évihez képest. En­nek kézzelfogható jeleként bő­vült a választék és csökkentek a fogyasztói árak is. A takarmánytermesztést ille­tően — mind az abrak-, mind pedig a szálas és lédús takarmá­nyok tekintetében — ugyancsak jelentős az előrehaladás. A lu- cemiaszéna termése országos át­lagban holdanként 25 mázsa, a lóheréé pedig 23 q. Javult a rét és legelő fűhozama is. Az állat- tenyésztésben mindenekelőtt a termelékenység főbb mutatói ja­vultak. Az állatállomány szám­szerű alakulása különösen a ser­tésállomány és a tehénállomány vonatkozásában nem mondható kielégítőnek. A termelés, valamint az áru­termeléssel összefüggésben ja­vult a lakosság élelmiszerellátá­sa, tovább növekedett a mező- gazdaság exportja. A termelő­üzemek, felvásárló és külkeres­kedelmi vállalatok erőfeszítései­nek eredményeként mintegy 2,6 milliárd devizaforintot tesz ki az idén a mezőgazdaság export- import aktív egyenlege, amely a tavalyihoz képest megközelítően 300 millió devizaforintos javu­lást jelent. Ez nagyban elősegí­tette a Központi Bizottság hatá­rozatának teljesítését, hogy ja­vuljon az ország külkereskedel­mi mérlege. A mezőgazdaság 1966. évi ered­ményei — a kedvező időjáráson túl — mindenekelőtt az év ele­ién hozott gazdasági intézkedé­sekkel magyarázhatók. A terve­zés korszerűsítése, a felvásárlási árak rendezése, a gépeknél, be­rendezéseknél az anáortizációs űap bevezetése kedvezően ha- ott a termelés növelésére, jó ha- .ássál volt a parasztság, munka­kedvére, szorgalmára és vitatha­tatlanul hozzájárult a fiatal szo­cialista mezőgazdasági nagyüze­meink erősödéséhez. Az 1966-os esztendő eredmé­nyei megfelelő alapul szolgálnak az 1967. évi célkitűzések reális meghatározásához, ahhoz, hogy a jövő esztendőben tovább növe­kedjék mind a termelés, mind pedig az árutermelés. Ezt figye­lembe véve kerültek kidolgozás­ra a mezőgazdaság 1967. évi fel­adatai, főbb termelési előirány­zatai. A mezőgazdaság bruttó termelését 2—2,5 százalékkal, az állam számára felvásárolt áruk mennyiségét pedig 3 százalékkal kell növelnünk 1966-hoz képest. A fő célkitűzések lényegében azonosak az 1966-os évben meg- valósí toriakkal. Továbbra is alapvetően fontos feladat a ke­nyérgabona-szükséglet hazai ter­mésből való kielégítése, a takar­mánybázis bővítése, az állatállo­mány számszerű növelésével együtt a termelékenység erőtel­jesebb fokozása, a rét- és legelő­gazdálkodás további javítása, a zöldségtermelő terület növelése. A szántóföldi növénytermesztés­ben alapvető termelési célkitű­zés az egységnyi területről elér­hető hozamok növelése, a bel­terjesség fokozása. Ennek megvalósításához szük­séges feltételek részben adottak, másrészt pedig a műszaki-anyagi alapok, illetve eszközök tovább­fejlesztésével biztosíthatók. Min­denekelőtt azért, mert az 1967- es esztendőben a mezőgazdaság műszaki-anyagi megalapozására további erőfeszítések térténnek. Egyebek között 22 százalékkal nő a felhasználásra kerülő mű­trágyák mennyisége, 6—7 ezer új traktor áll majd a mezőgaz­daság rendelkezésére. Lényeges erőfeszítések történnek a fonto­sabb betakarító- és munkagép­ellátás javulása érdekében. Ezek az új lehetőségek fontos feltéte­lei az 1967. évi gazdasági célki­tűzések megvalósításának. Ennél is nagyobb jelentőségű azonban a meglevő eszközökkel, anya­gokkal és egyéb lehetőségekkel való gondosabb gazdálkodás. A mezőgazdaság 1967. évi cél­kitűzése megvalósítását segítik elő azok az intézkedések is, ame­lyek további előrehaladást tesz­nek lehetővé a termelőszövetke­zetek és állami gazdaságok ön­állóbb gazdálkodása felé. Jelen­tős feltétele és lehetősége a jövő évi előrehaladásunknak a terme­lőszövetkezetek új nyugdíjrend­szere, amely a jelenleginél ma­gasabb szinten biztosítja a ter­melőszövetkezet tagjai számára a tényleges jövedelmet figyelem­be vevő nyugdíjakat. Az önálló gazdálkodás pénzügyi feltételei­nek megteremtése szempontjá­ból nehéz lenne túlbecsülni an­nak jelentőségét, hogy az 1967-es esztendőben rendezésre kerül­nek a termelőszövetkezeti hite­lek. Törlésre kerül minden olyan közép és hosszú lejáratú hitel, amelynek tárgyi ellenértéke már nincsen meg, illetve elhasználó­dott. A tervezés korszerűsítése tekintetében további előrehala­dással számolunk mindenekelőtt az állami gazdaságokban. A mezőgazdaság jövő évi fel­adatai tehát nagyok. Meggyőző­désünk, hogy a mezőgazdaság dolgozói és vezetői magukévá te­szik ezeket a célkitűzéseket és ugyanúgy, mint eddig, elvégzik mindazokat a feladatokat, ame­lyek az 1967. évi előirányzatok hiánytalan megvalósításához szükségesek. Ezáltal még bizto­sabb alapokra helyezhetjük fiá­val szocialista nagyüzemeink gazdálkodását. Ez az alapia an­nak, hogy a parasztság jóléte, reálfogyasztásának értéke az elő­irányzatoknak megfelelően nö­vekedhessek és a mezőgazdaság eleget tehessen mindazon kötele­zettségének. amelyet népünk, munkásosztályunk joggal elvár Az „őspéldány“ után országosan keresetté vált a markológép íj gyártmányok és újítások a Kétegyháxi Gépjavító Állomáson Elöljáróban a gépek javításá­ról. Egyrészt azért, mert továbbra is ez a Kétegyházi Gépjavító Ál­lomás legfontosabb feladata. Más­részt pedig elejét szeretnénk ven­ni annak, hogy bárki is feltételez­ze: most már csak az új gyártmá­nyokra fordítja energiája jó részét a javítóállomás. Erről szó sincs. Bizonyság rá, hogy amíg tavaly naponta 1,5, most 2 MTZ-traktort javítanak meg jobb munkaszerve­zéssel és a létszám bizonyos nö­velésével. A terv 157 MTZ- és UTOS-traktor javítása a mostani téli szezonra, ez azonban jócskán emelkedik. Azért, mert többek kö­zött az eleki Lenin Tsz is a terv elkészítése után döntött arról, hogy mégiscsak a kétegyháziak- kal javíttatja meg gépeit. A ke- vermesi Lenin Tsz pedig azt kö­zölte utólagosan, hogy hat helyett 12 gépet huzatnak be főjavításra. A javítóállomásra eddig beszál­lított 63 traktorból 28-at javítot­tak ki teljesen. További hat befe­jezése azon múlik, hogy nem kap­nak üveget a fülkéikhez. szerűbb szerkezeti elemekből te­vődik össze — teljesítménye meg­közelíti vagy azonos az importált markológépekével. Az „őspéidány”, mint ahogyan a javítóállomáson nevezik, nem vál­totta be a hozzá fűzött reményeket. Viszont arra ösztönözte Marsi Fe­renc igazgatót, Klopáes Pál főmér­nököt és Vida Mihály mérnököt, hogy kidolgozzák egy sokkal jobb markoló technológiáját. Az:, hogy ez mennyire sikerült, szavak he­lyett bizonyítsa az, hogy már 25 készült belőle. A jövő évre mintegy 200 gyártását tervezik. Azért, mert a Csongrád, a Hajdú, a Bács és más megyékben megtartott be­mutatóik alkalmával megnyerte a termelőszövetkezeti vezetők tet­szését. Most december 20-án töb­bek között Heves megyéből uta­zott Kétegyházára egy termelőszö­vetkezeti megbízott markológép vásárlása céljából. Szóba került az is, hogy a Kétegyházán gyár­tott markológép forgalomba hozá- sát átveszi az AGROTRÖSZT. Három változatban iibatömő gép készül

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents